Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-19 / 274. szám

I Csütörtöl' »<!t> W>lr>o'it;ka- kommentárunk: Szadat: Izrael ENSZ-vesszőiutása A KÖZEL-KELETI KÉRDÉS, amely megoldatlan­ságából adódó robbanékony volta miatt jócskán igény­be veszi az ENSZ idejét — és nem kevés pénzét — je­lenleg is foglalkoztatja a világszervezetet. Az ENSZ két testületének a napirendjén is szerepel egy-egy as­pektus : a közgyűlés ülésszaka a palesztinai kérdést vitatja meg, míg a különleges politikai bizottság az Izrael által megszállt területeken élő arab lakosság helyzetét tárgyalja .Ez utóbbi alapjául az emberi jogok bizott­sága ténymegállapító csoportjának a helyszínen szer­zett tapasztalatairól szóló jelentés szolgál. A dokumen­tum meggyőzően tanúskodik arról, hogy az izraeli megszálló hatóságok intézményesített formában szün­telenül megsértik az emberi jogokat a meghódított arab területeken. E kérdést nemrég megvitatta a Biz­tonsági Tanács is, amely megállapította, hogy Izrael törvénytelenül jár el. Jellemző, hogy e határozat ellen Izrael fővédnöke, az USA sem emelt kifogást. A kü­lönleges politikai bizottságban az .eddigi felszólalók mindegyike elítélte a Tel Aviv-i kormányzat jogtipró magatartását, a megszállt területek arab lakosságával szemben alkalmazott diszkriminációját és brutális bá­násmódját. A KÖZGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA előreláthatólag ma fejezi be a palesztinai kérdés vitáját. A tárgyalás ed­digi menete arról tanúskodik, hogy a felszólalók többsé­ge tisztában van azzal: a palesztin kérdés a tartós, átfogó és igazságos közel-keleti rendezés kulcsproblémája. Töb­ben is aláhúzták, hogy az izraeli terjeszkedő politiká­nak áldozatul esett hárommilliós palesztin arab nép­nek elidegeníthetetlen joga van az önrendelkezésre és saját állama létrehozására. (A palesztinai ellenállási mozgalom vezetése nemrég jelezte, hogy kész erről tárgyalásos úton megegyezni Izraellel.), A közgyűlési vitában felszólaló Gurinovics, a Belorussz SZSZSZK külügyminisztere emlékeztetett a szovjet kormány leg­újabb kezdeményezésére, hogy mielőbb újítsák fel a közel-keleti békével foglalkozó genfi konferenciát. Va­lamennyi érdekelt fél részvételével, beleértve a Palesz­tinai Felszabadítási Szervezetet. Figyelemre méltó, hogy a többi között a különben nyugati orientációjú Jordánia küldötte is támogatta a szovjet javaslatot. A vita mérlege bizonyítja, hogy a palesztinai arab nép jogait tagadó, s ezzel a térség és a világ békéjét veszé­lyeztető Izraelnek további nemzetközi elszigetelődéssel kell számolnia. r^VWW>A^A^SAWWS/\AAA/S^/N^AA/\A/WVVW^A/NAA/VWVVVWWVWWS/VV* Bonn „óvatos” ellenvéleménye Az Egyesült Államok a jelek szerint az amerikai politika folyamatosságát a Közel-Keleten a képviselő­ház és a szenátus tagjainak utaztatásával kívánja biz­tosítani a kormányzatvál­tás időszakában. Egyiptomban Lesterr Wolf szenátor vezetésével kongresszusi küldöttség tar­tózkodik, s az amerikai po­litikusokat a legmagasabb szinten fogadták. Szerdán Anvar Szadat elnök, csütör­tökön Mamduh Szalem mi­niszterelnök és Szajed Ma­réi, az egyiptomi nemzet- gyűlés elnöke fogadta a küldöttséget. A kairói lapok szerint Szadat elnök felhívta a küldöttséggel való megbe­széléseken a figyelmet ar­ra, hogy „a jelenlegi idő a legalkalmasabb” a közel- keleti általános rendezésre. Miután — mondta Szadat — a kairói csúcsértekezlet megmutatta, hogy „az ara­bok készek rendezni nézet- eltéréseiket” és „helyreállt az arab szolidaritás” elér­kezett az ideje annak, hogy az érdekelt felek Genfbe menjenek. Szadat szerint Genfben a közel-keleti tér­ség következő államainak kell jelen lenniük. Egyip­tom, Izrael, Jordánia, Szí­ria, Libanon és a Paleszti­nái Felszabadítási Szerve­zet. Szadat szerint Izrael különböző feltételeket szab, és az alkudozás egyik adu­jaként a megszállt terüle­tek kérdését tartogatja. „Ennek ellenére mi készek vagyunk Genfbe menni” — mondotta. Az arabközi diplomácia is élénk: Hoszni Mubarak egyiptomi alelnök csütörtö­kön szaud-arábiai megbe­szélései után az omani szul- tánságba látogatott. Innen az Arab Emirátusok Szövet­ségébe és Kuvaitba utazik. Jasszer Arafat ugyancsak Kuvaitot keresi fel, csütör­tökön viszont még Damasz- kuszban tárgyalt az iszlám tanács elnökével. Innen, Damaszkuszból lépett tele­fonösszeköttetésbe Arafat Szadat egyiptomi elnökkel és Khaled szaud-arábiai királlyal Bécsi haderőcsökkentés A közép-európai fegyve­res erők és fegyverzet köl­csönös csökkentéséről folyó bécsi konferencia csütörtö­ki plenáris ülésén De Vo? van Steenwijk nagykövet, a holland küldöttség veze­tője elnökölt. Ezúttal Todor Dicsev követ, a bolgár de­legáció vezetője szólalt fel. Mint az ülés után tartott sajtótájékoztatón elmond­ták, Todor Dicsev rámuta­tott, hogy a csökkentést egyenlő százalékos arányban kell végrehajtani. ENSZ: a palesztinoknak elidegeníthetetlen joguk yan az önrendelkezésre NEW YORK: Az ENSZ-közgyűlés ülés­szakán a palesztinai kérdés­ről tartott vita arról tanús­kodik, hogy a palesztin prob­léma az egyik kulcskérdése a tartós és átfogó közel-ke­leti rendezésnek. Több arab ország képviselője jogosan mutatott rá, hogy Izraelt is felelősség terheli a libanoni Kínai „bombasiker” és belpolitika 99 A nyugatnémet kormány óvatos visszautasításban ré­szesítette . James - Carternak, az Egyesült Államok követ­kező elnökének a nukleáris exporttal kapcsolatos nyilat­kozatát. Carter megválasztá­sa utáni második sajtóérte­kezletén Plainsben állást foglalt amellett, hogy Fran­ciaország és az NSZK ne exportáljon nukleáris léte­sítményeket más országok­ba. Az NSZK 1975-ben Brazí­liával kötött megállapodást teljes atomerőmű-rendszer szállításáról, több mint 12 milliárd márka értékben. Nyolc atomerőmű és urán­dúsító berendezés exportjá­ról van szó. A bonni külügy­minisztérium most Carter nyilatkozata nyomán jelezte, a szövetségi köztársaság „teljes mértékben egyetért” a nukleáris fegyverek ter­jesztésének megakadályozá­sával kapcsolatos amerikai elképzelésekkel, de arra hi­vatkoznak. hogy minden biz­tonsági intézkedést megtet­tek annak megakadályozásá­ra, hogy a békés célú atom­erőműveket katonai célokra használhassák fel. A Brazí­liával kötött megállapodás — Bonn érvelése szerint — lehetetlenné teszi ezt, mi több „első alkalommal sike­rült kellő formulát találni e rendkívül érzékeny terület megnyugtató biztosítására”. PEKING: Kínában szerdán „sike­res” nukleáris kísérletet haj­tottak végre — sorrendben a negyediket az idén. Ezúttal a közlemény meg­nevezte a felrobbantott nuk­leáris szerkezetet, a hidro­génbombát. de nem tett uta­lást a kísérlet helyére, a bomba erejére és az esetle­ges célbajuttató eszközre. Amint a kínai nukleáris kísérletek esetében szokásos, a közlemény most is párhu­zamot von a bombasiker és a zajló politikai események között, lelkesítő motívum­ként jelölve meg — mármint a hidrogénbómba tervezői és kivitelezői szempontjából — a „négyek bandájának” szét­verését. Emellett nem feledkezik meg a KKP KB új elnöké­nek. Hua Kuo-fengnek sze­mélyes érdemeiről sem. „A legutóbbi hidrogénbomba- kÍ6érlet során — mondja — Hua elnök fontos utasítást adott. Kijelentette: „legye­nek pontosak, aprólékosak a szervezésben és az irányí­tásban”. Ez óriási mértékben fellelkesítette a kísérletben részt vevő elvtársakat”. Pekingi sajtókörökben megjegyzik, hogy ez az első Hua-idézet, amelyet a kínai lapok nyilvánosságra hoztak. TOKIO: A Kyodo japán hírügynök­ség pekingi tudósítója a kí­nai hidrogénbomba-kísérle- tet kommentálva egyebek között a következőket írja: A szerdai — az idén a ne­gyedik — kínai nukleáris kí­sérlet azt jelképezi, hogy Kí­na nagy súlyt helyez nuk­leáris fegyverzetének fejlesz­tésére és erőfeszítéseket tesz az ország iparának korszerű­sítésére és nemzetvédelmé­nek erősítésére a Hua Kuo- feng irányította új vezetés alatt. A japán hírügynökség rá- mutat, beleszámítva azokat is, amelyeket hivatalosan nem jelentettek be, Kína ed­dig összesen huszonegy nuk­leáris robbantást hajtott végre- A szerdai hidrogén- bomba-kísérlet volt az első az 1973 júniusi hasonló kí­sérlet óta- Az idén négy nukleáris robbantás volt Kí­nában — január 23-án, szep­tember 26-án, október 17- én és november 17-én. A tudósító figyelemre méltónak tekinti, hogy Kína hivatalo­san közölte, a nukleáris kí­sérlet előkészítésének irányí­tásában közvetlenül részt vett Hua Kuo-feng, a KKP új elnöke. Baráti párbeszéd Belgrádban . AZ ELMÚLT néhány hó­napban magas rangú látoga­tók egész sora fordult meg Moszkvában. A szocialista or­szágok párt- és állami veze­tői közül többen folytattak igeit fontos tanácskozásokat a szovjet fővárosban, s ez a folyamat most az SZKP fő­titkárának jugoszláviai láto­gatásával folytatódott. A hét első három napján nemcsak a szovjet és a jugoszláv köz­vélemény, de az egész világ figyelme Belgrád felé for­dult, s a világsajtó hasáb­jairól nem kerültek le a ju­goszláviai utazást kommen­táló jelentések. ' Sajátos persze az is, hogy azok az orgánumok, melyek a szocialista országok közöt­ti viszony, s elsősorban a szovjet—jugoszláv viszony megromlására spekuláltak, már jó előre a Brezsnyev- látogatás elmaradását jósol­ták, s a Jugoszlávia jövőjé­ről szőtt rosszízű spekuláci­ók, a Szovjetuniónak a bal­káni szocialista ország ellen szőtt mondvacsinált terveit „szellőztették”. A kérdés az fbMnüisäß 1976. november 19., péntek 7 amerikai elnökválasztási kampányban is helyt kapott. Ezeket a rosszindulatú ko­holmányokat cáfolta maga a mostani sikeres látogatás, de kitért rá a pohárköszöntő is. melyet belgrádi tartózko­dása első napján mondott Leonyid Brezsnyev: „... e mesék kiagyalói olyan véd­telen Piroskának akarják feltüntetni Jugoszláviát, ame­lyet széttépéssel fenyeget az erős és gonosz farkas, az ag­resszív Szovjetunió.” A ha­misítások és a két szocialis­ta ország jóviszonyának megrontására törekvők .állí­tásainak cáfolatául szolgál a két párt és a két állam kö­zötti kapcsolatok sokoldalú, dinamikus, felfelé ívelő fej­lődése. E viszonyt jellemezve mondotta Tito elnök: „Szo­cialista országaink között már évek óta sikeresen fej­lődik a sokoldalú és gyü­mölcsöző együttműködés gaz­dasági, politikai, tudomá­nyos és egyéb területeken. Ehhez jelentősen hozzájárult a JKSZ és az SZKP, fej­lesztve az együttműködést és az alkotó nyílt vitát az idő­szerű kérdésekről.” EZ AZ ALKOTÓ és nyílt légkör jellemezte a mostani tárgyalásokat is. Ámint azt a küldöttségek vezetői han­goztatták; a korrektségen, kölcsönös előnyökön nyugvó kapcsolatok, a megbecsülés, az egyenjogúság, a szuvere­nitás és a szocialista építés választott útjának tisztelet­ben tartása határozza meg a két állam, a Szovjetunió és Jugoszlávia népeinek vi­szonyát. A mostani látogatás hozzá­járul majd a gazdasági kap­csolatok további fejlesztésé­hez. L. Brezsnyev legutóbbi, 1971-es látogatása óta meg­kétszereződött a szovjet— jugoszláv árucsereforgalom, s hasonló mértékű növeke­désre lehet számítani az el­következendő fél évtizedben is. A két államot, a két pár­tot érintő kérdések mellett természetesen megtárgyalták a nemzetközi élet, a nemzet­közi kommunista és mun­kásmozgalom számos fontos problémáit is. Közismert, a Szovjetunió a varsói szerző­dés szervezetének legjelen­tősebb hatalma. Jugoszlávia nem tagja a szocialista vé­delmi és politikai közösség­nek, s az el nem kötelezett országok nagy csoportjában játszik vezető szerepet. E mozgalom tevékenységének pozitív oldalát elismerte és méltatta az SZKP főtitkára is a belgrádi tárgyalásokon. A szerdán aláírt záróközle­ményből kitűnik: a két párt véres események kirobbaná­sáért, s elítélte az imperia­lista és a cionista erőknek a palesztinai ellenállási moz­galom megsemmisítésére irá­nyuló manővereit. Kuvait küldötte hangoz­tatta, hogy Izraelnek hala­déktalanul végre kell hajta­nia a Biztonsági Tanács és az ENSZ-közgyűlés határo­zatait és ki kell vonulnia az 1967-ben megszállt összes arab területekről' A felszó­laló leszögezte, hogy az iz­raeli terjeszkedő politikának áldozatul esett palesztinai népnek elidegeníthetetlen joga van az önrendelkezésre és saját állama létrehozásá­ra­A. Gurinovics. a Belorussz SZSZK külügyminisztere szolidaritásáról biztosította á megszállók ellen küzdő arab népeket. Az el nem kötelezett or­szágok egy csoportja szerdán a közgyűlés elé terjesztett egy határozattervézetet, amely hangsúlyozza, hogy a palesztinai arab népitek joga van visszatérni Izraeltől megszállt hazájába. és a két állam vezetői min­den olyan alapvető fontos kérdésben azonos álláspon­tot foglalnak el. amely je­lenleg világunkban megol­dásra vár. Vonatkozik ez az európai biztonság kérdéseire csakúgy, mint a közel-keleti válságra. 1977-ben Belgrád­ban kerül megrendezésre az a konferencia, amely a hel­sinki okmány végrehajtásá­nak módozatait vizsgálja meg. Nem kevésbé fontosak azok a megállapítások, ame­lyek a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalomra vonatkoznak a közös közle­ményben, Az aláírók ismé­telten hitet tettek a kom­munista pártok és a haladó erők sokoldalú, internacio­nalista együttműködése, a munkásosztály ideológiája, a marxizmus—leninizmus mel­lett, s méltóképpen értékel­ték a berlini konferencia jelentőségét is.­A MAGAS SZINTŰ ju­goszláv—szovjet eszmecsere dokumentumai, a Leonyid Brezsnyev iránt tanúsított tisztelet és megbecsülés je­lei a két ország kapcsola­tainak további javulását, az együttműködés és a népek közötti bizalom és barátság lehetőségeit bizonyítják. M. G. Bútort Kápolnáról! Kínálatunk: * Modern hazai és külföldi lakószobabútorok, ülőgarnitúrák. Egyedi darabok: He verők, fotelok, székek, konyhabútorok. Lakberendezési cikkek: Szőnyeg, függöny, csillár. Minden 10 000 Ft-on felüli áruvásárlás esetén ingyenes házhoz szállítást biztosítunk Heves megye Y területén 1976. október 11-től november hő 30-ig. Bútorokra előjegyzést felveszünk. OTP—Takarékszövetkezeti hitellevélre is kiszolgálunk. HÉTKÖZNAP: 8—16 ÓRÁIG, SZOMBATON: 8—13 ÓRÁIG. „Helyreállt az arab szolidaritás”

Next

/
Thumbnails
Contents