Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-30 / 283. szám

A siccek is eltűntek a sistakról A MACSKAKERGETŐ ClM ne tévesszen meg sen­kit, anriál kevésbé, mivel igen komoly dolgokról esik szó. szociográfiai helyzetkép­ről, nyelvészeti búvárlattal vegyest, mely utóbbi külö­nösen veszedelmes tevékeny­ség. Tény, hogy két magyar ru­hába Öltöztetett német 6zó került közhasználatba az egyszer volt, hol nem volt időkben, két eredeti, sőt táj- ízű szó, amiket érdemes még egyszer felidézni, mielőtt el­tűnnének a feledés ködében. Ugyanaz az elhallás hozta létre őket, amelyből a császá­ri és királyi hapták született, meg a silbak.(Habt Acht — vigyázz; Schildwache — őr). De hát hol volt még akkor a közös hadsereg, melynek egri ezredében Heves megyei magyar bakák törték a német nyelvet azért a megtisztelte­tésért. hogy idegen földön, idegen érdekekért onthassák vérüket. A siccek lövészek voltak (Schützen), a sistak meg lő- állás (Schisstand), lőtér. A siccek eltűntek csakugyan, de a Sistakot még ma is őrzi egy dűlőnév, ez megmaradta Bakta felé vivő út jobb olda­lán. 1765-ben kezdődött meg Egerben Eszterházy Károly püspök hatalmas méretű egyetemi építkezése, a Lyce­um. ahol ma a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola lakik. Ettől az időponttól kerek húsz esztendeig munkások százai dolgoztak az épületen, köztük szakmunkások, iparo­sok tömege, akiket Eszterhá­zy Németországból telepített ide, nem lévén elegendő ma­gyar kézműves. Eger lakos­ságának ez idő alatt történt növekedését két szám vilá­gítja meg. A munka megkez­désekor a városban 1904 ház volt, 10 ezer lakossal, bevég­zésekor pedig 2738 ház, vala­mivel több, mint tizenhétszer lakossal. Hogy ebből mennyi volt | a régi lakosság termé­szetes szaporodása, azt ne­héz volna megállapítani. ALIG ÉRKEZTEK IDE a német munkások, a követke­ző évben már megalakították a „Schützen-Compagnie” ne­vű lövésztársulatot. Német­országban már régóta voltak ilyen társaságok s az Egerbe szakadt német kézművesek az ismeretlen „Távol-Kele­ten” meg akarták őrizni sa­játos intézményeiket, melyek idegen földön összetartják őket. A beolvadás, szétszóró­dás ellen támadt népi önvé­delmi érzés is közrejátszott abban, hogy ilyen rövid idő alatt megteremtették ezt a katonai fegyelmű szerve­zetet. A legfőbb parancsnoki tisztet egy major töltötte be, rajta kívül egy kapitány, fő- és alhadnagy, két őrmester és hat káplár volt a parancs­noki állomány. És az egyenruha! Mert ki látott német szervezetet egyenruha nélkül? Idézzünk fel egy derűs és jellemző képet a tizennyol- zadik századból. Valahol egy fürge kis suszterinas szájához emeli két újját és hatalmas füttyöt bocsát a szűk kis ut­cák közé, aztán elkiáltja ma­gát: jönnek a siccek! S az utca mélyén feltűnnek a marcona kisiparosok, hetven­nyolcvan fővel, a következő egyenruhában: vörös hajtó­kád, fényes pitykés. » rövid szárnyú zöld frakk, alatta vö­rös mellény, végül fehér pan­talló nadrág. A ruházatot ka- kastoll-bok'rétás kalap tetőz­te be. Felszerelésként bőrto­kos kardot, patrontáskát és lövészfegyvert hordtak. (En­nél díszesebb egyenruhájuk csak a postamestereknek volt ök, mint kinevezett ki­rályi tisztviselők, az alábbi ruházatban jártak: skarlát­vörös posziókabát aranysár­ga hímzésű fekete gallérral, fehér mellény, fehér nadrág, vörös színű háromszögletű kalap, fekete kokárdával, sárga gombbal és arany sze­géllyel. Fekete színű sarkan- tyús csizmát viseltek és fe­kete hüvelyű, aranyozott markolatú egyenes kardot.) A SICCEK VASÁRNAP és ünnepnapokon tartották „ed­zéseiket” s ezeket egybekö­tötték hangulatos családi ösz- szejövetelekkel. De nagyobb ünnepeken díszlövést is ad­tak a katonasággal felváltva s ilyenkor az volt legnagyobb büszkeségük, ha a díszlövés pontosabb volt, egyetlen dör­renéssel hangzóbb, mint a katonáké. S arra voltak még évtizedekig büszkék, hogy 1809-ben, amikor Napóleon elözönléssel fenyegette Bé­cset s a császár és királyné a királyi családdal Egerbe menekült, közöttük a tizen­nyolc éves Mária Lujza. Na­póleon későbbi felesége, ők, az egri siccek adtak díszőr­séget a régi érseki palota ka­puja előtt (ma a pincegazda­ság épülete). Az idő halad, elmos és összemos. A német kézműve­sek és a régi egri polgárság összevegyültek, az egyenru­hák elkoptak, kikerültek a divatból, de a lőtér, népszerű nevén a Lövölde megmaradt az Almagyaron és fenntartot­ta a lövészsportot. Egri Pol­gári Lövésztársulat lett a „sicckompánia” neve, veze­tői tekintélyes egri polgárok voltak. Évenként több ver­senyt tartottak s október vé­gén, november elején ünne­pélyes libavacsorával fejez­ték be a lövészévadot. 1891- ben újjáépült a Lövölde tár­sasterme, s az egri iparosság szívesen rendezett ezen a he­lyen nyári táncmulatságokat, nem is beszélve arról, hogy ha valami jó borra tett szert a Lövölde bérlője, fel-feljá- rogattak elbeszélgetni egy pohár ital mellett. MA KÉTSZÁZTlZ ÉV után más kép fogadja azt, aki elmegy múltat keresgél­ni a régi tájra. Valamikor míves szőlők közt vezetett az út a Lövöldéhez. Most a pe­dagógiai főiskola épületei emelkednek a dombokon, őszi estéken fényes ablakaik összeragyognak a csillagos éggel. A Lövölde régi társas nagyterme elpusztult, helyén ízléses gondnoki lakás emel­kedik. De a régi lőállás meg­van, sőt újabb is épül a mozgó célpontok számára. Az élet felpezsdült, a lövész­sport is tömegsport lett, alap­jai az általános és középis­kolák, ezek ifjúsága jár fel ismerkedni, gyakorolni, hát­ha közülük is kikerül egy Szabó Gyula, aki már a má­sodik olimpián ért el jó he­lyezést. És innen indult el. A sistakróL Dr. Kapor Elemér A szem világa — meg a pápa szeme Ügy vigyázzon rá. mint a szeme világára — mondják, ha azt akarják, hogy vala­mit különleges becsben tart­son az ember. És igazuk van! A szem olyan kincs, amit nem pótolhat a világ semmiféle gazdagsága. A lá­tás biztonságot kölcsönöz az embereknek. Nélküle az örök éjszakában tapogat, mert hi­szen elveszítette a világ fé­nyét, színét, messzeségét, de még közelségét is. Ezért ál­lítják egyesek, hogy a vakok között is az a szerencsésebb, aki sohasem látott. Talán egy nyelv sem érzékelteti olyan értelmesen és találó­an a vakságot, mint a ma­gyar, amikor azt mondja: világtalan. Ebbe a világtalanná váló alkonyatba akar világosságot vinni a csökkent egészségét reparáló ember, amikor fel­találja a szemüveget, a ré­giek nyelvén a pápaszemet. Ez a furcsa név onnét származik, hogy Raffaelo Santi, a nagy piktor X. Leó pápát úgy festette le, hogy a bal kezében nyeles szem­üveget tartott, amelynek az üvegén át nyilván jobban látta a betűket. Akkor az effajta eszköz még igen drá­ga volt, és csak a gazdagok tudták megvásárolni. Ezért a szemüveg tekintélyt, előke­lőséget. hatalmat jelentett. Talán az irigységgel magya­rázható, hogy a középkor orvosai és a kereszténység is iparkodtak a szemüveg el­terjedését megakadályozni. És azt mondták, az ördögtől származó új és bűnös szer­kezet. Pedig nem volt új. Már a második évezred ele­jén írásban is szó esik az üvegből készült különleges gömbszeletről és használa­táról, sőt egyes szerzők azt állítják, hogy Néró császár valamilyen zöld smaragdon át nézte a cirkuszi játéko­kat. Pedig nem is volt rö­vidlátó. csak játszadozott ve­le. Ezzel már itt is vagyunk a szemüvegviselés három egymástól erősen különbö­ző okánál: az első a látás­romlás, a második a szem védelme, a harmadik a fur­csa — néha valóban ostobá­nak nevezhető — divat. A szem teljesítőképessé­gét az esztendők erősen be­folyásolják. Helytálló a megállapítás: „egyszer min­denki pápaszemre szorul. Előbb vagy utóbb!” Valóban, a rövidlátó szeme, furcsa, de megjavul. Magyarázat: a szemlencse alkalmazkodó ké­pessége idővel csökken, és a rövidlátást enyhíti, tehát a rövidlátó fiatal korában, a jól látó öregségében szorul szemüvegre. Szemüveg kell annak is, akinek a látószervét vala­milyen veszély fenyegeti. Maró füst, gáz, por, pattanó szikra, éles forgács, fröccse­nő csepp, káros sugárzás, vagy a szokatlan erősségű elektromos ív fénye. Ezért kifejező az a felhívás, az a rajz, amikor a védőszem­üveget nem használható könnyelmű ember előtt meg_ suhogtatják a vakságot je­lentő fehér botot. ... És aki nem szorul szemüvegre, s mégis hord­ja? A divat megszállottja, aki árnyékban — sőt még a presszó hangulatos homá­lyában is — szemüveget vi­sel, mert jól áll neki, mert új divatú szögletes ablakot vagy tenyérnyi üveget ka­pott, és mert' tüntet azzal, hogy amit ő visel, az sok­ba kerül. A szemüveg gyógyászati segédeszköz. Pótolja a látó­képesség csökkentését és vé­delmezi a szem épségét. Ezen belül divatozhat. De aki csak divatozik, akinek nem kell, de hordja a szem­üveget, úgy jár, niint a me­sebeli gazdag, aki divatos kalapot vásárolt de nem volt feje. amire ráilleszthet­te volna. (Buga doktor) A tudományos élet hírei Bélműködés - pacemakerrel A Medical News című or­vosi folyóirat a minnesotai egyetem sebészeinek tollá­ból cikket közölt, amelyben a bélműködés pacemakerrel való megindításáról és fo­lyamatos működtetéséről szá­molnak be. Az eljárást több mint 150 betegen próbálták ki. miután előzőén sok ku­tyakísérletet és néhány ön­kísérletet végeztek. A bélrendszeri pacemaker egyik elektródját műanyag katéteren vezetik a gyo­morba (a katéteren egyúttal leszívást és folyadékbevitqlt is végeznek), a másik elekt­ródot a gyomortájon a has­Ezt a cirkuszt! — Így megy ez egész nap. Semmi nagy szám. Pedig úgy kellene egy bomba att­rakció. A cirkusz igazgatójához beállított egy artista. Az író­asztal előtt dupla szaltót csinált. — Még mindig a kettős ézaltónál tart? — legyintett a nagyfőnök. Miért nem ta­lál ki valami újságot? Lá­tom az arcán, hogy nincs új száma. — Nehéz szakma az enyém. — Na és az enyém? A kritikusok mindig elégedet­lenek a műsorainkkal. Kopogtak. Fiatal, sovány férfi lépett be. — Van, kérem, egy világ­számom. Madárhang-utánzó vagyok. Nekem teljesen mindegy, hogy kolibri vagy strucc. — Hol él maga? Madár­utánzás? Nem mondom, ha ki tudna repülni az abla­kon, szerződtetném de mivel nem tud, az ajtót ajánlom. Jó t napot! A menedzser a légtornász­hoz fordult. — Látja ilyesmivel keres­nek fel. Tegnap például egy erőművész jelentkezett, hogy vasat tud görbíteni. Kit ér­dekel ma már az ilyesmi? Egy vasat sem ér. Nem. mon­dom, ha a fogával csinálná. Vagy ha Tom Jones olyan erős lenne, hogy éneklés közben görbítené a vasat. Az lenne a slágerszám. — Na akkor én megyek. — Maradjon még. Olyan jó magával együtt panasz­kodni. Ismét kopogtak. Kinyílt az ajtó, és egy pincsikutya sétált be. — Nahát! A kutya kopo­gott és kinyitotta az ajtót — ámuldozott a légtornász. Ik — Ugyan, ez csak trükk volt. A gazdája nyitotta ki. Már itt is van! Na_ mire tanította újabbay, a kutyá­ját? — Már harmincig számol. Próbálja ki, mondjon bár­milyen számot harmincig, és Ottokár annyiszor fogja a lábát felemelni. — Hatványra és köbre is tudja a lábát emelni? — Nem — hüledezett a kutyaidomár. — Akkor taníttassa egy professzorral. Na isten ve­le! Amikor a' kutyás ember elment, a menedzser felsó­hajtott: — Bombát mondott? Mi lenne, ha fellövetném ma­gam a mozgó trapézre? — Nem jó, a zaj idegesí­tené a publikumot. — Esetleg hangtompítóval lőhetnének ki. — Nehéz technikailag le­bonyolítani. — Várjon csak, én a ket­tős szaltó közben a felém dobott labdát a magasban függő hálóba fejelném. Hat perc alatt hat gól. — Ez jó lenne, de nem futna sokáig az ilyen szám. Már a második gólnál el­vinnék magát focistának... Palásti László falra rögzítik. Az eljárás igen eredményesnek bizo­nyult bélelzáródás vagy mű­tét utáni bélműködési zavar esetén. A pacemakert vég­bélbe vezetve is lehet mű­ködtetni, ez az elhelyezés különösen a gyermeksebé­szetben bizonyult előnyös­nek. Krónikus székrekedés esetén ’ is jól bevált a vég­bélbe helyezett pacemaker, esetleg enyhe hashajtóval kombinálva. Középfül protézis A Szovjetunió Egészség- ügyi Minisztériumának Fü­lészeti-Gégészeti Intézetében középfülprotézist dolgoztak ki. A protézis lényege a műanyag dobhártya, amely­hez apró pálcika csatlako­zik, ez viszi át a műdobhár­tya rezgéseit a belső fülre. A protézist egyénileg kellel., készíteni a beteg dobüregé­nek méretei szerint és ha­vonta egyszer-kétszer tiszto­gatni kell. A protézis ki­emelését, tisztítását és visz- szahelyezését a szakorvos végzi. Orvosi kísérlet fegyencekkel A holmsburgi fegyház (USA) „lakóinak” 90 száza­léka vesz részt önkéntes orvostudományi kísérletek­ben. A fegyenceken új gyógyszerek, új technikai el­járások hatását figyelik meg, és egyéb vizsgálatokat is végeznek rajtuk. A fegyház lassacskán valóságos kutató- intézetté alakul át, sok cel­lát szereltek fel különféle kutató és vizsgáló berende­zéssel. Egy fegyház egyéb­ként igen alkalmas az ilyen kutatásokra hiszen a kísér­leti személyek étrendje, élet­módja teljesen „standardi­zált”. A zárt életmód oko&. ta „mellékhatás” a kutatók véleménye szerint elhanya­golható tényező. A fegyencek külön fize­tést kapnak a kísérletekben való részvételért, amellyel a családjukat támogatják, vagy saját maguknak biztosítanak kellemesebb fogházéletet. És ami még fontosabb: a fe- gyencekben megerősödnek az emberi és emberbaráti érzé­sek és valósággal átalakul a magatartásuk. Az egyik fe- gyenc ezt mondta: „Soha nem tettem semmi jót. Most megnyugodtam és úgy ér­zem nem élek hiába, hasz­nára válók az embertársa­imnak”. RÁDIÓ KOSSUTH 8.27 Titkon innen — titkon tül 8.57 Zenekari muzsika 10.05 Iskolarádió 10.35 Petrovics Emil: C’est la guerre 11.40 Magányos utazás <XIL rész) 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiakoktél 14.03 Ezeregy délután... 11.43 Éneklő Ifjúság 15.10 Kórusok 15.34 Az élő népdal 15.44 Magyarán szóivá. ■. 16.05 Harsán a kürtszó! 16.35 Bach: D-dür szvit 17.07 Vásári jelbeszéd 17.30 Dalok, gyűjteményekből 17.45 Filmzene 18.00 A Szabó család 18.30 Esti magazin 19.15 A zongoraművészet első aranykora 20.05 Sugárzások 20.33 Üj nótafelvételek 21.13 Az éjszaka képei 22.20 Magyar zenemüvek 23.07 Liszt-művek PETŐFI 8.33 Nótacsokor 9.20 Tanácsrendeletek 9.33 Derűre is derű... 10.00 A zene hullámhosszán 11.55 Látószög 12.00 Korda György énekei 12.20 A Vörös-tengertől a Zöld-hegységig 12.33 Arcképek a lengyel irodalomból 12.50 Kórusok, hangszerszólók 13.25 Növénykedvelők ötperce 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Mező László gordonkázik 18.16 Egy éj az Aranybogárban 18.33 A Kaláka együttes sanzonestje 19.15 Üj könyv a Nagy Honvédő Háborúról 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Jókai meg a pénz 20.50 Dupla vagy semmi! 21.50 Népi muzsika 22.43 Kellemes pihenést! SZOLNOKI RADIO 17.00 Műsorismertetés — Hírek — Pár perc dzsessz 17.10 Munkásszállítás — Szemle üzemi lapokból — Könnyűzene — Üttörőhíradó 17.45 Farkas Ferenc: Furfangos diákok — szvit 18.00 Alföldi krónika 18.15 Udo Jürgens és Sliw Malmkvist énekel 18.28 Hírösszefoglaló — műsorelőzetes Tea MAGYAR 8.00 Tévétorna 8.05 Iskolatévé 13.05 Iskolatévé (Ism.) 17.40 Sakk-matt 18.10 Mindenki iskolája 19.20 Tévétorna 19.30 Tv-híradó 20.00 Kisfilmek a nagyvilágból 20.30 Lesz-e béke az olajfák alatt? (Riportfilm) 21.35 Művészeti magazin 22.35 Tv-híradó 3. 2. műsor 20.01 Adáshiba (Komédia) 20.55 Tv-híradó 2. POZSONYI 19.00 Híradó, publicisztika 20.00 Románc (Cseh zenés film) 21.40 Híradó, soorthírek 22.20 Csehszlovák zeneszerzők műveiből ' 22.50 Sajtószemle EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4. fél 6 és 8 órakor Három testőr I. Ka’antíos. színes francia film EGRI BRÖDY: « (Telefon: 14-07) du. fél 4, fél 6 és fél 8 órakor N.'isüini tudni kell Színes, szinkronizált szov­jet filmbohózat GYÖNGYÖSI PUSKIN: Játszd újra Sam! GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. fél 4 órakor Indul az űrhajó du fél 6 és este fél 8 órakor A kék katona HATVANI VÖRÖS CSILLAG: A rivális HATVANI KOSSUTH: Két ball áh az ezredben FÜZESABONY: Lopakodó hold A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents