Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-05 / 235. szám

. Latin-amerikai utazás Holnap indul venezuelai és perui utazására Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Eb­ből az alkalomból közöljük ma és holnap Király István­nak, az MTI latin-amerikai tudósítójának írását a két or­szágról. Venezuelával és Pe­ruval való gazdasági, politikai kapcsolatainkról már beszá­moltunk lapunk 2. oldalán. Venezuela az olaj paradicsom Ez év tavaszán, amikor Henry Kissinger amerikai külügyminiszter rövid láto­gatást tett Caracasban, ke­serű szájízzel, de a tőle megszokott diplomáciai mo­sollyal volt kénytelen tudo­másul venni: Venezuela már nem a régi. Nemcsak azt kellett „lenyelnie”, hogy az őt ábrázoló bábukat égette és nagy zsarolónak nevezte a sok ezres tüntető tömeg, hanem az volt fájdalmasabb, hogy egyre több ponton üt­közik a washingtoni, vala­mint a venezuelai 4 nemzeti érdek. Mindezt azért szükséges elmondani, mert az utóbbi évekig a 13 milliós Venezue­la az USA talán legfonto­sabb, zavartalan dél-ameri­kai bázisa volt. A térség olyan országa, ahol a tőke- befektetés a világon egye- düláló hasznot hozott: öt év alatt megtérült. Ez pedig busás jövedelmet kínált az amerikai monopóliumoknak. A századforduló után felfe­dezett olajlelőhelyek kiakná­zásával egyidőben áramlott a tőke északról. A 60-as évek végére az USA összes latin-amerikai tőkebefekte­téseinek egynegyede vene­zuelai talajba hullott. S in­nen származott a kontinens­ből kiszipolyozott profit fele. Washingtonban nem vélet­lenül nevezik Venezuelát olajparadicsomnak. Csakhogy az idők változ­nak, és sok igét múlt időbe kell tenni. Különösen az­után, hogy tavaly a vene­zuelai kormány állami kéz­be vette az olajipart. Azt az iparágat, amely a múlt év­ben tízmilliárd dollár bevé­telt adott az országnak. Az 1974. márciusában hatalom­ra került Carlos Andres Pe­rez kormánya néhány hó­nappal később az acélipart is államosította. Mindez, sok más ténnyel együtt a nemzeti kincsek védelmét, az amerikai ölelés lazítását szolgálja. A Mira- flores-palotában, ahol 17 éve nem volt katonai puccs, a kidolgozás alatt levő tervek most arra irányulnak, hogy az olajbevétel dollármillióit igazságosan elosszák. A nem­zeti jövedelemnek ugyanis több mint fele az ország la­kossága 4 százalékának jut. A csaknem 2,5 milliós Cara­casban közel egymillió em­ber majdnem múlt század­beli körülmények között él. A venezuelai belpolitika változásai jóval lassúbbak, mint a kormány külpoliti­kája pozitív vonásainak erő­södése. Lépései, intézkedései határozottan imperialistael­lenesek, Washington ellen irányulnak. (Találóan irta a panamai Critica című lap „az USA—Latin-Amerika politikai ringben a legtöbb ütést Kuba után Venezuela adta.”) A caracasi kormány kezdeményezője és aktív tá­mogatója volt az USA kizá­rásával létrejött Latin-ame­rikai Gazdasági Rendszer­nek, valamint a közös Ka- rib-tengeri flottának. Sőt, Venezuela hitelekkel, segé­lyekkel támogatja a közép­amerikai, valamint a Karib- tengeri országokat önálló nemzeti iparuk fejlesztésé­ben. A Ford-kormányzat az ún. kereskedelmi törvénnyel (az olajexportáló tagországok el­len szankciókat léptetett életbe) próbálta jobb belá­tásra bírn; a caracasi kor­mányt és igyekezett szembe­állítani a kontinens más or­szágaival. De a puska visz- szafelé sült el. A térség kormányainak többsége szo­lidáris Venezuelával és nem volt hajlandó részt venni a latin-amerikai külügyminisz­ter' csúcstalálkozón. Így kudarcót vallott a kissingeri „nagy párbeszéd”. A hatalmon levő Accion Democratica párt vezetője 1985-RE 150 EZER LAKÓ r Uj társadalom Alamarban Venezuela saját birtokába vette legfontosabb természeti kincseit: a vas- és olajipart. Venezuela Latin-Amerika legnagyobb olajexportáló országa és világviszonylatban is előkelő helyen áll a kőolajkitermelésben. A modern olaj­ipar Venezuelában 25 000 embernek ad kenyeret. (MTI külföldi képszolgálat) a balra nyitási politika je­gyében rendezte a diplomá­ciai kapcsolatot a szocialis­ta országokkal, köztük Ku­bával. Nemrég jelentették be, hogy a caracasi kormány — Mexikó után — megálla­podásban szándékozik rögzí­teni együttműködését a KGST-vel. Az elnök hang­súlyozta : „Rendkívül elő­nyös lenne számunkra is az olajipar, a bányászat, a me­zőgazdaság területén szer­zett tapasztalatok közös hasznosítása. Szívesen kül­dünk szakembereket tanulni a szocialista országokba.” Ezek a kijelentések, a ve­lük összefüggő lépések jog­gal okoznak gondot Wa­shingtonnak. Már csak azért is, mert az USA külföldről beszerzett olajának a fele Venezuelából származik. Másrészt: a venezuelai pél­da — a többi között a köze­ledés a KGST-hez — „ve­szélyes példa” lehet az új áramlatra fogékony Latin- Amerikában. Az sem elha­nyagolható, hogy a sokat utazó Andres Perez elnök szívesen látja vendégül a más társadalmi berendezke­désű államok vezetőit is. Igen hasznosnak tartja a személyes kapcsolatokat az új barátokat kereső, a füg­getlenségre, a kölcsönösség­re épülő venezuelai politiká­ban. A kapitalizmus idején Ha­vanna a gazdagok fényűző rezidenciája volt. A fővá­roshoz közel eső északi ten­gerpartot a természet cso­dálatos, gazdag növényzettel ajándékozta meg, ahol a nagyvárosokat sújtó kör­nyezeti szennyeződés isme­retlen maradt. Ez volt Ala­mar. Az építkezési vállalatok hamar felfedezték e környék előnyeit és nemsokára min­denfelé „Magánterület!” táb­lák jelentek meg. Rohamos urbanizáció jellemezte a ha­zai és külföldi — főként amerikai — burzsoázia által kisajátított birodalmat. A kö­zönséges emberek elől elzárt tengerparti sétányokat, a fel­iratokat, melyek „feketék és kutyák” számára megtiltot­ták a belépést, a tőkés ha­talom törvényesítette. Itt Alamarban is az 1959-es for­radalom győzelme vetett vé­get a burzsoázia uralmá­nak ... A lakáshelyzet súlyos gon­dot okozott a kubai vezetők­nek a forradalom után: a városi lakosság nyomorta­nyákon zsúfolódott össze, a vidéken élők pedig szétszórt településeken, pálmakuny­hókban húzódtak meg. Hoz­závetőleges adatok szerint 1959-ben 6 millió kubai kö­zül mintegy 700 000 teljesen hajléktalan volt. Az elmúlt 17 év alatt a lakosság szá­ma 9 millióra növekedett. Üj igények jelentkeztek, mi­közben a több mint 50 évig egzisztált ál-köztársaságtól örökölt áldatlan állapotokat sem volt könnyű felszámol­ni. A kubai társadalomfej­lesztési politika alapvető cél­ja, hogy a vidéki lakosságot fokozatosan újonnan épített városokba tömörítse, ahol a modern városi élet minden feltétele adott. Az új tele­püléseket a népgazdasági tervekkel összhangban hoz­zák létre. Fidel Castro 1971-ben fel­vetette, hogy különböző szakmák munkásaiból ala­kítsanak mikrobrigádokat. Az ötlet valóra váltása már négy évvel megszületése után általános nemzetközi elismerést váltott ki. Min­den egyes mikrobrigád 33 más-más szakmával rendel­kező munkásból áll. E mik- robrigádok építkezéseken dolgoznak, mialatt munka­társaik helyettesítik őket eredeti posztjukon. Az állan­dó építőipari munkásokkal együtt ők alkotják a lakás- építési akció fő erejét. A mikrobrigádok létreho­zása meghatározott szabá­lyok szerint megy végbe. A munkahelyi gyűlés minden önkéntesen jelentkező mun­kásra leadja szavazatát. Mik­robrigád tagja csak élenjá­ró dolgozó lehet, aki teljesí­tette vagy éppen túltéljesí- tette munkavállalásait és ily módon'-'fogástalanul meg tudja állni helyét a mikro- brigádban. A mikrobrigád-mozgalmat tulajdonképpen a burzsoázia által Alamarban félbeha­gyott munkálatok indították el. Alamar nem vált azzá a lakónegyeddé, amelyet a forradalom előtti kisebbség megálmodott. Naojainkban 23 900 ember lakik itt a mikrobrigádok által épí­tett otthonokban. Mintegy 184 éoület már teljesen el készült és 1985-re az ú.i városnak már 150 OfJO lako­sa lesz. Munkások ezrei özönlenek minden hajnalban A’amar felé. Lévén tökéletesen fel szerelt modern város. Alá marban mikrobrigádok által épített gyárak is vannak, csakúgy mint pihenő- és szórakozóhelyek, nanközi ott honok dolgozó anyák gyér mekei számára., általános- és középiskolák. c állandó au­tóbuszjáratok Havannába. Eloy Concepcion Perez Mindenki iskolája a rádióban A Magyar Rádió is kiveszi részét abból az akcióból, amelyet a felnőttek tovább­tanulására indítottak Min­denki iskolája címmel. Amint az Iskolarádió vezetői elmondották: műsoraikkal segítséget szeretnének nyúj­tani azoknak, akik már részt vesznek szervezett oktatási formában s szeretnék föléb­reszteni a tanulási kedvet azokban is, akik még nem szánták rá magukat a to­vábbtanulásra. A tanév első felében a VII. osztályosoknak, 1977 februárjától júniusáig pedig a VIII. osztályosoknak sugá­roznak műsort magyar nyelv és irodalomból, valamint történelemből hetenként egy- egy alkalommal, 30 percben. A történelmi összefüggé­sek jobb megértéséhez ad­nak fogódzót a dolgozók ál­talános iskolája VII. és VIII osztályosainak indított törté­nelemleckék. Ezekben szó lesz az osztályokról és kép­viselőikről, a társadalmi, val­lási közösségekről, a gazda sági, politikai, ideológiai harcról, a forradalmárokról nemzetről és nacionalizmus­ról, a tudományos szocializ­musról stb. Egy barátja panaszkodott Shirley MacLeine-nek a nagy drágaságra, amellyel európai útja során találko­zott. Különösen a szállodá­kat dr ágállotta: — Londonban fizetnem kellett egy pohár közönsé­ges ivóvízért is — mesélte. — Ó, ez semmi — vála­szolta a világhírű filmszí­nésznő. — Egy Azur-parti szállodában a tengerre néző szobát foglaltam le, s ami­kor megérkeztem, az igaz­gató így szólt: „A szoba ablaka a tengerre néz, mű­vésznő! Ide csak be kell dobni egy érmét, a függöny fel fog emelkedni, s az ab­lakon kiláthat teljes négy percig!”... Sámuel Beckett ír szár­mazású francia—angol re­gény- és drámaíró mondta: — Ha újságot olvasok, először a sportoldalt futom át, amely az ember eredmé­nyeiről ad hírt. Az első ol­dal ugyanis csak a sikerte­lenségeit jegyzi fel. Sophia Loren így emléke­zett vissza Peter O’Tooleval történt közös forgatásukról: — A La Mancha lovagja című filmben olyannyira tűzbe jött, hogy harapdálni kezdett. Úgy meglepett a viselkedése, hogy nem mer­tem megkérdezni tőle, mi lelte.-f Nem tudom, mit akart Sophiq. mondani. Na de akárhogy is volt, ha engem kezdett volna el harapdálni, én bizony csak annyit mondtam volna, hogy „még!” — válaszolta Peter O’ Toole, amikor megkérdezték tőle. mi a véleménye Sophia Lo­ren kijelentéséről. Mae West, amerikai szí­nésznő. aki nvolcvanhárom éve ellenére még mindig jól tartja magát, nemrég bará­ti társaságban panaszkodott, hogy amióta nem filmez, nagyon unatkozik. — Olvass! — javasolta neki emi barátnője. — Olnasnék is én. ha ^em lenne olyan bonyolult. Tud­niillik ha arra gondolok, hogy a szemüveg miatt le kell venni a műszem,pillá­mat, elmegy a kedvem az olvasástól... Fabio Testi olasz színész Ursula Andress legújabb vá­lasztottja. Az újságírók meg­kérdezték tőle, mi tetszik neki Ursulán, művészi vagy testi kvalitásai-e? A válasz: — Ella Fitzgerald is nagy művésznő volt mindig, még­sem vonzott soha... A szexuális nevelésnek szentelt tévéműsor nagy visszhangra talált Olaszor­szágban. A Gente című lap levelet kapott ebből az al­kalomból egy első osztályos kislánytól, bizonyos Gabriel­lától: „Hatéves vagyok — írja a kís olvasó. — Láttam azt a tévéadást, amelyben a sexről volt szó. Az orvosnő azt mondta, hogy a gyere­kek akkor születnek, ha apuka és anyuka szereti egymást, csókolózik és ölel­kezik. De az én szüleim örökösen civakodnak, úgy hogy egyáltalán nem értem, hogy jöhettem én és a kis- öcsém a világra? Glenn Ford amerikai film­színész megirigyelte Sophia Loren néhány év előtti könyvsikerét. A neves olasz színésznő ugyanis tésztakü lönlegességek receptkönyvét hozta nyilvánosságra. Szóval Glenn Ford is tollat fogott, Glenn is irt egy szakács- könyvet. Könyve cime: Kolbász, mint főétel. Romy Schneider osztrák színésznővel az ember sose tudhatja, hányadán áll. Ha valaki megkérdezi, hogyan vélekedik egy-egy új 'forga­tókönyvről, mindig azt vá­laszolja: fantasztikus! No persze, később kiderül, hogy nincs igaza. — Senki sem haragudhat ezért rám — mentegetőzött társaságban. — Az a film, amelyben játszom, mindig fantasztikus. Persze, azok a filmek sem rosszak, ame­lyekben nem játszom. Tehát aki engem kérdez, mindig ugyanazt a választ kapja. pAI MŰSOROK: RÁDIÓ KOSSUTH 8.27 Operarészletek 8.50 Utazás az agy körül 9.20 Zenekari muzsika 10.05 Iskolarádió 11.25 Válaszolunk hallgatóinknak 11.40 Colas Breugnon 12.35 Melódiákoktól 13.10 Törvénykönyv 13.51 Ezeregy délután 14.48 Éneklő Ifjúság 15.10 Áriák 15.34 Pete Seeger énekel 15.44 Magyarán szólva... 16.05 Harsan a kürtszó! 16.35 Liszt-művelt 17.05 Vidám történetek 17.27 Népzene 18.00 A Szabó család 19.15 A zongoraművészet aranykora 20.05 A gyógyítás és a személyiség 20.36 Népi muzsika 21.05 H. Kant: Az Aula (Rádióváltozat) 22.20 Évfordulók nyomában... 22.50 Meditáció 23.00 Könnyűzene PETŐFI 8,05 Kórusmuzsika 8.33 Nótacsokor 9.20 A szakszervezet tárgyalta 9.33 Derűre is derű 12.00 Verbunkosok 12.33 Arcképek a lengyel irodalomból 12.50 Hangszerszólók 13.25 Állatbarátoknak 13.33 Beszélni nehéz 14.00 Kettőtől hatig. . . 18.00 Amatőr könnyűzenei találkozó 19.33 Filmzene 18.41 Henryk Szeryng hegedűi 19.14 Könyvismertetés 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Mindenki iskolája 20.49 örökzöld dallamok 21.40 Fúvószene 22.43 Nóták 23.15 Zenekari muzsika MAGYAR 8.58 Tévétorna 9.05 Üszásoktatás 11.05 A kémia tudománya és oktatása 12.05 Iskolatévé 14.05 Üszásoktatás (Ism.) 16.10 A kémia tudománya és oktatása (Ism.) 16.50 Iskolatévé (Ism.) 17.25 Elmondanám a parlamenten — I. rész 17.35 Tovább a közös úton 18.10 Mindenki iskolája 19.20 Tévétorna 19.30 Tv-hiradó 20.00 Kisfilmek 20.30 Karamodzsa (Rövidfilm) 21.20 Világhírű színházak és rendezők (Dók.-film) 22.30 Tv-híradó 3. 2. műsor 20.00 Hangverseny­közvetítés 20.25 Jaszna Gora kincsei (Dók.-film) 20.55 Tv-híradó 2. 21.15 Könnyűzene 21.45 Arsena Lupin EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-’?l du. fél 4. fél ti r'< 8 órako' A lopakodó ho'd 20 ,'Zé/alókkal helyink EGRI BRÖÖY: (Telefon: 14-0 7) du. 'él 4. fél 6 és fél órakor Mi von doki? Színes amerikai vígjáték GYÖNGYÖSI PUSKIN: du. fél 4 órakor A cél kiválasztása I—II. Este 7 órakor Olcsó regény GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. fél 4 órakor Egykoronás románc du. fél 6 órakor A cél kiválasztása I—U HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Éjfélkor indul útjára a gyönyör HATVANI KOSSUTH: De hová tűnt a 7. század? FÜZESABONY: Kölyök Semmittevők

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents