Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-24 / 278. szám

Kedd esti külpolitikai kommentárunk: Angola az ENSZ-ben MEGSZÜLETETT A VILÁGSZERVEZET 140. tagál­lama, miután a Biztonsági Tanács úgy döntött, hogy ja­vasolja az ENSZ közgyűlésének: vegye fel tagjai sorába az Angolai Népi Köztársaságot. A BT 13 szavazattal, ellenszavazat nélkül és két tartózkodással hozta meg e határozatát, amely az egy éve függetlenségét kivívott Angolának azt a kezdettől megillető jogát ismerte el, hogy hallassa szavát az államok legmagasabb fórumán. Hogy miért ekkora késéssel? Angola tagfelvételi kérelme már júniusban a BT elé került, de az Egyesült Államok akkor — vétójogával élve — megakadályozta, hogy a kérdés az ENSZ-közgyűlés elé kerüljön. Az USA most is tartózkodott a szavazástól, s furcsamód szolidaritást vál­lalt vele ebben a Kínai Népköztársaság képviselője is, aki távollétével fejezte ki egyet nem értését. FELMERÜL A KÉRDÉS, hogy a fiatal afrikai ál­lam, amely több évszázados portugál gyarmati uralmat lerázva — hősies áldozatok árán — kivívta függetlensé­gét, mivel váltotta ki a két, egyébként annyira különbö­ző nagyhatalom neheztelését? Az USA és Kína negatív magatartását ebben a kérdésben egyazon ok motiválja: az, hogy frissen megszerzett — és veszélybe került — függetlenségét Angola a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió segítségével védte meg. Erre pedig azért volt szükség, mert még a portugál gyarmati uralom idején amerikai, angol, francia és más nyugati mammut vállalatok rátették kezüket Angola dús természeti kin­cseire, majd pedig veszélyben érezvén pozícióikat, a törzsi ellentétek felhasználásával polgárháborút robban­tottak ki az országban a törvényes kormány megdönté­sére. A nép többségét tömörítő felszabadítása mozgalom, az MPLA azonban bátran szembeszállt az imperialista diverzióval és a szocialista országok segítségére támasz­kodva visszaverte azt: teljessé tette függetlenségét. Azóta Angola népe, amely — államosítás útján — kezébe vette országa természeti kincseit, valamint sorsának irányí­tását, a szocialista út követése mellett kötelezte el mar gát. WASHINGTON EZT — némi joggal! — saját ku­darcaként könyvelte el, s efölötti haragját a júniusi vétójával vezette le. Idővel azonban, meggyőződvén, hogy ebben saját szövetségesei támogatását sem élvezi: beadta a derekát. Közrejátszhatott ebben az is, hogy az USA a múlt héten akadályozta meg vétójával a Vietna­mi Szocialista Köztársaság ENSZ-felvéfcelét A vétójog nyakló nélküli alkalmazása obstrukciós szerepre kárhoz­tatná Washingtont az ENSZ-en belül és az elszigetelő­déséhez vezetne. Akárhogyan is van azonban, a fontos ;> az, hogy Angolát immár ENSZ-tagként üdvözölhetjük. Ellenzéki viszálykodás az NSZK-ban Üjabb fordulathoz érke­zett kedden a nyugatnémet ellenzék két legnagyobb pártjának, a CDU-nak és a CSU-nak viszálykodása: az ellenzéki pártszövetséget fel­bontó keresztényszociális unió elnöke Strauss és frak­cióvezetője, Zimmermann levélben indokolta meg sa­ját párttagságának a dön­tést. A 19 pontos levél élesen elítéli a volt szövetséges ke­reszténydemokratákat,* amiért azok „hibás, politi­kailag megfontolatlan és ká­ros” módon — felháboro­dottan reagáltak a CSU par­lamenti képviselőcsoportjá­nak különválására. Strauss és Zimmermann visszauta­sítja Helmut Kohl CDU-el- nöknek azt a bejelentését, hogy önmagát tekinti az egész nyugatnémet ellenzék — választói megbízatással rendelkező — vezetőjének. A CSU állásfoglalása szerint Kohl kancellárjelölti megbí­zatása október 3-ával, a vá­lasztások napjával lejárt, és éppen választási kudarca tette szükségessé a két ke­reszténypárt szétválását. Szabadon bocsátás Baszkföldön A madridi rendőrség ked­den közölte, hogy 20 kivéte­lével szabadon bocsátották azt a 150 személyt, akit szombaton a baszkföldi Ona- te város egyik kolostorában rendezett gyűlésen tartóztat­tak le. A gyűlést az ETA trockista száriiya szervezte. Közvetítés Egyiptom és Líbia között keptávirénkon érkezett JassZer Arafat, a Palesz­tinái Felszabadítási Szerve­zet Végrehajtó Bizottságá­nak elnöke Kairóban Szajed Areivel, az egyiptomi par­lament elnökével tárgyalt, majd Tripoliba repült, hogy folytassa az Egyiptom és Lí­bia közti közvetítését — je­lentik palesztin források* Arafat az utóbbi hetek során több Ízben is járt a két országban. azzal a céllal, hogy segítsen az 1973 óta megromlott kapcsolatok ren­dezésében. Mint ismeretes, a két or­szág kapcsolatai azt köve­tően romlottak meg, hogy Líbia szemrehányásokat tett Egyiptomnak az amerikai segédlettel aláírt sinai meg­állapodás miatt. Kairó vá­laszként többször azzal vá­dolta Líbiát, hogy szabo­tázs-cselekményeket terve­zett Egyiptomban, majd a két ország határa mentén nagy létszámú egyiptomi csa­patokat vonultatott fel. Az ENSZ húsztagú Palesz­tina-bizottsága határozat- tervezetet terjesztett a köz­gyűlés 31. ülésszaka elé* A határozattervezet, amelynek társszerzői között van a Ma­gyar Népköztársaság és az NDK is, mindenekelőtt le­szögezi: a Közel-Keleten az igazságos és tartós béke nem Az európai kommunisták ereje A KOMMUNISTÁKON KÍVÜL Európában nincs még egy olyan politikai mozgalom, amely annyira átfogná a kontinens egé­szét, s amelynek pártjai ké­pesek lennének arra, hogy a földrész csaknem valameny- nyi országában folyó harc­ban egyesítsék és koordinál­ják erőfeszítéseiket. És ez annak ellenére van így, hogy a berlini tanácsko­záson részt vevő, csaknem 30 millió kommunistát tö­mörítő 29 testvérpárt sok tekintetben lényegesen eltérő feltételek, különböző körül­mények között dolgozik és harcol. Egy részük hatalmon van: nemcsak a munkásmoz­galom, hanem az államhata­lom eszközeivel is rendelke­zik ahhoz, hogy eredménye­sen képviselje a munkásosz­tály, ßz egész dolgozó nép törekvéseit, felépítse a szo­cialista, kommunista társa­dalmat. Más részük viszont még azért küzd, hogy — minden haladó, demokrati­kus erőt összefogva — meg­törje a monopóliumok ural­mát, és népét-nemzetét rá­vezesse a társadalmi hala­dás a szocializmus útjára. Még a szocialista orszá­gokban hatalmon levő pár­tok munkájának feltételei sem teljesen egyformák. Azo­nosak ugyan a termelési és társadalmi viszonyok, de eltérőek a hagyományok, az eddigi fejlődés mikéntje, és ebből adódóan különbözhet­nek az egyes konkrét fel­adatok. Még változatosabb képet mutat a tőkés orszá­gokban működő kommunista pártok helyzete. Van közöt­tük olyan párt amely kor­mánykoalícióban vesz részt; van, amelyik a kormány­zásban való részvétel köz­vetlen közelébe jutott, a tör­vényhozásban és a helyi hatalmi, közigazgatási szer­vekben komoly befolyással rendelkezik, de van rendkí­vül nehéz körülmények kö­zött sőt illegalitásban dol­gozó párt is. Küzdelmük he­lyi feltételei tehát nagyon is különbözőek. Ezért úgy kel­lett megtalálni és megfo­galmazni a közös célokat és feladatokat, hogy azok szá­moljanak valamennyi test­1976. novembr 24., szerda vérpártnak a konkrét hazai körülményekhez igazodó stratégiai és taktikai céljai­val. Igaz, az európai marxis­ta—leninista pártok nem azo­nos módon vélekednek ko­runk minden kérdéséről, a nemzetközi enyhülés fontos­ságát és a kapitalizmus vál­ságának mai jelenségeit vi­szont hasonlóan értékelik. A KÖZÖS ÉRDEKEKET szem előtt tartó türelmes erőfeszítés meghozta gyü­mölcsét: az önálló és egyen­jogú testvérpártok képesek voltak meghatározni az együttes fellépést kívánó feladatokat, s készek egye­síteni is erőiket a közös cé­lokért anélkül, hogy fel kel­lene adniuk a sajátos felté­teleikhez igazodó elképzelé­seiket. Ismételten bebizo­nyosodott, hogy az egységes marxista—leninista ideológia nem zárja ki, hanem meg­követeli a rugalmasságot, a sokoldalúságot az egységes célok valóra váltásáért el­térő feltételek között vívott harcban. Formálisan nem szerepelt a napirenden, de a pártok vezetői érthetően mégis nagy figyelmet szenteltek a kommunista mozgalom egyes osztagai közötti viszonyt sza­bályozó elveknek. A mozgal­munkban egykor létezett mo­nolitikus egység visszavon­hatatlanul megszűnt Meg­szűnt a mozgalomban a „központ”, a „vezető párt” fogalma is. Éppen a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak XXI. kongresszusa — még 1959-ben — szögezte le: „A kommunista mozgalom­ban nincs „felettes” és „alá­rendelt” párt. Valamennyi kommunista és munkáspárt egyenlő és önálló, valameny- nyi felelős a kommunista mozgalom sorsáért, kudar­caiért és győzelmeiért.” A BURZSOA PROPAGAN­DA most mégis úgy csinál, mintha az egységes berlini állásfoglalás csupán azért jö­hetett volna létre, mert »új központot, központi utasítá­sokat erőszakolnak a kom­munista mozgalomra”. Az ilyen mondvacsinált beállí­tások azt a célt szolgálják, hogy lazítsák a kommunis­ta mozgalom kapcsolatait legtapasztaltabb, legerősebb osztagával, a Szovjetunió Kommunista Pártjával, és persze azt, hogy a haladó közvélemény kevésbé tájé­kozott részét fantomok eile­Legyen tartós béke a Közel-Keleten valósítható meg a Paleszti­nái nép problémáinak meg­oldása nélkül. A Palesztina-bizottság idő­rendet javasol az izraeli csapatok arab területekről való kivonására. A tervezet szerint 1977. június 1-ig va­lamennyi megszálló csapat­nak el kell hagynia az 1967- ben elfoglalt arab területe­ket. Az így felszabadult te­rületeket áz Egyesült Nem­zetek Szervezete venné át, amely aztán az Arab Ligával együttműködve a területe­ket átadná a Palesztinái Fel­szabadítási Szervezetnek. A tervezet konkrét javaslato­kat tartalmaz, hogy két­szakaszos terv keretében a palesztinokat visszatelepít­sék hazájukba. A hétfői vitában felszólalt többek között Kuba, Laosz, Banglades és Indonézia kép­viselője. Valamennyien tá­mogatásukról biztosították a tervet. ni küzdelemre sarkallja. Kettős vonalat követnek: egyrészt fellépnek az egyes kommunista pártok „veszé­lyeztetett önállóságának vé­delmében”. másrészt igye­keznek mértéktelenül felna­gyítani a kommunista moz­galomban ténylegesén léte­ző vitákat, megítélésbeli kü­lönbségeket. eltorzított képét adva e vitákról. A burzsoá propagandának ez a torzító kampánya is arra figyelmeztet, amit egész történelmi tapasztala­tunk bizonyít: a közös ellen­ség, az