Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-26 / 253. szám

Mikor robbantottak falat Eger várában? MÉG A FORRÖ nyáron villámcsapásként érte nem­csak az egrieket, de az egész országot a hir: leszakadt és súlyosan megsérült az egri vár oly sok véres küzdelmet átélt Dobó-bástyája. Majd pedig három robbantássoro­zatról értesültünk, melyek közül kettő éppen az elmúlt napokban rázkódtatta meg a messze környéket, megsza­badítva az építményt a sé­rült, rongált falrészektől. Mivel több emberben me­rült fel a jogos kíváncsiság, hogy ismeretes-e a múltból hasonló esemény, úgy érez­zük, hogy hasznos szolgála­tot teszünk olvasóinknak, amikor rövid körképet fes^ tünk erről a valóban ízig-vé- rig izgalmas kérdésről. Lássuk előbb a várrob­bantásokat. Az egri erődít­mény meglehetősen lerom­lott állapotban került vissza török kézből, úgyannyira, hogy Buttler várparancsnok 170Ó-ban arról tett jelentést, hogy amennyiben nem tör­ténik meg a vár helyreállí­tása, az múlhatatlanul el fog pusztulni! A választ Lipát és a Haditanács hosszas ta­nácskozása nyomán a bécsi Udvari Kamara adta ki, amikor is 1702. február 7-én elrendelte 18 magyarországi vár, közte az egrinek is a maradéktalan lerombolását. Az Egerre vonatkozó ren­delkezés szerint a városfa­lakat azonban meg kellett tartami A külső vár felrobbantá­sára Egerbe vezényelték Ni­colaus Dupiont francia szár­mazású császári hadimér­nököt, aki Pfeffershofen bu­dai várfőparancsnok társa­ságában érkezett a helyszín­re. A várrobbantásokat a külső vár területén kezdték, az ottan; tüzérségi fegyver- állományt a budai várba szállítván. A ROBBANTÁST nagy apparátussal bonyolították le. A szokatlan munka, mely éppen három hónapot vett igénybe, 6 aknamestert, 12' kőtöröt, 2 kovácsot és 3 ezer jobbágyot igényelt, az utób­biak robotban végezvén a nehéz munkát. Az anyagok listáján találunk óriási mennyiségű lőport, vásznat a lőpornak becsomagolt ál­lapotban .a robbantólyukba való helyezésére, de nem hi­ányzott a sok faanyag és väs sem, a sok szerszám mellett, hiszen a lerobban­tott tömböket szét kellett apró darabokra törni, fe­szegetni. A munka 1702. március 31- én vette kezdetét és július 1-ére fejeződött be. Nem ke­vesebb, mint 14 ezer font, azaz 70 métermázsa meny- nyiségn lőport használtak fel az erős falak és bástyák fel- robbantásához! Az északi és a déli hosszanti falszakaszok viszonylag könnyen dőltek le. mert az erős alábányászás folytán már megdőlt álla­potban voltak. A munka rendkívül bonyolult voltára fényt vet egy naay fülesbás­tya megsemmisítés», melyet 6 akna,mrothan fúrt 24 ak­nával alánjaiból fordítottak ki, de még tor’ábbi robban­tásokat igenyelt a bástya teljes megsemmisítése. A kisebb-nagyobb aknaié.- rotba. és aknanyílásba 1300 röf vászonból készített zsák­ban. illetve hurkaformájú taszkokba töltött lőport az­után meglehetősen tömören lefn^ották nyirkos főiddel. — A robbantási munkák el- számo1 -'iából m°Ttud luk hogv 300—100 jobbágy robot teröórp riolnozott. a ledön­tött faiak felaorítását végző kőtörők száma pedig. 24 kraicár nanszámbér mellett kezö-vben 30—50, maid pe­dig 12, s végül csak 2 volt Az egri külső vár lerom­bolása a Budai Kamarai Adm'njsztráció kimutatása szerint 2303 forint 49 kraj­cárt emésztett fel. Ezek a . rendkívül súlyos anyag; terhek késztették az­után a kamarát, hogy a bel­ső vár megsemmisítésétől elálljon. Érdemes még azt is el­mondanunk, hogy nem utol­sósorban az a körülmény is közrejátszott a 18 magyar vár letöretésében, ahogy azok fenntartása rendkívül súlyos költségeket jelentett. de meg egyre jobban tartot­tak a bécsi Burgban attól, hogy az egyre élesedő kuruc mozgalom e várakat katonai bázisokul megszerzi magá­nak —, amint az egyébként Eger esetében rövidesen meg is történt. ÍGY PUSZTULT el tehát az egri külső vár, a hajdani huszárvár, hogy azután rö­videsen helyet adjon a vá­ros egy új lakókerületének, a Sáncnak, mely nevében em­lékeztet a hajdan ott állott erődítményekre. ★ No, de hogy állunk Eger vára korábbi századaiban a falomlásokkal, falszakadá­sokkal? Az első adatot az 1600- as években találtam, amikor ismeretlen helyen talán 100 méternél hosszabb várfal­szakasz dőlt ki, melynek helyreállításához még Borsod vármegye népét is a vár alá hajtották az egri basa fegy­veresei robotmunkára... Valamikor az 1753-as esz­tendő előtt történt egy sú­lyos várfalomlás, ugyanis Hazael Hugó páter ekkor készült térképe a mai Dobó utca 10—12. ház telkének megfelelően ábrázol egy jó­kora falszakadást. Ez a hely egyébként kritikus pontja a várnak. A térkép arról vall, hogv a ledőlt fal és a le­omlott földtömeg a két te­lek udvari részét teljesség­gel elárasztotta. A várfalak állaga 1801- ben már olyan aggasztó volt, hogy egymást érték a Helytartótanács helyszínelő mérnökei. Az 1801. december 3-án kelt mérnöki szakvéle­mény szerint „egyes veszé­lyes falszakaszok bármikor leszakadhatnak”. Kivált négy házat talált a császári geo- metra veszélyeztetettnek. S a tragédia nem váratott soká­ig magára ... Ugyanazon a napon megesett a baj! A vár történetének leg­tragikusabb falomlása 1801. december 3-án történt, ami­kor mintegy 36 méter hosz- szan, a mai Dobó utca 22— 24. szánni házaknak megfe­lelően „avult volta miatt” ledőlt a vár fala, porrá zúz­ván két nagy lakóházat. A borzalmas sorscsapás három halálos áldozatot követelt! A leomlott fal s a lezúdult hatalmas földtömeg az egész utcát elzárta. A tragédia elő­re sejthető volt. hiszen e pont felett emelkedett a bel­ső vár egyik ágyúdombja, melynek veszedelmesen dü- ledező voltát már 1—2 hó­nappal korábban jelezték a mérnökök, de a kijavítása költségei feletti vita alatt megtörtént a tragédia ,.. A VAR ALATTI lakosok beadvánnyal fordultak a vá­ros magisztrátusához: „Az említett vár más részeinek is — írják —, bizonyos ron­tással, ölessel fenyegető ál- lapotját geometránk meg­vizsgálása után által látván, hogy legalább életünket megmenthessük, kéntelení­tettünk tulajdon házainkat elhagyván Városunk más ré­szeire zsellérségre (bérlakás­ba) költözni.. De mivel ily roppant alkotmányt, mely több esztendők alatt, oly sok ezer emberek által temér­dek költséggel építtetett, el­bontására ily magányos vá­rosi lakosok, mint mi va­gyunk, teljességgel elégtele­nek volnánk, alázatosan ese­dezünk a Nemes Magisztrá­tus előtt avégett, hogy rész szerint halállal, rész szerint utolsó szegénységgel rémítő sorsunkat a gondviselő Föl- séges király elé terjesztvén, oly könyörgő rendelést kérni méltóztasson, mely által ve­szedelemben forgó életünk és egész életünkben keresett javaink bátorságba tétetőd- jenek...” Ekkor a teljes helyreállí­tás költségét 12 ezer forint­ra taksálta két szakértő mérnök. S 1803. július 22-én újabb falomlás rázkódtatta meg a várost! Ugyanaz a falsza­kasz dőlt le, mint melyről az 1753. előtti omlásról be­széltünk a Dobó utca 10—12 ház udvarára. Mérnöki szakvélemények alapján a vár akkor még fennálló magas falait erő­sen megkurtítják, s a vár te­rületén gondoskodnak a víz- elvezetésről. Sartory József mérnök értékes vizsgálata a várfalak állagáról ekkor ki­mutatta, hogy az idén nyá­ron leomlott DOBÓ BÁS­TYA ALAPJA IGEN ROSSZ! Egyébként már az 1700-as évek derekán szigorúan el­tiltja a püspökföldesúr a vár alatti telkeken pincék készítését a vár alá. Az 1803. júliusi várfalomlás után le­folytatott szigorú városi hi­vatalos vizsgálat azonban megállapította, hogy. ,,a fa­lak avult volta” okozta az omlást éá semmiféle repe­désnek, romlásnak nyoma se volt meglevő régi pincéje fa­lán. AZ EGRI VÁRFALOMLÁ­SOK históriájának egészen új lapjain találjuk az 1960- as évek elején a Dobó utcai várfalszaka^znak a restau­rálást követő tekintélyes, de emberéletet nem követelő le­szakadását — közel az elő­ző két omláshoz. A nyári Május 1. utcai falomlást követő robbantás egyébként napfényre hozta a Dobó-bástya északi szögleté­be befalazott, még a lovag­vár korszakból maradt hen­geres torony maradványait. Ezeket mesélték nekünk a vár ódon köveiről a levél­tár sárgult iratai és térké­pei. Sugár István A tudomány hírei RÉGI KOROK NÖVÉNYEI Elhagyott bányák környé­kén, vagy nagyobb méretű földkiemelésnél, ún. feltárás­nál gyakran találhatjuk ős­növények maradványait. Az őslénytan kutatói számára sokat elárulnak ezek a. ma­radványok: mikor, hol, miből és hogyan alakúit ki a mai növényzet, milyen volt a régmúlt idők növényvilága? Az őslénytan kutató n kívül a geológusoknak is sokat el­árulnak ezek a maradvá­nyok a régi korokról: mikor, milyen körülmények között kerültek ezek a növények a föld mélyebb rétegébe, mi­valószínűleg rosszabb hely­zetben vagyunk jelenleg, mint az elmúlt száz eszten­dőben bármikor. A múlt év­ben — 97 ország jelentése alapján — 1453 ember halt meg veszettségben és mint­egy félmillió beteget kellett védőoltásokkal kezelni. A1 betegség terjesztői főleg va­don élő állatok: a róka. a sakál, a farkas, a coyote, a szkunksz, a monguz, a me­nyét és a denevér. INKA LÉGGÖMB? Az ősi Peru történetét, kul­túráját különféle forrásokra támaszkodva kutatják, így lyen átalakuláson mentek át, milyen volt a múlt kör­nyezete, éghajlata, haszno­sulhat-e a növénymaradvány, mint nyersanyag? Előfordulhat — szerencsés körülmények között —, hogy az ősnövénynek az alakja és az anyaga is megmaradt a mélybe temetve, sőt olyan eset is ismeretes, amikor az ősnövényeknek még a zöld festékanyaga, a klorofill is fennmaradt. Más esetben csak a növény alakja ma­radt meg lenyomat formájá­ban, mint például a képen látható .őspáfrány esetében. Viszonylag gyakori, hogy csak a növény anyaga ma­rad meg, ilyen például a kő­szén. Ahhoz, hogy az ősnövény Valamilyen formában fenn­maradhatott. belső és külső tényezők szerencsés találko­zására vari szükség. A belső tényező a növény anyagára vonatkozik, a külső pedig a betemetődés körülményeire, hiszen a betemetődés véd­heti meg a növényt a bioló­giai, kémiai és fizikai pusz­tító erőktől. A VESZETTSÉG ÚJRA VESZÉLY Az Egészségügyi Világszer­vezet szakértő bizottságának jelentése szerint a veszettség elterjedtsége tekintetében pl. az utóbbi száz esztendő régészeti ásatásainak anya­gára, az utókorra maradt irodalmi emlékekre stb. Az inka repülésekre egy régeb­bi irodalmi emlék utal. 1709- ben egy Bartolomeo de Gus- mao nevű portugál szerze­tes Peruból visszatérve je­lentette királyának. hogy Peruban bennszülötteket lá­tott léggömbön repülni, sőt az egyik repülés startjánál jelen is volt. Mindez fél év­századdal Montgolfier bal­lonrepülése előtt... Napjainkban több olyan kísérletet végeznek, melyek­kel igazolni szeretnék azt, hogy adott térben és időben építhettek-e az inkák pl. olyan járműveket, amelyek­kel tengerre szánhattak, vagy a levegőbe emelkedhettek. Most ilyen ballonrepülési kísérletet készítenek elő a perui Andok lábánál, a Nazca melletti pampán, Li­mától 200 kilométerre délre. A léggömb olyan anyagból készül, amely annak idején az inkák rendelkezésére is állt. A ballont meleg levegő­vel fűtik fel. Tüzelőanyag­ként a Titicaca-tó mentén kitermelt száraz nádat hasz­nálják. A kísérlet sikere el­döntheti azt, hogy annak idején az inkák képesek vol- tak-e léggömböt építeni és ezzel a levegőbe emelkedni. A repülési kísérlet a „Con­dor I.” fedőnevet viseli. A bomba becsapódott — a meglepetés bombája. Az el­nöklő főosztályvezető, aki éppen vizet akart tölteni az előadó, a Vezető kartárs po­harába, kiejtette kezéből a vizeskancsót; a sok éve, a peremben légyre vadászó, ru­tinos pók elejtette biztosnak vélt zsákmányát; a kávét felszolgáló nőnek előbb a lá­ba roggyant meg, aztán a nagy egyensúly visszaszerzé­se során egyszerre nyolc résztvevő nyakába röpítette csészéstől a kávét. Heten ri­adtak fel szunyókálásukból. ketten a telefonhoz rontot­tak, valaki bezúzta a tűzol­tó-riasztókészüléket, volt, aki az ajtót, volt, aki a a csengőt nyomta és többen imádkozni kezdtek, biztosak lévén abban, hogy itt a világ vége. A hang pedig harsogott, de úgy. hogy a csillárt tartó, nem éppen vékony fügqőlánc is nyúlt néhány centit. ,.Micsoda duma ez, hahaha! Hát ki veszi ma már be ezt a demagóg b'ablát, amit itt elénk zagyváit a vezető kar társ? Minek képzel ő ben­nünket, hogy ilyen — elné­zést sem kérekl — bolond­4 A barátság születése gombával akar beetetni ben­nünket? Es máért nem be­szél nyíltan, magyarul? Azért, mert gyáva! Kínai szóvirágokkal akar port hin­teni a szemünkbe. De per­sze. mi ezt nem tűrjük.” Székborulás, zuhanás. Mó­nika, a jegyzőkönyvek min­denkori vezetője, a sok-sok értkezletet megélt, edzett Mónika elájult. Frigyes, az e'járó, aki háromszor kapott fegyelmit asztalcsapkodásért, csendesen zokogott és egyre csak azt hajtogatta: nem le­het igaz, baja van a fülem­nek, torzít a hallásom. Pedig nem torzított, nem volt semmi baj a fülével. Mint ahogy a teremben ülők hallásával. szemével sem. Amit hallottak és láttak, az nem vízió volt, hanem igen­is Picura Jenő előadó szemé­lyesen — becenevén Picurka — magasodott és dörgöit ott előttük. Az a Picura kartárs. és az a Picurka, aki eddig egyetlenegy értekezleten meg nem szólalt, akit az eltelt két évtized alatt, amióta itt előadó, nemegyszer kellett a szék alól előráncigálni, aho­vá vagy azért bújt, mert kri­tizálták, vagy pedig azért, mert dicsérték. Picura kart- társ ugyanis mindkettőtől, a dicsérettől és a kritikától egyformán félt. s ilyenkor nem bírt a széken megülni. Most pedig itt ágaskodik, örökké simára fésült haja a szemébe lóg. és mutatóujját a főnökre célozva sikoltja: „Hát. mit képzelsz, te. Ma­gos kartárs? Mi talán a fal­védőről léptünk le? És azt hiszed, hogy mi egy birka­nyáj türelmével nézzük, hogy te lelegelj előlünk minden di­cséretet és az összes prémiu­mot? Szeretnem azt szíves tudomásodra hozni, hogy nincs ráírva senkinek sem a homlokára, amikor a világ­ra huppan, hogy annak, amíg él, főnöknek kell lennie. Mert te. meg ne haragudj. Magos ”nrtárs — és ha megharag • zol is! — nem vagy allca' mas a vezetésre és — hogy megnyugtassalak — nem vol­tál alkalmas tíz évvel ezelőtt sem. Még folytatta volna, de hirtelen elfogyott a benne levő levegő, hát csak ezt sut­togta még: „csak ennyit akartam mondani". Nem szólalt meg utána senki, annyi nesz ssm hal­latszott a teremben, mint egy kriptában, az előbb ügyetlenkedő pókunk is há­lója mélyére húzódott visz- sza. Aztán az elnöklő főosztály­vezető felsegítette a Vezető kartársat, hogy az a vitát összefoglalja. A Vezető kar­társ megköszönte az építő bírálatot, ígéretet tett, hogy a hibáit kijavítja, még a mai napon benyújtja lemondását és a hátralevő éveit Picura kartárs felszólalása terjes-- t lsének szenteli. Végezetül őszinte szívből és nagy tiszte'ettel gratulált a kollektíva nevében Picura kartársnak, jó egészséget és hosszú életet kívánt néki ab­ból az alkalomból, hogy ma lépett a nyugdíj előtt álló védettek sorába. A munkahelyi tanácskozás a résztvevők zokog t aval és vastapsával ért véget. (papp) RÁDIÓ KOSSUTH 8.27 Muszorgszkij— Ippolitov—Ivanov: Leánykérés 11.14 A változó világkép 11.44 Mezők, falvak éneke 12.20 Ki nyer ma? 13.35 Melódiakokté) 14.00 Lengyel népzenei feldolgozások 14.18 Kéknyakkendős honfoglalók 14.50 Éneklő Ifjúság 15.10 Magyar szerzők müveiből 15.44 Magyarán szólva... 16.05 Harsan a kürtszó! 16.35 Munkásdal­f eldől gozások 16.46 Énekszóval, muzsikával 17.05 Fiatalok stúdiója 17.30 Tenoráriák 18.00 A Szabó család 18.30 Esti magazin 19.15 Mindenki zeneiskolája 20.07 Mindenki mondja a magáét 20.37 Technikai szünet 20.40 Bach-müvek 21.05 Húszas stúdió 22.20 világhírű vonós­négyesek 23.25 Operettrészletek PETŐFI 8.05 Fúvósátiratok 8.20 A oóiiz bűvöletében 8.33 Nótacsokor 9.33 Derűre is derű. . . 10.00 A zene hullámhosszán 12.00 Granadai vásár (Operettrészl.) 12.33 Arckének a lengyel irodalomból 12.F0 Dvorzsák-művek 13.25 Növénykedvelők ötperce 13.33 A Párizsi Népi Kórus énekel 14.00 Ketttől hátié.. . 18.00 A francia sanzon nagy előadói 18.33 Barangolás régi hang­lemezek között 18.52 Népi zene 19.15 Tenger a tervezőasztalon 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Mindenki könyvtára 21.03 Zenés portré 21.48 Nóták 22.33 Tíz perc külpolitika 22.43 Dzsesszfelvételekből 23.25 Prokofjev: A hamupipőke c. balett III. felv. SZOLNOKI RÁDIÓ 17.00 Műsorismertetés — Hírek — öt perc rockmuzsika 17.10 „Kényszerhagyma” — Riport 17.20 Szolnok megyei és békési népdalok 17.30 Utcáink nevei — Dzsesszklub Szolnokon 18.00 Alföldi krónika 18.15 Ritmuskoktél 18.28 Hírösszefoglaló — Müsorelőzetes TCJ MAGYAR 8.00 Tévétorna 8.05 Iskolatévé 13.05 Iskolatévé (Ism.) 17.151 Sakk-matt 17.35 Megtakarított milliók 18.10 Mindenki iskolája 19.20 Tévétorna 19.30 Tv-híradó 20.00 G. B Shaw: Brassbound kapitány megtérése 22.10 Gondolatok a munkáról 22.30 Tv-híradó 3 2. MŰSOR 20.01 Zene, zene, zene. . . 20.40 A kripta kincsei (Bolgár film) 21.10 Tv-hfradó 2 21.30 Utazás Tokióba (Japán film) ! | mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4 és fél 6 órakor Az utolsó szolgálat Színes, szinkronizált ameri­kai film Este 8 órakor Jelenetek egy házasságból I—II. ingmar Bergman színes svéd filmje EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) du. fél 4. fél 6 és fél 8 óra­kor Tölgy azonnal jelentkez­zen! Színes, szinkronizált román film GYi *NGrYÖSl PUSKIN: du. fél 4 és háromnegyed 6 órakor Az öt'idik pecsét Este 8 órakor Ülünk egymáshoz drágám GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. fél 4 órakor Az ötödik pecsét dik fél 6 és este fél 8 órakor Felső tízezer HATVANI VÖRÖS CSILLAG: du. fél 4 és este 7 órakor Volt e^vszer egy vadnyu­gat I—II. HA1"' v\' KOSSUTH: Szénék és bolondok FÜZESABONY: Látogatók

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents