Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-12 / 241. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 241. szám ÁRA: 80 FILLER 1976. október 12., kedd Zárónyilatkozat elfogadásával Befejezte munkáját a fejlődési béke-világkonferencia Losoncai Pál Limába érkezett Francisco Morales Bermudez perui elnök (balról) üd­vözli Losonczi Pált a limai repülőtéren. (Népújság Telefotó — AP — MTI — KS) fi hazafisáo fóruma Gondolatainkban él, tet­teinkben nyer kifejezést a bazafiság fogalma. S mert a hazafiság a mi országunk­ban is milliók sajátja és egyben közös eszmei for­rása is, aligha lehet négy fal közé szorítani azt a fórumot, amely a szo­cialista hazafiság elvi és tudatformáló kérdéseinek tisztázására vállalkozott. Nem véletlen, hogy csaknem egy évtizeddel ezelőtti éppen Egerből in­dult el a kezdeményezés: országos eszmecserén kap­janak fórumot politikusok, írók, tudósok, művészek, történészek, katonák, pe­dagógusok, újságírók, je­les szakemberek, hogy gon­dolataikkal, véleményük­kel hozzájáruljanak a szo­cialista hazafiság kibon­takozásához. Eger törté­nelmi múltja, a várvédők hősiessége, áldozatos haza­szeretete és a jelen igye- ‘ kezete is méltó hátteret l és helyszínt nyújtott és nyújt ma is a szocialista hazafiság témáját körbe­járó országos tanácskozás­nak. Társadalmi szükséglet hívta életre ezt az eszmei fórumot, amely nőtt, tere­bélyesedett, s immár ha­gyományként foglalja el sa­játos helyét szellemi éle­tünkben. Az első egri fó­rum az irodalom tükrözé­sében vizsgálta a szocialis­ta hazafiság tartalmát, megjelenési formáit, a kö­vetkező évben a honvédel­mi nevelés kapott fő sze­repet, majd a filmművé­szet, az ifjúság, a történe­lem, a tömegkommuniká­ció, legutóbb pedig a köz- művelődés került az alko­tó vita reflektorfényébe. Bár a tanácskozások mindig a jelent és a jövőt szolgálták, a vitázók gyak­ran fordultak a múlthoz, példákat merítve történel­münk fejezeteiből, vagy szükség szerint átértékelve korábbi gondolatokat, ta­nításokat. A ma kezdődő fórum sem nélkülözheti a közelmúlt tapasztalatait, de a téma jellege a szo­cialista hazafiság — inter­nacionalizmus —, békés egymás mellett élés eszmei feltérképezése már inkább előretekint. Nyolcadik alkalommal kap ma fórumot Egerben a szocialista hazafiság gon­dolata, s e széles körű té­ma nézőpontjából vizsgál­ják múltunk, jelenünk és jövőnk összefüggéseit. Sok tekintetben rendhagyó az egri tanácskozás, amely­nek befejezéseként nem hoznak határozatokat, s nem adnak ki nyilatkoza­tot sem. Az eszmei fórum gondolatai, mondandói azonban tovább gyűrűz­nek. Mód Aladár, a hagyo­mányteremtő első egri ta­nácskozáson így fogalma­zott: „A történelem nem olyan film, amelyet vala­mely mindentudó szöveg- könyvíró — mondjuk a jó­isten — előre megírt, vagy melynek menete tőlünk függetlenül a múlt összes objektív és szubjektív adottságaiban előre és vál- toztathatatlanul meghatá­rozott, csak mi, a film sze­replői nem ismerjük a film következő kockáit. A valóságban mint szereplők, egyben alkotói is vagyunk a történelemnek.” Abban a reményben kí­vánunk jó tanácskozást, alkotó vitát, hogy a fórum gondolatai valóban eljut­nak mindazokhoz, akiket érint: a történelem sze­replőihez és alkotóihoz. Hogy gondolkodásban és tettekben is mérhető le­gyen az egri tanácskozás gyümölcse. (M. L.) Vasárnap délelőtt Buda­pesten az Építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házában folytatódott a fejlődési bé­ke-világkonferencia. A rész­vevők — mintegy száz or­szág és nemzetközi szerve­zet,' mozgalom küldöttei — munkabizottságokban foly­tatták az eszmecserét. A bizottságok tagjai a bé­ke és a fejlődés közötti kap­csolatokról, az imperializ­mus új gyarmatosító céljai­ról, módszereiről, az új nem­zetközi, gazdasági kapcsola­tok megteremtésének lehető­ségéről, valamint a fejlődés útjáról és eszközeiről ta­nácskoztak. A bizottságok a szekcióüléseken elhangzott észrevételek, vélemények alapján összeállították, vég­leges formába öntötték állás- foglalásukat. Hétfőn Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Műve­lődési Házában tartották meg a fejlődési béke-világ­konferencia záró plenáris ülését. Az elnökségben töb­bek között helyet foglalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitká­ra, Sebestyén Nándorné, az Országós Béketanács főtit­kára. A plenáris ülésen Ro- mesh Chandra, a Béke-világ- tanács főtitkára elnökölt. A hozzászólások után a négy témabizottság kétna­pos vitája alatt megfogal­mazódott elvi és gyakorlati elképzeléseket egyaránt tar­talmazó dokumentumokat is­mertették a plénumon. Ezt követően a fejlődési világkonferencia üzeneteket fogadott el. Az ENSZ-közgyűlés XXXI. ülésszakához szóló üzenet külön köszönti dr. Kurt Waldheimet, az ENSZ fő­titkárát, aki nagy segítséget adott a fejlődéssel foglalko­zó nemzetközi találkozó lét­rehozatalához. Az ENSZ kereskedelmi és fejlődési konferenciájához intézett üzenet messzemenő támogatásáról biztosítja a Nairobiban tartott „A javak integrált programja” témá­ban rendezett konferen­cián felvázolt pozitív lépése­ket és akciókat. A Sirima Bandaranaike asszonyhoz, Sri Lanka kor­mányfőjéhez, az el nem kö­telezett országok állam- és kormányfői konferenciájá­nak elnökéhez küldött üze­net rámutat: a fejlődési vi­lágkonferencia teljes mér­tékben egyetért az el nem kötelezett országokkal, hogy a fejlődő országok gazdasá­gi fellendülésének alapja a világbéke megteremtése. Ezt követően a fejlődési béke-világkonferencia plé­numa nyilatkozatot fogadott el. A záródokumentum rámu­tat: a fejlődési világkonfe­rencia kifejezte mélységes aggodalmát a világhelyzetet jellemző tényezők miatt. A zárónyilatkozat kitér arra, hogy a multinacioná­lis vállalatok komolyan fe­nyegetik a fejlődő országok politikai és gazdasági önál­lóságát, haladó törekvéseit, végső soron a béke ügyét is. Maximális profitjuk érdeké­ben segítik a legreakciósabb rendszereket, sok esetben — miként napjainkban is Chilében, Dél-Afrikában, Iz­raelben és más országokban — a fasiszta, fajüldöző és elnyomó rendszerek fő szö­vetségesei. E követelések haladó szellemben történő megvaló­sítása állandó és következe­tes harcot igényel. A konfe­rencia szolidaritásáról és tá­mogatásáról biztosítja a gyarmati elnyomás alól még fel nem szabadult népeket, amelyek hazájukban az el­nyomás, az emberi jogokat sárba tipró apartheid és faj­üldöző rendszerek áldozatai. A konferencia határozottan elítéli a fasiszta rendszere­ket, így a chilei fasizmust, valamint az elnyomó impe­rializmus által támogatott reakciós rendszerek minden formáját. Szól a nyilatkozat arról, hogy a fejlődő országok gaz­dasági kapcsolatait a szocia­lista országokkal, az együtt­működés és az egyenlőség elveire alapozva erősíteni és fejleszteni kell. A konferencia felhívja a világ népeit, hogy támogas­sák a fejlődő országok jogos' gazdasági és politikai harcát, hogy biztosíthassák elemi jogaikat, belső demokráciá­jukat, a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok feltételei­nek megjavítását, gazdasági és társadalmi fejlődésüket. A világkonferencia ezzel befejezte tanácskozását. Ro- mesh Chandra zárszavában hangoztatta: — Tanácskozásunk végén joggal állapíthatjuk meg: tisztességgel, lelkesen, a bé­két óhajtó és a békéért küz­dő emberek meggyőződésé­vel dolgoztunk. Optimisták vagyunk, biztosak vagyunk győzelmünkben. A világkonferencia befe­jezte után forró hangulatú békenagygyűlésen találkoz­tak Budapest lakóinak kép­viselői a Sportcsarnokban a fejlődési békekonferencia száz országból érkezett kül­dötteivel. A zsúfolásig telt Sportcsarnokban ütemes Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, venezuelai hi­vatalos baráti látogatásának befejeztével vasárnap, ma­gyar idő szerint délután 5 órakor, Caracasból Peruba utazott, Losonczi Pál és kísérete, négyórás repülőút után érke­zett meg dél-amerikai útjá­nak: újabb állomását a', Limá­ba. Itt csatlakozott a hivata­los kísérethez Bíró József külkereskedelmi hiiriiáztér, Garai Róbert külügyminisz­ter-helyettes. Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének elnökhelyettese és György Jenő. hazánk perui nagykövete. A Perui Köztársaság fővá­rosában az államfőt megille­tő külsőségekkel fogadták az Elnöki Tanács elnökét. Üd­vözlésére a magyar és perui nemzeti zászlókkal díszített repülőtéren megjelent Fran­cisco Morales Bermudez köz- társasági elnök. Guillermo Arbulu Gallani miniszterel­nök és Jósé De La puente külügyminiszter. Díszszázad sorakozott fel, 21 ágyúlövés dördült, a ze­taps köszöntötte az elnöksé­get, amelynek többek közt tagja volt Sarlós István, az nekar eljátszotta a két or­szág himnuszát, majd Loson- czi Pál gépkocsival szállás­helyére, az elnöki palotába indult. A program csak rövid pihenőt engedett: csakhamar megkezdődtek a két elnök tárgyalásai. A megbeszélő, sekhez jó alapot ad az, hogy államközi kapcsolataink az elmúlt években minden té­ren eredményesen fejlődtek, s megvan a készség e kon­taktusok további elmélyítésé­re. ......' SJVS. J.-. Á llamfőnk tiszteletére dél­után a limai, városi tanács hí­vott össze ünnepi ülést. A testület a polgármester indít­ványára. a főváros díszpol­gárává választotta., Losonczi Pált, s a magas rangú ma­gyar vendégnek átadták .Li­ma kulcsait. Este a Palacio De Gobier- nóban. Morales elnök díszva­csorát adott Losonczi Pál tiszteletére. Előtte — a két ország kapcsolatainak elmé­lyítésében szerzett személyes érdemeiért — átnyújtotta a magyar államfőnek Peru leg­magasabb állami kitünteté­sét, a „Sol Del Peru” brilli- ánsokkal ékesített nagyke^ resztjét. MSZMP Politikai Bizottság gának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, a világkon­ferencián részt vett számos külföldi politikus, ismert közéleti Személyiség. ★ Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke hétfőn . hiva­talában fogadta Purabi Mukherjefet, az Indiai Kong­resszus Párt főtitkárát és B. C. Bhagwatit, az Indiai Nemzeti Szakszervezeti Kongresszus elnökét, a fejlő­dési világkonferencia két részvevőjét. Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz-* ponti Bizottságának titkárai; szintén hétfőn fogadta a vi*i- lágkonferencián részt vevA Bupesh Guptát, az Indiai Kommunista Párt Nemzeti Tanácsa Végrehajtó Bizott-j ságának tagját, a nemzeti tanács titkárát. Szívélyes^ elvtársi légkörben vélemény-* cserét folytattak nemzeti közi helyzetnek és a nemzet-» közi kommunista és munkás- mozgalmaknak a két testvér-- pártot kölcsönösen érdekli} kérdéseiről. A záróülésen felszólalt Clodomiro Almeida, a Chilei Népi Egységfront vezetője is. (Népújság Telefotó — MTI — KS) Záróülés a budapesti MÉMOSZ-székházban. (Népújság Teleíotó — MTI — KS).

Next

/
Thumbnails
Contents