Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-07 / 264. szám
A női kézilabdázók ajándéké NB I. B-ben az Egri V asas Bitkán adódik egy csapat életében olyasmi, hogy hetekkel a bajnokság befejezése előtt csupán presztízsére kelljen vigyáznia. A Var sas kézilabdázói tetemes pontelőnnyel nyertek bajnokságot, sőt akkor is pontokkal lesznek elsők, ha a második helyen végzett DVSC-től nem kell hat büntetőpontot elvennie a szövetségnek. A sportkör öröme pedig kétszeres lehet, hiszen nem mindennapos eseményként rövid idő elteltével második bajnokcsapatát köszönthette. Az öröm teljes, még ha tervezték, várták is 1976- ra. Az Egri Vasas női kézilabdázói idén az NB II. keleti csoportjában mindenkinél jobbnak bizonyultak. A Finomszerelvénygyár támogatását napról napra érezhette a szakosztály. Saját létesítménnyel rendelkeznek. Van egy lelkes, felkészült edzőjük, Bereczky György személyében. Jó partnerként segített Sipos László, a kézilabda szakosztály elnöke, Kovács József szakosztályvezető és Fügedi József intéző. Remek átlagteljesítményt nyújtott a bajnokcsapatban szóhoz jutott két kapus, Keller Ágnes és Tőzsér Zoltánná, valamint a 11 mezőnyjátékos: Jakab Eszter, Bodó József né, Csat- lósné Miklós Rózsa, Bereczky Györgyné, Pappné Leány Erzsébet, Fülöp Mária, Lajtos Mária, Tóth Marianna, Seffer Marianna, Grósz Éva és Gazsó Katalin, Az NB 11. bajnokai. Állnak (balról jobbra): Bereczky György edző, Lajtos, Bereczkyné, Tóth, Pappné, Bodóné, Fügedi József intéző. Ülnek: Keller, Seffer, Jakab, Csatlósáé, Tőzsérné. Hiányzik a képről Grósz, Fülöp és Gazsó. Mindig a spiccen öt év alatt jutott el a szakosztály tömegsportalapról az NB I/B-be! 1972-ben a megyei bajnokság bronzérmesei. 1973-ban megyei bajnokok, de az osztályzón még elbuktak. 1974-ben újabb elsőség a megyében, sőt a tatai osztályzót is sikerrel — veretlenül — vették. 1975-ben újonc létükre az NB II-ben másodikok. 1976-ban bajnoki aranyérmesek. „Nekünk minden másodszorra sikerül”. Ezekkel a szavakkal foglalta ossza az öt esztendő bajnoki babérjait Bereczky György. Aranyérmük valódi értékét csak növeli a vert mezőny játékerejének nívója. A tavaszi idény kezdetekor még másik négy klubcsapat — a DVTK, DVSC, Nyíregyházi Volán és «Debreceni Közút — is reménynyel pályázott az elsőségre. A csoport 12 együttese között jó képességű hetest tudott pályára küldeni a Nyíregyházi Tanárképző, a Debreceni Kinizsi és a KEE- TEX. Százszázalékos tavaszi szereplés után az idegenbeli rangadókkal tűzdelt őszi idényben négy pontot veszített a Vasas. Ott kikaptak a DVSC-től 13—9-re, egy pontot tudott rabolni Egerből a KELTEX, s egy pontot hagytak a piros-kék lányok Nyíregyházán, a Tanárképző ellenében. (Mindkétszer 11—11 volt a végeredmény.) Hazai bajnoki veretlenségi sorozatuk három éve tart! Ennyi idő alatt csupán két csapatnak nem kellett szomorkodva távoznia a bervai játéktérről. Setter ifiválogatott Az együttes hat begyakorolt figurát tud s ez Bereczky edző egyedi receptje. Eltér ugyani« az ismertektől, a szakirodalmakban találhatóktól! Több tehetséges, saját nevelésű játékos adja a mindenkori gerincet. Se ff er Marianna — balszélső — nyáron bekerült az ifjúsági válogatott keretbe, s november 5-én Pécsett a románok ellen már magára is húzhatta a címeres mezt. Tóth Marianna férfierővel bombáz, kiváló átlövőalkat. Lajtos Mária vállsérüléséből felépülve ontotta a gólokat. De Keller Agnes és Jakab Eszter sem okozott csalódást. Amennyiben a két tapasztalt kézis, Bodóné és Csatlósné nem hagy ki kény- szerűségből — sérülés, családi okok miatt — több mérkőzést, úgy tovább gyarapodott volna a Vasas góljainak száma. A házi góllövőlista legjobbjai: 1 Csatlósné 70, Lajtos 62, Bodóné 43, Tóth 37, Seffer 27 góllal A fiatal, fejlődőképes gárda erénye volt a feladatokhoz való gyors felnövés. Kíváncsian várjuk: Vajon így lesz ez az NB I/B-ben is? (budavári) Síszezoii előtt Ä Honvéd Zalfco SE «ássál talán 6k Ss igénybe hetik majd. Á gyöngyösi piros-fehéreknél 1970-ben alakult meg a siszak- osztály. Azóta évről évre egyre többet hallatnak magukról versenyzőik. Az utóbbi bajnoki évadban 12 OB-érmet nyertek fiatal (serdülő, ifjúsági I. és II korcsoportban sífutóik. Közülük Fülekl Miklós, Gál Ágota és Molnár Tibor volt a legeredményesebb. Mákos Márton szakosztályvezetőtől megtudtuk, hogy a szezon befejezése után nem sok pihenőt tartottak versenyzőik, mert a siszövetség irányelvei alapján korán munkához láttak. Március 1-től Szép Ernő személyében (korábban a GYVSC, majd az újpesti Dózsa versenyzője volt) főfoglalkozású edző irányítja a felkészülést, Me- Hcher Sándor pedig társadalmi edzőként segíti munkáját. Az utóbbi három hónapban fokozódott az edzések intenzitása. Az északi szakágon belül most már nemcsak futással, hanem biatlonnal Is foglalkoznak. A biatlont azért is választották új versenyágként, mert kitűnően berendezett sporttelepükön lehetőségük van gyakorlására. A felkészülés hajrájában megrendezett ellenőrző versenyeken, (kerekes sí, t mezei futás, és „száraz” biatlon) jó benyomást keltettek a Zalka SE versenyzői A Budaörsön lebonyolított nemzetközi „száraz” kispuskás biatlonversenyen Fülek! Miklós korosztályában (ifjúsági I.) a legjobbnak bizonyult, Szabó Ignác pedig a juniorok között az előkelő 7. helyen végzett. A kerekes si- és futóversenyeken Gál Ágota, Molnár Tibor és Füleki János is bíztató eredményeket ért el. Elsősorban az említett versenyzőktől várnak érmes helyezéseket a soron következő OB-n és a vidék bajnokságon. A biatlonversenyeken Szép Ernő edző is „beszáll” a csapat érdekében. A Szép, Fülekl M., Szabó összeállítású gárda a felnőttek mezőnyében szeretné megszerezni az OB-n a 4., vagy 5. helyezést. Mint más siszakosztályoknál, a Zalkásoknál is a megfejelő nennyiségű, minőségű síléce., beszerzése — ami igen költséges-jelent problémát. Továbbá hátrányukra van az is, hogy a 'Mátrában nincs síházuk. Csupán abban reménykednek, hogy a megyei síszövetség Kékesen jevo épületét célszerűbb beoszA Bükki Vörös Meteor Az egri síhagyományok folytatásaként 1970-től működik aktívan a Vörös Meteor siszakosz- tálya. melynek életre keltésében Tóth Géza, Simon Sándor és Fejes Pál fáradozott a legtöbbet. Tömegsport jelleggel alakultak. Különösen az általános és középiskolások részéről nyilvánult meg nagyobb érdeklődés a sízés iránt. Kezdettől fogva mintegy kétszázan látogatják a Vörös Meteor edzéseit. s veszik Igénybe a Bükk- fennsík nagycsipkési területén kialakított létesítményeket. Az elmúlt hat év során háromirányú lesiklónályát, felvonót — amit ez évben felújítottak —, kétszintes síházat, és 2600 méter villamosvezetéket építettek ki javarészt társadalmi munkában. A társadalmi munkák szervezésében Mirisch Emil egyesületi főtitkár tűnt ld. A szakosztály- vezetői teendőket Simon Sándor látja el közmegelégedésre, a népes sízőgárda oktatását pe- di Szepesi Lajos és Fejes Pál társadalmi munkában végzi. A működéshez szükséges szerény anyagi keretet a KPVDSZ és a városi sportfelügyelőség biztosítja. Mint megtudtuk, itt is felszerelési problémák tapasztalhatók. A Vörös Meteor sízől az alpesi számokat: az óriás- és műlesiklást választották. Az utóbbi bajnoki Idényben már minőségi eredményeket Is elértek. A 14 éves Fejes Péter és a kilencéves Fejes Adrien a magyar vidékbajnokságon bronzérmes lett a serdülök óriáslesikló és műlesikló versenyében. A nagyon tehetséges Adrién a Kékes Kupa kisdobosok versenyén Is harmadik lett. a megyei bajnokságon pedig mindketten elsők lettek. Legutóbb biztatóan ezerepeit még Koppány Zsolt, valamint a két Gönczöl-testvér, Péter és László. Elsősorban az említettektől várnak majd bajnoki érmeket az új idényben. A Vörös Meteor síszakoeztá- lyának vezetősége első számé feladatának tartja a városi és járási bajnokságok szervezésében való aktív részvételt, ! ezekre a versenyekre minél nagyobb tömegek mozgósítását Feladataik között szerepel i minőségi előrelépés is. Ezt « megyei és országos vidékbaj aokságokon kívánják elérni. SKegtudtuk azt la,' 'Aogy a sportkör sízői szorgalmasan készülnek az Idényre, az első hó fogadására. Pályájuk olyan szerencsés fekvésű és talajú, hogy már közepes hóviszonyok között is használhatóvá válik. Szigetvár? József Nem ütötték ki.. Hatalmas robajjal nyílik az öltöző ajtaja, amint vágtázva törnek kj rajta a melegítő® fiatalok, és lármázva, maguk4 előtt rúgva a labdát meg sem állnak a kézilabdapályáig. Gyorsan tisztázódik, miért is ez az izgalom: félórás kispályás labdarúgó-küzdelemben döntik el, hogy melyik csapat jobb az edző által alkalmilag összeállított együttesek közül: a kékek-e, vagy a pirosak? Nos, fél óra elteltével aztán kiderül, hogy a kékek bizonyultak eredményesebbeknek, mert 4—3 arányban két vállra fektették Juhász Laciékat. — Az ökölvívás azért jobban megy — mondjuk tréfálkozva megjegyzésként, ahogy nagy fújtatva lejön a pályáról a csapatkapitány, itt, Petőfibányán, ahol felkerestük miskolci junior Európa-bajnokunkat, a belgrádi felnőtt ökölvívó EB bronzérmesét, 1973—74 és 76 magyar bajnokát, tizenhatszoros válogatottat és a különböző kupák, vidékbajnokságok, emlékversenyek győztesét —- Már így álltam kőtelek közé az 1974-es YB-n is. A sikertelenséget mégsem ennek a számlájára írom. Egyszerűen jobb volt az ellenfelem, 1975. májusában a MÖSZ jubileumi tornáján zavart először kegyetlenül ez a betegség, második lettem. Közben jöttek a bonyodalmak, az orvosi vizsgálatok során. Két vélemény alakult ki. Az első tábor azt mondta, meg kell operálni a szemem, s abba kell hagynom a versenyzést, a másik pedig: az operáció után újra folytathatom. Mindenesetre 1975. szeptemberében a sportkórház visszavonta a sportorvosi igazolásomat, tehát nem versenyezhettem. Az embert gyorsan „leírják'* Focival kezdjük — Mindig így kezdjük a edzéseket, focival, azután térünk csak rá a kesztyűzésre, zsákolásra, az igazi munkára — válaszol. — Jó kedvet csinál ez a kis mókázás a szakmai gyakorláshoz. Közben elmondjuk, hogy azért jöttünk, megkérdezzük, miként sikerült egyéves kihagyás után —■ a szemére operálták — 25 évesen újrakezdeni, ráadásul máris eredményesen folytatni ökölvívó-pályafutását ? — Sajnos, eléggé szerencsétlen az én versenyzői múltam, annak ellenére, hogy lényegében szép sikereket értem el — keserű sóhajtás után magyarázza mindezeket. — Hiszen any- nyiszor voltam sérült, beteg, meg minden, hogy meg sem tudom mondani, hányszor. 1962-ben kezdtem az edzéseket látogatni, 1966-tól versenyszerűen dolgozom, és amikor már „spiccre” kerültem, 1972-től jöttek a problémák. Megfázások, kisebb- nagyobb sérülések, majd a kéztörés. 1972-ben törött kézzel . nyertem EB-t. 1973-ban súlycsoportot változtattam, kisváltósúlyban indultam, és úgy tűnt, végre rendbe jöttem, minden megy, mint a karikacsapás, amikor 1973. februárjában megfáztam, s emiatt kettős látás következett be nálam. — Mit érzett ekkori — Mélységesen elkeseredtem. Még visszagondolni is rossz rá. Végül is megoperáltak. Ott feküdtem Budapesten a kórházban, két hétig, és csak a szüleim, a barátaim látogattak meg. Ez még rosszabb volt. A szövetség vezetői, válogatott társaim egyszer sem jöttek be hozzám. Nagyon resteljtem betegtársaim előtt, akik mindennap megkérdezték: mikor látogatnak már meg Papp Laciék? Ott döbbentem rá, csak a sikerig kell az _ ember, aztán gyorsan „leírják”. Mit érdekli őket, mi lesz, mi történik az emberrel, ha megbetegszik. — Keserű megállapítás, súlyos vélemény ... —■ Nem szeretnék senkit megbántani. De képzeljék el, mit éreztem akkor. Első ember voltam súlycsoportomban, a válogatott kapitánya, és egyik napról a másikra elfelejtettek. Rosszul esett, bántott a dolog. Ráadásul leállították a felkészülést segítő kalóriapénz-juttatást is. Szeptemberben az operáció előtt azt mondták: ki van utalva. Persze, nem volt kiutalva, mert nem kaptam meg. Az fájt, hogy nem értesítettek róla, hiszen megértettem volna, hogy ez a pénz azoknak kell, akik kerettagok, és az olimpiára készülnek. nyújthatok. 1976. májusában véglegesen eldőlt, újra ver senyezhetek. Munkához fogtam, és fokozatosan nevez tem az egyre erősebb verse nyekre. Először augusztus ban álltam kötelek közé a: I. és II. osztályú bajnoksá gokon, szeptemberben i Mátra Kupán, aztán a vi> dékbajnokságon és októberben a magyar bajnokságon Minden versenyen nyertem a tervezett 24 minőségi pon helyett eddig 33-at szereztem, és ráadásul valameny- nyi találkozón elnyertem i legtechnikásabb versenyzőnek felajánlott különdíjat is — Csak gratulálni lehe ehhez. Mi a további célkitűzése? — Jövőre érettségizem, i feleségem főiskolára jár Egy gyermekünk van. Szakmámban Is — motorszerelc vagyok — sok az elfoglaltság, hiszen a versenyzés miatt a szakmai továbbképzésem eddig háttérbe szorult. Ezt is pótolni kell. Szeretném megszerezni a középfokú edzői végzettséget s nem utolsósorban szeret nék ismét válogatott lenni Ott akarok lenni a jövő év hallei E}B-il De azt is megmondom, a több hónapos .edzőtáborozásokat nem vállalom. Az előbbiek miatt meg azért is, mert ezek s hosszú táborozások véleményem szerint nem hasznosak. Az olimpiára például s keret gyakorlatilag egyévi táborozással készült, kevés sikerrel. Csak egymásra untak és elszakadtak a családjuktól a fiúk. Erőre is szükség varit — Hogyan sikerült talpra állnia, elvégre ismét magyar bajnokságot nyert? Nem adtam fel — Miben látja ökölvívó- sportunk felemelkedését? — Valószínűleg az utánpótlás nevelésében hoz valami újat a csapatbajnokság. Az én korosztályomnak ez új és érdekes verseny lesz. A régi öklözök is újra elkezdték az edzéseket. A legfontosabb lépésnek viszont én is azt tartom, amit Papp László vall: ki kell törni Európából. Kontinens' versenyekre van szükség hogy megismerjük a világ legjobbjait. Ne felejtsük el, nagyon előretörtek a kubai és az afrikai ökölvívók. Ma már a technikai tudáshoz erőre is szükség van. Nekünk sajnos, csak technikánk van. Csendesen hallgatjuk, akik körbeüljük, az őszinte vallomást. — Egyetlen segítőtársam, Bérces József edzőm volt Petőfibányán. Igyekezett lelket önteni belém. A fiúkkal foglalkoztam, de magam is sokat edzettem kedvtelésből. Nem adtam fel. Éreztem, még van bennem plusz, amit Meggyőződéssel mondja mindezeket, s aztán elnézést kér, mert már mennie kell a „boxhalléba”, várják, munkára serkentik tervei és a sportszerek. Fazekas István Cselgáncs Győrben felfedezhetik 1975. március: Az Egri Dózsa cselgáncs-szakosztálya — ki tudja hányadszor — éled poraiból, s az alapoknál kezdi. Egy harmincas csoport még személytelen tagja Tamás Péter is, az egri 3. számú Általános iskola úttörője, aki az ügyességi gyakorlatokban nem tűnik ki különösebben, de akaraterejére már ott felfigyelnek. „Hatodikos voltam és úgy történt majdnem az egész, mint pár éve. Akkor egy ismeretlen férfi jött be az egyik órára, s agitált, hogy jelentkezzünk vízipólózni. Most a testnevelő tanár említette, hogy a suli tornaterme a cselgáncsozóké lesz, akinek kedve van, jelentkezzék. Nekem tetszett, jobban, mint az úszás. Miért ne próbálnám meg? Elmentem, jelentkeztem, s még aznap este egy egész edzést végignéztem. Hát így kezdődött . 1975. szeptember: Bánsági András — az egyik edző — elviszi a legfiatalabbakat Miskolcra, ahol közösen megtekintik a szocialista országos dBV-küzdelmeit. Igazi nagy verseny élőben. Elbűvölő rendezés, nemzetközi mezőny és sok-sok tizenéves válogatott. Itt ne lehetne irigykedni? Hisz a legalsó súlycsoport győztese, a koreai fiú, alig múlt 12 éves! „Amikor Miskolcról hazajöttünk, már nekem is volt judogim, valódi cselgáncsruhám, övvel. Három hét múlva Miskolcon, az Avas Kupán léptem először tatamira. Kálmán bácsi —■ Hosszú Kálmán, a másik edző —• rám ijesztett, amikor megmondta, hogy itt vannak a csehszlovákok. Nekem elég volt megbarátkozni a szőnyeggel: ru-- galmasabb volt a miénknél és nagyon csúszott. Félve mentem középre, épp egy csehszlovák ellen. Sokáig nem csináltam semmit, igaz, velem szemben az a szőke tömzsi se. Aztán csak arra emlékszem, hogy alám került s rézsútos leszorítással feladásra késztettem. Az egész napos teljesítményemért érmet kaptam, mint második, s otthon az ajtóban ezzel csengettem...” ven a hagyományokhoz, megrendezik a Tisza Kupát. összegyűl itt a Dunától keletre eső, cselgáncsért rajongó valamennyi szakosztály. Van e rendezésnek úttörő szánta is. A 38 kilogrammos súlycsoportban a sorsolás előtt 13 fiú reménykedett éremszerzésben. Hány győztes mosoly jelenthet fellépést a dobogóra? Legalább hét! 1976. szeptember: Szolnokon minden évben — hi„Űgy mentem le, hogy dobogóra fogok kerülni. Egy év alatt sok mindent megtanultam, annyi mindennel többet tudok. Technikailag jobb vagyok, biztosabbak a dobásaim. Erővel jobban bírom a harcot. Tavaly csak hallottam a kis-kíilső horogról, most csinálom. Jól megy a kis csípő, nagy csípő, kaszáló csípő, a lábszárátforgatás. Szolnokon a döntőig hétszer iponnal nyertem, az aranyat pontozásos győzelemmel tudtam elcsípni. Tavaly ilyenkor ismertem pár leszorítást, a hátsó gáncsot, a támasztógáncsot. A válldobás sem .ment biztosan..'” 1976. október: tizenhárom egyesület húsz cselgán- csozója előtt az országos úttörő-vidékbajnokság 38 kilogrammos súlycsoportjának győztese Tamás Péter. Az Olimpia őrs tizenhárom éves tagjának elsősége kitűnő ajánlólevél a novemberi győri országos úttör&-magyarbajnok- ságra. O lehet a minőségi ugrásra kész egri cselgáncssport első hírvivője. S ha szorgalma töretlen marad, Győrben felfedezhetik! (B.SJ
