Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-30 / 283. szám

•AAAAAAAAAAAAyWWN/W\AAAAAAA/NAAZVSAAA/SAAAAAAZVWVSAA/SAAAAAAAAAA/ Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: Maratoni csúcs Szoyjet—amerikai kereskede'mi tárgyalások kezdődtek v Aligha kell jósnak lenni ahhoz, hogy az európai közösségek tanácsának idei utolsó csúcstalálkozóját maratoni jelzővel illessük. Bár csak két napig tartóz­kodnak Hágában a Közös Piac tagállamainak kor­mányfői — Franciaország fontosságát aláhúzza Giscard elnök jelenléte —, a tervezett napirend akár egy hétre való, témát is nyújt.. A kilenceknek né­hány komor problémával kell szembenézniük, ami alkalmasint több, nemkülönben fontos körülményről szükségképpen elvonja a figyelmet. Így például bizonyára a tervezettnél kevesebb idő jut a politikai unió fejlesztésének teendőire, ho­lott az év elején még éppen a hágai tanácskozást je­lölték ki ennek megvitatására. Csakhogy közben tör­tént egy s más. Például a fonttal: . Anglia ugyan később csatlakozott a Közös Piac­hoz, de azóta szinte szüntelen fejtörést okoz. Ügy tűnik, az inflációval és a munkanélküliség emelke­désével nem képes megbirkózni.. A sokáig példásan stabil brit font sterlinget kikezdte-az idő, vasfoga, s éppen mostanában valuta-vérátömlesztés révén pró­bálják eredeti fényét helyreállítani. A pénzügyi vál­ság azonban nemcsak Nagy-Britanniát emészti: az év folyamán mélypontra zuhant az olasz líra árfolya­ma, s a francia frank iránt is többször megrendült a bizalom. Ami pedig Nyugat-Európa tőkés országainak kereskedelmi mérlegét illeti, nem kevésbé negativ helyzet tárul majd a csúcstalálkozó résztvevői elé: az év eleje óta a kilencek kereskedelmi deficitje megbízható források szerint 15—20 százalékkal nőtt. Ilyen bizonytalan és stabilnak egyáltalán nem mondható gazdasági körülmények között nehéz dol­guk lesz a határozat megszövegezőinek abban a te­kintetben is, hogy a nyersanyagtermelő fejlődő or­szágok és a fejlett ipari államok tárgyalására, a Pá­rizsban összeülő „észak-dél” konferenciára kidol­gozzák az egységes álláspontot. Egyelőre csak annyi a biztos, hogy a kilencek többsége — elsősorban a mammutfogyasztó Olaszország — rettegve latolgatja a kőolajárak várható újabb emelésének mértékét. Ugyan, mennyi idő juthat ennyi fontos és élet­bevágó téma megvitatása mellett Rhodesia és Dél- Afrika kérdésének? S ami legalább annyira érinti a nyugat-európai közvéleményt: a közel-keleti fej­leményeknek és az európai helyzetnek. Márpedig az idei utolsó csúcstalálkozó túlontúl hosszú napirendi listáján ezek a kérdések is helyet kaptak. Alighanem megalapozott a jóslat: éjszakába nyúló, maratoni ülésék várhatóak, minimális eredménnyel. jt/vVS/WWWWWSAAA/WWWVWWWWWWWVA/WWWWWNAAA/VWSAAA# Hétfőn a szovjet fővárosba érkezett az amerikai ipari nagyvállalatok és nagybankok 250 vezető képviselője, hogy részt vegyen az amerikai— szovjet gazdasági és kereske­delmi tanács kedden kezdődő negyedik ülésén. 1975-ben az Egyesült Álla­mok a Szovjetuniónak a fej­lett tőkés országokkal foly­tatott kereskedelmében a ne­gyedik helyet foglalta el, maga elé engedve a Német Szövetségi Köztársaságot, Japánt és Finnországot. A szovjet szállítások növelé­sét akadályozza, hogy az amerikai kongresszus olyan kereskedelmi törvényt foga­dott el, amely megkülönböz­tető kiegészítéseket tartalmaz a Szovjetunióval szemben. A tanács sürgeti, hogy a két or­szág közötti kereskedelem fejlesztéséhez szükséges nor­mális feltételek megteremté­se céljából mihamarabb vizsgálják felül ezt a tör­vényt. Rabin elégedett Rabin izraeli miniszterel­nök úgy véli: országa most két év előnyben van a fegy­verkezésben Egyiptommal és Szíriával szemben. Rabin „propagandának” minősítet­te Szadat egyiptomi elnök amerikai szenátorok előtt tett legutóbbi kijelentéseit Izraellel való békekötési szándékáról. Hangoztatta, Izraellel hajlandó a hadiál­lapot megszüntetéséről tár­gyalni arab szomszédaival és cserében „megszállt terüle­tek részeit” visszaadni. A Washington Post va­sárnap közölte munkatársá­nak beszámolóját Rabinnal Tel Avivban folytatott be­szélgetéséről. Az interjúból világosan kitűnik: Izrael igen kedvezőnek tartja a maga számára a jelenlegi (jórészt az amerikai manipulációk­nak köszönhető) helyzetet- Véleménye szerint a libanoni fejlemények következtében gyengült a „radikális” arab erők helyzete a térségben. Libanon — jelentette ki Ra­bin -7- annyira leköti a szír erőket, hogy azok immár nem veszélyeztethetik Iz­raelt. A kormányfő megismételte a korábbi, általános izraeli szólamokat arról, hogy ké­szek bármely arab országgal külön, vagy együtt Genf ben tárgyalni — de változatlanul elutasította a PFSZ részvéte­lét, Rabin szerint az arab ve­zetők „még nem állnak ké­szen” a teljes közel-keleti rendezésre, ezért a hadiálla­pot megszüntetéséről lehet csak szó. Az izraeli kormányfő ta­vasszal Washingtonba ké­szül, hogy mint mondotta „megegyezzék az új amerikai kormánnyal”. Ezután tenné meg javaslatait az arab or­szágoknak — abban a re­ményben, hogy még az októ­beri izraeli választások előtt (amelyek Rabin számára nagy nehézségeket ígérnek) dűlőre viheti a kérdést. Négyszáz halott VasíÉti szerencsétlenség Kenyában A kenyai rádió jelentése szerint hétfő hajnalban kisiklott a főváros, Nairobi és az Indiai-óceán partjánál levő kikötő­város, Mombasa között közlekedő expresszvonat. A színhelyre azonnal mentőalakulatokat vezényeltek, ám a hét kocsi még a szerencsétlenség után öt órával is teljesen a víz alatt volt. Egyes jelentések szerint a halálos áldozatok száma megközelíti a négyszázat. Vizsgálat folyik, hogy mi­ért siklott ki a vonat. Gyorslista Az 1976. november 29-én megtartott lottó jutalomsor­solásról, melyen a 47. heti lottószelvények vettek részt. A nyertes szelvényeket 1976. december 20-ig kell a Totó— Lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy a Posta útján a Sportfogadási és Lot­tó Igazgatósághoz (1875 Bp„ V., Münnich Ferenc utca 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges hibákért felelőssé­get nem vállalunk. 8 194 548 táskarádió 8 204 760 tetőtől talpig 8 216 095 konyhafelsz. ut. 8 218 555. ut. 8 228 320 textil ut. 8 228 320 textil ut. 8 228 666 ut. 8 234 556 konyhafelsz. 8 236 160 konyhafelsz. ut. 8 236 305 konyhafelsz. ut. 8 236 583 televízió 8 238 927 tv 8 266 646 konyhafelsz. 8 317 013 ki mit vál. 8 328 471 zenesarok ut. 8342 380 hűtőgép ii. 8 344 679 táskarádió i. 8 348 419 vásárlási ut. 8 351463 ut. 8 354 440 tv 8 365 732 vásárlási ut. 8 380 756 tetőtől talpig A VILÁG FŐVÁROSAIT bizonyos jelzőkkel szokták ellátni és úgyszólván köz­helynek számít már. hogy mondjuk Róma az örök vá­ros, Budapest a Duna gyön­gye és így tovább. Párizs még ebben is előkelő helyet foglal el, hiszen több jelző tapadt nevéhez az évszáza­dok során. Párizs a fény városa, hi­szen pompázó fényben úsz­nak bulvárjai, színházai, mulatói. A világ fővárosa jelzőt is magáénak vallja, hiszen a négy égtáj felől odasereglett művészek, dip­lomaták. a vendégmunkások tíz- és tízezrei egy színes kavalkád látszatát keltik. Amikor első este Párizs egyik repülőterén találkoz­tunk a francia fővárossal, egy pillanatra olyan érzé­sünk volt, hogy nem is Eu­rópában vagyunk. Arabok, négerek, kínaiak és japánok mozogtak teljesen otthono­san. Később láttuk, hogy a múzeumok előtt a tereken a hajdani gyarmatokról itt munkát találó és főleg, „el­foglaltságot” kereső négerek imaszőnyeg nagyságú térítő­kön elefántcsont-faragványo- kat árulnak. — 120 frank! — rajzolta papírra ceruzával egyik árus a számot, mire kísérőm át­húzta az egyest. A tagba­szakadt férfi a fejét rázta és fogaihoz kopogtatta ujja­it, igazolni igyekezett, hogy a portéka valódi elefánt­agyarból készült és ilyen ol­csón azért mégsem adhatja. Végül megegyeztünk 30 frank­ban, amely még akkor sem sok a marokkói tenyérnagy­ságú művészien faragott ele- -funtért, ha — isten ments! — mégsem valódi elefánt- agyarból készítették volna.- PÁRIZST MÉLTÁN , neve­zik a forradalom városá­nak is mivel kétszáz esz­tendeje közismerten a sza­OiÜÉ’ 1976. november 30., kedd Párizsi morzsák I. A marokkói elefánt badság, egyenlőség, testvé­riség eszméit innen sugá­rozták szét szerte a világba. Igaz, ezek az eszmék az­óta sok-sok megpróbáltatás­nak voltak kitéve, és most a másfél millió francia munkanélküli a megmond­hatója, hogy bizony, van még bőven harci feladat e nemzedék számára is, hogy a hajdan oly tisztán és iga­zan csengő jelszavak vissza­nyerjék hitelüket. Nagy Párizs lakossága kö­rülbelül akkora mint Ma­gyarországé, túlságosan el­tévedni — egy kis tájéko­zódás után — mégsem le­het, hiszen a jó öreg Szajna tulajdonképpen kettéosztja a fővárost, ha úgy tetszik Pestre és Budára, azonkívül az úgynevezett fix pontok biztos tájékozódást nyújta­nak. Ilyen tájékozódási pon­tok a 300 méter magas Eif- fel-torony, a Notre Dame két tornya, a, Diadalív, vagy legújabban az egyik biztosí­tó társaság 56 emeletes ma­gasháza amelynek tetején nagyszerű panoráma-étterem van, ahlakai alatt pedig hömpölyög az ember, és az autóáradat. A Champs Elysées autó­szalonjai, kápráztató kiraka­tai, a mozik, a repülőtársa­ságok irodái, a fényes kávé­házak térkép nélkül is jel­zik az idegennek, hogy a világ egyik legforgalmasabb és leghíresebb utcáját járja. Vannak úri és népi negye­dek. A népi negyedek tel­jesen véletlenül a bal par­ton helyezkednek el, autó- és vagongyárakkal, villany­telepekkel tűzdelve és nem véletlen, hogy ebben a ne­gyedben akadhatunk rá a Pére Lachaise-temetőben a kivégzett kommünárok em­lékfalára is. Valójában azaz igazság, hogy Párizsban azért mfg a járatosabbakis csak eltévednek, hiszen a nagy Párizs hossza pontosan Budapest és Hatvan közötti távolságnak felel meg. KÖNNYŰ DOLGA van annak, aki évekig, vagy leg­alábbis hónapokig Párizsban él és így akarja megismer­ni e világvárost, de mit te­gyen az, akinek mindössze öt nap áll rendelkezésére, hogy „szétnézzen”? Az úti­kalauz szerint leghelyesebb kimenni elsőként a Concord térre, amely — túlzás nél­kül — a világ egyik leg­szebb és legnagyobb tere, ahonnan nyomban feltűnik a Champs Elysées, az említett híres sugárút, amelyen fel­tétlenül gyalog kell végig­menni, hogy a két kilomé­teres gyaloglás után vala­micske ízelítőt nyerhessünk Párizsból és utunk végére elérjük a Diadalívet. A kiadós gyaloglás után táskába vágtuk az útikala­uzt,* és taxiba ülve — gon­doltuk — gyorsan megnéz­zük Párizst. Taxi könnyen akadt, de gyorsaságról nem lehetett beszélni, hiszen ko­csink belesodródott az autó­áradatba és úgyszólván cam­mogtunk a Louvre felé. Egy bátor előzésnél, erős kocca­nás és a Merci „orra” már­is behorpadt Most mi lesz? —• izgul ilyenkor a magyar —, de a derék francia sofőr csak a fejét csóválta és bár mo­gorván de nyugodtan haj­tott tovább. Mint kiderült, itt van egy biztosító társa­ság, amely a koccanásos baleseteket száz százalékig téríti minden különösebb igazolás, vagy dokumentáció nélkül. — Lényeg, hogy ne áll­jon le a forgalom! — ma­gyarázta a tolmács, és gyor­san kifizette a tíz frank vi­teldíjat. A Louvre — amelyet a világ legnagyobb palotája ként mutatnak be az ide­gennek, tulajdonképpen a XIII. század óta állandóan épül. A hajdani történelem­leckékből ismert királyne­vek röpködnek: V. Károly, II. III. Henrik, a „Napki- rály” XIV. Lajos, Napóleon és mások nevei, akik tulaj­donképpen sohasem lakták a meseszép kastélyvilágot, csak a kincseiket tartották itt. — Mit nézzünk meg? önkéntelenül is elneveti magát az ember, hiszen ugyan mire is futná az idő, a mintegy kétszázezer mű­kincsből mennyit lehet rö­vid három óra alatt meg­nézni? — MONA LISA — tessé­kelnek a portások és az úti­kalauzok, az első emelet fe­lé mutatnak az irányító nyi­lak. A világ sok nyelve ke­veredik az emberáradatban, míg végül egy szovjet tu­ristacsoporthoz csapódva megérkeztünk Mona Lisa elé. önkéntelenül is arra gondoltunk, hogy szépen amortizálódik az a négyezer tallér, amelyet I. Ferenc fi­zetett a legendás hírű ké­pért. A képet nem tudták biztosítani, hiszen nincs áz az összeg — bármily jelen­tős is lenne —, amely kár­pótolhatná a kép elveszté­sét. Üvegkalitkában találjuk a festményt, előtte egy mé­terrel biztonsági berendezés látható. Az ajtók elektroni­kus rendszerrel záródnak, és csengő jelzi, ha valaki a kincsekhez nyúl. — Az alagsorban látható a Milói Vénusz —, bögdöste a hátamat kísérőnk és miköz­ben ámultunk és lépked­tünk a híres szobor felé, mindössze egy pillantásnyi idő maradhatott Rubens nagyméretű vásznaira, Leo­nardo da Vinci Sziklás Ma- lonnájéra és egyebekre. A rohanásnál csak a kér­dés volt szörnyűbb, amit fel­tett a kedves kísérő. — Nos, hogy tetszettek a képek? — Mona Lisában csalód­tam! — Érdekes! Mindenki ezt mondja. Előkotortuk a magyar nyelvű útikalauzt: — „Leonardónak ez az alkotása 97 cm magasi, 53 cm széles fatáblára festett. A látogató bizony meglepő­dik ha éppen nem érez csa­lódást az első pillanatban...” Megegyeztünk abban, hogy a Louvre legnépszerűbb, leg­értékesebb, legismertebb, de nem biztos, hogy a legszebb képe a Mona Lisa. Újabb taxizás az Eiffel­toronyhoz, amelyet, ha nincs köd — azt mondják Párizs­ban — 85 kilométeres su­garú körzetben tízmillió em­ber láthat mindennap. Az­után jött a Chaillott-palota, Napóleon sírja, a Notre Dame és egyebeit Még valami rendkívüli ér­dekeset meg kellett nézni a múzeumban, méghozzá a francia tv által mostanában naponta propagált II. Ram­ses múmiáját, amelyet a közeli hetekben szállítottak ide restaurálás miatt. A nagyszerű francia preparáto- rok megtalálták a parányi bogárkákat is, amelyek „ki­kezdték” az örök időkre tar­tósított múmiát. VALAHOL. ÚTKÖZBEN a szálloda fölé találtunk egy „jósdahelyet”, ahol csekély 20 frankért a horoszkóp há­rom gépelt oldalon keresz­tül szolgáltatta a jövőt. Kí­sérőnk nagyot nevetett, és fordította a nekem szánt in­telmeket. Közülük is szá­momra a „legfontosabbat”: — Ezen a héten ne kezd­jen nagyobb üzleti vállalko­zásba! Hallgattam a horoszkóp tanácsára és másnapra ha­lasztottam a rúzsok és szem­festékek bevásárlását... » (Folytatjuk.) Szalay István 8 382 769 vásárlási ut. 8 385 442 háztartási félsz, ut- 8 392 339 tetőtől talpig 8 393 082 konyhafelsz. 8 393 232 vásárlási ut. 8 411 266 textilut. 8 412 134 konyhafelsz. ut. 8 415 810 ki mit vál. 8 417 530 vásárlási ut. 8 426 831 vásárlási ut. 8 427 722 hűtőgép ii. 8 440 671 vásárlási ut. 8 454 967 hűtőgép i. 8 469 432 konyhafelsz. ut. 8 484 746 ut. 8 505 086 vásárlási ut. 8 523 402 konyhafelsz. ut. 8 532 586 ki mit vál. 8 533 002 ut. 8 534150 textil Ut. 8 577 244 zenesarok ut. 8 583 898 konyhafelsz. ut. 8 586 810 háztartási félsz, ii. ut. 8 59613 zenesarok 8 610 836 tetőtől talpig 8 627 643 ki mit vál. ut. 8 643 021 tetőtől talpig 8 646 427 vásárlási ut. 8 650 418 tetőtől talpig 8 656 541 konyhafelsz. ut. 8 657 088 textil ut. 8 659 161 vásárlási ut. 8 662 425 tetőtől talpig ut- 8 665 162 konyhafelsz. ut. 8 684 269 háztartási félsz, ii. ut. 8 688 903 televízió 8 707 919 vásárlási ut. 8 717 679 konyhafelsz. ut. 8 718 817 konyhafelsz. ut, 8 719 059 hűtőgép ii. 8 735 055 vásárlási ut. 8 748 006 vásárlási ut. 8 757 384 tv 8 757 877 tetőtől talpig 8 776 575 vásárlási ut. 8 782 426 textil ut 8 789 586 tv 8 797 270 táskarádió ii. 8 797 337 tetőtől talpig 8 832 286 tetőtől talpig 8 833 099 vásárlási ut 8 833 301 vásárlási ut 8 834 085 vásárlási ut. 8 865 622 háztartási félsz, i. ut. 8 869 968 hűtőgép j. 8 877 566 textil ut 8 897 905 ut. 8 910 307 konyhafelsz. 8 937 071 tetőtől talpig ut. 8 942 595 vásárlási ut. 8 950 607 tetőtől talpig ut. 8 994 297 vásárlási ut. 8 997 930 textil ut. 16 565 897 táskarádió ii. 44 532 193 vásárlási ut. 44 535 483 vásárlási ut. 44 537 891 tetőtől talpig 44 540 210 vásárlási ut. 44 541 3Q0 Utalv. 44 542 018 vásárlási ut. 44 807 016 konyhafelsz. ut. 44 824 904 vásárlási ut. 44 842 795 vásárlási ut. 55 523 913 textil, utalv. 55 525 152 konyhafelsz. ut. 55 544 098 tetőtől talpig ut. 55 546 037 utalv. 55 806 419 tetőtől talpig ut. 55 810 137 konyhafelsz. ut. 55 811 078 ki mit vál. 55 826 c„12 vásárlási utalv. 55 841 492 konyhafelsz. ut. 55 846 541 ki mit vál ut. 55 848 749 hűtőgép ii.

Next

/
Thumbnails
Contents