Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-05 / 235. szám

V*AAAAAAA(AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAw*AAAAAAAAAAAAAAAiAAAAAAAAAA*AAi*AA# Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: Pénztárcák Manilában Manilában, a Fülöp-szigétek fővárosában meg­nyílt a Nemzetközi Valuta Alap és a Világbank évi közgyűlése. Elöljáróban: nem egyetlen szervezetről, hanem az ENSZ két testvérintézményéről van szó. Mindkettő a második .világháború vége felé 1944-ben ■ alakult az amerikai Bretton Woodsban. Nem a meg­alakulás színhelye, hanem a két szervezet pénzügyi jellege miatt a Wall Street (az USA üzleti központja) az első pillanattól kezdve mindkettőnek különös je- 1 lentőséget tulajdonított, és nem túlzás az a megálla­pítás, hogy az amerikai finánctőkének ma is mindket­tőben igen fontos szerepe van. A Nemzetközi Valuta Alap (angol rövidítésével: IMF) célja elvben a pénzügyi együttműködés meg­könnyítése, a valuták stabilitásának megóvása. Ha tehát a száznál jóval több tagország valamelyike arra hivatkozik, hogy. pénzügyi mérlege veszélyben van, hitelt kérhet. Erre a célra' közös betét született, amely- . hez a gazdag tőkés államok nagyobb arányban járul­tak hozzá — márpedig az IMF-ban a szavazat a betét nagyságától függ! Mivel a legnagyobb betétkvótája — ’ .a teljes összeg tizenhat százaléka! — az Egyesült Ál­lamoknak van, logikus, hogy oroszlánrészt játszik a szervezet döntéseiben. Hasonló struktúrájú az ugyancsak Washington­ban székelő Világbank, amely eredetileg azért szüle­tett, hogy finanszírozza a második világháború utáni nagy újjáépítési programokat. Mai1 jellege: afféle nemzetközi beruházási bank, amely mindenekelőtt ! hosszú és középlejáratú hiteleket folyósít, -a bankélet törvényeinek megfelelően. Washington uralkodó szerepe itt hasonló okból félreérthetetlen. A bankélet normái szerint mindig „azé a labda”, aki a legnagyobb mértékben járult hozzá az alaptőkéhez, ez pedig ebben az esetben is a Wall Street. Hogy Washington ezt a helyzetét komoly politikai eszközként használja, arra a legemlékezete­sebb példa az, amikor a Világbank megtagadta Nasz- szer elnöktől Asszuán finanszírozását. Mint ismeretes — bár ezt Kairóban sokan meglepően hamar elfelej­tették — a nagy gát végül is a szocialista országok segítségével épült fel... Az IMF és a Világbank jelenlegi ülésére a követ­kező tényezők nyomják rá bélyegüket: 1. Számos nyu­gati valuta, mindenekelőtt az angol font sterling és az olasz líra elhúzódó gyengélkedése. 2. Az üléssel ' égybeeső, rendkívül viharos japán és francia költség- vetési vita, amelynek fontos, belpolitikai vonatkozásai vannak. 3. A fejlődő országok igen népes csoportjának növekvő elkeseredése amiatt, hogy a köztük és a fej­lett országok között levő szakadék nem keskenyebb, hanem mind szélesebb lesz. Éppen az USA vezető szerepe miatt aligha való­színű, hogy ezt a szakadékot ez a két szervezet egyál­talán megpróbálná áthidalni. e*AA/SAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/VN*AAAAAAAAA*AAAAAAAAAAAAAA*AAAAAAAA 1 Tüntetés és „visszakozz” Spanyolországban Spanyolországban a hét végén is több ezer ember büntetett különböző követe­léseiknek alátámasztására. Vigo városában 15 ezernél is többen vonultak fel, jobb lakáskörülmények biztosí­tását követelve. Leonban (Kasztilia) másfél ezer diák tiltakozott az egyetemi tan­díjak felemelése ellen. A rendőrség feloszlatta a tün­tetést, mivel a diákok poli­tikai jellegű jelszavakat is hangoztattak. A spanyol kormány szom­baton hatálytalanította azt a királyi rendeletet, amely nyugállományba helyezte a fegyveres erők két magas rangú tisztjét. Madridi meg­figyelők egybehangzó véle­ménye szerint a nyugdíjazás a fegyveres erők tisztikará­ban nagy megütközést kel­tett, s ezért kénytelenek vol­tak visszavonni a rendeletet. Gromiko Brüsszelben Gromiko és Tindemans Gromiko szovjet külügy­miniszter Brüsszelben tár­gyalást folytatott Leo Tin­demans belga kormányfő­vel. A találkozón megálla­pították: elégedettek a szov­jet-belga kapcsolatok fej­lődésével. Hangsúlyozták a felek eltökéltségét, hogy az 1975. június 25-i szovjet- belga nyilatkozatnak megfe­lelően hozzájárultak a kap­csolatok különböző terüle­teinek további rendezéséhez. Ma reggel Baudoin király fogadja a szovjet minisztert majd a déli órákban a Szov­jetunió brüsszeli nagykövet­ségén a belga fővárosban akkreditált külföldi újság­írók tájékoztatására sajtó- konferenciát tart. Dzsumblatt párizsi megbeszélései valószínűtlen a közeli békekonferencia Vasárnap este Párizsba érkezett Kamal Dzsumb­latt, a Libanoni Haladó Szocialista Párt elnöke, s 45 perces megbeszélést folyta­tott Louis de Guiringaud francia külügyminiszterrel. A találkozó után a liba­noni haladó erők vezetője újságírók előtt kijelentette, hogy pártja kész részt ven­ni a Franciaország által ja­vasolt „kerekasztal-konfe- rencián”. Dzsumblatt hang­súlyozta, hogy a tervezett tanácskozáson csak a szem­ben álló libanoni felek kép­viselői vegyenek részt és feltételként jelölte meg, hogy Szíria nem lehet je­len a konferencián. „A li­banoniaknak maguk között kell megoldaniuk problé­májukat — jelentette ki a baloldali vezető — és Szí­ria semmilyen körülmények között nem vehet részt az ilyen találkozón”. A francia diplomácia ve­zetője a tárgyalásokról azonnal jelentést tett Gis- card d’Estaing köztársasági elnöknek, aki emiatt elha­lasztotta hét végi szabadsá­gát. Dzsumblattot megelő­zően lszmail Fahmi egyip­tomi külügyminiszter tár­Dzsumblatt (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) gyalt Párizsban és a meg­beszéléseken — mint isme­retes — a francia elnök felajánlotta, hogy békekon­ferenciát szervez a szem­ben álló libanoni felek rész­Az Intelligence Service titkai A londoni Waterloo pálya- udvar mögött a Westminster Bridge Roadon egy 19 emele­tes irodaépület, a Century Hall áll. A látogatóknak álta­lában azt mondják, hogy ez a Környezetvédelmi Hivatal köz­pontja, de ahogy ezt az In­ternational Herald Tribuna • egy cikkében olvashatjuk, az egyik 53-as busz színes bőrű, vezetője mindig „kémek és hazajáró lelkek, leszállni!” felkiáltással jelzi a megállót. 1, LEGENDÁK ÉS VALÓSÁGOK A buszvezető sokatmondó kiáltása magáért beszél. Jel­zi azt, mennyire megválto­zott Angliában az egykor le­gendákkal övezett kémszol­gálat helye, mennyire meg- köpott a „sivatagi” Lawrenc- ek. James Bondok dicsfénye. Nagy-Britanniában a kémkedésnek és az állami­lag irányított felforgatásnak nagy hagyományai vannak. 'Art- lehet talán mondani, Jy-'/- ott van a hajdani Brit íTVödalom többi patinás in­tézménye között, státusát biztosabban őrzi a Lordok Házánál. ’ .Az angol királyok már a „kora középkorban kiépí- t~ kémszolgálataikat, s éá em csupán az orszá­gé jelül ténykedtek, de szé­les körű hálózatöt hoztak lét­re a külföldi udvarokban is. 1876. október 5., kedd Jefim Csernyák szovjet tör­ténész több könyvet szentel Nagy-Britannia kémka­landjainak. „A titkos hábo­rúk öt évszázada” című kö­tetében leírja, miként szer­vezte meg az angol kémszol­gálat a franciák XV. századi hősnőjének, Szent Johanná­nak elfogását, és máglyán való megégetését. Később ennél nagyobb szabású ak­ciókat is végrehajtottak, habár a többi áldozatukat nem avatta szentté a római pápa. A XVIII. században már kialakult a későbbi Intelli­gence Service elődjének szervezete, a birodalmi hír­szerzés és kémelhárítás. Ke­vesen tudják, hogy fő szer­vezője és vezérügynöke Da­niel Defoe, a Robinson Cru­soe írója volt. A szervezetre a brit kormány fontos fel­adatokat bízott a század di­nasztikus háborúiban, az is­métlődő angol—francia ösz- szecsapásaiban. Bevetették a hálózatot a^: amerikai füg­getlenségi háborúban és a francia forradalom ellen is. Vaskos köteteket töltenek meg az angol kémszervezet tetteinek krónikái.. Az első és második világháborúban fő ellenfelük Németország volt, de 1917 októbere óta figyelmüket elsősorban a Szovjetunióra összpontosí­tották. .. Az Intelligence Service­nek mindig is jellegzetessé­ge volt, hogy ügynökeit az iralkodó osztályok fiaiból, az előkelő magán-középis­kolák diákjaiból, Oxford és Cambridge egyetemeinek hallgatóiból válogatta. Hogy csak néhányukat említsük: A század első éveiben, ami­kor Dél-Afrikában a búr há­ború folyt, a hírszerzésnek dolgozott Sir Winston Chur­chill, a későbbi miniszterel­nök, mint a Times tudósító­ja. (A kémszolgálat és a brit sajtó intim viszonyára még visszatérünk.) Részt vállalt a legendateremtésből Sir Robert Baden-Powell tábor­nok is. Mint emlékirataiban megírta, az első világhábo­rút megelőző években, ma­gát lepkegyűjtőnek álcázva derítette fel a német és oszt­rák—magyar partvédelmi berendezéseket. A bárói rangra emelt generális azon­ban elsősorban, mint a cser­készmozgalom megalapítója ismert, s a nemzetközivé vált gyermekszervezetet is felhasználta a brit imperia- lizums birodalmi ideológiá­jának terjesztésére. Az első világháború alatt ténykedett többek között a hirhedt-híres „sivatagi” Lawrence ezredes, aki ré­gészmunkáját cserélte fel a kémmesterséggel. Lawrence nem egyszerűen hírszerző volt, de nagyszabású politi­kai kalandor is. akinek si­került az olajban gazdag arab félsziget beduin tör­zseit fellázítania a törökök ellen. Még nem ért véget az első világháború, amikor az an­gol kémszervezet megkanta azó'a is állandó felada ‘>t — a Szovjetoroszország elleni hírszerzés és felforgatás ve­zetését. . i A szovjetország el­leni diverziók, a gyilkossá­gok, összeesküvések szerve­zése minden más feladatot a háttérbe szorított. Sok-sok kötetet tölt ki az angol kém­szervezet oroszországi ügyei­nek krónikája. Számtalan csoportot szerveztek, hajlan­dók voltak támogatni min­denkit, aki a szovjethatalom ellen fellépett. , Ugyanakkor az Intelligence Service, szö­vetségben a legreakciósabb konzervatív elemekkel, tá­madást indított a brit balol­dal ellen is. Ennek egyik klasszikus példája az úgy­nevezett „Zinovjev-levél” ügye volt. A külföldi hír­szerzéssel megbízott szerve­zetben, ahogy akkor 1924- ben nevezték, az MI—IC- ben készítették fel a hami­sítványt, amely szerint a Kreml szabotázsra és felfor­gatásra ösztönözte az angol kommunistákat, a baloldalt. A „dokumentum” nyilvános­ságra hozataláról a kémel­hárítás szervezete, az MI—5 gondoskodott egyetértésben a külügyminisztérium egyes tisztviselőivel és a Konzer­vatív Párt vezetőivel. Az időzítésről is gondoskodtak: a „levelet” a választások előestéjén hozták nyilvános­ságra. .. Az eredmény nem maradt el: Ramsey Mac Do­nald munkáspárti kormánya megbukott, nem jöttek létre a Szovjetunióval tervezett megállapodások. Jellemző, hogy az ügyben komoly nyo­mozást egyáltalán nem foly­tattak le, mert két tekinté­lyes londoni lap, a The Ti­mes és a Doily Mail teljesen magáévá tette a hamisít­ványt. Miklós Gábor (Folyt, köv.) vételével Dzsumblatt Kai­róban, elindulása előtt tar­tott sajtókonferenciáján tá­mogatásáról biztosította a „kerekasztal-találkozó” gon­dolatát. Kamal Dzsumblatt pári­zsi látogatása — mint a UPI hírügynökség írja — tovább erősíti azokat a francia reményeket, ame­lyek szerint a francia fő­város otthont adhat a vala­mennyi libanoni vallási és politikai csoportosulás rész­vételével megvalósuló bé­kekonferenciának. A Liba­nonban jelenleg folyó el­lenségeskedések mindazon­által arra utalnak, hogy a találkozó közeli létrejötte egyelőre valószínűtlen. Hurrikán Mexikóban A „Liza” nevű hurrikán! amely pénteken több mint 200 kilométeres óránkénti sebességgel söpört végig a mexikói Alsó-Kalifornia fél­szigeten, feltételezések sze­rint több mint 1200 halálos áldozatot követeli. Mint . a mexikói hatóságok vasárnap közölték: a hét végéig több mint 650 holttestre bukkan­tak, köztük a legtöbb 12 éven aluli gyermek volt. Hi­vatalos adatok szerint a hajléktalanok száma megha­ladja a 40 ezret. ■ A mexikói kormány szó­vivője vasárnap a helyzetet „rendkívül súlyosnak” mi­nősítette. A járványveszélyre váló tekintettel a hatóságok va­sárnap elrendelték a holt­testek azonnali elégetését. Halálos merénylet J a spanyol koronatanács egyik tagja ellen Az észak-spanyolországi San Sebastianban hétfőn kora délután ismeretlen fegyvere­sek agyonlőtték Cuipuzcoa tartományi tanácsának elnö­két, a spanyol, koronatanács tagját. (A 17 tagú korona­tanács János Károly király legfőbb tanácsadói testületé.) A hivatalából kilépő Juan Maria de Araluce y Villára egy száguldó gépkocsiból gépfegyvertüzet zúdítottak. Az első jelentések szerint a tartományi tanács elnöke és gépkocsivezetője a hely­színen meghalt, s a merény­lők golyói végeztek a koros- natanács tagjának autóját kísérő gépkocsiban ülő egyik rendőrrel, s a közelben tar­tózkodó egy másik rendőr­rel is. Magyarország—Venezuela — Peru Magyarország és Venezu­ela diplomáciai kapcsolatai viszonylag új keletűek, alig hét esztendős múltra tekin­tenek vissza. A — különö­sen az utóbbi két évben fejlődésnek indult — kon­taktusokat egy sor magas szintű látogatás alapozta meg. Legutóbb, idén már­ciusban Marjai József ta­nácskozott Caracasban kü­lügyi államtitkárként. Ma­gyarországon 1968-ban és 1971-ben járt külügyminisz­ter-helyettes vezetésével ve­nezuelai küldöttség, s 1975- ben látogatott el hazánkba — az országgyűlés meghí- várása — a venezuelai par­lament delegációja dr. Gon- zalo Barrios vezetésével. A két ország kereskedel­mi forgalma kedvezően ala­kult, bár a még kétség kí­vül meglévő fejlesztési le­hetőségek felkutatása és ki­használása a soron követ­kező teendők közé tartozik. A magyar ipar autóbuszt, szerszámgépeket, orvosi mű­szereket, izzólámpákat, gyógyszeripari alapanyago­kat szállít a lgtin-amerikai országnak, érdeklődnek azonban kikötőberendezé­sek, garázsfelszerelések és laboratóriumi műszerek iránt is. Az érdeklődés fel­keltését jól szolgálta a HUNGEXPO „Találkozás Magyarországgal” címmel rendezett kiállítása ez év júliusában Venezuelában. Ami a kulturális kapcso­latokat illeti: 1973-ban a két ország kulturális együttműködését szorgal­mazó okmányt írtak alá Venezuelában. 1975. óta egyetemközi megállapodás van érvényben az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a venezuelai központi egyetem között. Peruval 1969. óta vannak diplomáciai kapcsolataink, a magyar nagykövetség 1970 elején kezdte meg mű­ködését Limában. Az el­múlt. évek során gyakori- akká váltak a magas szin­tű látogatások, s 1973. jú­niusában — még mint gaz­dasági' és pénz''T-min-"izt»r — Budapesten járt Fran­cisco Morales Bermudez, Peru elnöke is. Kapcsolata­inkat 13 államközi megálla­podás fémjelzi, s 'az, hogy 1970-ben a két ország gaz­dasági vegyes bizottságot hívott életre. A gazdasági, kereskedel­mi kapcsolatok számotte­vően bővültek, az egyenjo­gúság és a kölcsönös elő­nyök elvén alapuló együtt­működést hosszú lejáratú megállapodások szabályoz­zák. Magyarország főként gépeket műszereket, gyógy­szeralapanyagokat és fo­gyasztási cikkeket szállít Perunak. Jó hírűek Peruban a magyar autóbuszok, s jelentős értékű, szerződést kötött a Ganz-'MÁVAG és az Elekro-Peru: a magyar vállalat berendezéseket szállít egy perui vízi erő­mű bővítéséhez. Perui im­portunk zöme fehérjetakar­mány, kávé. gyapot és szí­nesfém. A két ország műszaki-tu­dományos együttműködése az 1970-ben aláírt megálla­podás alapján bontakozott ki: magyar szakértők segí­tik Peruban a különböző műszaki rekonstrukciókat, s mezőgazdasági területen is sok került szakértők cseré­jére. A kulturális együtt­működést 1973. óta szabá­lyozza államközi égyez- mény, erre épülnek az egyetemközi megállapodá­sok. Jelenleg az ÉLTE és a limai Universidad Nációnál Mayer de San Marcos. a miskolci Nehézipari Műsza­ki Egyetem és a limai mű­szaki egyetem, valamint a Gödöllői Agrártudományi Egvetem és a limai agrár- tudományi egyetem között van érvénves együttműkö­dési megállapodás. 1971. óta San Marcos Egyetemen ma­gyar vendégtanárok is taní­tanak, míg nálunk, az EL­TE spanyol tanszékén perui tanárok látják el a lektori teendőket. 1968 óta Peruban tizen­egy, Magyarország életével foglalkozó kiállítás nyílt, 1974-ben nagy sikerrel ren- J-7ták m°g Limában a ma­gyar k"lt’-ra hetét, - rá egy évre Budapesten a n"-’ui kulturális napokat. (MT1>

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents