Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-09 / 265. szám

I MAI műsorok: feltárulnák _____ A MIKROVILÁG titkai Szovjet tudósok előállítot­ták a hélium szupernehéz izotópját, a hélium—8-at. A páratlan értékű felfedezés bekerült a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa mellett mű­ködő állami felfedezést és feltalálási bizottság jegyzé­kébe. A szovjet fizikusok már 1959—1960 körül megjósol­ták, elméleti alapon, a hé­lium—8 létezését. Az új izo­tóp kialakulását és szét­bomlását a dubnai Egyesí­tett Magfizikai Kutatóinté­zet egyik csoportjának sike­rült megfigyelnie. A hélium—8 különleges helyet foglal el a Mengyele- jev-féle periódusos rendszer­ben. Az izotópban két pozi­tív töltésű részecske (pro­ton). hat semleges töltésű neutront tart egyensúlyban. Bomlása során hatalmas mennyiségű energia szaba­dul fel. A tudósok vélemé­nye szerint a hélium—8 nagy szerepet játszhat a vi­lágmindenség asztrofizikai jelenségeiben. dohAnyzásArtalom MEGFIGYELÉSE IKREKEN Svédországban 4000 egy­petéjű és 8000 kétpetéjű ik­ret tart nyilván a Köz­egészségügyi Intézet tudo­mányos megfigyelések céljá­ból. Egy stockholmi kutató kiválasztott közülük 100 egypetéiű és ugyancsak 100 kétpetéjű ikret, akiknek az életkörülményei azonosak — kivéve dohányzási szokásai­kat. A kutató a dohányzás hatását tanulmányozza a máira és a szívre. A kétpe- téjű' ikrek a kontrollcsoport szereoét töltik be. A megfi- gvelések eredményeit az idén nyáron dolgozzák fel. SZÁZMILLlARD KILOWATTÓRA Kazahsztánnak ebben az Irtis menti városában, Pav- lodárban megkezdte műkö­dését az új hőerőmű első energetikai egysége. A gyor­san fejlődő pavlodári—eki- basztuzi ipari körzet ener­getikai berendezéseinek össz- kapacitása elérte már a 2,5 millió kilowattot. A villa­mos erőművek az Eki- basztüzban termelt, a legol­csóbb szovjet szenet hasz­nálják fel. Ez a szénlelő­hely a geológusok számítása szerint mintegy 10 milliárd tonna szenet tartalmaz. Ha­marosan megkezdik itt a világ legnagyobb hőerőmű­vének az építését, amely­nek kapacitása 4 millió ki­lowatt lesz. összesen négy, hasonló termelékenységű villamos erőmű építését ter­vezik. Ezek évente több mint százmilliárd kilowatt­óra villamos áramot ter­melnek majd és szállítanak a Szovjetunió európai ré­szének egységes energetikai rendszerébe. ELEKTRONIKUS BESZÉLÖKÉSZÜLÉK Leningrádi mérnökök igen egyszerű és könnyű (150 gramm súlyú) készüléket szerkesztettek, amely pótol­ja a hangszalagokat. A ké­szüléket Golosznak nevezték el. A készülék által keltett hangot a szájüregbe vezetik, a szájüregben artikulálja beszéddé a beteg a generá­tor hangját. A készülékkel a hang intenzitását is lehet változtatni, így bizonyos érzelmi színezetet is adhat a beszédnek a beteg. A tisztított sertésinfluenza vakcinát kis mintaüvegek­ben juttatják el rendeltetési helyére, miután először labo­ratóriumban analizálták tisztaságát és kipróbálták ható­erejét. Jelenleg ez a típusú vakcina még kísérleti stádium­ban van, de az orvosok már több éve kísérleteznek ha­sonló típusú vakcinával. — Csókolom a kezét. Elné­zést kérek öntől. hogy is­meretlenül megszólítom. — Mit óhajt? — Udvarolni szeretnék. — De hát én férjes asz- szony vagyok. — Az nálam nem számít. Modern embernek tartom magam. — Tegyük fel, hogy szóba állok magával. De mit szól majd a felesége? Nem fél­tékeny az asszony? Mi lesz, ha most meglát minket együtt? — Túl vagyunk mi már a mézesheteken. Különben is otthon ül és nézi a tévét. — Nem hiszem. — Miért nem? — Béla, te nagyon részeg vagy! Nem ismered meg a saját feleségedet? m — Ne haragudjék, hogy ilyen sokáig nem jelent­keztem. — Dehogy haragszom. Azért adtam kölcsön, mert bíztam magában. — Nagyon rosszul esett volna, ha azt gondolja, hogy... — A világért sem. Biztos voltam abban, hogy egy szép napon bekopog. Egy ki­csit késett, cirka egy évet, de ez megbocsátható. Figyel­meztetem, kamatról szó sem lehet. Nem üagyok uzsorás. — Egy évig forgattam a pénzét, jogos lenne a kamat is... — Nem és nem. Megsért vele. — Pardon, azt nem sze­retném. — Akkor hát tegye le az asztalra. — Mit? Ez valami félre­értés. — Hogyhogy? — Én tavaly kértem öntől tizenötezret. Most azért jöt­tem, hogy kerekítsük ki az összeget. Mondjuk húsz­ezerre. Ez sokkal jobban hangzik ... — Igazán szeret? Első látás­ra?­— Szeretem. Rajongva sze­retem. — Milyen csodálatos, hogy én is ugyanúgy érzek. — Ritka szerencsés talál­kozás. — Nekem nagyon nehéz gyerekkorom volt. S most végre utolért a boldogság. — Végre egy társ, akivel megoszthatom az örömömet, a bánatomat. — Reggelente csókjaim­mal ébresztem. — Én majd ágyba hozom a finom tejeskávét. — Utálom a tejeskávét. Teát iszom citrommal — Tea lesz citrommal Es ha szabad kérdeznem, há­nyadik kerület? — Hogy érti ezt? ,— Hányadik kerületben lakik? Mert én szívesebben mennék az ötödik kerület­be, mint például a tizenhe­tedikbe. — En viszont azt szeret­ném tudni, hogy hányadik emelet? — Tessék? — Persze, nem ez a leg­fontosabb, de szívesebben lakom a földszinten, mint például a harmadik emele­ten. És legalább déli fek­vésű? — Mi az. hogy déli fek­vésű? — Egészségesebb a lakás, ha már reggel besüt a nap. — Már elnézést, maga igazán tudhatná, milyen a lakása. — Talán az ön lakása? — Itt valami tévedés lesz. ön hirdetett az újságban, hogy szerelmi házasságot kötne. „Lakás megoldható” jeligére. — Ügy van. Amennyiben önhöz költözünk. (Galambos Szilveszter} „ Harc az influenza ellen A tudomány hírei A világon évről évre vé­gigsöprő influenzajárványok szinte azt sejtetik, hogy az ember tehetetlen ezzel a kel­lemetlen betegséggel szem­ben. Ennek az az oka, hogy kórokozója, az influenzaví­rus rendkívül változékony, minduntalan új változatai jelennek meg. Az elmúlt évben alapo­san megrettentette az Ame­rikai Egyesült Államok egészségügyi kormányzatát az a járvány, amely egy város­ban több mint 500 embert érintett, többén meg is hal­tak. Az egészségügyi szak­emberek arra gyanakodnak, hogy új 6ertésinfluenza tí­pusú törzs tűnt fel ismét, és nem sokat tudtak tenni el­lene. A kongresszus ezért 135 millió dollárt utalt ki a Ford-kormány kérésére, hogy kutatással és oltó­anyag-termeléssel elejét ve­gyék a járvány idei kibon­takozásának. A tervek sze­rint kb. 200 millió adag ol­tóanyagot gyártanak, hogy minél több amerikai meg­kaphassa a védőoltást. Az influenzavírusos fertő­zésen átesett ember vagy állat vérében megvannak a vírussal szembeni ellen­anyagok, ezen alapszik az ellene való védekezés is. Az oltóanyag termelésére kiválóan alkalráas a tyúk­tojás. Az USA-ban, West Point-ben a Merck Sharp és Dohme intézetben folyik az ellenanyagtermelés. Miután a tojásokat beoltották a sertésinfluenza vírus­sal, két napig tenyésztik, majd lehűtve tárolják a nyers vakcinát. KOSSUTH 8.21 Kamarazene 10.05 Iskolarádió 10.35 Kenessey Jenő: Az arany meg az asszony 11.41 Két Marenzio-madrigál 12.35 Melódiakoktél 14.01 Ezeregy délután 14.50 Éneklő Ifjúság 15.10 Az élő népdal 15.20 Bartók: Rapszódia zongorára és zenekarra 15.44 Magyarán szólva. .. 16.05 Harsan a kürtszó! 16.35 Nóták 11.05 Mindenki iskolája 11.45 Verdi: Aida — a IV. felvonás fináléja 18.00 A Szabó család 18.30 Esti magazin 19.15 Mindenki zeneiskolája 20.09 Gazdasági minii'órum 20.39 Üj népdal- felvételeinkből 21.00 Katasztrófa a számítógépben 21.35 Nancy Wilson és Andy Williams énekel 22.20 Schubert: f-moll fantázia 22.39 Szimfonikus zene PETŐFI 8.33 Nóták 9.33 Derűre is derű 10.00 A zene hullámhosszán 11.55 Látószög 12.00 vidám operettkettősök 12.33 Arcképek a lengyel irodalomból 12.50 Szimfonikus zene 13.25 Állatbarátok ötperce 13.33 Isabel Parra énekel 14.00 Kettőtől hatig.. . 18.00 Nyolc rádió nyolc dala 18.33 Miről vallanak a hanglemezkatalógusok 18.55 Cigánydalok 19.15 Véleményem szerint. . . 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Mindenki könyvtára 21.03 Esti hangverseny 22.03 Régi magyar' dalok és táncok 22.43 Spirituálék 23.18 Klasszikus operett­részletek SZOLNOKI RÁDIÓ 17.00 Műsorismertetés — Hírek —■ Pár perc dzsessz 17.10 Munkásportré — A jászberényi Vasas- munkáskórus énekel 17.25 Nők negyedórája 17.40 Hanglemezújdonságok 18.00 Alföldi krónika — Ritmuskoktél 18.28 Hírösszefoglaló — Műsorelőzetes Gv MAGVAK 8.00 Tévétorna 8.05 Iskolatévé 13.05 Iskolatévé (Ism.) 17.25 ..Életet az éveknek” 17.55 A kalauznő (Dók.-film) 18.10 Mindenki iskolája 19.20 Tévétorna 19.30 Tv-híradó 20.00 Gyermek, egzisztencia, sorrend. . . 20.50 Sakk, Kempelen úri (Tévéjáték) 21.35 Zene, zene, zene 22.35 Tv-híradó S. 2. műsor Sfl.01 Vezetők klubja 29.40 Folk-PÓdlum 21.20 Tv-hlradó t, 21.45 Tiltott terület (Lengyel film) POZSONYI 19.00 Híradó, publicisztika 20.00 A blokád (Szovjet film) 21.25 Híradó 22.00 Hangverseny Szkrjabin, Muszorgszkij és Csajkovszkij műveiből 22.45 Sajtószemle | mozi | EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4, fél 6 és este 8 órakor Csizmás kandúr Színes, szinkronizált japán rajzfilm EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) du. fél 4 és fél 6 órakor Robinson Crusoe Színes, szinkronizált szov­jet film Este fél 8 órakor Conrack Színes, szinkronizált ame­rikai film GYÖNGYÖSI PUSKIN: du. fél 4 és háromnegyed 6 órakor Piedone, a zsaru Este 8 órakor Amarcord GYÖNGYÖSI PUSKIN: Vigyázat, vadnyugat! HATVANI VÖRÖS CSILLAG: du. fél 4, fél 6 és este fél 8 órakor Vértestvérek HATVANI KOSSUTH: A cél kiválasztása I—II. FÜZESABONY: A járvány Hóstyák és sorsok * Büszkén emelkeónek a magasba az egri templomok karcsú tornyai és úri jómó­dot sugároznak még ma is a barokk paloták és gazdag polgárházak. A levéltári kö- tegekből kiemelt iratok és okmányok fényében azonban most vessünk egy röpke pil­lantást a várost gyűrűszerű­én körülölelő hóstyák sze­gényparaszti tömegének a sorsára is. Mozaikkockasze- rűen idézzük fel az elsüly- lyedt századokat. 1753-ban így kesergi sa­nyarú sorsát Ferenczffy András a nagy hatalmú, dús­gazdag Barkóczy Ferenc gróf egri püspöknek: — .. tehetségem nem­csak magamnak s Hitves Társamnak és Magzatimnak ruházkodására, hanem még csak mindennapi kenyérrel való táplálására is alábbva- ló légyen...” S közben a püspök-földesúr Fuor-Con- tarst-i kéjlakában, Felsőtár- kányban dőzsölve folyt az élet, úgyannyira, hogy az Egerben járt angol tudóst, lord Townsont úgy infor­málták, hogy ott „többet mulatnak, mint imádkoz­nak ...” Eszterházy Károly gróf eg­ri püspök-földesúmak így vázolja Kolovics Anna as egri parasztsorsot: — „A nagy kimondhatat­lan nyomorúság mindenfelől szorongat, úgy annyira, majd hogy el nem kelletik vesz­nem gyermekeimmel ed- gyütt. Sokszor nincsen egy harapás kenyér házamnál, mellyel magamat táplálhat­nám gyermekeimmel ed- gyütt, sem pediglen egy da­rab ruhácskám, mellyel ma­gamnak és gyermekeimnek meztelenségét béfedhetném, nem hogy még becsületes ' ember eleibe mehetnék. Sőt Isteni Szolgálatra sem me- í hetek mezítelenségem mi- ' ott..-” > A „Hatvani Hóstán nyo- ! morgó Balás Máténé* imi­gyen kesergi el 1788 nyarán nyomorúságos életét Ester­házy püspöknek: — „... bizony ebben a drága és szűk időben is majd meghalunk. Kará­csonyiul fogva a, szegény Gyermekeimet korpakenyé­ren táplálgattam, de már az is elfogyott. Nem tudom, mit csináljak Villan a kép. 1864 janu­árjában vagyunk. Olvassunk bele a városi tanács által kiküldött albizottság je­lentésébe: — „Az éhenhalással küz­dő vagyontalanok, vagy munkatehetetlenek száma, s így a segélyzendök száma 866 családra, vagyis 2715 személyre rúg." Ez a hatal­mas szám az akkori Eger összlakosságának 15 száza­lékát tette ki. 1860-ban így ír a város fő­orvosa: — „Napról-napra nyo­masztóbb a nyomor, az ín­ség, mely miatt sokaknak úgy lakásban, mint eledel­ben, ruházatban és munká­ban magukat kellően visel- niök vagy megóvniok nin­csen hatalmukban.” Az EGER c. lapban ezt ol­vashatjuk 1863-ban: — „Hazánk egyes részei más években is szenvedtek élelemben és takarmányban hiányt, de a nyomor ily ál­talános, következményeiben oly káros és mélyen sújtó soha nem volt... És az ín­ség, valamint másutt, úgy itt is naponként növekszik és minél inkább közeleg a tél, annál rémesebb alakot fog ölteni...” A helyi MAGYAR SZÓ c. lap 1922-ben így összege­zi a szegényparasztok sor­sát: —• „Ha valaki olvasott rab­szolgaságról, az el tudja hin­ni, hogy a ma nincstelen Summásának helyzete sem sokkal jobb, mint a rab­szolgáké volt.” Az EGER újság így fest képet az egri szegények sor­sáról: — ,,A nyomorúság csak veri egy darabig a szegény embert. Ki belepusztul... ki ki belerevesedik, keserűket köpvén ásító pipaszára mel­lől, amibe még ünnepkor sem kerül egy csipetnyi do­hány, ki meg vándorbotot farag. Megyen ki Ameriká­ba, ki Kanadába, vagy a pokol fenekére ... Egyszer azután, hogy telik az idő, azon kapjuk magunkat, hogy új címert festünk. Szép lesz,’ igaz lesz: fekete ala­pon két furcsa jel, fejfa meg vándorbot.” Ügy véljük, hogy frappán­san jellemzi a lélekben meg­rajzolt új magyar címer a letűnt úri világ egri szegé­nyeinek, parasztságának a sorsát — a fényes templo­mok és paloták árnyékában. 1931. szeptember havában a városi képviselőtestületi ülésen Sós Mihály szavait így örökítette meg a jegy­zőkönyv : — „En 5 év alatt mind­össze 150 pengőt tudtam csak kiárusítani a termé­nyekből, de 140 pengő adót fizettem. Így állnak földmű­ves társaim is ... A föld­műveseknek 240 pengőből, vagy még ennél is keveseb­ből kell megélnie .. 1934. március 8-án vastag betűs cím harsog a megyei lapban: — „Eddig 40 ezer ebédet osztottak ki a népkonyhán, 51 ezret a gyermekkony­hán ... A szegénykataszter az alábbi képet mutatja: munkaképtelen 503 család­fő, 844 családtaggal, munka­képes és esetenkint segélye­zett, valamint munkaképte­len családfő összesen 2294, 6431 családtaggal. A nép­konyhán naponta 384 adagot osztanak ki, az eddig kiosz­tott adagok száma 40 762. A gyermekkonyhán 680 gyer­mek étkezik, s eddig 51 527 adagot osztottak ki...” In memóriám. Nem árt néha emlékezni sem! Sugár István

Next

/
Thumbnails
Contents