Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-09 / 239. szám

Tupac Amaru örökösei PERU A Kordillerák legmaga­sabban fekvő országa az 1 285 216 km- területű, 15,5 milliós lakosságú Peru. A népesség 43 százaléka mesz- tic, 46 százaléka indián, 11 százaléka fehér. Az indián lakosság többsége a hegyek­ben az inka időkből fenn­maradt faluközösségekben — úgynevezett ayllukban — él és primitív naturálgazdálko- dást folytat. Az 1438-ban perui köz­ponttal kiépített inka biro­dalmat a spanyolok hódítot­ták meg. 1542-től Peru spa­nyol uralom alá került. A rabszolgasorsra jutott indiá­nok lázadásait a gyarmato­sítók sorra leverték, köztük a Tupac Amaru vezette 60 ezer indián spanyolellenes felkelését is. Három évig tartó függet-' lenségi háborúban, 1824-ben rázta le a spanyol uralmat az ország. 1825-ben Felső- Peru Bolívia néven levált. A csendes-óceáni háborúban Peru (1879—83) salétromme- . zőit Chile szerezte meg. A századforduló tájékán j kezdődött meg az amerikai tőke perui behatolása: jelen­tős pozíciókat szerzett az or­szág gazdaságában. Polgári és katonai kormányok válto­gatták egymást az ország élén. Az 1968. október 3-án hatalomra került katonai junta legfontosabb intézke­dése a földreform, amely­nek célja az élelmiszerprob­léma megoldása, a földnél­küliségből adódó gazdasági és politikai feszültség mér­séklése. Különféle szövetke­zeti és társulási formákra jut a kiosztott 5,2 millió hek­tár föld 98 százaléka és a kedvezményezett 220 ezer család 92 százaléka. A perui északi partvidék ültetvény- jellegű nagybirtokain szerve­zett termelőszövetkezetek cu­kornádat, gyapotot és rizst termelnek. Az 1973-ban állami keze­lésbe vett 800 hajóból álló korszerűtlen halászflotta a 200 mérföldes felségterület által nyújtott lehetőségeit nem volt képes kihasználni, így 1974-ben a nemzeti jö­vedelem 0,7, az export 17 százaléka származott a halá­szatból. 1975-ben 686 ezer tonna hallisztet termelt az ország. Á bányászat á legfonto­sabb exportáló, a kivitel 42 Emlékmű Peipernek? Az emlékművet Dachau- ban akarják felállítani. Az egykori koncentrációs tábor­ban, ahol a hitleristák tízez­reket gyilkoltak meg. Jár­tam ott: ma emlékhely, mú­zeum — és idegenforgalmi látványosság. Különösen, ha jó az idő, nagy a forgalom: délutánonként a bejárat mel­lett megnyílt bajor söröző kertjében rövid bőrnadrágos rezesbanda játszik. A közön­ség eszik, iszik, sörözik — ízlés dolga, mond ják, itt kap­ták az első ütlegeket, rúgá­sokat a táborba frissen ér­kezettek. —50 százalékát jelenti, a nemzeti össztermékhez 4—5 százalékkal járul hozzá. Nagy gazdasági jelentősége miatt a kormány államosí­tássorozatot hajtott végre és gondot fordított a fejleszté­sére. A külföld; hitelekből finanszírozott beruházások között kiemelkedik a réz és az Amazonas őserdeiben ta­lált kőolaj. A könnyűipar fő­leg a hazai, a nehézipar pe­dig elsősorban külföldi tő­kések tulajdonában van. Az ország jelenlegi kormánya mérsékli az államosítás üte­mét, a halászflotta után a kőolajkutatás és a kiterme­lés monopóliumáról is le­mondott. Így ismét ameri­kai cégek kutatnak az Ama­zonas menti olajkincs után. Külkereskedelmi forgal­mában a 9 hagyományos nyerstermék (cukor, gyapot, kávé, halliszt, réz, vas, ezüst, cink és ólom) adja a kivitel 85 százalékát. A behozatal­ban csökkent a nyersanya­gok és a félkésztermékek aránya (46 százalék), növe­kedtek a tőkejavak (35 szá­zalék) és az ipari célú be­ruházások. A szocialista or­szágok a perui kivitelben 12,2 százalékkal, a behoza­talban 11,8 százalékkal ré­szesednek. Magyarország 100 MW-os vízierőmű-berendezést, kór­házi felszerelést, oktatási in­tézményekhez berendezést szállít a latin-amerikai or­szágba, és üzemek (üveg-, kerékpár-, villamosgép-, ke­rámia- és bútorgyár) szállí­tására tett javaslatot. „ • 4/; — ftiRRA ——­mennyien az SS-ck kezétől haltak meg. És az SS-ek? Közülük sem sokan van­nak még életben. Méltó he­lyükön, a bilófán nagyon kevesen végezték közülük, hiszen volt annyi eszük, hogy idejében Németország nyugatiak által megszállt ré­szébe menekültek, s ha el­ítéltek is néhány ezret kö­zülük, aztán megbocsátottak nekik. De hát mégis har­minc esztendő telt el azóta. S bár a mártírok emléke halhatatlan, a gyilkosoké nem lehet az. Vagy Peiperé mégis az lesz? A tömeggyilkos, akinek — annyi más társával ellentét­ben — nem jutott osztály­vesben, a Vogézekben fekvő községben lőtték agyon. A ház, amelyben lakott, s amelynek elhagyására a köz­ségi tanács hiába szólította fel, porig égett. Az ameri­kai katonai bíróság annak idején halálra ítélte az SS- egyenruhás gyilkost, de gyor­san megkegyelmezett neki, sőt néhány év elteltével még a börtönből is kiengedte. Az ítéletet azonban — ismeret­lenek, s nem törvényes kö­rülmények, hanem a több mint három évtizeddel ez­előtti dicső Résistance vas­törvényei szerint — végre­hajtották. Peiper gyilkos volt. Más megmenekült gyilkosok sze­rint viszont a kardokkal és tölgyfalombbal ékesített lo­Peiper dicsősége pontján... csucs­és a dicstelen vég: a kiégett ház Traves falujában. Az SS-ektől, akik most emlékművet akarnak felállí­tani Dachauban. Az áldozatok emlékművei mellé. Az örök figyelmezte­tőül szánt márványkövek, ércszobrok, keresztek szom­szédságában, amelyek kom­munisták és papok, faji ül­dözöttek, francia hadifoglyok és német liberálisok, egyete­mi tanárok és munkások mártíromságára emlékeztet­nek. Közös vonásuk: nem voltak' nácik, küzdöttek a -barna szenny ellem S vala­részül, hogy ágyban, párnák között fejezze be dicstelen életét, hanem erőszakos ha­lállal halt. Vagy inkább: la­kolt. Joachim Peipert, az SS Adolf Hitler testőrezredének egykori parancsnokát az idén július 14-én, a franciák nem­zeti ünnepén kivégezte egy francia antifasiszta csoport. Egy 357 lakosú francia fa­lucskában, ahol Joachim Pei­per — „a világban csalód­va” életének utolsó eszten­deit kívánta eltölteni, Tra­Kétmilliárd peso — lakásra Havanna közelében Baeu- najagua térségében új lakó­telep épül. Csaknem száz parasztcsálád már megkapta a kulcsot, s hamarosan "f újabb 360 lakást adnak át. f Befejezéshez közeledik egy | lakótelep építése a Moron- | tói nem messze fekvő Turi- I jüanéban is. Ezeknek az új i településeknek a lakói a kö- I *eli állattenyésztő és nö­vénytermesztő gazdaságok­ban dolgoznak. A Kuba mezőgazdasági körzeteiben épülő települé­sek korszerűek. Villany, és vízszolgáltatás, csatornarend­szer készül mindenütt. Az elmúlt években az építkezé­sek üteme fokozódott. 1975- ben a lakásépítés fejleszté­sére fordított állami kiadá­sok kétmilliárd pesót tettek ki. Az országban összesen 355 új település jött létre. Az usztasák öröksége Utazzon az IBUSZ-szál! UNGVAR—MUNKÁCS (2 nap) Időpont: november 13—14. Részvételi díj: 700,— Ft. Jelentkezés: október 12-ig. LVOV (3 nap) Időpont: november 5—7, november 18—20. Részvételi díj: 1200,— Ft. ZAKOPANE (3 nap) Időpont: december 8—10, december 15—17. Részvételi díj: 770,— Ft. SZABADKA (2 nap) Időpont: november 14—15, december 12—13. Részvételi díj: 630,— Ft + útlevél EGER—ROZSNYÓ—BESZTERCEBÁNYA— -- ZÓLYOM—LOSONC (2 nap) Időpont: igény szerint. ' Részvételi díj: 530,— Ft. EGER—KASSA—LŐCSE—POPRAD (3 nap) Időpont: igény szerint. Részvételi díj: 880,— Ft.' Karácsonyi ZÁGRÁBI VÁSÁR (4 nap) Időpont: december 18—21. Részvételi díj: 1650,— Ft + útlevél. Jelentkezés: IBUSZ Utazási Iroda EGER—GYÖNGYÖS Az Amerikában elrabolt re­pülőgép kalandja, amelyet a horvát usztasa terroristák Eu­rópába irányítottak — nem követelt emberáldozatot ma­gán a gépen. A terroristák ál­tal elhelyezett bomba azonban New York legnagyobb pálya­udvarán megölt egy rendőrt. A Párizsban lefegyverzett usztasa terrorirstákat vissza­szállították Amerikába. A* ügy ezzel lezárult — de az usztasák mozgalmát újra a politikai reflektorfénybe állí­totta. Az ok nagyon egyszerű: túlságosan szívós és tartós ennek a fasiszta mozgalom­nak a szervezete ahhoz, hogy életben maradását ne kap­csoljuk össze a külső impe­rialista támogatóssal! Eredetileg az usztasa szer­vezetet az első világháború után, a jugoszláv állam meg­alakulását követően hozták létre mégpedig Ante Pave- lics. szélsőségesen nacionalis­ta horvát politikus és jogász vezetésével. Ezek a csoportok Horvátország különválását követelték és Pavelics Ju­goszláviában 1928-ban ala­kította meg a mozgalom nyütan fasiszta jellegű kato­nai szervezeteit, az usztasa rohamcsapatokat. Pavelics 1929-ben kénytelen volt emigrálni. Elhagyta Jugoszlá­viát, de mindenekelőtt az olasz fasiszták és Mussolini személyes támogatása lehe­tővé tette számára, hogy Ju­goszlávia határain kívül to­vább szervezze a fasiszta ro­hamcsapatokat. Ez a nemzet, közi támogatás utóbb a hata-' lom felé törő, majd 1933-ban hatalomra jutó hitleristákig terjedt. Sőt, Magyarországon az ország fasizólásának egyik első és jellegzetes fi­gurája. Gömbös Gyula is tá­mogatta Pavelics mozgalmát. Amikor 1934-ben Marseille- ben usztasa terroristák meg­gyilkolták II. Sándor ju­goszláv királyt és Barthou francia külügyminisztert —a merényletet az usztasák már mint a terjeszkedő európai támogatták. Lehetőséget ad­tak arra. hogy fizikailag át­mentsék magukat és kapcso­latokat létesítsenek az ame­rikai és más nyugati kém­szervezetekkel. Ennek a tá­mogatásnak a hőfoka, a hi­degháború idején természe­tesen hullámzott. Aszerint, hogy miképpen alakult a ju­goszláv—amerikai viszony, s hogy az egymást követő ame­rikai kormányok mikor lát­ták szükségét annak, hogy politikai nyomást gyakorol­janak Jugoszláviára. Egyetlen jellegzetessége e kapcsolatnak mindvégig ál­landó maradt. Nevezetesen az, hogy az usztasák egy- egv merénylete után az Egye­sült Államok vagy az érin­tett nyugati ország hivatalo­san sajnálkozását fejezte ki — de nem számolták fel a többnyire teljes nyíltsággal tevékenykedő usztasa szer­vezeteket! Meg kell állapíta­ni azt is. hogy 1971—72 óta. amikor a jugoszláv vezetés széles körű harcot indított a nacionalista és soviniszta te­vékenység felszámolása, a szocialista önigazgatás és a párt szerepének megszilárdí­tása céljából — az usztasa terror új hulláma kezdődött. Bombamerényietek, ember- rablási kísérletek, jugoszláv i diplomaták meggyilkolása jelezte állomásait. A mostani repülőgép-eltérítés így nem tekinthető elszigetelt akció­nak. Kudarcától függetlenül azt tanúsítja, hogy az impe­rialista hatalmak — és első­sorban az Egyesült Államok — nem is két_. hanem több­színű politikát folytatnak a szocialista Jugoszláviával szemben. Ennek a politiká­nak egyik eszközét alkotják az usztasa szervezetek. Fel­oszlatásukra és szétzúzásukra Washington és szövetségesei azért nem vállalkoztak, mert létezésüket a Jugoszláviára gyakorolható nyomás és zsa­rolás eszközének tekintik. vagkereszt büszke tulajdö- nosának emléke nem merül­het feledésbe. A „Német Né­pi Unió” nevű neonáci szer­vezet ezért emlékkövet csi­náltatott, amelyet egy kölni nagygyűlésen már ünnepé­lyesen fel is avattak. Da­chauban kívánják felállíta­ni, ahol Peiper — így a nagygyűlés szónoka, egy még mindig élő SS-tiszt — „élt és hatott”. Emlékművek a gyilkosnak., ott, ahol az áldozatok Éne­men tói emelkednek? f Szó sincs róla! Közfelhá-> borodás fogadta a Német Szövetségi Köztársaságban a hírt. Sokan, nagyon sokan tiltakoznak. A hatóságok is rosszallásuknak adnak kife­jezést, csak éppen tehetet­lenségükre hivatkoznak: a törvények, renc'eletek aligha teszik lehetővé, hogy „az elhunyt barát) karének ké­rését” megtagadják és kitilt­sák az emlékművet Dachau* hói. Igaz, annak idején a Por- sche-művek vezetői is úgy vélekedtek: nincs módjuk megtagadni Peipertől a mun­kát, s a végén már a rek­lámfőnök nagyon fontos po­zíciójában foglalkoztatták. Egészen addig, amíg a „sze­mélyzet” nem ^lépett fel ha­tározottan : gyilkossal nem dolgoznak együtt. S később a Volkswagen-művek sze­mélyzeti osztálya is úgy vé­lekedett, hogy Peiper úr múltja alapján elbocsátásá­ra nincs ok, fontos tisztség­ben foglalkoztatta, de a „sze­mélyzet” végül is kivívta, ne kelljen a gyilkossal, sőt a keze alatt dolgozni. Azok után vonult el Pei­per a világtól. Ügy képzel­te, hogy egy stuttgarti neo­náci kiadónál fordítói mun­kából megélhet. Tévedett: megélhetett volna, te nem élhetett tovább. Ügy hírlik egyébként, hogy a „Német Népi Uniónak” nincs valami sok tagja. Any- nyi azonban van. hogy léte­zése merénylet az áldozatok emléke ellen. P. I. —á Pályázat A Füzesabonyi ÁFÉSZ pá­lyázatot hirdet egerfarmosi 70. sz. vegyesboltvezető és helyettesi állás betöltésé­re. Szakmai képesítés: er­kölcsi és működési bizo­nyítvány szükséges. Jelentkezés: ÁFÉSZ, Ke­reskedelmi Főosztály, Fü­zesabony, Rákóczi út 4. sz. Telefon: 122. rasizmus ronarausiwga Haj­tották végre. (A merénylő­ket Gömbös tudtával, magyar felségterületen ké­pezték ki.) Amikor 1941-ben a hitleri Németország megrohanta Jugoszláviát, a nácik nyom­ban Horvátországba küldték Pavelicset és átadták a ná­ci Németország bábállamá­nak tekinthető „független horvát államban” a hatal­mat az usztasáknak. Pave­lics 1941 májusában szövet­ségi szerződést írt alá a ná­ci Németországgal és a fa­siszta Olaszországgal, s ter­mészetesen csatlakozott az antikomintern-paktumhoz is. Három évig tartó uralmuk idején Pavelics és usztasái vérengző rémuralmat terem­tettek a „horvát állam” te­rületén. Sok százezer ártat­lan embert gyilkoltak meg. s emellett az usztasa csapatok fegyveresen támogatták a jugoszláv népi felsza­badító hadsereg elleni német és olasz hadművelete­ket. Az usztasák a második világháború befejezése után még hetekig utóvédharcot folytattak, majd sok millió dollár értékű rablott holmi­val részben Nyugat-Európá- ba. részben pedig az Egye­sült Államokba, Kanadába és Ausztráliába szöktek. Az usztasa mozgalom tör­ténelmi háttere jelzi, hogy j eleve féktelen gyűlölettel í fordultak a polgári tartalmú ] egységes jugoszláv állam i gondolata ellen is. Ez a sze- ] paratista-fasiszta álláspont -1 már a két világháború közöt-J ti korszak nemzetközi körül-1 ményei között is egyértelmű- § en negatív és reakciós volt.| Még inkább azzá vált a má- i sodik világháború után. ami­kor Jugoszlávia szocialista politikája kibontakozott. Az üsztasa szervezeteket az imperializmus és mindenek­előtt az Egyesült Államok vezető körei már a fasizmus rvc CvPn rv\ 1 lusíá n a w r»i 11 nri a + áV-tn»-»

Next

/
Thumbnails
Contents