Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-21 / 276. szám

Árvíz és Aszály Amikor még játék a munka Gyakran egészen kicsi, 3— 4 éves gyermekek kérdezik otthon: Anyuka, segíthe­tek ?” S fel csattan a türel­metlen, ideges mama eluta­sító válasza: „Eredj játsza­ni, ne lábatlankodj itt ne­kem!” Nyolc-tíz év múlva pedig ugyanez az édesanya felháborodik majd, hogy a gyerek lusta, közönyös, semmit nem segít, hosszas könyörgésre sem hajlandó a legcsekélyebb szívességre sem. A munkára nevelés már 3 éves korban megkezdődik. Sok öröm forrása lesz az édesanyának, a gyermeknek is, ha a kicsi hasznosíthatja magát, „dolgozik”- Enged­jük, hogy segítsen a takarí­tásban, ne zavarjuk el a mo­sás alkalmával sem, hagy­juk. hogy kilötykölje a ba­baruhákat, nem baj, ha eleinte nem is lesz patyolat­tiszta; biztosak lehetünk ab­ban, hogy 10—14 éves korá­ra szakszerűen fogja saját fehérneműjét kimosni- Vi­gyük el magunkkal többször vásárolni, lássa, de magya­rázzuk is el. hogyan bonyo­lódik le az ilyen tennivaló. Később, előre kiszámolt pénzzel kisebb dolgokért nyugodtan elengedhetjük a boltba vásárolni. Engedjük meg, hogy összesöpörjön, sőt bízzuk meg a cipőtisztítás eleinte komplikáltnak tűnő műveletével is. Kétségtelen, hogy mind­ezeket előbb meg kell mu­tatni, meg kell tanítani. Eh­hez pedig türelemre, elnéző jóakaratra van szükség. Ve­zéreljen bennünket az a tu­dat, hogy a rááldozott' idő, fáradság később bőven ka­matozik. Az így nevelt gyer­mek helyes irányban fejlő­dik, ügyeskedik, önálló életé­nek természetes és nélkülöz­hetetlen része lesz a munka. Megtörténhet, hogy az első ügyetlen kísérletek során el­törik egy bögre, kiloccsan a víz, maszatos lesz a kicsi ru­hája. Ne szidjuk meg érte, ne vegyük el a kedvét a to­vábbi szorgoskodástól. Hi­szen még velünk, felnőttek­kel is megesik ilyesmi. Szok­tassuk ahhoz is a gyermeket, hogy bizonyos apróbb felada­tokat mindig ő lásson el. és ne engedjük, hogy azt más végezze el helyette- Az ál­landó feladatot olyannyira megszokja, hogy éppúgy be­letartozik majd napirendjé­be, mint az alvás, vagy az evés- így játszva elérhetjük, hogy 5—6 éves korában ki- N sebb megbízatásokat már egészen jól elvégez, 10—12 évesen bedig rendben tartja tanszereit, játékait, maga tisztítja a cipőjét, helyére te­szi ruháját, vagyis segítő, hasznos tagja lesz a család­nak. Ügyeljünk azonban arra, hogy az ellenkező végletbe se essünk. Ha a gyermeket már kiskorától kezdve túl sok munkával, szerteágazó megbízatásokkal terheljük, és aránytalanul sok felelős­séget rakunk a vállára, ért­hetőéi} kedveszegétt lesz, hú­zódozni fog a munkától és éppúgy elfásulhat a család gondjaival szemben, mint az, akit mindentől meg akarnak kímélni. Tartsuk szem előtt: a gyermeknek játszani, szó­rakozni is kell. Ne kívánjuk gondjainkat, terheinket át­rakni gyenge vállaira. A gyermek munkával való túlterhelése az iskoláskor­ban, a tanulás szempontjá­ból különösen káros lehet. Néhol, főként faluhelyen a tíz éven felüli gyerektől majdnem annyi munkát kö­vetelnek meg a ház körül, a földeken, mint a család fel­nőtt tagjától. A járható, helyes út te­hát az, hogy vonjuk be a munkába, de módjával, mér­tékkel, mindig korához, ere­jéhez képest. A helyesen adagolt, könnyen elvégezhető feladat növeli önérzetét, ki­alakítja benne a kötelesség­tudatot és felelősséget- Álta­la megteremthetjük a gyer­mek életének nélkülözhetet­len motívumát; az együtt élő, együtt munkálkodó csa­lád harmonikus, nevelő lég­körét­Cs. K. Rég nem látott barátok találkoznak. — Hallom, .megnősültél. — Meg. — Hozományt kaptál? — Igen. — Kifizetted a régi adósságaidat? — KI. — És maradt valami a hozományból? — Igen. A feleségem. ★ Eredményes fogyókúra. — Használt a feleségé­nek az a tabletta, amit fogyáshoz adtam? — Kiválóan, doktor úr. Múlt héten egészen el­tűnt! — A vőlegényem meg­ígérte, hogyha akarom, elhozza nekem a csillago­kat is. — És megtartotta a sza­vát? — Persze, hozott egy csillagászati térképeit Milán először vacsorá­zik menyasszonya szülei­nél. Vacsora után így szól anyósához: — Rég ettem ilyen fi­nomat. — Mi is! — szólal meg a menyasszony öccse. ★ Jó tanács. — Doktor úr, mit csi­náljak, hogy a kezem fe­hér és bársonyos marad­jon? — Semmit. De azt egész nap! Dobrokol...?! A nagy magyar tragika Kilencven éve, 1866. novemberében halt meg Labor­falvi Róza színművésznő. Pályáját a Budai Társaságnál kezdte, 1832-ben. öt évvei később a Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol elsősorban tragikus szerepkörben aratott nagy sikereket. Emlékezetessé vált Lady Machbet, Volum- nia (Coriolanus) és Gertrudisz alakítása. 1848-ban férjhez ment Jókai Mórhoz. Néhány évvel később visszavonult a színpadtól. Képünkön Laborfalvi Róza és Lendvay Márton a Bánk bánban. Kulcsátadás Nemrég múlt há­rom éve, hogy heted- magammal írásban megállapodtunk Ta- bajdi T. Tivadar épí­tési vállalkozóval egy hétlakásos társasház felépítésére. T. T. T. a szerződés értelmé­ben előre megkapta a lakások árának fe­lét egyenként két­százezer forintot, az­zal a kikötéssel, hogy az összeg másik fe­lét kulcsátadáskor tartozunk kifizetni. Két héttel ezelőtt a vállalkozó az épít­kezés színhelyén, a Császármorzsa utcá­ban végre megtartot­ta a kulcsátadási ün­nepséget. Nagyon szép, mondhatni fel­emelő volt a kis ren­dezvény. T. T. T. rö­vid, de lendületes beszédben vázolta az építkezéssel járó ne­hézségeket. a munka­erőhiányt, és az anyagbeszerzési gon­dokat, amelyeken azonban erős aka­akkor már nem a meghatottságtól. Ugyanis a vállalkozó felszólított bennünket a hátralékos kétszáz­ezer forintok kifize­tésére, tekintve, hogy a kulcsátadás meg­történt. A lakáskulcsokat valóban megkaptuk, csak az a báj, hogy egyelőre nincs velük mit nyitni. mert né­mi alapozási mun­kán kívül a társas­házból még semmi nem készült el. így nemhogy ajtót, de még egy szál tégla­falat se találtunk a helyszínen. A pénz kifizetését ezek után egyöntetűen megta­gadtuk. T. T. T. most szer­ződésszegés miatt perrel fenyegetőzik. Sajnos, takarékossági okokból annak ide­jén a vállalkozó ál­tal készített szerző­dést ügyvédnek nem mutattuk meg. Még­is úgy véljük, hogy a kulcs átadása csak üres formaság, ha nincs vele mit nyit­ni. Azért is állok a nyilvánosság elé ese­tünkkel. hogy jogi­lag képzett szakem­berek hozzászólását kérjem; kinek az ol­dalán van az igazság ebben a rendkívül bonyolult ügyben? Heves Ferenc A korszerű nye’ -/művelő munka igen megtisztelő fel­adata közönségünknek értő versolvasóvá nevelése is. A címben idézett dobrokol ige­alak újabban különleges stílusértékével néhány mai költőnk versében igen kife­jező nyelvi szerephez jutott. A szó pedig nagyon ritka a köznyelvben és az irodalmi nyelvben egyaránt. Ha tehát a versolvasó nem ismeri a szó jelentéstartalmát, hasz­nálati értékét, a helytelen képzettársítás útjára téved­het. A dobrokol szóalak na­gyon kifejező tartalmával és jó hangzásával nemcsak ér- • telmi, hanem érzelmi vissz­hangot is kelt bennünk ezek­ben a versrészletekben: „Kukszél fújt a dombokon, / kiscsikóként dobrokolt” (Cs. Nagy István: Fújt a főn).— „Dobrokol a vízen eszelős árnyék” (Kiss Benedek: Hangszerből kihajló muzsi­ka). Ez a ma még jellegzetes tájnyelvi ige Nemes Nagy Ágnes költeményeiben is sa­játos vensbeli szerepet tölt be: „Feldobrókol, s ismét megáll, / vagy szárnyát csat' togtatja olykor” (Nemes Nagy Ágnes: A lovak és az angyalok). — „S eldobro- kolnak a kiskapun át” (Ne­mes Nagy Ágnes: Mihály- falvi kaland). Erős érzelmi töltésével fogja meg az olva­sót szavunk Kormos István Emlékezés című költemé­nyének ebben a részletében: „Nem szipákol, csak szipál, / dobrokolva dirigál”. A vereolvasólt a dobrokol, dobrokolás szavakat nem ta­lálják meg szótárainkban, tehát csak a szövegösszefüg­gésből próbálják megfejteni fogalmi tartalmukat és vers­beli stílusértéküket. Néhány népmesénkben, elsősorban a székelyek ajkáról feljegyzett változatokban gyakran sze­repel mind a dobrokol ige, mind a belőle képzett dob" rokolás névszó. Figyeljük meg ezeket a részleteket: „Azt mondja a táltos ló, mi­kor. dobrokolok, jere felesé­geddel”. — „Jól vigyázz, hogy meghalljad a dobroko- lásomat”. — „Egyszer csak olyan dobrokolást hallanak, hogy a föld is megremegett belé.” Már a szövegből is kiolvashatjuk a szó jelenté­sét, használati értékét. A dobrokol jgealak ebbe a ro­kon értelmű szósorba illesz­kedik bele: dobog, doborog, toporzékol, dobbant, robog, dübörög, dobrokol. Felsorakoztatott és értel­mezett példáink arról is ta­núskodnak, hogy egy valódi tájszó elindult a köznyelvivé válás útján, s versolvasó kö­zönségünk nemcsak megis­meri, hanem meg is ked­veli, s aktív szókincsének tagjává fogadja. Dr. Ruko« József Humorszolgálat BENCZE JÓZSEF: PAKOhlTZ ISTVÁN: Egy csoport bolond lab­dázni kezd a repülőgépen. A pilóta hallva a zajt, magához hívja az egyik bolondot s kéri, csende­sítse le kollégáit. A piló­ta hallva, hogy elült a zaj, ismét hívatja a bo­londot: (Milyen szépen le­csendesítetted a többieket. Hogy csináltad? — Azt mondtam nekik, menjenek ki játszani! Relativitás. — Múlt héten boldog voltam, mert egy kortyot sem ittál, s most me­gint. .. — szidja az asz- szony a férjét. — Ne haragudj, drá­gám, de ezen a héten én akartam boldog lenni! ESTE Alkonyaikor hét csillag fon hold-homályt az égi orsón, felolvad a zsibongó zaj s pereg a fény mint a borsó. Hofics Méri Szeretek egy kislányt " szőke Holies Marit, tenyere melege bújtat kiskanárit. Fészekalj ölére melenget a játék, ajika kútjára inni eltalálnék. Ritmusgyakorlat Józsi bátyám fedezte föl ezt a ritmikus-rimes cégtáblát: Vámos Já-nos bádo-gos perme-tezó készi-tó A „készítőit persze két t-vel óbégattuk. Menetelni is lehetett rá, recitálva a szöveget a bicegő mester ablaka alatt. A bádogosműhely — szerencsénkre — az udvar hátsó traktusában volt. rattal úrrá lehet len­ni. A beszéd elhang­zása után a vállal­kozó felesége ke­nyérrel és sóval ven­dégelt meg bennün­ket; az ünnepség fénypontja azonban kétségkívül az volt, amikor a házaspár kislánya, a hétéves Eleonórácska egy bársonyhuzatú kis­párnán egyenként át­nyújtotta nekünk, építtetőknek a lakás­kulcsokat. Társaim a lakójelöltek közül többen a meghatott­ságtól könnyezték, később pedig már ki­vétel nélkül mind­nyájan sírtunk, de

Next

/
Thumbnails
Contents