Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-18 / 273. szám

Ők öten. A hatodik, az a bizonyos stukker, a földön. Kié lesz „ő”, s véle a hatalom? IComámasszony, hol a stukker? Görgey Gábor komédiája egri színpadon Komámasszony, hol a párnázott ajtó? Komámasz- szony, hol a toll, amivel alá­írok? Komámasszony, hol az íróasztal? Hol a kisebb, vagy nagyobb hatalom, amelyért tülekedni lehet, ha lehet és amelytől meg lehet részegülni, és amelyről kide­rül, hogy nem igaz hata­lom, hanem csak hatalmas­kodás? Hányszor kellett már megjelennie életünk korántsem mindig csak ko­médiát hordozó színpadán, annak a bizonyos munkás­nak, hogy unottan, vagy mérgesen, egyszerűen ki­rúgja fenekünk alól azt a széket, amelyben és amely­ből másnak képzeltük ma­gunkat, mint aminek oda­ültettek. És amiért! Izig-vérig mai és ízig- vérig izgalmasan politikai komédia Görgey Gábor színpadi játéka. Nem is ér­tem, hogy miért hallgattak ezek a figurák hosszú éve­ken keresztül, a lassan év­tizedes (Thália-stúdióbeli bemutató óta. Ügy, hogy voltaképpen nem is bemu­tató, méltán ősbemutató is volt Görgey Gábor Ko­mámasszony, hol a stukker című komédiájának egri bemutatója. És remek le­hetőség Szűcs János fiatal rendezőnek, hogy első egri bemutatkozásával jót mondjon a közönségnek ön­magáról és a komédiával. Remek ritmus, kitűnő és még véletlenül sem öncé­lú ..gégék” sora nevettette a közönséget, mindvégig ügyelve aura — talán csak a zongora szétverésénél ki­esve ebből —, hogy ne burleszk legyen ez a ko­média., de ne is holmi, vi­dám játék csupán, Gergely István díszletei és a ruhák hangsúlyozottan dramatur­giai funkciók betöltésére voltak alkalmasak. A kitű­nő „férfikarból”, ha egyál­talán ki lehetne valakit emelni, J.alán a K. Müllert szívkacagtatóan , és slzívet ijesztően megformáló Vere­bes István lehetne az. De Simon György, Csiszár András, Kulcsár Imre és Paláncz Ferenc is kiemel­kedőt nyújtott ezen az elő­adáson. Akkorát nevettem, hogy ma is aggódom. Mert ma már érzem, hogy a neve­tésem mögött egy kicsit az ijedt ember hangossága is érezhető volt. Hangossága, hogy ne féljen. Elsősorban a K. iMüllerektől. Gyurkó Géza Csökken a lakosság gyógyszerkiadása Rendelet a gyógyszerek áráról, beszerzéséről Nem az olló, a stukker hol van, komámasszony? Persze, játék ez is, csak itt nem az ollót keresik a gyerekek a népi mondóká­val, hanem a hatalmat akarják megragadni a pisztoly —, né* pies nevén stukker — agyával és agyában a fel­nőttek. És nem általában „a” hatalmat — kell ezt elöl­járóban rögtön leszögezni — hanem a hatalmaskodást az embertársak felett. Akik persze, ha jól belegondo­lunk Görgey Gábor szín­padi világába, voltaképpen külön-külön is megérde­melnék a másikuk és má­sikok hatalmaskodását fe­lette és fölöttük. Nem ér­demel e komédia „hősei” közül egy sem jobbat, mint a társaik. Mert Görgey Gábor szín­padi műve komédia a ja­vából, mégha a hagyomá­nyos színműirodalomhoz nincs is sok köze. A Ko­mámasszony, hol a stuk­ker ?-nek voltaképpen nincs is története, vagy ha van, az körbejár, mint ama bizonyos stukker, újra és újra megismételve önma­gát. Voltaképpen főhőse, központi alakja, vagy alak­jai sincsenek, vagy ha van­nak, hát mindazok ott a főhősök(?), akik a színpa­don ugrásra készen fogják vissza egymást a padlón heverő stukker további sor­sa feletti döntésük során. Még csak nem is ők döntenek, hanem ügyes dramaturgiai „fogás”-sal, szerzői, rendezői lelemény­nyel egy díszletmunkás rúgja unott megvetéssel fél­re az orruk elől azt a bi­zonyos stukkert, mintegy jelezve, hogy a valódi ha­talom. az igazi, nem egy pisztoly megragadásán mú­lik. Mert ha igen, akkor az csak komédia. Mint a Ko­mámasszony, hol a stuk­ker? — például. Görgey Gábor ötszemé­lyes színpadi játéka tehát nem hagyományos színpadi alkotás, sőt némi szófacsa- rással, még a nem hagyo­mányban sem hagyomá­nyos. A színpad középre állít egy figurát. Cuki urat például az alvilágból, ke­zébe nyom egy stukkert, és haeyja, hadd játsszék, be­széljen ez a Cuki úr, vet­kőzzék le — és ki önma­gából. Vagy hogy inkább mutassa be a derűs vagány, a színpadon oly sokszor, operettben ezerszer elját­szott alakiának igazi lé­nyét. És Cuki úr már itt. korántsem oly derűs alak, Cuki úr magának akar be­zsebelni mindent a világ­ból, s mindenkit ki is akar zárni ebből a világból. Kit meghódoltatna, kit kinyír­na, mámoros és véres kezű, ostoba diktátor lenne belő­le, ha lehetne. De nem le­het ám, mert Görgey Gá­bor nem encedi, hanem ját.szatia tovább figuráit: „komámasszony, hol az ol­ló” — pardon — hol a stukker? És az máris a Méltóságos kezében van. hogy az levesse a lojalitás álarcát, és hogy onnan át­kerüljön K. Müller kezébe, ennek a tipikusan kispol­gári nyárspolgár, vagy nyárspolgárian is kispolgá­ri alak kezébe, aki minden­kinek szolgálja volt és lesz, és aki stukkerral a kezé­ben talán a legalkalmatla­nabb és éppen ezért a leg­félelmetesebb hatalom le­hetne, ha lehetne... De ő sem lehet, mert a játék folyik tovább. Kézbe kell még vennie a stukkert Kissnek, az intellektuel- nek, a fegyverrel a kézben már korántsem álmodozó alaknak és Mártonnak is, a vidékinek, ennek a népszín­műből pattant falusi nosz­talgia-hősnek is, — hogy mint valami bűvös szék-1 ben, a fotelbe zuttyanva, a szót oldó stukkerral a kéz­ben, mind megvallják: mit is értenek ők a hatalom alatt. Hogy mind szélsőséges figura? Mind. Kivétel nélkül. De hiszen ez panoptikum voltaképpen? Az. Voltaképpen panop­tikum Görgey Gábor szín­pada, de nagyon sajátos panoptikum. Nem azok mo­zognak életre kelten a szín­padon, akik nevük és lé­nyegük szerint már nincse­nek, csak legfeljebb, mint viaszbábok az üvegtárlók mélyén, — nem bizony. (Mert e figurák jellemében, gondolataik mélyén, tűnő­déseikben és magatartásuk­ban — ha tetszik, ha nem — igen sok az olyan, amely még véletlenül sem fialt ki vélük, amelyet örökítünk és viszünk mi magunk is: ma­gunkban. Ma is. Félő, hogy holnap is. A Magyar Közlöny leg­utóbbi számában megjelent az egészségügyi miniszter­nek a gyógyszerek rendelé­séről és kiadásáról, illetve a gyógyszerek térítési díjáról szóló rendelete. A rendeletek hátteréről az Egészségügyi Minisztérium­ban tájékoztatták az MTI munkatársát. 1975-ben a gyógyszertá­rakban 160 millió vényt vál­tottak be. Ennyi recept fel­írásakor és ennyi gyógyszer kiadásakor nemcsak a terá­piás szakszerűséget, hanem a pénzügyi elszámolások kö­vetelményeit is figyelembe kellett venni. A gyógyszer- kiadás új rendjében egy ré­szük recept nélkül is meg­kapható. Ezek jegyzékének meghatározását körültekintő vizsgálatok előzték meg, an­nak szem előtt tartásával, hogy az orvos—beteg kap­csolatát csak az töltse ki, J ami egészségügyi szempont- ; ból feltétlenül indokolt. A január 1-én életbe lépő új rendszer lényege, hogy megszűnik a gyári gyógy­szerkészítmények és gyógy­szeralapanyagok fogyasztói ára. Illetve az értük fize­tendő térítés összege közti kettősség. Az új árak nem jelentenek lényeges válto­zást az eddigi teljes árból számított 15 százalékos térí­téshez viszonyítva. A leg­jelentősebb eltérés az, hogy a gyári gyógyszerkészítmé­nyek esetében az eddigi 50 filléres minimális térítési díj két forintra növekszik. Ez természetesen növeli a lakosság gyógyszerkiadásait — mintegy 160 millió fo­rinttal —. általános azon­ban a vélemény, hogy az egy-egy gyógyszerért kifize­tendő két forint az alacsony jövedelműek számára sem okoz nehézséget Ezzel szem­ben komoly megtakarítás, hogy recept nélküli vásárlás esetén is érvényesülnek az új térítési díjak. Például a Karil-tablettáért eddig re­cept nélkül 7,50 forintot, re­ceptre 1,10-et kellett fizet­ni, a jövőben — függetlenül a vénytől — egységesen 2 forintot. Az egyik oldalon tehát 90 fillér többletteher, a másikon 5,50 megtakarítás. A népgazdasági egyensúly is hasonlóképpen alakult, a 160 millió forintos többlet- kiadással 250 millió forint megtakarítás áll szemben: tehát 90 millió forinttal csökken a lakosság gyógy­szerkiadása. Ennél jelentősebb kedvezi ményhez jutnak olyan meg­betegedésben szenvedők, akiknek tartósan kell — vi­szonylag drága — gyógysze­reket szedniük. A mostani­nál olcsóbb lesz például a vérnyomáscsökkentő Dope- gyt-tabletta, s ugyanígy ke­vesebbet kell fizetni az erek állapotát javító Prodectin- tablettáért. Az epilepszia, a Parkinson-betegség, a cu­korbaj, a zöldhályog. az asztma egyes meghatározott gyógyszereinek térítésmentes rendelése is lehetővé válik, s ugyancsak ingyenesen kap­ható majd a reumás lázon átesett gyerekeknél tartósan alkalmazandó gyógyszerek is. A gyógyszeralapanyagok, a gyógyszertárakban készített úgynevezett magisztrális gyógyszerek új térítési díját nem lehetett egységesen meghatározni. Számos alap­anyagot a belkereskedelem is forgalmaz, s felhasználá­suk nem kizárólag gyógyá­szati célt szolgák (Például szalicilsav, citromsav, borkő­sav stb.) Ezek általában ol­csó készítmények, a gyógy­szerekhez kis mennyiséget használnak belőlük, térítési díjuk az eddigi árhoz viszo­nyítva nem sokat csökken. A kizárólag gyógyszerként alkalmazott alapanyagok új térítési díja viszont az ed­digi ár 10—20 százaléka lesz. (Például a lázcsillapító Amidazophen vagy az aszt­mások gyógyszereihez szük­séges Theophyllin stb.) Változatlan áron kerülnek forgalomba a szérumok, gyógytápszerek és kötszerek, ezeknél meghatározott ese­tekre — az eddigi kedvez­mények kibővítésévéi — megmarad a térítésmentes beszerzés lehetősége is. Nem változik a szesz, a gyógy- benzin és a gyógyvizek ára — ebben a körben viszont megszűnik a kedvezményes beszerzés lehetősége. A felírt recept egyszeri beváltás után nem veszti ér­vényét, nem kell a gyógy­szertárban visszatartani, nem kell elszámolni velük, az or­vos úgy, is rendelkezhet, hogy beváltásuk többször — legföljebb háromszor —meg­ismételhető legyen. A be­tegnek tehát nem kell nyolc­tíz naponként receptíratás céljából megjelenni az or­vosnál, kizárólag a betegség jellege, lefolyása szabja az orvosi vizsgálat gyakorisá­gát. (MTI) Pályaválasztási hetek Iskolaorvosok tanácskozása Egerben A megyei pályaválasztási hetek programsorozatának keretébén érdekes tanácsko­zásra került sor szerdán dél­után Egerben, a megyei pá­lyaválasztási tanácsadó inté­zetben. A barokk város ál­talános és középiskolai is­kolaorvosai jöttek össze, hogy megvitassák munkájuk legfonlosabb tennivalóit. Jenei Arlurné. a PTI igaz­gatója a pályairányítás egészségügyi vonatkozásairól beszélt. Elmondotta, hogy a vizsgálatok sokszor felszíne­sek, s emiatt a fiatalok ne­hezen találják meg helyüket. Egy felmérés adatai bizo­nyítják: a szakmunkástanu­lók 14 százaléka azért mon­dott búcsút leendő hivatá­sának, mert a diákok szer­vezete nem bírta a fizikai megterhelést. Ezt a lemor­zsolódást el lehetett volna kerülni, ha az alkalmassá­got még idejében feltérké­pezik. W6, november 18., csütörtök ... csak hiszékenyeknek öt-hatezer esztendeje csap­ják be. vezetik tévutakra a csillagjósok a hiszékeny em­bereket. Babilóniában pél­dául találtak ékírásos tábla­maradványokat, ezekből ki­derül, hogy a királyi udvar csillagászai rendszeresen fi­gyelték a napot, a holdat, az üstökösöket és más égi­testeket. valamint a meteo­rológiai jelenségeket. Mind­ezt azért is tették, mert azt hitték, hogy a földi esemé­nyeket, elsősorban az egyén sorsát az égitestek helyzete jelentős mértékben befolyá­solja. Akkoriban, a két hí­res folyó, a Tigris és az Eufrátesz határolta ország­ban főleg olyan jövendölé­sek készültek, amelyek az uralkodó személyére vonat­koztak történetesen ilye­nek: „Ha a Mars közeledik a Skorpióhoz, a király skor­piószúrás áldozata lesz...” Nem különösen nehéz fel­adat megcáfolni ezt a több ezer esztendővel ezelőtt ké­szült jóslatot. Minden má­sodik évben közeledik ugyan­is a Mars a Skorpióhoz, így tehát Babilóniában minden második évben meg kellett volna halnia az uralkodó­nak. Ilyesmiről azonban semmit sem tud az utókor, semmit sem tudnak a törté­nészek. mert nem is tudhat­nak. Skorpió még lett vol­na elegendő ahhoz, hogy a jóslat beteljesedjék, de ki­rály aligha. Azt hihetnénk, hogy az ilyen gyermekded asztroló­giai mesterkedések és fogá­sok ideje az ókor volt, ami­kor a minden tudományos alapot nélkülöző babonák, misztikus nézetek hatása alól jóformán senki sem vonhatta ki magát. A csil­lagjóslást azonban később is felhasználták a szélhámo­sok arra, hogy a különféle módszerekkel. nemegyszer nagy hókuszpókusszal elké­szített horoszkópokat elad­ják a hiszékenyeknek. Mű­ködtek asztrológusok a kö­zépkorban és az újkorban is. Csak egy-két példa: III. Pál pápa a jelentős egy­házi tanácskozások idejét csak azután határozta meg, ha élőzőleg kikérte a római csillagjósok véleményét, Bo­lognában pedig 1125-ben az egyetemen külön tanszéket állítottak fel az asztrológia oktatására. Divatos napjainkban is az asztrológia, a nyugat-euró­pai folyóiratok, lapok és magazinok jelentős hánya- ■ da közöl különféle jóslato­kat. Idézzünk mutatóba be­lőlük néhány részletet. Mire számíthat novemberben az a földi halandó, aki a Rák csillagképének a jegyében, vagyis a június 22-től — jú­lius 22-ig terjedő időszakban született: „Szellemi erejének kifej­tése és jobb egészsége szem­pontjából kedvező szakasz kezdődik az életében. Végre úgy érezheti, hogy minden­napi életében helyreáll az egyensúly. Már nem az elő­ző hónapok gondjai, hanem a jövő tervei mellett időz­het többet gondolatban. Ha­tározottságának és türelmé­Egyiptom: A levegő istenét szimbolizáló csillagokkal díszí­tett nőalak elválasztja az eget a férfialakkal jelképezett Földtől (részlet egy szarkofágon talált festményből). nek nemcsak anyagi, de érzelmi téren is hasznát lát­ja a jövőben.” Mielőtt tovább lépünk az asztrológia homályos útvesz­tőiben, határozzuk meg, mi a jelentése a „horoszkóp” ki­fejezésnek. Ügy fordíthatjuk le magyarra ezt a szót: az „óra nézése”, ez a csillagok állásának egy meghatáro­zott időpontjára utal, leg­többször annak a hiszékeny embernek a születési idejé­re, aki jósoltatni óhajt ma­gának. Most pedig nézzünk meg egy másikfajta horosz­kópot. Terjesztenek, ponto­sabban árusítanak a csillag­jósok olyan asztrológiai jel­lemzést is. amely a születé­si időpont alapján 12 férfi- és 12 nőtípust határoz meg. Kiindulási alapnak az állat­övi csillagképeket veszik, te­hát ezeket: Kos, Bika, Ik­rek, Rák, Oroszlán, Szűz, Mérleg, Skorpió, Nyilas, Bak és Vízöntő. Az asztrológusok különféle hatást tulajdoníta­nak a felsorolt állócsillagok­nak és azzal butítják az embereket hogy valakinek a természetét, jellemét, egés2 egyéniségét szinte sorsdön­tőén meghatározza, melyik állatövi csillagkép jegyébert született. Mindenki meggyő­ződhet egy ilyen alapon ké­szült „asztrológiai jellemzés” primitívségéről, ha egyet- kettőt figyelmesebben elol­vas. Milyen tehát a „Rák­férfi”. aki június 23. és jú lius 23. között született: Molnár Károly (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents