Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-20 / 275. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 275. szám ARA: 80 FILLÉR 1976. november 20., szombat Urho Kekkonen látogatása a székesfehérvári Vörösmarty Tsz-ben Ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke és kísérete pénteken ellátogatptt a székesfehérvári Vörösmarty Termelőszövetkezetbe. A finn vendégeket vidéki útjára elkísérte Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter, Nagy János külügyminiszter-helyettes és dr. Matusek Tivadar, a Magyar Népköztársa- sák helsinki nagykövete. A finn államfő tiszteletére zászlódíszbe öltözött gazdaság bejáratánál piros nyak- kendős úttörők virágokkal köszöntötték Kekkonen elnököt, akit dr- Romany Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter. Závodi Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke, és a tsz vezetői fogadtak. Tőke Ferenc, a termelő- szövetkezet elnöke tájékoztatta a vendégeket a mintegy 3300 hektárnyi területen gazdálkodó szövetkezet munkájáról. Elmondotta, hogy terméseredményeik meghaladják az országos átlagot. Fő mezőgazdasági terményük a búza és a kukorica, s jelentős zöldségkertészettel is rendelkeznek. Tehenészetük évi tejhozama tehenenként eléri a 3500 litert. Az idén 500 ezer broy- ler-csirkét és pecsenyekacsát nevelnek, s évente 5000 hízott sertést értékesítenek. A tsz-hez 140 hektáros halastó is tartozik, ebben az idén 27 vagonnyi halat termeltek. A tájékoztatót követően a vendégek megtekintették a baromfikeltetőt, s az egyik tehenészetet, közben számos kérdést tettek fel; érdeklődtek a termelőszövetkezet tevékenységéről, a dolgozók élet- és munkakörülményeiről. A közvetlen hangulatú találkozón a termelőszövetkezet elnöke Kovács Margit keramikusművész öreg halász című alkotását nyújtotta át a finn államfőnek, aki viszonzásul finn acéltállal kedveskedett vendéglátóinak. Urho Kekkonen örömét fejezte ki, hogy ellátogathatott , az ősi Székesfehérvár egyik mezőgazdasági termelőszövetkezetébe. Elismeréssel szólt tevékenységéről, elért eredményeiről, s további sikereket kívánt sokoldalú munkájához. Elismerését, köszönetét szocialista brigádnaplóba írt sorokkal is kifejezte- (MTI) Pénteken Budapesten Moharos József elnökletével ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa. amely Szabó István elnök előterjesztése alapján értékelte a III. kongresszus előkészítését; a szövetkezeti közgyűlések és az elmúlt héten befejeződött megyeiterületi küldöttgyűlések munkáját, valamint összegezte a TOT kongresszusi ajánlásához fűzött javaslatokat. Az ország 1462 termelő- szövetkezetében, 123 szak- szövetkezetében és 19 halászati termelőszövetkezetében szeptemberben és októberben az egymilliós összlétszámú tagság közgyűléseken vitatta meg a TOT kongresszusi ajánlását, ezen keresztül a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetét, valamint a továbbfejlesztés helyi és országos feladatait. Az előkészítő munkában mintegy 200 szövetkezeti társulás kollektívája bekapcsolódott. t A 23 területi szövetség küldöttgyűlésen összegezte a TOT ajánlásával összefüggő helyi szövetkezeti javaslatokat. ezek közül 350-et az országos tanácsnak megküldték. Ezeket a javaslatokat, a TOT hasznosította, így a kongresszusi dokumentumok tervezetei kiegészültek a szövetkezeti dolgozók százezreinek véleményével. Több kérdésben a vita természetesen tovább folytatódhat a kongresszuson. A TOT elnöke bejelentette, hogy a küldöttgyűlések titkos szavazással megválasztották a kongresszus 500 Küldöttjét, és a TOT 125 tagja közül 107-et. Az előző választásokhoz képest kedvező változás tapasztalható a TOT-tagok összetételében, szinte minden választási körzetben növekedett a megválasztott nők, fiatalok és fizikai dolgozók, valamint a képzett középvezető szakemberek arányai»—1 ■ ■ ■ ■ ...................— - ■■ M agyar felszólalások az ENSZ-ben Ä magyar ENSZ-küldött- ség — mint a múltban — továbbra is melegen támogatja a leszerelési világkonferencia összehívását, mint a leszerelési kérdések megvitatásának legátfogóbb formáját’ — jelentette ki az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságának ülésén elhangzott felszólalásában Hollai Imre nagykövet. Hazánk állandó ENSZ- képviselője 'rámutatott: áz ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége támogatja a világértekezlet megtartását. Ez érthető — mondotta —, hiszen a konferencia egyetemes fórum lenne, amelyen valamennyi állam — akár tagja az ENSZ-nek, akár nem — egyenlő jogokkal vehetne részt. Véleményünk szerint ugyanakkor a jelenlegi nemzetközi politikai légkör lehetővé is teszi, hogy a leszerelési kérdésekkel Ú9V foglalkozzunk a világ- konferencián, hogy az előnyös legyen valamennyi nép számára. A magyar küldöttség megértéssel fogadja azokat a javaslatokat is, amelyeknek célja, hogy elmozdítsák az ügyet a leszerelési világkonferencia összehívását ellenzők által teremtett holtpontról. Ezzel kapcsolatban jelentkezett egy leszerelési kérdésekkel foglalkozó rendkívüli ENSZ-köz*----------------------------------------- ■ — E sőben, sárban is..i A hegyvidéki mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgozói csak nagy erőfeszítések árán tudják betakarítani a termést a rossz időjárás miatt. Sok esetben csődöt mondanak a korszerű gépek is a tengelyig érő sárban, ilyenkor nagy szükség van az emberek kétkezi munkájára. A mátráballai termelőszövetkezet cukorrépaföldjein kézzel takarítják be a termést. Oláh Dezső és felesége a jól be- WUt kapavillát, no meg a répafejező kést is elővette már. gyűlés összehívásának gondolata. A rendkívüli ülésszakkal való egyetértésünk nem jelenti, hogy ezt az egyetlen lehetőségnek tekintjük. ^ A közgyűlés plenáris ülésén folyó palesztin vitában is elhangzott a magyar állásfoglalás. Hollai Imre nagykövet emlékeztetett arra, hogy Magyarország mindig támogatta a palesztin népnek a saját, állama megteremtésére irányuló jogos követelését. A chilei állapotokról, az emberi jogok megsértéséről tárgyaló 3. sz. bizottságban felszólalt dr. Kőmíves Imre nagykövet, a magyar küldöttség tagja. Megállapította: az elkészült munkabizottsági jelentés hatalmas tömegű adattal és helytálló ténnyel bizonyítja, hogy a chilei katonai junta a világközvélemény tiltakozása, az ENSZ és más nemzetközi fórumok elítélő határozatai ellenére változatlanul súlyosan megsérti az emberi és alapvető szabadságjogokat. Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pénteken részt vett és felszólalt a Győr-Sopron megyei pártbizottság kibővített ülésén, ahol a megye iparának és mezőgazdaságának háromnegyed éves tervteljesítését értékelték. A Központi Bizottság titkára ellátogatott a húszéves fennállását ünneplő KisGáspár Sándor, a SZOT főtitkára pénteken a SZOT- szállóban - konzultációval egybekötött sajtótájékoztatót tartott a hazánkba akkreditált külföldi tudósítók részére. A szaktanács főtitkára a szakszervezeti mozgalom időszerű feladatairól szólva egyebek között foglalalföld. című megyei lap szerkesztőségébe, ahol a lap, a Győri Rádió, munkatársaival és az országos hírközlő szervek Győrött dolgozó tudósítóival találkozott. A Központi Bizottság titkárának programja a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban fejeződött be, ahol megtekintette a gyár néhány új üzemrészét. (MTI) kozott a gazdasági és termelési kérdésekkel, az életszínvonal alakulásával, a demokratizmus továbbfejlesztésének tennivalóival és a szakszervezeti bizalmiak megnövekedett jog- és hatáskörének érvényesítésével. (MTI) Gáspár Sándor sajtótájékoztatója külföldi tudósítók részére Felvételünkön látható az emberek és gépek küzdelme a sárral, hogy minél előbb eljusson a répa a cukorgyárakba. (Fotó; Perl Márton) „Szellemes” konferencia A munkahelyi és ügyvitelszervezésről, a fizikai munka megszervezéséről, szerte a világban, hazánkban is, sok szó esik, állandó témák. Ezért tehát; egy széliéini munka szervezéséről, tervezéséről és értékesítéséről rendezett konferencia — márcsak ritkaságáért is — joggal tekinthető szellemes és hasznos kezdeményezésnek. Egy ilyen eszmecsere lényegében új és igen fontos oldaláról közelíthet az alkotás, a gazdálkodás, az új értékek előteremtésének folyamatához. Amikor a szellemi munka megszervezése körül napirendre — akár egy konferencián, akár a népgazdasági vagy a vállalati tervezésben — akkor lényegében mindig arra a fajta szellemi tevékenységre kell gondolni, amely már a tudományos értelemben vett alkotómunkával is azonos, vágy ahhoz erőteljesen hasonló. Á Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság november' Kilói 18-ig megrendezett konferenciájának mintegy 40 hazai és külföldi előadása ugyanakkor meggyőzően bizonyította, hogy az alkotó szellemi munka távolról sem tartozik csupán a Tudományos Akadémiára, .vagy a különböző kutató, tervező, szervező intézetekre: nemcsak ezekben-a tudományos centrumokban lehetséges nagy horderejű, merőben vagy részben új műszaki eredményekre, közgazdasági- felismerésekre jutni- Sőt: mivel egy-egy ország műszaki, gazdasági szellemi kapacitásának számottevően nagyobb részével a vállalatok rendelkeznek, alkotó szellemi tevékenységre szinte mindenütt nyílik mód, ahol arra figyelmet fordítanakA vállalati keretek között zajló szellemi munka szervezettsége viszont, kétségkívül még a munkahelyi M ügyvitelszervezésnél is gyengébb, noha ebben is hallatlanul sok a kiaknázatlan tartalék. A vállalati fejlesztési laboratóriumokban kézenfekvőén nélkülözhetetlen az alkotási kedv. Ezekre a helyekre kellene összpontosítani á vállalatokon*belüli legjobb, legtehetségesebb* invenciózus műszaki szakembereket. Megkeresni, felfedezni őket. A vállalati laboratóriumokban folyó tevékenységet sehol sem szabadna rutinmunkának nézni és esetleg egyszerűen csak a kívülről megszerezheti eredmények alkalmazását, adaptálását várni az ott dolgozóktól. < A fejlett ipari országokban mindenütt, a legsikeresebb vállalatoknál, a fejlesztési részlegekben dolgozik a legtöbb jól képzett műszaki szakember, s ezek a részlegek a magyar vállalatokhoz képest lényegesen nagyobb létszámúak. A nemzetközi tapasztalatok szerint ezekben a laboratóriumokban igen jól megszervezik az anyagi, műszaki ellátást. A fejlesztési, kutatási programok 5—• 10 évre előre meghatározzák a feladatokat, a legteljesebb összhangban a vállalatok gyártási, értékesítési távlati terveivel. A vállalatoknál létező műszaki, gazdasági szellemi kapacitás jobb kihasználása az egyik legkézenfekvőbb módja annak, hogy valóban a hazai adottságoknak megfelelően, az élőmunkára, az élő, emberi agyra alapozva — kevés ányag és energia felhasználása mellett — növekedjék az egész gazdaság korszerűsége, versenyképessége, gyarapodjanak a vállalati és a népgazdasági bevételek. A szellemi munka tervezése és szervezése a vállalatoknál közvetlenül eredménynövelő hatású, igen csekély fejlesztési ráfordítás mellett. Az említett „szellemes” konferencia most talán az eddiginél szélesebb körben ráirányítja majd a figyelmet erre a bőven buzgó erőforrásra is. G. f. Győri Imre Győrben
