Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-25 / 279. szám

Merre tart a felnőttoktatás? Egy nívódíj kulisszatitkai Az egri kamarazenekar 1076-ban végzett munkája elismeréséül nívódíjat ka­pott, amelyet az Országos Népművelési Intézet kép­viseletében Kamarás Re­zső igazgatóhelyettes nyúj­tott át kedden Farkas Ist­vánnak, az együttes veze­tőjének. Ki ne ismerné az egri ka­marazenekart Heves megyé­ben, hiszen esztendők óta kínál igényes műsort a ze­nekedvelő közönségnek. Meg­fordultak már szinte minden községben. Ott vannak a művelődési klubokban, ott a házasságkötő termekben, hol önálló ismeretterjesztő hang­versenysorozatot adnak egy üzemben, vagy egy iskolá­ban, hol pedig a Filharmó­nia programsorozatának pla­kátjain találkozunk nevük­kel. — Voltaképpen a 12 esz­tendővel ezelőtt megalakult szimfonikus zenekarból vál­tak ki a legjobban képzett muzsikusok. Egyrészt, mert a zeneirodalomnak számos olyan dorabja van, amely kisebb csoportra íródott, másrészt pedig, mert szükség is volt egy könnyebben moz­gatható kis csapatra. — Mondja Farkas István kar­nagy, akivel néhány perccel az együttes próbáját meg­előzően beszélgetünk ottho­nukban, a Megyei Művelő­dési Központban. — Kicsit talán megtévesz­tő is ez az* egész, hiszen az együttesben nem mindig ugyanaz a 20—25 személy játszik, hanem az alkalom­tól és a darabtól is függően mások-mások. — Mégis nagyon együvé kovácsolódott gárda ez, hi­szen nem egy ízben kaptak már a kamaraegyüttesek kétévenként megrendezett versenyén magas elismerést. — Azt hiszem, ez a nagyon er-"- belső fegyelemmel ma­gyarázható elsősorban. Álta­lában egv amatőr gárdánál nem nagyon veszik figye­lembe, ha valaki egy-egy félórát késik, vagy korábban megy el. Nálunk azonban ki­• i.fs a „szürke” hétköznapok: alakult egy hallgatólagos megállapodás; hogyha egyi­künk tíz perccel próba előtt nem érkezett meg, akkor tu­lajdonképpen már el is ké­sett. Évek óta így van ez, pe­dig a zenekar tagjai közt vannak általános iskolás ta­nulók, gimnazisták, dolgo­zók, zeneiskolai tanárok is. De szükség is van erre, hi­szen másképp nem tudnánk a sok-sok meghívásnak ele­get tenni. Próbarendet mutat, a nor vemberit. Négy különböző műsor, öt előadás. A hónap­nak szinte minden napján összejönnek. — Az idén lassan már a 35. fellépésnél tartunk. Az utóbbi esztendőben nagyon gyakran állunk színpadra. Mióta a Filharmónia rend­szeresen jelentkezik hang­versenysorozataival, jelentő­sen nőttek megyénkben az igények, s ezzel együtt fej­lődött a kamaraaane’tar is. Vizsgaidőszak az egyetemeken Téli szünet: december 22-től január 3-ig próba Farkas Ferenc estjére (Fotó: Szántó György) — Legtöbbet a barokk és a reneszánsz szerzők műveit hallhatjuk az együttestől. — Valóban ez áll legköze­lebb hozzánk, bár szívesen mutatunk be mai szerzőket is. Például rendszeresen játsz- szuk Farkas Ferenc alkotása­it. Néhány éve Decsényi Já­nos öt tétel kamarazenekarra című művének ősbemutatóját tartottuk meg. Az idén júli­usban pedig a kamaraegyüt­tesek veszprémi találkozóján Soproni József ez alkalomra komponált darabját játszot­tuk. Ezt néhány napja egyéb­ként a rádió is sugározta. — Mire készülődnek? — Néhány nap múlva lesz Farkas Ferenc szerzői estje, most ezt próbáljuk. Aztán meghívást kaptunk tavaszra egy kisebb fajta hangver- senykörútra. Leningrádon át Finnországba utazunk majd, és Lengyelországon keresztül térünk haza. Mindenütt adunk koncerteket, elsősor­ban magyar szerzőket muta­tunk be. De készülődünk a 78-ban ismét megrendezendő veszprémi versenyre, amely­re nemrégiben újra meghí­vást kaptunk. K. Zs. Ö4tÁ$o\, Az ország 4214 általános* és 529 középiskolájában ta­nuló egymillió 72 ezer álta­lános és több mint 202 ezer középiskolásának december 22-én, szerdán kezdődik meg a téli szünet. A szünet janu­ár első vasárnapjáig tart, vagyis az első tanítási nap január 3-a, hétfő lesz. A ko­rábbi évekhez hasonlóan, a napközi otthonok a téli va­kációban is várják majd a gyerekeket. Az iskolákban már megkezdődtek az előké­születek, hogy a diákok hasz­nosan tölthessék szabad ide­jüket. Az általános iskolák­ban az úttörőcsapatok, a kö­zépiskolákban pedig a KISZ- szervezetek állítanak össze változatos szünidei progra­mot. Készülnek a művelődé­si házak is, sok helyütt külön a vakáció idejére szerveznek műsorokat, a legkülönbözőbb korú fiataloknak. A téli szünetben a peda­gógusok előkészülnek a fél­évi osztályozó értekezletre, amelyek nyomán a második félév első tanítási napján osztják ki a félévi bizonyít­ványt. Az idén is — vala­mennyi iskolatípusban — az ellenőrző könyvbe kerülnek a félévi osztályzatok. A vég­legesített rendtartás szerint nem kapnak félévi osztály­zatot az idén sem az elsősök, és az ötödikesek. Az idén kü­lönben a tavalyinál ezerrel több. összesen 156 600 első osztályos tanul az általános QMrmsm 1076, november S5„ csütörtök Iskolákban. Az osztályzattól függetlenül az ő félévi mun­kájukat is értékelni fogják. Januárban szülői értekezle­teken találkoznak a pedagó­gusok a szülőkkel. A rend­tartás rögzíti: az első osz­tályban a tanév folyamán, és a tanév végén is, a tantervi követelmények alapján kell elbírálni a tanulókat, de a továbbhaladás szempontjából a környezetismeret, a gya­korlati foglalkozás, az ének, zene, és a testnevelés esetleg elégtelen osztályzatát figyel­men kívül kell hagyni. Az általános iskolákban nem osztályozzák félévkor azokat a tantárgyakat sem, amelyeket először tanulnak az iskolások. A téli szünetet követő időszakban intenzív szaka­szába érkezik a nyolcadiko­sok továbbtanulásának elő­készítése, a pályaválasztási tájékoztatás. Az idén a tava­lyinál mintegy négy és fél ezerrel kevesebb, 114 600 diák fejezi be a tanulást az általános iskola nyolcadik osztályában. December második felében — általában az egyes intéz­mények saját vizsgaszabály­zata szerint — megkezdődik a vizsgaidőszak az egyeteme­ken és főiskolákon. A most folyó tanévben a felsőoktatá­si intézmények különböző ta­gozatain 110 és fél ezerha1!- gató sajátítja el a tudomá­nyokat. A legtöbben, mint egy 65 ezren a nappali tago­zaton tanulnak. Több a tava­lyinál az esti tagozatos egye­temi és főiskolai hallgató: 9 és fél ezren tanulnak ily mó­don, munka mellett (MTI) £ Az ablak mögött elszür­kült az ég lágy kékje. Kö­zeledett a hajnal. A megyei kórház sebészfőorvosának szobáját álmos csend töl­tötte be. A kerti virágok illata beáradt a helyiség­be. Meleg volt. Nyugalom... Hirtelen éles telefoncsön­gés hasított a csendbe. A kórház központjából be­széltek: — Távirat jött a Zsana Turmisz kolhozból. Súlyos betegük van. Azonnali ope­rációra van szükség. Ké­rik, hogy küldjünk egy ta­pasztalt sebészt. Iván Petrovics gyorsan öltözködni kezdett. ... Szalimgerej állapota óráról órára válságosabbra fordult. Váratlan betegségé­nek riasztó híre azonnal el­terjedt a faluban. Hozzá­tartozói és barátai egész éj­jel le sem hunyták a sze­*Kazah író (1907—). A kuszta- naji pedagógiai főiskolán ta­nult. 1932 óta publikál elbeszé­léseket, kisregényeket. Az Oktatási, a Kulturális, a Munkaügyi Minisztériu­mok, a SZOT, a Pedagógu­sok Szakszervezete és a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség a szocialista felnőttok­tatás harmincéves jubileu­ma alkalmából november 10 —12-ig országos konferenciát rendezett Budapesten. A ta­nácskozáson nemcsak tapasz­talt pedagógusok vettek részt hanem azok is, akik érdekeltek a dolgozók kép­zésében. Ott voltak például a nagyobb vállalatok képvi­selői, oktatási felelősei. s így aztán alkalom adódott számos tisztázatlan kérdés megvitatására. TANULÓ SZÁZEZREK Évfordulót ünnepeltek, ezért szó esett az elmúlt há­rom évtized' eredményeiről is. Lényegében felszámoltuk a múlt örökségét, az anal­fabétizmust, s százezrek vál­lalkoztak arra. hogy mun­kaidő után gyarapítják is­mereteiket és megszerzik az általános, a középiskolai bi­zonyítványt. Valamennyiük­ben élt a tudásvágy, a szel­lemi felemelkedés nemes igénye, s amit nem tehet­tek meg ifjúkorukban, el­végezték érett fejjel. Több­ségük az életben is helyt­állt és maga és a köz ja­vára kamatoztatta széleskö­rű tájékozottságát Az oktatási formák egy­mást váltották. Igaz. nem mindegyik vált be. mégis egészséges folyamat bonta­kozott ki, s általában az élet­képesebb elképzelések kap­tak zöld jelzést. Országszer­te olyan tanári gárda verbu­válódott, amely ismeri a fel­adatokat és elsajátította a legcélravezetőbb fogásokat. A mai helyzet persze más mint a régi, ám tennivaló majd annyi akad, mint va­laha. Ennek érzékeltetésére két elszomorító adatot idé­zünk. Tizennégy éves korig a fiatalok húsz, tizenhatig tíz százaléka nem fejezi be általános iskolai tanulmá­nyait. Ha előbb vagy utóbb nem szerzik meg a bizo­nyítványt. akkor zárva előt­tük az érvényesülés útja, hi­szen nem lehetnek szak­munkások sem. Mindannyi­unk érdeke, hogy ne feled­kezzünk meg róluk. Sokan szakközépiskolába vágynak és szeretnék, ha gyorsan, könnyen boldoguL müket. Még a mindig nyu­godt és higgadt Szulejmen Szurganov kolhozelnök sem mozdult el Szalimgerej há­zából. A beteg anyja, az öreg Kali ja keservesen sírt: nem hitte, hogy a megyei kór­házból küldenek segítséget. — Egészen biztosan kül­denek! — mondta kemé­nyen Szulejmen. Az egészségügyi repülőgép a falu mögötti réten ért föl­det. Iván Petrovicsot és asszisztensét, a fiatal Jer- mek- Bajszalovot, aki nem­rég végezte el az egészség- ügyi főiskolát, maga az el­nök fogadta. A két orvos pillanatnyi késedelem nél­kül indult Szalimgerej há­zába. Gyorsan felöltötték köpenyüket bemosakodtak, s besiettek a beteg szobájába. Nyomukban ott lépkedett Szulejmen. Szalimgerej a hátán fe­küdt. Ahogy meglátta a fe­hér köpenyes jövevényeket, fel akarta emelni a fejét, hogy üdvözölje őket de nem tudta. Az ablakból fény hullt sárgás pofacsontjaira, kihe- gyesedett orrára, mélyen bé­nának d tananyaggal, ha mi­nél hamarabb meglátnák, megértenék az összefüggése­ket. Ez jogos kívánság, ez­zel is számolni kell. GONDOK KÖZELRŐL Az előadók hangsúlyozták, hogy a felnőttoktatás jelen­legi rendszere bevált, iga­zolta létjogosultságát, hiszen változatos képzési lehetősé­geket kínál. Gondok persze szép számmal akadnak, s jó néhány kérdés vár megol­dásra. A legfontosabb az alapfo­kú oktatás színvonalának növelése. Ezt segíti — töb­bek között — a Magyar Rádió és a Televízió sokat ígérő közös vállalkozása, a Mindenki iskolája. A számonkérésnél, az ér­tékelésnél ma sem ismeret­len a túlzott elnézés. A gonddal körülhatárolt köve­telményekről nem szabad lemondani, mert a látszatsi­ker mit sem ér. Ha az enge­dékenység, a liberalizmus dívik, akkor a dolgozók bi­zonyítványainak valódi ér­téke sosem közelíti megazo- két. amelyeket a diákok nap­pali tagozaton szereznek. Ke­vés a jogi elismerés, ha a tartalmi különbségek olykor­olykor riasztóak. Megoldást csak a tanári munka hatékonyságának fo­kozása jelenthet. Ezzel kap­csolatban számos javaslat hangzott eL A levelezősökkel eddig he­tente egyszer foglalkoztak a nevelők. Túltengett az elő­adás, s nem jutott elég idő a konzultációra, a nehezebb részek magyarázatára. A ta­nulók felkészülését könnyí­tené, ha két délután keres­nék fel az iskolát. JOK-E A TANKÖNYVEK? Csak dicsérhetjük a pe­dagógusok lelkesedését. A tisztes buzgalom mégsem gyógyír mindenre. A szak­emberek sajnos, mindmáig nem dolgozták ki a felnőtt, oktatás módszertanát, pedig erre égető szükség lenne. Az égyetemeken és főiskolákon szintén nem gondolnak er­re. nem ismertetik meg a hallgatókat ezzel a sajátos feladattal. A tanácskozás ajánlásai gyors előrelépést sürgetnek. Az Országos Pe­dagógiai Intézet munkatár. esett szemét mintha sava. ros pocsolyavíz borította vol­na. Nehezen lélegzett. Iván Petrovics biztatóan rámosolygott, aztán meg. kezdte a vizsgálatot. Észre­vételeit halkan közölte Jer- mekkel. Miközben a fiatal orvos megnézte a beteg pul­zusát, Iván Petrovics odalé­pett az ablakhoz. — Érdekes egyezés — mormolta magában. Emlékezetében megjelent a fia arca: ugyanezek a víz­ben úszó szemek, ugyan­ilyen élesen kimeredő pofa- csontok. A paiíasz is ugyan­ez: éles fájdalom a gyo­morban. Akkor történt, ami­kor felvették az egyetem­re... Iván Petrovics klini­káján helyezték el. Neki kel­lett megoperálnia. Emlék­szik, annyira izgult, hogy már-már attól félt elájul. Hová tűnt legendás önural­ma? — Különös... —> mor­mogta újból alig hallhatóan. Ugyanaz a kórkép. Atfúró- dás. Azonnal cselekedni kell. — Aztán az asszisztenséhez fordult: — Nos, mi az ész­revétele? A fiatal orvos zavarba jött, arca bíborszínt öltött: — Véleményem szerint gyomor fal-perforáció. Azon­nal a klinikára kell' szállí­tani. — Tökéletesen igaza van — hagyta helyben Iván Pet­rovics. Ekkor megpillantot­ta a beteg anyjának a ré­mülettől tágra nyílt szemét. — Legyen nyugodt —mond­ta —, meggyógyul a fia. Ma­gam hozom haza, együtt fo­gunk mulatni a lakodal­mán! Az orvos nyugodt, maga­biztos hangja kissé meg­nyugtatta Káliját sai hamarosan hozzá is kez­denek a rendkívül fontos munkához. Nem véletlenül bírálják a tankönyveket. Stílusuk ne­hézkes, a szerzők átsiklanak lényeges fogalmakon, s ez bizony akadályozza a meg­értést. A tömörítés se min­dig célravezető, mert elsik­kad az olvasmányosság, s a szürke adatközlés zsib- basztja az érdeklődést. Nem lehet lemondani a sokoldalú magyarázatról, mert az is­meretek csak úgy rögződ­nek. ha a diák részese a felfedezés örömének. Jó hír az, hogy az 1980—81-es tan­évben a szakmunkások szak- középiskolájában, a köve.- kezőben pedig, a dolgozók gimnáziumában életbe lép­nek az új tantervek, s a felnőttek megkapják azokat a könyveket, amelyek szá­molnak a jogos igényekkel, s az életkori sajátosságokra alapoznak. KÖZÖMBÖS ÜZEMEK Nem egyszerű dolog a munkaidő utáni tanulás. Olyan áldozatvállalás, amely olykor komoly akadályokba ütközik. A gyárak, a válla­latok vezetői nem mindig tá­mogatják a műveltséggyara­pítás szándékát Nem ma­radnak adósak az érvekkel sem. A vizsgaidőszakokban akadozik a tervteljesités, nem tudják megoldani az exportfeladatokat. Nos ebben van valami. A kieséseket mégis elkerülhették volna, ha előrelátók, ha gondos fel­mérés után elkészítik az öt évre szóló beiskolázási, to­vábbképzési menetrendet Ez hiányzik sok helyütt, «ezért a panaszözön. Az első lépést az oktatás­ügy teszi meg. Másfél-két hónappal nyújtják a szá­monkérést, s így a tömeges hiányzás megszűnik. Ez pil­lanatnyilag csak elképzelés, de a részleteket hamarosan kidolgozzák. Aztán az üzemek követ­keznek. Egy biztos: igen so­kat tehetnek a szakmai tu­dás és az általános művelt­ség növeléséért Annál is ín*-,* kább, mert a felnőttoktatás.* számukra is kamatozik. Nemcsak a dolgozók maga­sabb szintű tájékozottságá­ban, hanem forintban is. Pécsi István Szalimgerejtt, hordágyra fektették és kivitték a gép­hez. A nap már a puszta szé­lénél járt A fűben tücskök ciripeltek. Valahol a ma­gasban pacsirta trillázott Iván Petrovicsnak úgy tűnt, hogy a pacsirta, mint a vi­asz, elolvadt a végtelen for­ró kékségben, csupán kris­tálytiszta hangja maradt meg. A gép a levegőbe emel­kedett A kolhozparasztok sokáig ácsorogtak odalenn a sztyeppén, tekintetükkel kö­vették a repülőt, amíg csak el nem tűnt ..Az út tovább rontott a beteg állapotán. Pulzusa már alig volt tapintható. Előké­szítették a műtőasztalt, ste­rilizálták a műszereket Előző nap Iván Petrovics azt ígérte Jermeknek, hogy a következő operációt önál­lóan végezheti. A mai eset azonban túlságosan bonyo­lult volt a kísérlethez. Ami­kor mindketten bemosakod­tak az előkészítőben, Jermek megkérdezte, rábízza-e Iván Petrovics a műtétet — Nagyon nehéz kiállni az első próbát anélkül, honv ne remegjenek az ember ujjal — felelte kitérően az öreg orvos. — Szilárdnak kell lenniük, mint az acél. rugalmasnak, mint a gumi... Jermek észrevette, hogv Iván Petrovics a kezét für­készi. Az ujjai reszkettek egy kicsit Beléptek a műtőbe. Mull- kötéssel az arcukon már vár­ták őket az asszisztensnőit (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents