Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-23 / 277. szám

Á róka is lehet hasznos Avagy: együttműködés a vadgazdákkal A gleccserek világa GYAKRAN HALLHA­TUNK és olvashatunk a víz-, a levegőszennyeződésről, valamint a növényvédő vegy­szerek helytelen alkalmazá­sának ártalmairól is. Utób­biak a természet biológiai egyensúlyát veszélyeztetik, de attól függetlenül az alkal­mazott, vagy kísérleti mód­szerek sem kockázatmente­sek. Ezért a várható előnyök és haszon szempontjai mel­lett legalább ennyi figyel­met érdemelnének a belőlük származható károk is. Az ember a gazdasági nö­vények egyedi tömeges ter­mesztésével már megbontot­ta a természet rendjét. Év­századok folyamán azonban kialakult a mezőgazdasági területek új és sajátos élő­világa és egyre jobban el­határolódott az erdők, náda­sok flórájától, faunájától. Számtalan növényt, rovart, állatot ismerünk, amelyek csak mezeinken honosak. Saj­nos. még idegenből „impor­tált” kártékony bogarakat is. A kisebb emlősök, madarak nevükkel bizonyítják „ál­lampolgárságukat”: mezeicic- kány, mezeipocok, mezeigö- rény, mezeiyeréb, mezeipa- csirta, barázdabillegető, réti­héja. Úgyszintén a mezőgaz­daság táji kultúráitól elvá­laszthatatlan számos állat­faj: vakond, sündisznó, ür­ge, hörcsög, fogoly, fürj. Majd a vadgalambfélék, fá­cán, vadnyúl róka, amelyek szintén otthonosabbak a me­zőn, mint a szűkebb élelmet, vagy csak menedékhelyet biztosító erdőkben. e népes Állatvilág természetesen egymásból él és így természetvédelmi és biológiai szempontból se:n lehet kártékony, vagy hasz­nos állatokról, rovarokról beszélni. Hiszen tudjuk jól, hogy még a növényeket el­sorvasztó „vérszopó” tetvek sem lehetnek feleslegesek, mert más rovarok táplálé­kául szolgálnak. Hiányukban a bogarak egész sora pusz­tulna ki, miután további bo­gárevő rovarok is szép szám­ban vannak. Márpedig ha a rovarok pusztulnak, kivesz­nek a rovarevő kis emlősök, madarak, majd az azokkal táplálkozó szőrmés és szár­nyas ragadozók. Egyszóval egymás nélkül élni nem ké­pes az egész élővilág. Bizony mezőgazdasági szempontokból is ajánlatos megfontolni, hogy mikor, milyen gyomirtó és rovarirtó szereket használjunk. s egyáltalán mit tekintsünk kártékony, illetve felesleges rovarnak? Gondoljunk csak arra, hogy a növények meg­termékenyítésének — bepor­zás — különösen az arra kedvezőtlen időjárás esetén nemcsak a méhekre, don­gókra van nagy szükség, ha­nem a kártékony hernyójú lepkékre és a szárnytalan rovarok jövés-menésére is. Ezek éjjel-nappal mozgás- bap vannak és az egyik nö­vényről a másikra viszik át a virágport. Mindez hasznos, azonban nem jelentheti azt, hogy a tömegesen fellépő károsító rovarokat nem szabad irta­ni. Sőt. talán vándorlásuk és rajzásuk idejét hiba is volna elmulasztani. Feltehető ugyanis, hogy a helyenként és nem egyidőben — or­szágosan — végzett rovarir­tás kevésbé veszélyeztetné az egész rovarállományt, amelynek rajzását növény­védő állomások is előre jel- , zik. Hasznos dolog volna to­vábbá, ha a mezőt járó, me­zőn dolgozó emberek job­ban ismernék a mezei rova­rokat és állatokat. Így azok ténykedése, túlszaporodása, vagy hiánya megfigyelhető lenne. S talán kimenne a divatból az a szórakozás, miszerint, ha ismerjük a rovarokat, emlősöket, ha nem. eltapossuk, agyoncsap­juk. A MEZŐGAZDASÁGBAN már beszélhetünk káros, hasznos, vagy számunkra kö­zömbös rovarokról, de álta­lában nem ismerjük azok je­lentőségét Így például aga- lacsinhajtó bogárról termé­szetrajzi ismereteink legfel­jebb odáig terjednek, hogy ez a szójabab nagyságú bo­gár a föld felszínére hullott trágyában turkálva galacsi- nokat gyűr magának, g azt valami biztonságosabb lyuk­ba görgetve, belerakja petéit Arról azonban már csak vé­letlenül szerezhetünk érte­sülést, hogy Ausztráliába úgy kellett betelepíteni ezt a bogarat, a legelők pusztulá­sát megakadályozandó. Ott tehát mesterségesen szapo­rítják. hogy a legelőn kiszá­radásnak é6 kilúgozódásnak kitett állati hulladékok az ő segítségével a föld repe­désein át a talajba jussanak és a növényzetet táplálják. A kisebb-nagyobb emlősö­ket, madarakat már köny- nyebb észrevenni, felismerni, megfigyelni, és ami még en­nél is fontosabb: megvédel­mezni az oktalan pusztítás­sal szemben. Kezdem mindjárt a cická­nyokkal. Ezek nagyon hasz­nos kis állatok, de aki nem ismeri, egérnek nézi és el­pusztítja őket. Így nézik el a szőrmés ragadozók és ege- résző madarak is. ugyanak­kor azonban el nem fo­gyasztják, mirigye pézsma- szagú váladéka miatt. Így aztán egyre fogynak az éj­szakai rovarok és föld alatti férgek e hasznos vámszedői. Azt hiszem, idős traktoro­sainkat nemegyszer szóra­koztatták éjszakai szántoga- tásaik közben az eke által kiforgatott, egerekre vadászó rókák. Manapság sajnos, rit­ka látvány lehet az ilyen, mert a rókákat csaknem ki­irtotta a veszettség s az an­nak feltartóztatását célzó rókairtás. Felcsillanó szem­párok azonban gyakran je­lennek még a traktorok és gépkocsik reflektorfényében. Jeléül annak, hogy kóbor macskák viszont még bőven akadnak. Mindkét „vad” ká­ros, illetve hasznos voltáról értékes megfigyeléseink van­nak. Köztudott, hogy a róka mezőgazdaságunknak igen hasznos segítőtársa az ege­rek, hörcsögfélék szorgalmas fogdosásávaí. Ugyanakkor a vadgazdálkodás azonban csak a beteg sebzett és a járvá­nyokban elhullott vad elta­karításában látja hasznát az egészséges tenyészet javára. Különben főleg az apróvad fiaiban jelentékeny kárt is A paprika megmérgezi önt! Minden egyes elfo­gyasztott zöldpaprika köze­lebb viszi a halálhoz. Egy­szerűen elképesztő, hogy a természetet meghódító értel­mes emberek eddig még nem fedezték fel a paprika ár­talmait. A paprikával hozható kap­csolatba valamennyi króni­kus testi és lelki betegség, sőt az emberi boldogtalan­ság is. 1. Bizonyított tény, hogy mindazok, akik krónikus be­tegségben szenvednek, ko­rábban paprikát fogyasztót, tak. 2. A rákban elhunytak 99,9 százaléka életében több­ször is evett paprikát. 3. A katonák 100 százalé­ka rendszeres paprikafo- gyasztó, érthető, hogy ma­gas az elhalálozási arányuk. 4. A karambolok és ka­tasztrófák áldozatainak 99,7 százaléka evett paprikát a szerencsétlenséget megelőző két hétben. 5. A fiatalkorú bűnözők 93.1 százaléka olyan család­ból származik, ahol rend­szeresen fogyasztottak pap­rikát. okozhat. Ennek a rossznak a megakadályozására ötletes módszert hallottam, amit a többi vadász magáévá tehet­ne. VADJAIT FÉLTŐ vadász­ember beszélte el, hogy ő évről évre felkutatta a la­kott kotorékokat és a két rókaszülőt lesen vagy csali­síp segítségével kilőtte. Ami­dőn meggyőződött, hogy a kölyöknevelésben részt vevő mindkét nemű rókaszülő te­rítékre került, ő gondosko­dott tovább a kis rókák ete­téséről. Mire aztán az 5—6 apróság az egérfogás elsajá­tításával önellátóvá vált, az apróvad fiai is felnőttek, anélkül hogy a rókaszülők az apró vádiban és a házi szárnyasokban kárt okozhat­tak volna. A legnagyobb ká­rok az apróvadállományunk­ban a lucernakaszálások ide­jén jelentkeznek. Követendő példának javasolnám, hogy a területileg illetékes vadász- társaság a tagjait egy-egy napra küldje ki, és a kaszá­ló, silózó gépek után a még megmenthető fészekaljak to­jásait szedjék össze és kot- lósokkal vagy keltetőgéppel mentsék meg a pusztulástól. Végül a szárnyas apróvad- dai szeretném zárni monda­nivalómat A foglyok, fácá­nok, fürjek a mezőgazda­ságnak és a vadgazdaságnak is egyaránt hasznos madarai. Táplálékukat elsősorban ro­varok és gyommagvak kép­viselik. Talán a fácánra le­hetne némi panasz, amely a lelógó kukoricacsöveket ki­csipegeti. De ezzel szemben ő az egyedüli szárnyas ál­lat. amely a kolorádóbogarat sem veti meg. Az a körül­mény pedig, hogy a fácán- és fogolycsaládok már a to­jásból kikelve a bogarak után vetik magukat, vala­mint az a tapasztalat hogy elegendő rovartáplálék nél­kül egészséges és természetes szárnyasvadállomány nem is létezhet, mindenképpen amel­lett szólnak, hogy fő táplá­lékuk a rovar és a gyom­magvak, amiknél egyebet sem találnak késő ősztől nyár elejéig a mezőn. MINDEZEK UTÁN aligha kétséges, hogy a biológiai egyensúly megőrzésében a mezőgazdálkodás és vadgaz­dálkodás érdekei elválaszt­hatatlanok. Egyik sem lé­tezhet a másik nélkül Mind­addig. amíg valami tudomá­nyos csoda folytán felesle­gessé nem válik mezeink egész élővilága. Egy ilyen fejlődésről azonban egyelőre elképzeléseink sem lehetnek. Kontsits Pál mezőgazdasági mérnök Arra nézve is van ada­tunk, hogy a paprika káros hatását csak hosszú évekkel a fogyasztás után lehet fel­fedezni. Az 1839-ben szüle­tett paprikafogyasztók elha­lálozási aránya 100 száza­lék, s ez csak az utóbbi néhány évtizedben derült ki. Az 1869 és 1879 között szü­letettek bőre teljesen rán­cos, fogaik kihulltak, elvesz­tették szemük világát (ha ugyan már korábban nem vitték őket sírba azok a betegségek, amelyeket a paprika fogyasztása idézett elő)... Még sokkal meg­győzőbb egy tudós orvoskol­lektíva kísérletének vég­A magas hegységek sajátos képződménye a gleccser, a hóhatár felett lehulló csapa­dékból keletkezik sajátos szerkezetű jégtömeg. Lassú mozgással húzódik le a lej­tőkön. A megismétlődő ol­vadás és újrafagyás követ­keztében előbb a tejfehér, majd a jégmozgás hatására kékeszöld színű. A lehúzódó jégár mozgási sebessége na­ponként néhány dm pl. az Alpokban, de Grönländern el­éri a 2—20 m-t. A mozgó jég letarolja az útjába eső kőzeteket, ebből keletkezik a moréna. Alsóbb szinttájra érve ezeket maga előtt tolja, és amikor a gleccser elolvad, a moréna gátként tavat tart vissza. A Föld leghosszabb glecs- csere a Pamírban a Fed- csenkó-gleccser: több mint 70 km hosszú. Jégtömegének közepes vastagsága 620 m. Európában a legnagyobb Jelenleg a hazai felnőtt lakosság körülbelül 95 szá­zalékának, az iskolások 85 százalékának, s már az óvo­dások felének is rosszak a fogai. A hazai egészségügyi felvilágosítás mindig is nagy figyelmet szentelt a meg­előzésre, annál is inkább, mért olyan betegségről van szó, amelynél a megelőzés a legfontosabb — főleg a gyer­mekkorban —, ez viszont teljesen az emberek egyéni magatartásán múlik. Sok tév­hittel szemben: a fogszuva­sodás nem örökölhető, ellen­ben az életkörülmények, a higiénés szokások, a táplál­kozás annál inkább, tehát a szülői példa döntő. A helyes táplálkozás, a gyakori rágás mellett első­rendű fontosságú a fogmo­eredménye: a napi 20 font paprikával táplált tengeri malacokat rövid idő után idült étvágytalanság kerítet­te hatalmába. És az utolsó, a legmeg­győzőbb adat: akik paprikát fogyasztanak, betegesen hi­székenyek. Mindenféle hírt, pletykát, szóbeszédet és vic­cet komolyan vesznek. Még azt is, ha tegyük fel, valaki azt mondja, hogy a paprika a világ legmérgezőbb növé­nye. A fizikusok ismét tréfál­nak c. szovjet gyűjtemény­ből fordította Saiga Attila gleccser Svájc területén ta­lálható, az Aletsch-gleccser: 26.8 km hosszú, a jég köze­pes vastagsága 472 m. A gleccserek felszínfor­máló tevékenysége jelentős. A jégtömegbe fagyott kőda­rabokkal vésik, csiszolják medrüket. Ennek következ­ményeként U alakú, mere­dek falú (sokszor 500—600 m) teknővölgyek jönnek lét­re. A hatalmas jégtömeg fel­színén a napsütés, az olva­dás hatására mély, meredek falú repedések jönnek lét­re, ezek sokszor veszedel­mesek, mert a tetejükön vé­kony jégréteg jön létre, amely könnyen beszakad a gyalogló lába alatt. A glecs- csertúra egyébként az alpi­nisták kedvenc, de megle­hetősen veszélyes sportja. Képünkön hatalmas, mel­lékággal rendelkező glecs- cser látható, Alaszkában. sás. Ennek célja kettős: a fogak, fogközök megtisztítá­sa és az íny erősítése. A rendszeres fogtisztítást cél­szerű a tejfogak kinövése és beilleszkedés után, körül­belül hároméves korban megkezdeni. Nem közömbös a fogmosás technikája sem: a fog minden felszínét és az ínyt enyhe nyomással, az íny felől a fog rágóéle, felszíne felé vezetve, kicsiny, körkörös mozgással tanácsos végig­dörzsölni, „kisöpörni” a fog­sort egyik végétől a mási­kig, körülbelül négy-öt per­cig. A legfontosabb orvosi ta­nácsok, javaslatok betartása senkitől sem kíván nehezen teljesíthető dolgokat. Ezek lényege: minden étkezéskor legyen kiadós rágást igénylő táplálék az étrendben, ugyanis a rágás erősíti, tisz­títja a fogakat, s ugyanak­kor fejleszti az állcsontokat, a fog tartószöveteit. A szak­emberek szerint nagyobb gondot kellene fordítani a rendszeres, időben történő étkezésekre, rendszertelen édességfogyasztás megszünte­tésére. Az étkezést ne édes­séggel, desszerttel, hanem gyümölcsevéssel fejezzük be. A cukor, a csokoládé, az édestészta nemcsak az ét­vágynak árt, hanem a foga­kat is rontja. Nagyon sokan azt gondol­ják, hogy teljesen közömbös, mikor hullanak ki a gyere­kek tejfogai. A tapasztalát szerint a tejfogak kezelteté­sét a legtöbb szülő elha­nyagolja, pedig az ép, egész­séges tejfogak megtartása a fogváltásig, megelőzi a fo­gászati rendellenességeket. Panaszmentes állapotban is legalább kétszer lássa éven­te szakorvos a fogakat. Hi­szen a fogak állapota nagy­mértékben hat a szervezet egészségére. (MTI) A szülői példa döntő! Rosszak a fogaink A megelőzés a legfontosabb M9IÖ KOSSUTH 8.27 Mozart: Klarinétverseny 9.00 A változó világkép 9.30 Zongoramuzsika 10.05 lskoiarádió 10.35 poulenc: Az emberi hang 11.29 Csajkovszkij-kórusoU 11.40 Magányos utazás 12.35 Melódiakoktél 14.14 Ezeregy délután. . 14.50 Éneklő Ifjúság 15.10 Summásdalok 15.23 Kodály: Szonáta 15.44 Magyarán szólva. . . 16 05 Harsan a kürtszó! 16.35 Giuditta (Onerettrészl.) 17.05 Fiatalok stúdiója 17.30 Új Liszt-lemezeinkből 18.00 A Szmbó család (Ism.) 18.30 Esti magazin 19.15 Mindenki zeneiskolája 19.55 A váltás kora? 20.25 Néni zene 21.05 Húszas stúdió 22.20 Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 23.30 Hét pofon (Részi.) PETŐFI 8.05 Operahatosok 8.20 Nem haditudósítónként Vietnamban 8.33 Nótacsokor 9.33 Derűre is derű... 10.00 A zene hullámhosszán 11.55 Látószög 12.00 Koós János és az Expressz együttes műsorából 12.33 Arckének a lengyel irodalomból 12.50 Lalo: Spanyol szimfónia 13.25 Bélyeggyűjtők ötperce 13.33 Lírai dalok 14.00 Kettőtől hatig. . . 18.00 Régi hanglemezek 18.27 Vujiesics Tihamér: Kurucok emlékezete 18.33 Sanzonok 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Mindenki könyvtára 21.03 Dupla, vagy semmi! 22.03 Népdalok 22.43 Dzse-sszfelvételek 23.20 Joachim: Magyar hegedűverseny SZOLNOKI RADIO 17.00 Műsorismertetés — Hírek 17.05 Pár perc dzsessz — Jegyzet — Kórusok 17.30 Tizedesvessző (Riport) 17.45 Operettrészletek 18.00 Alföldi krónika 18.15 Gemini együttes új felvételeiből 18.28 Hírösszefoglaló — Lap- és műsorelőzetes MAGYAR 8.55 Tévétorna 9.00 Iskolatévé 14.00 Iskolatévé (Ism.) . 17.40 Látogatás Ruzicskay Györgynél 18.10 Mindenki iskolája 19.20 Tévétorna 20.00 Századunk 21.25 Ellenőrzés 21.35 És most zene szól Intervízió átvétel az NDK-ból 22.25 Tv-híradó 2. MŰSOR 20.01 Brahms: d-moll zongoraverseny 20.50 Egy sportág magára talál 21.00 Hat húron pendülünk.. . 21.15 Tv-híradó 2. 21.40 Húsvét (Tévéfilm) POZSONYI 19 no Híradó, publicisztika 19.55 Bayern München— Crusiero Horizonte labdarúgó-mérkőzés 21.50 Híradó 22.10 Hangverseny 22.55 Sajtószemle J mozi, EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4. fél 6 és 8 ór.iVor Prémium Színes, szinkronizált szov­jet film EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) du. fél 4, fél 6. és fél 8 órakor A rejtelmes sziget Szinkronizált, színes fran­cia—olasz—spanyol film GYÖNGYÖSI PUSKIN: du. fél 4 és este 7 órakor Derszu Uzala I—II. GYÖNGYÖS! SZABADSÁG: du. fél 4 órakor A bűvös kő és a csodakút du. fél 6 órakor Derszu Uzala I—II. HATVANI VÖRÖS CSILLAG: csak du. fél 4 és fél 6 órakor Üdülők HATVANI KOSSUTH: Mr. Süket trükkjei FÜZESABONY: Huszárkísasszony

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents