Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-15 / 296. szám

3m.AG PROLETABJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVII évfolyam, 296. szám ABA: 89 FILLER 1976. december 15* szerda Összeült a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa Kádár János felszólalása a vitában Egymillió mezőgazdasági téesztag 500 küldötte és 300 meghívott vendég közreműködésével kedd délelőtt 9 órakor, az Országházban megkezdte munkáját a mezőgazdasági sző. vetkezetek III. kongresszusa. Az elnökségben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titka- ra, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, a Politikai Bizottság tagjai. Havasi Ferenc, a Minisz­tertanács elnökhelyettese. Ott volt a Központi Bizottság és a Minisztertanács több más tagja, jelen voltak az állami es társadalmi szervek képviselői, az ipari és fogyasztási szövet­kezetek országos érdekképviseleti szerveinek vezetői, a me­gyei pártbizottságok első titkárai, a megyei tanácsok elnö­kei, a mezőgazdasági szövetkezetek alapító tagjai. A tanácskozást Berta Jenő, a fajszi Kék Duna Tsz elnö­ke nyitotta meg. Javaslatára a kongresszus résztvevői néma felállással adóztak a szövetkezeti mozgalom elhunyt vezető személyiségei, köztük Király Jenő, a zálavári Űj Idők Tsz és Szabó Mátyás, a bolyt Kossuth Tsz néhai elnöke emlékének. Ezután elfogadták a napirendet, amelynek alapján az országos tanács elnökének, valamint az országos tanács el­lenőrző bizottsága elnökének szóbeli kiegészítése után együt­tesen vitatják meg az országos tanács beszárnolöját, a hatá­rozattervezetet, a szövetkezeti jogszabályok módosítására vonatkozó javaslatot, az országos tanács alapszabályának és a területi szövetségek alapszabálymintájának módosítási ter­vezetét, valamint az ellenőrző bizottság jelentését. Ezután megválasztották a kongresszus munkabizottságait, majd rátértek a napirendek tárgyalására. Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Taná­csának elnöke szóbeli kiegészítést fűzött az országos tanács írásbeli jelentéséhez, amelyet már korábban kézhez kaptak • kongresszus résztvevői. A TOT beszámolója A beszámoló rámutatott, hogy a kongresszus előkészí­tése során kétezer közgyűlé­sen csaknem egymillió részt­vevő vitatta meg az országos tanács kongresszusi ajánlását és élt küldöttválasztási jogá­val. A szövetkezetek életének, ■munkájának, eredményeinek számszerűségét ismertetve a beszámoló kifejtette, hogy az urbanizáció és a szocialista Iparfejlesztés hatására mint­egy 20 százalékkal csökkent ugyan a téesztagok és alkal­mazottak száma, de így i* túlhaladja az egymilliót. Hatmillió hektár földön. 110 milliárd forint értékű ter­méket állítanak elő évente. Elóre haladt a földtulaj­don és a földhasználat egy­ségesítése, erősödött a föld- hasznosítás szocialista jelle­ge. Túlsúlyba kerültek az egyéni és csoportérdekeket a társadalmi érdekekkel egyez­tető vonások, meghatározóvá vált a közös tulajdonosi és gazdálkodói felfogás. Az eredmények döntő for­rása az MSZMP agrárpoliti­kájából. bevált lenini szövet­kezeti politikájából fakadó . társadalmi összefogás, az út­törők áldozatvállalása, a me­zőgazdasági szövetkezetek egyre szervesebb beilleszke­dése a szocialista népgazda­ság rendszerébe, termelőerő­ik tervszerű, rendszeres fej­lesztése­A beszámoló ezután részle­tesen ismertette a negyedik ötéves tervben elért eredmé­nyeket, amelyek számottevő­ek voltak. Egyes területeken azonban elmaradásokat is ta­pasztaltak, például a tej, a .friss zöldség, a gyümölcs, a szőlő, a cukorrépa és a do­hány termelésében. Az egyes feladatokban tapasztalt el­maradásokat részben a szö­vetkezetek tervező munkájá­nak hiányosságai idézték elő, másrészt pedig az, hogy az érintett ágazatokban a terme­lési színvonal és a technikai fejlesztés nem tudta kiegyen­líteni a létszámcsökkentéssel térő hátrányokat. A mezőgazdaságt szövetkezetek III. kongresszusán: Szabó István, a TOT elnöke kiegészíti az országos tanács jelentését. (Népújság telefotó — MTI—KS — Bara István felvétele) Mezőgazdasági szövetkeze­teink- gazdasági fejlődését összességében a kedvező ten­denciák jellemzik Eredmé­nyeik igazolják, hogy mint szocialista vállalatok alkal­masak a nagyüzemi, iparsze­rű mezőgazdasági termelés kibontakoztatására, a kor­szerű, a hagyományos és a kisüzemi jellegű termelőerők együttes működtetésére, al­kalmazására. Az ötödik öt­éves terv időszakában megol­dandó gazdasági feladatok növelik a szövetkezetek iránt támasztott követelményeket. A legutóbbi szövetkezeti kongresszus óta évi 1,4 mil­lió sertés kibocsátására alkal­mas korszerű sertéstelepek, 350 ezer állat befogadására szarvasmarha-telepek léte­sültek. Megkezdődött az erő- és munkagéppark típusváltá­sa. A mezőgazdasági szövet­kezeteknek körülbelül fele már vásárolt nagy teljesít­ményű. 250 lóerős szántó­traktorokat és 130—150 lóerős alapgépeket- A legtöbb ága­zatban korszerűsödtek a ter­melési eljárások. A szemes­termény- és iparinövény-ter- melésben, a baromfitartás­ban és részben a sertéstartás­ban teret hódított az iparsze­rű termelés. — A kongresszus előkészí­tése során élénk érdeklő­dést tapasztaltunk a maga­sabb követelményeket kife­jező szigorúbb szabályozó­rendszer iránt — hangzott a beszámoló. — Érthető ez, hiszen elsősorban a szabá­lyozórendszer közvetíti nép­gazdaságunk szükségleteit, s határozza meg egy-egy szö­vetkezet cselekvési lehető­ségét A szabályozórendszer egyes elemeinek hatását il­letően voltak viták. A TOT ezeket összegezte. Figye­lembe vette, hogy az irá­nyítószervek a szabályozó- rendszer hatását folyama­tosan vizsgálják és idejében elvégzik a szükséges kor­rekciókat, ahogyan azt a szarvasmarha-tenyésztés a zöldség-gyümölcs termelés, a háztáji gazdálkodás ügyé­ben és egyéb kérdésekben hozott konkrét intézkedések is mutatják. — Pártunk XI. kongress- szusának határozataiból ki­indulva számítunk arra. hogy hosszabb távon még egymáshoz a termelőszövet- . kezetek és az állami gaz­dálkodó szervek gazdálko­dási feltételei. Ez azért szükséges, hogy a feltételek, megteremtődésével párhu­zamosan a mezőgazdasági szövetkezetekben még kö­vetkezetesebben érvényesít­hessük az egyenlő munká­ért egyenlő bér elvét és el­háríthassuk az állami és a szövetkezeti szektor széle, sebb körű és szervezettebb együttműködését gátló aka­dályokat. A beszámoló a továbbiak­ban a háztáji és kisegítő gazdaságok jelentőségével foglalkozott. E gazdaságok munkájában ma már nem­csak parasztságunk érde­kelt. ez a falun élő munká­sok számára is nyitva álló lehetőség, jövedelemkiegé­szítő forrás. A mezőgazda­sági szövetkezetek egyre szervezettebben támogatják a háztáji termelés kiterjesz­tését, növelését. A szövetkezeti demokrá­cia, a szövetkezeti önlpr- mányzat kérdéseiről szólva a beszámoló fontos fel­adatként említette, hogy mi­nél több szövetkezeti tagot kapcsoljanak be a közélet­be. ezzel fokozva felelős­ségérzetüket, tágítva látó­körüket. Ehhez most már a szövetkezeti demokrácia in­tézményrendszerének to­vábbfejlesztése, a megválto­zott feltételekhez igazítása is szükséges. Az eddigiek­nél Is jobban kell építeni a szövetkezeti dolgozók kö­zösségeire, különösen a szo­cialista brigádokra. Fontos, hogy e közösségek beil­leszkedjenek az önkor­mányzati rendszerbe. Dön­tési, javaslattételi jogaikat minél egyszerűbben, bürok- ráciamentesen kell kialakí­tani. Nem szabad terhelni őket felesleges papírmun­kával. A beszámoló rámutatott, • hogy továbbfejlesztést igé­nyel az alapjaiban bevált szövetkezeti törvény. A kongresszus elé kerül az a javaslat, amely a szövetke­zeti demokráciát még haté­konyabbá, az érdekképvise­letet és az ellenőrzést még érdemibbé kívánja tenni. Egyértelműen el kell egy­mástól választani a vállala­ti és a hatósági jellegű fel­adatokat, világosabban és határozottabban kell meg­osztani a munkát a szövet­kezeti és az állami szervek között. A beszámoló hangsúlyoz­ta: a munkásosztály teljes joggal várja el a termelő­' szövetkeze ti parasztságtól, hogy éljen minden olyan lehetőséggel, amely emeli az élelmiszer-ellátás színvona­lát, javítja a dolgozók élet- körülményeit. A termelés­hez szükséges jó minőségű gépeket anyagokat, az anya­gi ösztönzés lehetőségeit, a felelős döntésekhez biztosí­tott feltételeket kihasználva még hatékonyabban segít­sék népgazdaságunk fejlő­dését. Szabó István elnöknek a beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítése után Hovodzák István, az országos tanács ellenőrző bizottságának el­nöke fűzött szóbeli kiegé­szítést az ellenőrző bizott­ság jelentéséhez. Az írásbe­li és a szóbeli jelentés egy­aránt megállapítja, hogy a szövetkezetek gazdálkodása a második kongresszus óta sokoldalúan fejlődött, mű­ködésük és gazdálkodásuk szocialista vonásai tovább erősödtek. Az ellenőrző bizottság el­nökének szóbeli kiegészíté­se után megkezdődött a vi­ta az országos tanács és az ellenőrző bizottság beszámo­lóiéról, a határozattervezet­ről, a szövetkezeti jogsza­bályok módosítására vonat­kozó javaslatokról, az or­szágos tanács alapszabályá­nak és a területi szövetsé­gek alapszabálymintájának módosításáról. A vitában az ebédszünet után felszólalt Kádár Já­nos. (Folytatás a 3. oldalon\ Megkezdődött a vietnami pártkongresszus Hanoiban tanácskozik a Vietnami Dolgozók Pártja IV. kongresszusa. Képünk: Le Duan, a VDP KB első titkára ismerteti a politikai beszámolót. (MTI külföldi képszolgálat — KS) Kedden reggel, helyi idő szerint pontosan nyolc órakor Hanoiban megnyílt a Vietna­mi Dolgozók Pártjának IV. kongresszusa. A tanácskozás színhelye a Ba Dinh téren le­vő palota, ahol ez év június— júliusában az egyesült ország nemzetgyűlése kikiáltotta a Vietnami Szocialista Köztár­saságot A kongresszusi terem el­nökségi emelvényének háttér rét a vietnami nemzeti lobo­gó és a nemzetközi munkás- osztály vörös zászlaja, Marx és Lenin arcképe, valamint Ho Si Minh nagyméretű mellszobra díszíti. Az elnök­ség bevonulását az 1008 kül­dött a testvérpártok delegá­ciói és a meghívott vendégek lelkes tapassal köszöntötték, majd piros nyakkendős úttö­rőig virágcsokrokkal kedves­kedtek az elnökség tagjainak. ' Az elnökségben helyei fog­laltak a VDP Politikái Bi" . zot.tságának tagjai, valamint a testvérpártok küldöttségei­nek vezetői/ köztük Biszku . Béla, az MSZMP PB tagja, a KB titkára.. A elnökség első sorában ül Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titkára, a szovjet pártküldöttség ve­zetője, továbbá Kaysone Phomvihane, a laoszi és Gas­ton Plissonier, a francia párt delegációjának vezetője. A VDP IV. kongresszusát Ton Duc Thang, a VSZK elnöke nyitotta meg, aki 88 évével a tanácskozás leg­idősebb résztvevője, rövid beszédében a kongresszus el­nökségének nevében üdvö­zölte a küldötteket és mél­tatta a vietnami kommu­nisták legmagasabb fóru­mának jelentőségét. Hang­súlyozta, hogy a VDP 1960. ban megtartott III. kong­resszusán kitűzött célokat teljesítették, és hogy a mos­tani IV. kongresszus felada­ta a vietnami forradalom új szakasza irányvonalának meghatározása, a második ötéves terv megvitatása, tervezetének jóváhagyása, továbbá a párt szervezeti kérdéseivel kapcsolatos döntések meghozatala. A megnyitóbeszéd elhang­zása után Truong Chinh, a VDP Politikai Bizottságá­nak tagja a nemzetgyűlés állandó bizottságának elnö­ke bemutatta ég melegen üdvözölte a kongresszuson . képviselt 29 . testvérpárt kÜL ■ döttsegeinek ' vezetőit. . Ezután Le Duón, a Vt>P Központi Bizottságának ,el­ső titkára lépett a szónoki emelvényre és megkezdte a KB politikai beszámolójá­nak ismertetését. Hétfőn délben befutott Hanoiba a kongresszus tisz­teletére újjáépített vasút­vonalon Ho Si Minh város­ból elindult vonat, amely a dél ajándékait hozta a szo­cialista Vietnam fővárosá­ba. Az Egyesülési Parkban észak és dél képviselőinek találkozójára került ■ sor, nagyszabású ünnepség ke­retében. Lázár György * Romániába látogat Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke Manea Manescunak, a Román Szód a'ista KÓz- tánsaság első miniszterének meghívására hivatalos baráti látogatásra a közeli napokban Romániába utazik. Dr. Szekér Gyula Moszkvában Marjai József rendkívüli. és meghatalmazott nagykö­vet kedden este Moszkvában fogadást adott a Magyar- Szovjet Gazdasági és Műsza­ki-Tudományos Együttműkö­dési Kormányközi Bizottság XVIII. ülésszaka alkaimából. A fogadáson jelen volt dr. Szekér Gyula miniszterelnök­helyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke, s a ve­zetésével lVloszkvában tar­tózkodó magyar delegáció tagjai.. _________ M egjelent M. A. Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese, a bi­zottság szovjet tagozatának elnöke. B. F. Bratcsenko•, a Szovjetunió szénbányászati minisztere, C. A. Kosztandov, szovjet vegyipari miniszter, P. F. homako színesfém Kohá­szati miniszter, va’amint äz SZKP Központi Bizottságá­nak és a Szovjetunió Külügy­minisztériumának vezető l.qp osztású munkatársai.

Next

/
Thumbnails
Contents