Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-30 / 257. szám

A lárw&ny

Új magyar film

A doktort alakító Kozák András

A nagy tüzek, a messzire világító fáklyák mindig elhomályosítják a kisebb őrlángokat. Bár gyakran éppen az őrlángokból csap fel a nagy tisztító tűz, amelyre évszázadok múlva is emlékeznek az emberek. 1848 fénye átragyogja a nemzedékeket, de mellette apró mécsesként pislákol például 1831. Pedig az 1831. esztendő észak-magyarországi eseményei — koleralázadás néven került be a történelembe — érlelték a reformkori gondolatokat, egyengették a szabadságharchoz vezető utat.

Gábor Pál érdeme, hogy a történelemkönyvek lapjain eipihent eseményre, mondhatnám epizódra irányította a felvevőkamerát, s ezzel a közönség figyelmét is. A járvány olyan történelmi film, amelynek egyszerű realizmusát helyenként romantikus elemek színezik. A képsoroknak nincs kettős értelmük, nincs parabola, egyszerűen igaz és szép a film, rokonszenves alkotás. Bár képsorai túlontúl kegyetlennek tűnnek. mint maga a kor és a történet, amelynek ábrázolására vállalkozott.

■ ■ ■ ■

őrtüzek riasztják az éjszakát, katonaság védi a hegyek közé zárt apró falvakat, amelyekben tulajdonképpen két járvány dúl: egyik a kolera, a másik a tudatlanság. A kolera halomra szedi áldozatait, de gyógyszere a bizmut is, amelyet túladagolva kapnak az emberek. Terjed a kolera meg a kétségbeesett hír is: az urak megmérgezik a parasztokat. S mert fenyeget az éhhalál is, az elkeseredett nép dühödten rohanja meg az úrilakokat, kastélyokat, gyújtogat, rabol, gyilkol — igazságot tesz a maga módján. Igazságot, de nem a legalkalmasabb időben.

Történelmünknek ez a csaknem feledésbe menő epizódja ugyanis számos ellentmondást hordoz magában. A sanyargatott nép éopen akkor rohanja meg földesurait, amikor a nemesség legjobbjai körében érlelődik a reformkor eszméje: közeledik a pozsonyi országgyűlés. A nemesség tehát 'hajlik a reformok felé, de erősebb félelme a néptől, a forradalomtól. A ' ""világosabb az osztrákok á’láspontja, taktikáznak, egy ideig eltűrik a parasztok felkelését, amely gyengíti a e°mzeti önállóság gondolatával foglalkozó nemességet, s ily módon erősíti a császári hatalmat. Wirkner. császári biztos, a film egyik leglökéletesebben jellemzett kulcsfigurája, egyértelműen képviseli ezt az álláspontot. Ő a? egyetlen, aki pontosan tudja. hogy mit akar és tisztában van azzal is. hogyan. „... Egy előrelátó politikában a jól időzített re- volúció is jól beilleszthető, sőt hasznos lehet” — mondja Balás doktornak, a történet központi hősének, akiről bizony elég keveset árulnak el az alkotók, Gábor Pál és Maróti Lajos a iilm írói.

Kétségkívül igazi drámát hordoz a történet, filmre- kívánkozót, érdekeset, izgalmasat. Kicsengésében ar- iól is szól: hol a helye az értelmiségnek, melyik oldalon kell állnia és bonyolult körülmények között milyen nehéz helyzetbe kerülhet, aki a nép oldalán vállalja a küzdelmet. Gondolatilag is gazdag ez a film, hiszen a sodró erejű történetből az is kiolvasható: már a kezdés pillanatában vesztésre volt ítélve a felkelés, mert hiányzott a megfelelő vezető és a forradalmi körülmények is.

A járvány hőse Balás János orvos, a kor kezdetleges medicinájával gyógyítja a betegeket. Politikus is, aki röpiratokat fogalmaz, így sürgene a reformokat, hogy elkerülhető legren a rrvdúció. Humanista ez az orvos, naFvsí.erü ember, mégis ellene fordulnak a parasztok, mert úgy érzik, az úri osztályhoz tartozik és egészségügyi rendszabályaival nemesi érdekeket szolgál. De ellenségesen néz rá a nemesség is, a császáriak pedig egyeneen rebellisnek tartják. Így őrlődik három tűz között, miközben mégis kialakul az eszmei együttműködés a néppel, mert vezetői — elsősorban a felkelést következetesen vállaló nincstelen jobbágy — megérzik benne a segítő szándékot.

A nép és az értelmiség egymásra utaltsága, történelmi találkozása teszi gondolatilag gazdaggá ezt a filmet, amely a jellemek plasztikusabb kibontásával sajnos, adósunk maradt. A telketlen jobbágy lázadása, a szolgabíró, a császári biztos elnyomó uralma nem kíván különösebb indokolást, bővebb képi motivációt, de a főszereplő orvos magatartása, annak indítékai már igen. Ismernünk kellene Balás doktor életútját, a filmnek érzékeltetnie kellett volna azt is, hogyan jutott el a hős a reformok követelésétől a harc vállalásáig.

önmagában ugyan szép és mélységesen tiszta a film | befejezése: a vérbe fojtott felkelés után az orvos eltűnik a szemünk elől, s legendaként él tovább az egyszerű emberek lelkében, akik majd Kossuth hívására figyelve 1848 felé menetelnek.

A film, bár igyekszik tisztázni a helyzeteket, de az érdekek szövevényében nem tudja pontosan eligazítani a nézőt. A történelmi háttér megrajzolása kitűnőnek mondható. Koltai Lajos kamerája előtt hatásosan mozog a tömeg, szuggesztí- vek, helyenként megrendí- tőek a képek, karakteresek a kiemelt arcok, mértéktartóak a színek. Eles a háttér, kontrasztos, csak az előtér homályos pontjai, elsősorban a főhős vázlatosan megrajzolt alakja okoz hiányérzetet. És figyelmeztet arra is, hogy a hatásosan rendezett tömegjelenetek, a széles nagy totálok, az í rói- lag is kimunkált dialógusok sem pótolhatják az emberi magatartások indító kainak ábrázolását, a jel lemzés mélységét.

A császári biztos szerepében. Szacsvag László a

film legegységesebb alakítását nyújtotta. Tetszett Kozák András drámailag jól megoldott Balás doktora is, bár felfedezhető játékában korábbi szerepeinek néhány vonása is. Két külhoni vendég is szerepelt a filmben: Ion Bog megrendítő erővel formálta meg a jobbágy alakját, Anna Chodakowska pedig a romantikus szere'- mi szálat Képviselő történetben kapott olyan szerepet, amelyet néhány hazai művészünk is joggal eljátszhatott volna. Reviczky Gábor, Koncz Gábor, Madaras József és Holt István formált még remek figurát ebben a rendezésben és látványban nagyvonalú, de néhány kérdőjelet is adó filmben.

Márkusz László

Bővülnek

filmművészetünk

külkapcsoiatai

Évről évre bővülnek film. művészetünk külkapcsoiatai: a szakma nemzetközi tévé. kenységét elsősorban a szocialista országokkal mind gazdagabbá és elmélyültebbé váló hatékony együttműködés határozza meg. Értékét jelzi, hogy a minden európai szocialista ország által forgalmazásra átvett magyar játékfilmek között olyan

— idehaza is nagyrabecsült

— művek szerepelnek, mint például Fábri Zoltán Hángy aboly, és a 141 perc a befejezetlen mondatból című munkája, Gaál István Holt vidéke. Kosa Ferenc Hószakadás című alkotása, vagy Mészáros Márta két rendezése: az Örökbefogadás és a Szabad lélegzet.

Érdekes és szemléletes a nyugati országokban legtöbb nézőt vonzó magyar filmek felsorolása; a János vitéz, a Még kér a nép, a Szerelem, a Szerelmesfilm, a Szind. bád és a Tűzoltó utca 25. című filmek mindegyike olyan alkotás, amely a hazai kritika elismerését, a nézők dicséretét is kivívta.

A szocialista országokban megrendezett, jelentős nemzetközi filmfesztiválok a két- és többoldalú konzultációs lehetőségek sorát teremtik meg számunkra: Moszkva, Karlovy Vary, Lipcse, Krakkó és Taskent ebből a szempontból kölcsönösen jelentős.

A legnagyobb együttműködési lehetőséget a Szovjetunióval megkötött kulturális munkaterv, továbbá a Szovjetunió állami filmbizottságával kötött kétéves egyezmény biztosítja.

Takarékossági világnap

Több mint Siárommilliárd forint a megyei takarékbetétkönyvekben

FÉL ÉVSZÁZADA, pontosabban 52 esztendeje határozták el a világ takarék- pénztárainak milánói értekezletén, hogy minden év október utolsó munkanapján megrendezik a takarékossági világnapot. A gondolat mögött meghúzódó cél önmagáért beszél, s az idő is bizonyította a legfontosabbat: a takarékosság és a jólét egyenes arányban állnak egymással. Ma már szükségtelen meggyőzni erről bárkit is, hiszen a tények mindennél többet mondanak. Országos adat: a múlt év hasonló időszakában a lakossági megtakarítások összege megközelítette a 80 milliárd forintot, az idén pedig már elérte a 88 milliárdot. Az egy főre jutó megtakarítás csaknem 8600 forint. A családoknak nemcsak egy, hanem több takarékbetétkönyvük is van.

Ami a tényeket illeti, megyénk is büszke lehet az eredményekre, összehasonlításként: 1968. augusztus 31- én a megye takarékbetétállománya 800 ezer 219 forint volt, 1975. augusztus 31_ én pedig már több mint há- rommilliárd forintot tett ki ez az összeg. A IV. ötéves terv időszaka alatt a megye takarékbetét-állománya megkétszereződött. Ami a takarékossági célokat illeti, legáltalánosabb a családi és a társasházépítés, valamint a személygépkocsi-vásárlás. Az elmúlt tizenöt évben a legdinamikusabban az OTP saját beruházású lakásépítése fejlődött, s ugyanez várható az új ötéves terv időszakában is. A tapasztalatok szerint valamennyi építési

Furcsa névvel — jó ügyért

TÜSZSZI — kicsit szokatlan az elnevezés, nem is valószínű, hogy az első hallásra mindenki tudja, mit rejtenek a hangok. A hivatalos elnevezés is elég bonyolult, egyetlen nekiiramo- dásra szinte ki sem mondható: Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda. Amelyikről most szólni akarunk, annak a székhelye Gyöngyös. Éppen öt éve, hogy létrejött.

Két napon át tartó program hívta az érdeklődőket, Gyöngyös és Heves, valamint a két járás párt- és állami vezetőit, művelődési otthonaik igazgatóit, népművelési szakembereit, ifjúsági klubjainak küldötteit. Annyian

jöttek el a hívó szóra, hogy megtöltötték a gyöngyösi városi művelődési központ

nagytermét. Itt Gácsi László, az iroda alapítója köszöntötte őket. majd elhangzott

egy névadó műsor a gyöngyöstarjám úttörők előadá. sában, és akkor máris a lényeghez érkeztek.

Ünnepségek és szertartások, szocialista tartalommal, népi fogantatású dallal és játékokkal. Egy új keret, egészen új tartalommal, a hagyományossá vált családi ünnepségek alkalmából. Ezt adja, ezt kínálja az iroda.

öt évvel ezelőtt mindez még gyerekcipőben járt, ahogy szokás mondani. Aztán az elhatározás ötleteket szült, pályázatokat hirdettek meg, járták a környező és távoli községeket, felkeresték az üzemeket, vitték a hangosítóberendezést, a lelkes úttörőket, pedagógusokat, akik mind csak egyet akartak: szép emlékű perceket nyújtani azoknak, akik életüknek egy-egy fontos eseményéhez meghívták a

rokonokat, a jó barátokat, a jó ismerősöket is.

Erről az öt évről szólt Holló Erzsébet is, az iroda mostani vezetője.

Ezeket az ünnepségeket, műsorokat, rendezvényeket, kísérleteket elemezték az előadók, mondtak véleményt róluk a hozzászólók, és nemcsak az elmúlt öt év eseményeit elevenítették fel, hanem a következő idők tennivalóit is megfogalmazták.

öt évvel ezelőtt kezdődött, azóta kiteljesedett a szervezet, megmozgatta a községek felelőseit, jó példáját átvették mindenütt és ma már új hagyomány erősödik mindenfelé — szocialista családi ünnepségek és szertartások teszik emlékezetessé egy- egy család életének egy-egy fontos szakaszát.

A szándék tettekben valósult meg.

(gmf)

formánál elsődleges gond volt a rendezési és beépítési terv hiánya, illetve késedéi. ,me, de a szűk kiviteli kapacitás is. A IV. ötéves tervben saját beruházásból 493 lakást munkáslakás.építő akcióban értékesített az OTP, míg a lakásépítő szövetkezetekben 93 lakás készült el hasonló feltételek mellett. Érdemes megemlíteni, hogy a kedvezőbb kamatfeltételek miatt és a kölcsön felső határának emelésével, a mun- káslakás-építés iránti igények ugrásszerűen megnőttek. A további igények kielégítéséhez az eddiginél még szorosabb együttműködésre van szükség az OTP és a tanácsok között.

A KÖZÉP- ÉS RÖVID LEJÁR ATÜ hitelek közül a legnagyobb emelkedés az elmúlt időszakban a személyi hitelszolgáltatásban volt. 1968 óta az igény ez iránt a hitelforma iránt megháromszorozódott. Az áruvásárlási kölcsönöknél a hitelállomány több mint kétszeresére emelkedett. Korábban a háztartási gépek vásárlása szerepelt az első helyen, az utóbbi időben viszont a bútor a legkeresettebb — áru- vásárlási hitel segítségével beszerzett — árucikk. Ami a mezőgazdasági kölcsönöket illeti, itt elsősorban a kis. kert-tulajdonosok fordulnak az OTP^hez.

A tanácsi bankfeladatok ellátása során az OTP többek között egyes fejlesztések mielőbbi megvalósítása érdekében hét esetben biztosított úgynevezett célhitelt, több mint hetvenmilliós ősz. szegben.

I

VÉGÜL az egyik közkedvelt témáról, a „Szerencsé, ről” néhány szót: eddig öí alkalommal fizettek ki a megyében öttalálatos lottónye. reményt. Kisebb találatokra 16 millió 213 ezer forintot, totónyereményekre pedig há. rommillió 694 ezer forintot fizettek ki. A gépkocsinye- remény-betétkönyvek a megyében 678 esetben hoztak szerencsét a betétkönyv tulajdonosainak.

(kátai)

Pénteken délelőtt Füzesabonyban, 24 takarékszövetkezet 1 képviselői emlékeztek meg a takarékossági világnap jelentőségéről. A me. gye takarékszövetkezeteinek munkájáról Fehérdi Béla, a MÉSZÖV takarékszövetkezeti titkárságának vezetője beszélt. Ezután a nap tiszteletére szakmai vetélkedőt rendeztek, amelyen a takarék- szövetkezetek szocialista brigádjai mérték össze tudásukat.

— Nagyszerű asszony a feleségem — büszkélkedett a barátom. — Imádjuk egymást. Sohasem veszekszünk, de még egy hangos szó sem esik köztünk. Nem mondom, régen előfordult, hogy ha későn jöttem haza, vagy ha túl sok pénzt költöttem, vagy ha túlontúl kedves voltam egy nőhöz. De ez ma már a múlté. Most úgy élünk, mint a galambok.

Hogy mi történt? önálló lettem. Nem függök a feleségemtől. Számos fontos kérdésben a döntés jogát fenntartottam magamnak. Azt csinálok, amit akarok. Ha akarom, így döntök, ha akarom, úgy. Az én döntésemtől függ.

Nagyszerű nő a feleségem. Tegyük fel, el akarok menni egy kedves kartársnővel a moziba munkaidő után. Tegyük fel. Mit csinál ilyen, kor egy átlcugférj? Ha. zudik. Azt hazudja,

hogy leltár van. behn

kell maradnia az üzemben, vagy a hivatalban. Aztán az ilyen kiruccanáshoz pénz is kell. Honnan szerez pénzt

egy átlagférj? Letagadja a prémiumot, vagy fizetésig kölcsönt kér.

Hogy csinálom? Mi a hely. zet nálunk?

Amióta szabad kezet kap. tam. amióta önálló vagyok, és önállóan döntök a saját ügyeimben, egyszerűen bejelentem a feleségemnek, hogy: „Drágám, ma este, munkaidő után moziba megyek egy kedves kartársrlővel!”. S ez n jó, ez a helyes. Nem kérem a feleségein beleegyezését a személyemet érintő ügyekben: nekem, magamnak kell döntenem:

1. Menjek-e moziba vagy ne menjek?

2. A feleségemmel menjek-e moziba vagy a kedves kartársnővel?

3. Lelkemre veszem, e, hogy otthon hagyom azt

a szegény asszonyt, mármint a feleségemet, vagy nem veszem a lelkemre?

A döntés joga az enyém. A feleségem leadta nekem. Nálunk nem az asszony dönt, hanem én. Én döntök abban is, hogy:

4. Képes vagyok-e más nő. re pénzt költeni, amikor a feleségemnek, mint mondja, nincs egy rongya, amit felvegyen. vagy nem Vagyok képes?

5. Merek-e hazajövet a gyerekeim szemébe nézni vagy nem merek?

6. El tudom-e viselni a szegény kis árvák tekintetét akikkel az apjuk — mármint én — nem törődik, vagy nem tudom elviselni?

Azt csinálok, amit akarok. Szabad kezet kaptam. Ha akarom így döntök, ha akarom úgy. Ahogy kedvem tartja, ahogy éppen kedvem szottyan. Önálló vagyok. Ab. ban is én döntök:

7. Hidegen hagy-e, hogy hazajövet a feleségem kisírt szemmel fogad vagy nem hagy hidegen?

8. Van-e bőr a képemen, hogy moziba megyek egy idegen nővel vagy nincs bőr a képemen?

9. Vállalom-e a veszekedést azért, hogy moziba mentem egy kedves kartársnővel vagy nem vállalom?

Ezekben a fontos problémákban teljesen egyedül döntök, anélkül, hogy valaki is beleszólna. Nem kell elő- zetesen kikérnem a feleségem véleményét, azt csinálok, amit akarok. Hidd el, ez a helyes. A feleségem nagyon okosan felismerte, hogy ön. állóságra vágyom, és azóta sok kérdésben önállóan döntök:

10. Vállalom-e a pofonokat a feleségemtől a moziért vagy nem vállalom?

11. Megéri-e nekem az a nő, hogy a feleségem kikaparja a szememet, vagy nem éri meg?

12. Megéri-e az a mozi, hogy a feleségem elhagy, vagy nem éri meg?

Ezekre a kérdésekre kell felelnem, ezekben a fontos ügyekben kell döntenem. A feleségem nem szól bele, rám bízza: azt csinálok, amit akarok. Nem függök tőle. S ez nagyon jó, ■ mondhatnám azt is, hogy felemelő érzés.

Hogy voltam-e már moziban egy kedves kartársnővel munkaidő után?

Nem voltam. Mióta önál. ló lettem, annyi fontos kér. désben kell önállóan döntenem, hogy egyszerűen nem futja az időmből ilyen mar. haságokra...

Mikes György