Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-15 / 244. szám
r" > VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam. 244. szám ÁEA: 80 FILLÉR 197«. október 15., péntek Losonczi Pál Limában Miután Losonczi Pál a3 Elnöki Tanács elnöke Cuzco és környékén tett kétnapos látogatásáról visszatért Limába, újabb megbeszélést tartott Francisco Morales Bermudez perui elnökkel. A két államférfi ez alkalommal áttekintette a magas szintű találkozó és a szakértők tanácskozásainak eddigi eredményeit. A magyar—perui közös nyilatkozat aláírásával végétért Losonczi Pál ötnapos, élményekben gazdag perui látogatása. Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka. A legfelsőbb államhatalmi testület ülésén részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István. Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt vettek a tanácskozáson az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének megnyitó szavai után a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Radics Győ- zőné érdemeit az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, emlékének néma felállással adózott. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvény, erejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők tudomásul vették. A Minisztertanács megbízásából Pozsgay Imre kulturális miniszter benyújtotta az országgyűlésnek a közművelődésről szóló, dr. Korom Mihály igazságügyminiszter t>cdig a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A közművelődésről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 3. A nehézipari miniszter beszámolója a Nehézipari Minisztérium által irányított központi fejlesztési programok végrehajtásának jelenlegi helyzetéről és az 1976—80. évek közötti szakasz fejlesztési célkitűzéseiről. A napirendnek megfelelően ezután Pozsgay Imre kultu-, rális miniszter emelkedett szólásra. Pozsgay Imre expozéja A miniszter bevezetőben •hangoztatta: — A társadalmi haladásért és nemzeti függetlenségünkért folytatott küzdelmeink mindig egyúttal a „köz” művelődésért vívott küzdelmek voltak. A haladás és a művelődés igényének konkrét összekapcsolódása volt ez mindenkor s ezért lehetséges az. hogy minden nagy történelmi harcunk, forradalmunk — a sorozatos vereségek ellenére — kulturális értelemben századokra érvényes nyereséggel járt. Mert ezek a harcok sajátos, új értékekkel gazdagították kultúránkat, egyre erősítve legalább a felismerést: a kultúrát demokratizálni kell, a nép művelődése nélkül a nemzet nem léphet előre, nem fejlődhet tovább. A felszabadulás után soha nem látott lendülettel indult hazánkban a közművelődés, amelyet a szellemi élet legjobbjai, kommunisták. szövetségesek és szimpatizánsok, a háború előtti haladó szellemi mozgalmak irányítói és résztvevői, a legjobb értelmiségiek szerveztek — mutatott rá Pozsgay Imre, majd áttekintést adott a felszabadulás utáni esztendőktől napjainkig terjedő időszak művelődési politikájáról. Ma már nem lehet a kultúráról a nép nélkül és a mindennapi élettől elvonatkoztatott módon gondolkodni. Szerte a világon, felelősen gondolkodó tudósok, művészek, pedagógusok, politikusok kutatják az emberiség új lehetőségeit, s egyre többen az emberi művelődésben. mégpedig a nép művelődésében látják azt. Hogy az ember úrrá lehessen most már nemcsak a természet erőin, hanem a maga teremtette viszonyokon és( eszközökön is. ahhoz szocializmusra. ahhoz műveltségre, ahhoz folyamatosan fejlesztett műveltségre van szükség. — A művelődésügynek és a törvény előkészítésének nagy lendületet adott a párt XI. kongresszusa. amely megerősítette az 1974-es határozat elveit és a program- nyilatkozatban — amelyet a Hazafias Népfront felhívására a legutóbbi országgyűlési választásokon az egész nép saját programjának ismert el — összefüggésbe hozta azokat a fejlett szocialista társadalom építésének feladataival. Megfelelő, alapos előkészítő munka után a törvénytervezetet különböző állami és társadalmi testületek elé terjesztették s a Hazafias Népfront segítségével. 1975 márciusában széles körű társadalmi vitára bocsátották. A vitában részt vettek a társadalom minden rétegének képviselői, s ennek eredményeképpen szóban, írásban ezernél több észrevétel jutott el hozzánk. A társadalmi viták során elhangzott javaslatok jelentős részét jól tudtuk hasznosítani a végleg« szöveg kialakításához — mondotta a miniszter, majd így folytatta expozéját: — A javaslat egészén végigvonuló. meghatározó alap- gondolat a kultúra' további demokratizálásának elősegítése a közművelődés eszközeivel. Ez egyúttal a szocialista demokrácia kulturális tudati feltételeinek továbbfejlesztését is szolgálja, de kihat a termelésre, a munka- kultúra fejlesztésére is és természetesen a művelődési folyamatok egészére. Ennek érdekében arra kell törekedni, hogy közkinccsé tegyük minél teljesebben a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeit ; minden eddiginél sokkal határozottabban kell segíteni a nép, az egyes emberek részvételét az alkotás és a terjesztés folyamatában is, , segítséget keli tehát nyújtani a kulturális alkotóképességek kibontakozásához és a részvétel igényének felébresztéséhez. — A közművelődési tevékenységben alapvető feladatai vánnak az állami szerveknek. Nyilvánvaló, hogy. az állam feladata a közművelődési ellátás döntő részének megteremtése és fejlesztése. a közművelődés személyi és anyagi feltételeinek biztosítása és a tevékenység egészének irányítása. Ugyanakkor nyilvánvaló a közművelődés társadalmi jellege, s természetes, hogy szervezésében. bizonyos fokig feltételeinek biztosításában is jelentős szerepet vállalnak ezután is a különböző társadalmi szervezetek és érdek- képviseleti szervek. Ezért különösen fontos törekvése a törvényjavaslatnak, hogy jobban lehetővé tegye a tevékenység és a feltételek biztosításának összehangolását — jelentette ki Pozsgay Imre. — Az állami szervek feladatainak és felelősségének a hangsúlyozott kiemelése azonban nem jelenti a köz- művelődés államosítását. Ellenkezőleg. azt a célt szolgája. hogy a szakszervezetekben. a Kommunista Ifjúsági Szövetségben, a Hazafias Népfrontban és más, fontos társadalmi szervezetekben és mozgalmakban felhalmozott óriási és értékes közművelődési kapacitást segítse a társadalom érdekeinek megfelelően még hatásosabban érvényesíteni. A köz- művelődés elvi és szemléleti egysége megköveteli a kulturális élet irányításának decentralizálásával együtt az irányítás egységét is. — A törvényjavaslat előkészítésével párhuzamosan egyébként olyan jelentős dokumentumok születtek már eddig, mint a közművelődés távlati fejlesztésének 1990-ig szóló irányelvei, amely a közművelődés ellátási szintjeit s a kiemelt fejlesztési feladatokat határozza meg. Ugyancsak a közelmúltban fogadta el az Elnöki Tanács az új könyvtári törvényerejű rendeletet és az Oktatási Minisztériummal együtt, most dolgozunk egy irányelv kiadásán. amely a kis települések ellátását, illetve korszerűbb közművelődési ellátottságát kívánja elősegíteni és a komplex közművelődési intézmények telepítésére, építésére, szervezeti megoldásaira ad iránymutatást. De sok és csak lassan érlelődő eredményekkel kecsegtető munka vár ezenkívül is ránk, például a szocialista brigádok művelődési tevékenységének javítása, megújítása érdekében; a művelődési otthonok korszerűbb tevékeny-- ségének kialakításában; a közművelődésben dolgozók helyzetének javításában, illetve képzésük és továbbképzésük folyamatos fejlesztésében, a különböző művelődési intézmények és szervezetek munkájának összehangolásában, munkájuk . tervszerűbbé tételében. Továbbra is nagy figyelmet kell fordítanunk a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok — cigányok, tanyán élők — kulturális ellátására. — Természetesen hozzá tartozik ehhez az is, hogy a kulturális kormányzatnak még nagyobb figyelmet kell fordítania a nemzeti kultúrát magas fokon kifejező reprezentatív művészeti intézményekre. Itt elsősorban a Nemzeti Színházra, a Magyar Állami Operaházra, a Zene- akadémiára és Budapest hangversenyéletére a Szép- művészeti Múzeumra gondolok. Az ország jövőbeli lehe-. tőségeihez mérten fokozottabban kell gondoskodnunk, működésük szellemi és anyagi feltételeiről. Ha arra Heves megyei képviselők egy csoportja gondolunk, hogy például az Állami Operaháznak évente közel nyolcszázezer látogatója van, akkor ez jelzi, hogy nem szűk rétegek extrém igényeinek a kielégítéséről van itt szó. Ezeknek az intézményeknek a működése közművelődési jelentőségű azért is. mert közvetlenül hatnak a társadalmi tudatra. Sikereiken vagy kudarcaikon érvényesülésükön vagy elha- gyatottságukon is méri a közvélemény — és nem csak a művészek közötti közvélemény —, hogy van-e becsülete nálunk a kultúrának. A királyi vár kulturális célokra való újjáépítése ezért hatott olyan jótékonyan a nemzeti tudatra, az egész köz- gondolkodásra. Ilyen szempontok szerint keli végiggondolnunk újra irodalmunk, színház- és zeneművészetünk, egész filmgyártásunk, képző- és iparművészetünk, környezetkultúránk helyzetét. — Tudjuk, persze. hogy egységünk, benne a kultúra egysége, nem idilli. Tele van feszítő, szükségszerűen létező ellentmondásokkal. Mégis valóságos szocialista alapokon álló, reális egység, amelyben minden ellentmon- ■ dást úgy kell megoldani,' hogy az további haladásunkat szolgálja. Az egységnek ez a szemlélete megengedi, sőt kívánatosnak tartja a fő kérdésekben kialakult egyetértés alapján a tisztázó vitákat. — A válaszok keresése közben el kell kerülni a történelmünkben oly sok bajjal ■ járó egyoldalúságokat. Nem. szabad, hogy eközben igaz értékeinkből akárcsak egy is veszendőbe menjen. Kerülni kell az illuzórikus megoldásokat, de azt is. hogy az illúzióktól vett fájdalmas búcsú. a szocialista eszmények, a perspektíva elvesztegetését jelentse akár csak szűk körben is. Még kevésbé megengedhető. hogy kevesek távlatvesztésből, s a vele járó vereségélményből adódó han- hangulata igazolásul szolgáljon a létező szocializmus vívmányainak relativizálásához, negatív átértékeléséhez. Nem kevés baj származna ugyanis abból sem. ha problémáink láttán elragadna bennünket a türelmetlenség. A miniszter ezután az elismerés, tisztelet hangján szólt a közművelődésnek elkötelezett, munkájukat emberségesen, hozzáértően, jól végző hivatásos népművelőkről. Azokról, akik gyakran nagyon rossz környezeti feltételek és nehéz személyes körülmények között végzjk munkájukat. Akik nélkül, bármennyire egyetemes ügy. gyé válik is a művelődés, nincs kulturális élet hazánkban. akiknek adósai vagyunk a nagyobb, megérdemelt megbecsüléssel, anyagi helyzetük javításával, jobb képzési és továbbképzési feltételek megteremtésével. Ezeket az adósságokat a közművelődési törvény elfogadása után teljesítőképességünk arányában el kell kezdeni törleszteni. Győri Imre felszólalása A kulturális miniszter expozéját követő vita során felszólalt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá- nak titkára, s hangsúlyosan foglalkozott többek között a munkásművelődés távlataival. — Kérem engedjék meg, hogy a közművelődési törvénytervezet rendkívül szerteágazó vonatkozásai közül a munkásművelődés — meggyőződésem szerint — központi jelentőségű kérdésére hívjam fel a figyelmet — mondotta Győri Imre. — A munkásművelődés ügye szorosan vett politikai kérdés is, összefügg a munkásosztály társadalmi vezető szerepével. A tudás: hatalom. Tudásra éppúgy elengedhetetlenül szüksége volt a munkásosztálynak a hatalom megszerzéséért folytatott harcban, mint ma a hatalom gyakorlásához. Ha szemügyre vesz- szük a közművelődés tényezőit, a termeléssel, a politikai, ideológiai közösségi élettel. az erkölccsel összefüggő tényezőit — látnunk kell, hogy mindezek kibontakoztatásában ma is elsősorban a munkásosztály érdekelt. Ezt az érdeket napjainkban is a munkásosztály legfejlettebb rétegei ismerik fel és képviselik a legöntudatosabban. Ez mindenekelőtt a munkásság 60 százalékát felölelő szocialista brigádmozgalomban, ennek hármas jelszavában és társadalmi méretű gyakorlatában fejeződik ki. Ez a mozgalom teszi kézzelfoghatóvá. hogy a művelődés a közösség — elsősorban a munkához kapcsolódó közösség — révén terjed ki a termelő, a tanuló, a közéletet élő, a szórakozó ember egész tevékenységére. mégpedig úgy., hogy egyben az adott közösséget is erősíti. S a szocialista brigádmozgalom egyben azt is kifejezi, hogy a munkásművelődés legfőbb bázisa, ereje maga a mun. (Folytatás a 3. oldalon) % Napirenden a közművelődésről szóló törvényjavaslat
