Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-07 / 264. szám
Szocialista vilásimnep B társadalomba szerveződött emberiség történelmén végigvonulnak azok a nagy ünnepek, amelyek — Sorok, osztályok és a belőlük fakadó eszmék változásától függően — mindenkor a felfelé törekvők szándékait, vágyait voltak hivatottak mindenki vívmányává, örömévé avatni. Október évfordulója — idén immár az 59. — a legfiatalabb ezeknek az ünnepeknek a sorában, s egyben az első a történelemben, amelyről fenntartás nélkül mondható el, hogy programjában is, tényleges hatásában is az egész világra szóló. Nincs olyan zuga földünknek, amelyben az emberek ma ne élnének azért is másképpen, mint elődeik, mert Október megtörtént, mert a szovjethatalom megjelenésével a hajdani Oroszország területén, egyszer s mindenkorra megtört a kizsákmányoláson alapuló társadalmi rendszerek monopóliuma. Ez nemcsak azokra a nemzetekre és országokra vonatkozik, amelyek ma a reális szocializmusban élnek, hanem azokra is. amelyek fejlett tőkés társadalmakat alkotva, vívmányaik tekintélyes részét a szocializmus közvetett hatásának köszönhetik. S még inkább érvényes ez a megállapítás a föld lakóinak legnagyobb részét magában foglaló fejlődő világra, amely a gyarmati rendszer teljes felszámolásának útján el sem indulhatott volna, ha az elnyomók és elnyomottak klasszikus, történelmileg kialakult erőviszonyait nem borította volna fel előbb a szovjetország megszületése, majd a második világháború' követően a szocialista világrendszer kialakulása és szakadatlan bővülése. Mennél távolabb jutunk időben 1917. november 7-től annál jobban erősödnek e szocialista világünnep aktuális vonásai. A ma élő, tanuló és alkotó generációk november hetedikén az 59 évvel ezelőtt történtek mellett, azokra az alapvető vívmányokra emlékeznek, amelyek a mi szocialista rendszerünkben magától értetődnek. Az ünnepen a szocialista közösség erejének gyarapodását, társadalmaink erősödését és rendszerünk kiteljesedését vesszük szemügyre, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom befolyásának a növekedését e mozgalom egyik alapvető ismérvének, a cselekvő szolidaritást is jelentő internacionalizmusnak a szellemében. A Magyar Szocialista Munkáspárt — programja szerint i— ma már a fejlett szocializmus megvalósításán dolgozik az ünnepen tehát nem csupán azért köszöntjük egymást és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom országának népeit, mert évtizedekkel ezelőtt leráztuk magunkról a kapitalizmus bilincseit, hanem főként azért, mert az időközben eltelt évtizedek munkája nyomán nagy utat tettünk kommunista ideáljaink megvalósulása felé. A harcban és a munkában a társadalmi fejlődés objektív törvényei, s természetesen a cselekvők szubjektív sikerei, vagy kudarcai szerint vannak kiemelkedő esztendők ér vannak olyan évek. amelyek viszonylag szürkén festenek, ha számadáskor, ünnepi alkalommal visszatekintünk. Mozgalmunk — szerencsére — rég túljutott ama gyermekbetegségén, amely azt képzelte, hogy a szocializmus építése egyetlen nagy ünnepnap, sikerek soha meg nem szakadó lánca. Visszapillantva a legutóbbi ünnep óta eltelt évre, a legelső ami szemébe ötlik ellenfeleinknek is. a szocialista berendezkedésű nemzetek körének nagymértékű bővülése. Vietnam — szocialista köztársasággá egyesülve — ma ötven- milliós nagy ország. Laosz is túljutott a nemzeti felszabadulásért és a szocialista forradalomért vívott hosszú harcán, s ma ugyancsak egyike ama köztársaságoknak, amelyben forradalmi marxista-leninista párt gyakorolja a politika hatalmat. Tudjuk, hogy mindannyiunk, de kiváltképp Kuba és a Szovjetunió segítségével Angola népének sikerült döntő vereséget mérni a neokolonializmus erőire, s az MPLAa szocialista fejlődés útján akarja vezeti ezt az országot. Ilyen sikerek, ekkora haladás a világforradalom frontján nem minden esztendőben adódnak. Tipikusnak az mondható, ami az európai szocialista országok életét jellemzi. KeH-e külön hangsúlyozni, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom tekintélye és ereje mennyit növekszik egy olyan demonstráció nyomán, mint amilyen az európai kommunista és munkáspártok berlini tanácskozása volt? Aligha. A kézenfekvő tanulságok közül is legfeljebb az érdeme' külön említést, hogy minden egyes kommunista párt politikai sikereinek csak egyik mércéje az. hogy mit ért el odahaza. A másik: mivel és hogyan járult hozzá a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom erősödéséhez. S nem igazi siker az aminek ára a szolidaritás lazítása. Húsz esztendő tapasztalatai megengedik a magyar kommunistáknak, hogy elmondják: a vörös és a nemzeti színű lobogó egymást kiegészítő, egymást feltételező szimbóluma a sikeres politikának. O któber évfordulója réges-rég az egész emberiség ünnepe. A megkülönböztetett tisztelet hangján ezen a íiapon mégis azt a pártot, azt az országot, a Szovjetuniót köszön tjük, amely Októbert mindannyiunknak adta. H. J. Világ proletárjai egyesüljetek! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE! TANACS NAPILAPJA / XXVII. évfolyam, 264. szám ARA: 1 F OR INT 1976. november 7., vasárnap Az 59. évforduló „Népünk sohasem maradt magára, mindig az oldalunkon állt a szovjet nép” Díszünnepség Petőfibányán november 7-e alkalmából Az évforduló estéjen Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az ország- gyűlés elnöke mondott ünnepi köszöntőt a rádióban és a televízióban. November 6-án megyénk szinte valamennyi településén, üzemében, termelőszövetkezetében, valamint az MSZBT-tagcsoportoknál megemlékeztek az 59. évfordulóról. Ebből az alkalomból kitüntetések átadására is sor került, s megjutalmazták az élen járó munkahelyi kollektívákat, valamint a szocialista brigádokat, s a legeredményesebben dolgozó munkásokat, tisztviselőket, mozgalmi aktívákat. Az ünnepen Egerben koszorúzásra került sor. Az emlékezés virágait a Felszabadulás téri hősi emlékműnél Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első titkára, Schmidt Rezső, az egri városi pártbizottság első titkára, Habéra László, az egri járási pártbizottság első titkára, Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke, dr. Varga János, az egri városi tanács elnöke, Kovács Bertalan, az egri járási hivatal elnöké, Kiss Sándor, a KISZ Heves megyei Bizottságának első tiikára, Vass József, az egri városi KISZ-bizottság titkára, valamint Csermák Jánosné, az egri járási KISZ-bizotts ág munkatársa helyezte el. Megkoszorúzták a hősi emlékművet a megyében tartózkodó szovjet delegáció tagjai is. Az állami temetőben levő díszsírhelynél Kovács János, az egri városi pártbizottság titkára, Sólyom Ernő, az egri járási pártbizottság titkára, valamint Fodor Istvánné városi úttörőelnök koszorúzott. Az egri Népkertben levő ismeretlen katona szobránál dr. Nagy Sándor, az egri városi pártbizottság osztályvezetője, Lezsák László, az egri járási pártbizottság munkatársa, Szántó Márton, a városi KISZ-bizottság munkatársa és Barna Zoltán, az egri járási KISZ-bizottság munkatársa helyezte el a város és a járás kommunistái, illetve ifjúkommunistái nevében a koszorút. Lerótták kegyeletüket, a tömegszervezetek képviselői, valamint a város dolgozói is. A megyei pártbizottságon szombaton délelőtt tettek látogatást a szűkebb hazánkba érkezett szovjet SZMBT-delegáció tagjai. Golubjev Vaszilij Nyikolajevlcset, az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagját és kíséretét fogadta dr. Sipos István, a megyei párt- bizottság titkára. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 59. évfordulója tiszteletére rendezett megyei díszünnepségre szombaton este, Petőfibányán került sor. A megjelent több mint ezerötszáz résztvevőt Pethes István, a gyöngyösi járási pártbizottság első titkára köszöntötte. Külön üdvözölte a díszelnökségben helyet foglalt Vaskó Mihályt, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkárát, Bar-' ta Alajost, dr, Sipos IstvánJ és Virág Károlyt, a megyei pártbizottság titkárait. Dór* ícó Józsefet, az SZMT vezető titkárát, • Fekete Győr Endrét, a megyei tanács elnökét, Papp Bélát, a Mátra- alji Szénbányák pártbizottságának titkárát, Schmidt He. zsőt, az egri városi pártbizottság első titkárát, Skultéti Jánost, az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárának igazgatóját, Szeliczki Józsefet, a hatvani konzervgyár műszerészét. <Jr. Szűcs Lászlót, nz egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola főigazgatóját és Tóth Mihályt, a poroszlói Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet elnökét, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjait. Szeretettel köszöntötte Golubjev Vaszilij Nyikolajevicset, az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagját. Gochberg Alá Jakovlevicset, a Moldáviai SZSZK Legfelsőbb Tanácsa elnökségének tagját, Taraszov Vlagyiszláv Konsztantyinovi. csőt, a moszkvai frőszergyár igazgatóját, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság delegációjának tagjait is. Köszöntötte továbbá I. V. Szili, mont, a Szovjetunió Budapesti Nagykövetségének munkatársát, Molnár Józsefet, az MSZMP KB munkatársát. Regös Gábort, az M3ZBT Országos Központjának titkárát, Pálinkád Ferenc vezérőrnagyot, a megyei rendőr-főkapitányság vezetőjét, Kiss Sándort, a megyei KISZ-bizottság első titkárát. Ármán Aurélt, a Munkásőr. őrség Heves megyei parancsnokát. Páti Jenőt, a Hazafias Népfront megyei titkárát, dr. Géczi Józsefet, a gyöngvrsi járási hivatal vezetőjét, Győry Sándort, a Mátraalji Szénbányák igazgatóiát, Németh Józsefet, a Mátraalji Szénbányák vállalati szak- szervezeti titkárát, Tóth 1st. pánt, a Mátraalji Szénbányák dolgozóját, Kiss Józsefet, Baczia Mihályt, Rékasi Mihálynét, Kovács Lászlót, Balogh Jánosnét. Kasza And. rást. Székely Miklóst, Bózó Lászlónét. Kovács Ernőt, valamint Kecskés Edömért. a petőfibányai üzemek, vállalatok, s a környező községek termelőszövetkezetei élenjáró szocialista brigádjainak vezetőit. Az elnöki megnyitó után Paop Béla, a Mátraalji Szénbányák pártbizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Papp Béla ünnepi beszéde Kedves Elvtársak! A világtörténelem korszak- váltó fordulói ritkán kötne-’ tők egyetlen naphoz. Vr.n azonban egy nap, amely új fejezetet nyitott az egész emberiség történetében, sőt, bizonyos értelemben igazi történetének nyitánya lett — mondta bevezetőül a szónok, majd így folytatta. — Az orosz proletariátus élenjáró pártja évtizedeken át készült arra a napra, amelyet a forradalom hivatott vezére, Lenin percnyi pontossággal határozott meg: ......A felkelés halogatása m ost már igazán egyértelmű a halállal... Nem szabad várni!’’ És másnap megindulták Pétervár munkásai és matrózai; a felkelés kirobbantása egyértelmű lett sá új élet kezdetével. A Népszava 1917. november 9-i számában így kommentálja az eseményt: „Pétervárott győzött a munkás. és kntonatx. nács forradalma. Beláthatatlan jelentőségű események ezek. A márciusi orosz for. radalom most, e novemberi napokkal érett meg teljésen.” Az ünnepi beszéd további részében a szovjet nép harcé, ról sikereiről, eredményeiről szólt Paop Béla. Egyetek között kiemelte: a párt 6% a nép szövetségével a szovjet állam hatalmas sikereket ért el. mind a harcban, mind a békés építés f-ontján. Ellenállt és győzedelmeskedett az Imperialista intervenció és a polgárháborúban rátámadt belső ellenség felett. Az elmaradott, a háború és a polgárháború által romba döntött ország ma a világ má. sodik legnagyobb ipari hatalma. A Szovjetunió az Októberi Forradalom után hatalmas utat tett meg — r.em egészen hatvan év alatt a középkorból szinte a XXI, századba tört át. A Szovjetunió léte. hatalmas ütemű fejlődése és társadalmi berendezkedése az egész világ haladó mozgalmainak lelkesítő példájává és biztos támaszává vált. A második világháború után létrejött a szocializmus világ, rendszere, amely ma már az emberiség egyharmad részét fogja át. A szovjet politika napjainkban a béke legfőbb biztosítéka. A Szovjetunió számtalanszor bebizonyította, hogy mint a világ egyik legnagyobb katonai ereiével rendelkező ország, a katonai súlyát nem hódításra, nem más népek elnyomására használ ia fel. A szovjet bé. kepolitika és a szovjet had. sereg ere je ma a világháború elkerülésének legfőbb biztosítéka. Az ünnepi beszéd tovább! részében a megyei párLvág- reh aj tóbizottság tagja a szocialista országok és a kommunista mozgalom testvéri szolidaritásának erősítéséről, a nemzeti felszabadító mozgalmaknak nvúitott támogatás fontosságáról beszélt. Ezt követően hangsúlyozta: a testvérpártok berlini tanácskozásán újból kidomborodott a forradalmi munkásmozgalomnak az a kipróbált elve, miszerint a testvérpártok sa. ját munkásosztályuk és ré. pük előtti felelőssége szóró. san összefügg a nemzetközi szolidaritással. Bebizonyosodott, hogy a kommunista és a munkásmozgalom fejlődésével a proletár internacionalizmus tartalma is gazdagodott. Papp Béla ezek után a magvar—szovjet baráti kapcsolatok alakulásáról szólva kiemelte: népünk sohasem ma. radt magára, mindig oldalun. kon állt a szovjet nép. Tudtuk és éreztük, hogy minden gondunkban, az új Magyar- országért folytatott harc nehézségeiben mindig odaadó barátként segít benn ü meet. Így forrt és forr elválaszthatatlanul egybe a szocializmus, a hazafiság, és internacionalizmus, így erősödik, mélyül és szélesedik a szovjet és a magyar nép megbonthatatlan, örök barátsága. Együtt formáljuk szemléletünket; alakítjuk igényeinket, s határozzuk meg céljainkat az élet kisebb és nagyobb dolgaiban egyaránt. A közösen szélesített úton az új és az újabb nemzedékeknek kell tovább haladniuk: folytatnia szocialista forradalmat, hiszen ez éppoly történelmi feladat, mint amilyen az elődöknek osztályrészül jutóit, Számunkra, magyar kommunisták számára a Szovjetunió Kommunista Pártjához való viszony mindig fontos elvi kérdés volt és az ma is. Kádár János pártunk XI« kongresszusán ezt úgy fogalmazta meg, hogy „Népeinket egyesíti érdekeink, forradal« mi eszméink és céljaink közössége; a marxizmus—le- ninizmus és a proletár internacionalizmus, a szocializmus és a kommunizmus építése ” Október nagy ünnepén megyénk kommunistái és dolgozói nevében tisztelettel emlékezünk a hős szovjet fo~ra- dalmárokra, akik 1917-oers vezették és győzelemre vitték a forradalom ügyét. Kö- szüntjük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom utján töretlenül haladó Szovjetunió Kommunista Pártját, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét, a szovjet népet, a szovjet embereket, akik a legtöbb és a legnagyobb áldozatot hozzák az emberiség ügyéért. Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen és virágozzék a szovjet és a magyar nép örök, megbonthatatlan barátsága! — fejezte be a nagy tapssal fogadott ünnepi beszédét Papp Béla, a megyei pártvégrehajtóbizottság tagja.. Ezután Golubjev Vaszilij Nyikolajevics, az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagja, az SZMBT-delegáció vezetője emelkedett szólásra. Beszédében foglalkozott a szovjet és a magyar nép egyre erősödő barátságával, szólt a kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről, kiemelve azt, hogy főként a két baráti társaság tagcsoportjai, valamint az üzemek szövetkezetek kollektívái tehetnek sokat e nemes ügy érdeké, ben. A szovjet delegáció vezetőd jenek felszólalása után úttörők vonultak be a terembe, s virágcsokrokkal köszöntőt, ték az SZMBT-delegáció tagjait. Az évforduló alkal nából rendezett megyei díszünnepség az tntemacionálé hangjaival ért véget ★ A díszünnepséget ünnepi műsor követte. A hazánkban ideiglenesen állomásozó Szovjet Déli Hadseregcsopört művészegyüttese lépett színpadra, A résztvevők nagy tapssal jutalmazták az egviít- tes magas színvonalú, színes folklórösszeállításÁíi