imperializmus ellen vívott együttes harc megkö­veteli a proletár internacio­nalizmuson, a kölcsönös szo­lidaritáson alapuló összefo­gás szüntelen erősítését A Magyar Szocialista Munkás­párt határozott álláspontja, hogy ma, amikor a kommu­nista világmozgalomnak nincs sem központja, sem vezető pártja, amikor a test­vérpártok önállóan határoz­zák meg taktikájukat és stratégiájukat hazájuk ha­gyományainak és jelenlegi viszonyainak gondos mérle­gelésével, helyzetük sajátos­ságait figyelembe véve al­kalmazzák a marxizmus— leninizmus általános érvé­nyű tanításait különösen fontos forradalmi elméletünk tisztaságának megőrzése, egy­más tapasztalatainak alapos megismerése és hasznosítá­sa. Szükség van a rendsze­res eszmecserékre, a kiala­kult helyzet közös elemzé­sére és az ebből adódó ten­nivalók együttes meghatá­rozására. Az internaciona­lista szolidaritásban, a nem­zetközi munkásmozgalom semmivel sem helyettesíthe­tő fegyverében van az ere­jük. AZ INTERNACIONALIZ­MUS elveiről szólva Kádár János a berlini konferenci­án fejtette ki pártunk felfo­gását annak legfontosabb mai jellemzőiről. Az interna­cionalizmus a testvérpártok kölcsönös szolidaritását és támogatását jelenti; magá­ban foglalja a nemzeti és nemzetközi érdekek össz­hangját; feltételezi'a testvér­pártok önálló és egyenjogú működését; végül pedig el­választhatatlan a naciona­lizmus és a szovjetellenes- ség ellen vívott harctól, a burzsoá és antimarxista né­zetek elleni küzdelemtől. 7. F. A Biztonsági Tanács megszavazta az Angolai Népi Köztár­saság felvételét az ENSZ-tagállamok sorába. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Egyórás megbeszélésen fogadta Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke James Cartert, az USA januárban hivatal­ba lépő 39. megválasztott elnökét. Ugyanebből az alkalom­ból a jelenlegi és a következő „first lady k”, Mrs. Ford és Mrs. Carter Is találkoztak egymással. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) A MAGÉV MISKOLCI KIRENDELTSÉGE, MISKOLC, SZELES U. 22. TEL.: 16-638. TELEX: 62411. műszaki becslést tart 1976. NOVEMBER 25-ÉN, 26-ÁN EGERBEN ÉS GYÖNGYÖSÖN. írásbeli bejelentésüket kérjük: Magyar Hirdető V., Eger, Alkotmány u. 2. megküldeni. ÜJ.: Varga. FOGLALKOZUNK: használt gépek, műszerek vételével, eladásával és közvetítésével. Egri Vasöntöde azonnali belépéssel felvételre keres férfi segédmunkásokat. Jelentkezni lehet: Eger, Nemecz u. 11. szám alatt 8.00—15.30 óra között. »» Kétszer nyer, ha áruházunkban vásárol” Kérjük, keresse fel áruházunkat, ahol nov ember 24-től december 24-ig — az ünnepi vásárlás alatt — különféle ajándékakcióka t rendezünk. Az ünnepi vásárlás ideje alatt minden 500,— Ft feletti vásárlás után ajándéksorsjegyet adunk, melyre 1977. január 6-án értékes ajándéktárgyakat sorsolunk ki. SORSOLÁSRA KERÜLNEK: vfllanyboyler (120 literes) asztali tűzhely televízió rádió hűtőszekrény különféle ajándékcsomagok. Egyes iparcikkvásárlások esetén külön ajá ndékokkal is kedveskedünk vevőink részére Így minden televízió és hűtőgép után 300,— Ft-os vásárlási utalványt, férficipő vásár­lása esetén 1 pár zoknit, férfi- és női kabát vásárlása esetén nyakkendőt vagy kesztyűt illetve sálat adunk. Áruházunkban ajándékutalványok értékesítésével is elő kívánjuk segíteni kedves vevőink ajándékozási gondjait. ÁFÉSZ ÁRUHÁZ í EGER, PIAC TÉR

Next

/
Thumbnails
Contents