Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-07 / 264. szám

Akit nem látunk a filmen A kék madár és társai Együttműködés a filmművészetben „Az oroszok nagyszerű partnereknek bizonyul­tak. .jelentette ki a 76 ■ éves amerikai rendező, Cu­kor György Maurice Mae­terlinck darabja alapján készített „A kék madár” cí­mű film forgatása után. Az első közös szovjet- amerikai film premierje Moszkvában és Washington­ban volt. Tárgyalások foly­nak további közös szovjet- amerikai filmek forgatásá­dés, filmtörténeti és elmé­leti kutatások, részvétel nemzetközi filmfesztiválo­kon és külföldi kiállításo­kon, közös filmkészítés, va­lamint alkotói együttmű­ködés. Az utóbbi időben a szov­jet filmszínházak nagy si­kerrel mutatták be az „Em­lékezz a nevedre” és a „Le­nin Lengyelországban” szovjet—lengyel, a „Liszt Ferenc” szovjet—magyar, Népi motí­vumok a divatban Fekete musz­linból készült ruha. A vilá­gos tarka muszlinból ké­szült díszítés cigányruhá­hoz teszi ha­sonlóvá a mo­dellt (jobbra). Vékony fehér kreppből ké­szült estélyi ruha. Alját és kézelőjét ukrán hímzés díszíti. A ruha kiegé­szítője a színes lánc (lent). (APN—KS) Alekszandr Masszarszkij egy film forgatása közben, léleg- zet-elállító ugrást mutat be. (Fotó: APN) Alekszandr Masszarszkijt a sportolók a szambo-sport edzőjének ismerik, aki több mint 40 sportmestert nevelt. A leningrádi Optikai Mechanikai Egyesülésben vitathatatlan szaktekintélynek számít a víz alatti fénykép- és filmfelvé­telekét készítő szerkezetek tervezésében. A sportorvosok Masszarszkijt a sportolók fiziológiájáról szóló disszertáció­járól ismerik. A LENFILM stúdióban pedig trükkfelvételek készítésekor feltétlenül hozzá fordulnak. Ilyenkor mutatko­zik be úgy is, mint a leningrádi kaszkadőr iskola alapítója és vezetője. Masszarszkij tökéletesen ismer minden kaszkadőr trük­köt. Csaknem ugyanannyi filmben szerepelt, mint például a neves francia filmszínész, Jean Marais. Igaz, e csaknem 90 filmben Jean Marais-től és a többi más színésztől eltérően, az ő nevét nem tüntetik fel a szereplők között. Mindenféle fegyver forgatásához ért, nagyszerűen lovagol, virtuóz gép­kocsi- és motorkerékpárvezető, ragyogóan úszik víz alatt, és kitűnően ugrik nagy magasságból. Szédítő ugrásai és esései immár egy negyedszázada a gyerekek osztatlan lelkesedését vívják ki, míg a felnőttek visszafojtott lélegzettel figyelik alakítását. (APN—KS) A képen: A film főszereplői: Jurij Szoloniin (balról) és Makszim Munzuk a film rendezőjével, Kuroszavával (kö­zépen) a moszkvai filmfesztiválon. ról, a 20-th Century Fox Stúdió, a Tower Internatio­nal Vállalat, valamint A. Rizzoli, F. Kristaldi olasz producerek és a nyugatné­met Alians Film Produkti­on GMBH, között. A szovjet és külföldi filmszakemberek közötti együttműködésre ösztönző hatást gyakorolt a helsinki európai biztonság* és együttműködési értekezlet. A Szovjetunió több mint 100 országgal tart fenn kul­turális kapcsolatokat a filmművészet területén. A kapcsolatok formái rendkí­vül változatosak: filmcse­rék, műszaki együttműlcö­Petrikovkai népművészek Ukrajna déli részén, Pet- .ikovka faluban, Druzsba el­nevezéssel népművészeti tár­gyakat előállító gyár műkö­dik. Termékei között megta­láljuk a népi motívumokkal díszített dobozkákat, deko­ratív tányérokat, vázákat, porcelán tárgyakat, kerá­miákat. A szakértők véleménye szerint a petrikovkai művé­szek tudását joggal hason­líthatjuk a világszerte is­mert palehi és hohlomai népművészekéhez. Az Ukrajna déli részén le­vő kis faluban készítik azo­kat a dekoratív faliképeket, faedényeket, festett ládákat, szőnyegeket, népművészeti szőtteseket, melyeket a világ számos országában ismernek és kedvelnek. Druzsba elne­vezéssel itt alapították azt a gyárat, amely népművészeti termékeit külföldre is expor­tálja. A Petrikovkában készülő díszítések alapját a növény­világ képezi. Ám a díszek nem a virágok és növények egyszerű másolatai, hanem a népművészek alkotó fantá­ziájának termékei. Képün­kön a petrikovkai Druzsba gyár egyik legfiatalabb mes­tere, Zinaida Szkiba, válla­latának egyik termékét mu­tatja be. a „Lakodalom”, „Az egyet­len út” szovjet—jugoszláv, a „Tenger éneke” című szovjet—román, a „Goya” szovjet—NSZK, a „Keletre mentek”, a „Vörös sátor” című szovjet—olasz, a „Fe­kete-hegy” és a „Riki—Ti­ki—Tavi” című szovjet—in­diai, a „Kis futó” és a „Szerelmem, Moszkva”, va­lamint a „Derszu Uzala” című szovjet—japán, továb­bá a „Bizalom” című szov­jet—finn filmet. Filip Jermas, a szovjet filmművészet vezető szak­embere a sajtónak adott interjújában elmondotta, hogy egy év alatt a külföldi stúdiók több mint 50 szov­jet film előállításában se­gédkeznek, és közel ugyan­ennyi külföldi játék- és do­kumentumfilm forgatásában vesznek részt szovjet fil­mesek. (APN—KS) Klasszikus vo­nalú fekete es­télyi ruha, fe­hér anyagból készült hím­zéssel díszített ujjal. (Fotó: APN) A divatvilágban már hosszú ideje uralkodó sze­repet játszanak a hagyomá­nyos népi motívumok. Köz­ismertek a skótszoknyák, a mexikói ponchók, a holland fapapucsok, az orosz csiz­mák és virágos kendők. Bármily paradoxonnak hangozzék is, a divat tükör­ként mutatja a tudomány és technika állapotát, a társadalom gazdasági és szociális struktúráját. A di­vat mindig magán hordoz­za az idők nyomát. Nem­rég az egész világ lelkesen viselte a műanyagból ké­szült szöveteket, előnyben részesítette a geometriai díszítéseket. Ma már a múlté mind a geometriai forma, mind a műanyag, de a miniszoknyák divatja is. A ma embere egyre na­gyobb figyelmet fordít a természetes anyagokból ké­szült szövetekre. Az embe­rek ismét szívesen viselik a lent, a pamutszövetet, a gyapjút, a selymet. A szovjet divattervezők elsőként javasolták a ha­gyományos népi motívumok felhasználását. A moszkvai Vjacseszlav Zajcev és a kijevi Ligyija Avgyejeva, valamint számos tehetséges társuk modelljeit kedveltet- ték meg a nemzetközi di­vatban, az orosz csipkét, sálakat, a színes szarafáno- kat, (az orosz nők újjatlan, hosszú nemzeti ruhája), a hímzést, a lenkendőt és len­blúzt.

Next

/
Thumbnails
Contents