Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-15 / 218. szám
Iskola a képernyőn MA DÉLUTÁN minden különösebb ünneplés nélkül megkezdődik az oktatás az ország legnagyobb iskolájában. Magyarországon mintegy egymillióan nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát. Pedig viind az egymillióan felnőttek, vagy legalábbis túl vannak az iskolaköteles korhatáron. És ami ugyancsak fontos, ezek az emberek dolgoznak, részt vesznek a termelésben. S bármilyen dicsérendő a felnőttek oktatásában tapasztalt évtizedes igyekezet, az egymillió nem csökken, sőt félő, hogy emelkedik, hiszen jelentős az „utánpótlás”. A statisztikai adatok arról árulkodnak, hogy 100 nappali tagozatos tanulp közül tízen nem fejezik be 16 éves korukig a iskolát. S ami még jobban elszomorító: az évek során a tízből csupán egy szerez általános iskolai végzettséget, kilenc még csak kísérletet sem tesz erre. Nem jobbak és nem rosz- szabbak az arányok Heves megyében sem, ahol a tanácsok és a fáradhatatlan pedagógusok évről évre szorgalmazzák a felnőttek oktatását. Az igyekezethez társuló sokféle kedvezmény, könnyítő intézkedés nyomán ezrek tanultak, s vizsgáztak is felnőtt fejjel, de csak az eddigi módszerek már nem tudnak lépést tartani a sürgető idővel. Ezt ismerte fel a televízió, amikor a rádió közreműködésével létrehozta az ország legnagyobb általános iskoláját. És egyben az ország legjobban felszerelt iskoláját, amelyben a korszerű technikán túl írók, művészek, kutatók és ismert szakemberek segítik a pedagógusok munkáját. s ezen keresztül egymillió „diák” néző és hallgató művelődését A televízió szinte felfedezte önmagát. Rádöbbent saját lehetőségeire és az oktatás, a művelődés szolgálatába állítja vitathatatlan népszerűségét is. A vállalkozás nagysága óriási, de ugyanúgy mérhető a felelősség is, hiszen egymillió nézőnek — de lehet, hogy ennél is többnek — szól az adás. A képernyő pedagógusai nem tudják áttekinteni az „osztályt”, nem ismerik pontosan a „tanulók” ízlését, műveltségét, s élettapaszta- pasztalatát sem. Ebben az országnyi méretű iskolában nem lesz névsorolvasás, nem kérik számon a hiányzást, a kimaradást és a mindennapi leckét sem. A műsornak, a televíziós óráknak kell a képernyőhöz vonzani az embereket. Olyan színesen, érdekesen kell tálalni a tananyagot, hogy a következő órán is a televízió előtt üljön az egymillió „öreg” diák. Sőt talán még többen is! A Mindenki iskolája ugyanis nemcsak azokhoz szól, akik nem végezték el az általános iskolát, hanem azokhoz is, akiket az órák, az adások újszerűsége serkent arra, hogy felmelegítsék mindazt, amit már tanultak. Nem beszélve arról, hogy a rohanó idő mindig új ismeretekkel gazdagít. Számítani lehet „vendéghallgatókra” is, olyan iskolásokra, akiket kíváncsiságuk, érdeklődésük ültet a képernyő elé. GONDOS ELŐKÉSZÜLET, sokoldalú tájékozódás, széles körű vita előzte meg a mai tanévkezdést, amely a televízió talán legnagyobb vállalkozásának nyitánya lesz. De bármilyen körültekintés és okos szakszerűség övezi is a műsort, az egyes órákat, ez az iskola sem nélkülözheti a társadalom sokirányú segítségét. Ahol felismerték a kezdeményezés nagyszerűségét, az oktatás és a köz- művelődés új és — előlegezve a bizalmat — hatásos formáját, ott már szervezik a konzultációs központokat, köröket. Hogy gyorsan átvegyék a tévé nyújtotta stafétát, s az üzemekben, művelődési házakban, könyvtárak ban és klubokban szervezett formában segítsék mindazokat, akik tanulni és vizsgázni akarnak. A képernyőn megjelenő adás ugyanis csupán a kéz det. amelyet másoknak kell folytatniuk. Mert bármilyen sokoldalú a televízió, vannak korlátái is: a képernyő pedagógusától nem kérdezhet a diák. De lehet kérdezni itt a megyében, a vám sokban, községekben, kérdezni lehet mindenütt, ahol pedagógusok vannak, ahol népművelők tevékenykednek. hiszen ők valamennyien tagjai a 'Mindenki iskolája hatalmas és erős tantestületének. Kissé elcsépeltük már a szót: komplex, de itt és most helyénvaló a kifejezés, mert a televízió, a rádió adásai rendszeres ismétlései a módszertani útmutatást is tartalmazó Mindenki iskolája olvasókönyv, valamint az oktatás és közművelődés helyi intézményei, együtt, egymást segítve, kiegészítve formálják az emberek gondolkodását és kínálják a tudást, a művelődést. Ha az iskolák, könyvtárak, klubok és művelődési házak magukénak tekintik és programként kezelik ezt az országos iskolát, és saját közösségükhöz igazítják a módszereket, akkor tanév végén sokan, nagyon sokan együtt mondhatjuk: jó munka volt. NEMCSAK A VÁLLALKOZÁS, a tét is óriási. Egymillió tanuló, vagy még ennél is több néző illetve hallgató érdeklődését felkelteni és figyelmét lekötni. Kapcsoljuk be a készüléket. .. Márkusz László Szidike kisasszony hatvani föltámadása A kávéházi cigányprímás, Harkocsány, férjet keres eladó lányának, Szidikének. Ki más lehetne a jelölt, mint az ugyancsak jó muzsikus Dongó Dani, egy olcsó csehó fiatal bandavezetője, udvarol- gatván úgyis a házhoz. Nemcsak nász lesz ebből, hanem erősödik az elit zenekar, szá- mítgat a prímás. De közbeszól a csehóbeli kasszírnő, vörös hajjal és vörösen lángoló szenvedéllyel. Szereti Danit, el is csábítja. Amiből persze hét határra szóló botrány, a kisváros csöndjét fel- abajgató veszekedés kerekedik. Szítja ezt Áskara, a szintúgy Szidike kezére pályázó kontrás. Hogy végül is papucs lesz Daniból, s időlegesen elsimul az ifjú házasok közt támadt vihar? Vezérlő ebben szerelem, belátás, néhány zúgó pofon, ami hasonló közegben mindennapi kenyér, s vezérlő a konfliktusba keveredett Kakuk Marci, ez az örökkön visszatérő, jellegzetes Tersánszky- figura. Az 1920-as évek sikere ismétlődött meg a Déryné Színház hatvani vendégelőadásán, amely Szakcsi Lakatos Béla és Csemer Géza jóvoltából zenésített változat, tisztességgel őrizve a szabályos szerkesztésre, műfajhatárokra fittyet hányó Tersán- szky J. Jenő mélységes életismeretét, nyelvi sajátossá-- gait, lecsúszottak és mélyből jöttek iránt érzett rokonszen- vét, s azt a felülmúlhatatlan bájt, üdeséget, ami az író egész művészetéből árad. Erről az oldalról közelített a műhöz Petrik József rendező, alaposan kihasználva a- 1976. szeptember 15., szerda pék, amelyeket Makai Péter tervezett. S ha most\ megyénk több településén folytatódik Szidike kisasszony újszerű, hatásos föltámadása, része lesz benne a jelenetekhez kavargó, rikító színekkel idomuló jelmezkollekcióinak, Ék Erzsébet érdeméből. A művelődési központ felújított színháztermében csupán a nézősereg kulturált elhelyezéséről feledkeztek meg ezen az estén. Jobbára megviselt, szeges, nyikorgó kerti székeken nehéz figyelemmel végigülni három órát, ha megannyit „rátesznek” is a Déryné Színház jubiláló, lelkes színészei, akiket hasonló művekkel mindig szívesen látunk Hevesben. Moldvay Győző Műemlék virágüzlet Budapest első virágszalonja 1905-ben épült a. Váci utcában. Az üzlet falait Márk Lajos pannói díszítik, a berendezés márvány kandalló, korabeli ülőbútorok. intarziás asztalok és pultok. A Virágért korhűen helyreállított műemlék üzletét ismét megnyitotta PHI- LANTIA néven. (MTI fotó — Várkonyi Péter — KS) Minisztériumi állásfoglalás a tiltott orvosi magángyakorlatról Mikor fogadhat el pénzt az orvos? Avagy: mikor nem fogadhat el a betegétől vagy annak hozzátartozójától? — sokat vitatott, kedélyeket borzoló kérdések ezek, amelyekről olykor még az orvosok véleménye is eltér egymástól. A korábbi ezzel kapcsolatos rendeletet ugyanis többféleképpen értelmezik. magyarázzák. Ezért különösen figyelemre méltó az Egészségügyi Közlöny legutóbbi számában megjelent minisztériumi állásfoglalás a tiltott, intézményeken belüli magángy akorlatról. A rendelet — amelynek egységes értelmezése érdekében állásfoglalást kellett kiadni — belső, »szakmai intézkedés. Az orvosokhoz, pontosabban az egészségügyi dolgozók rendtartásáról szól, s kevés beteg ismeri, mit. hogyan szabályoztak benne. Az állásfoglalás most pontokba szedve részletezi, mikor követ el az orvos tiltott, jogszabályba ütköző cselekményt. amelyért fegyelmi felelősséggel tartozik. Eszerint, ha az orvos a betegét — a béutalási szabályok megkerülésével (!) — bármilyen állami rendelővagy gyógyintézetben vizsgálja meg, részesíti gyógykezelésben, semmilyen ellenszolgáltatást nem fogadhat e] érte. Függetlenül attól, hogy fenntart-e valahol magán- rendelőt. s van-e vagy nincs engedélye a magángyakorlatra. Ugyanakkor nincs joga ahhoz sem. hogy a nála jelentkező beteget ellássa, ha arra szakmailag ■ vagy a kérdéses intézmény, osztály munkarendje alapján nem illetékes. Külön foglalkozik az állás- foglalás a megkülönböztetett ellátás kérdésével. Ezzel kapcsolatban leszögezi, hogy az intézetben ápolt beteget csak szakmailag indokolt módon, kizárólag a szakmai szempontok alapján lehet ellátni, gyógykezelni. Ezért az az orvos, aki — a betegnek vagy hozzátartozójának kérésére — ettől eltérően, bárkit pénzért, illetve annak a reményében részesít megkülönböztetett ellátásban, az orvosetikát sértő módon, jogtalanul jár el. Felelősségre kell vonni azt az orvost is — hangsúlyozza a közlemény —. aki az intézetben ellátott, kezelt beteget ellenszolgáltatás fejében rendeli vissza magához, függetlenül attól, hogy akár az intézetbe, munkahelyére, akár a magánrendelőjébe. Ugyanígy tilos, hogy a magángyakorlat keretében ellátott magánbetegét az orvos — jogszabállyal ellentétes módon — intézeti munkahelyére irányítsa, ott kezelje és saját osztályára, részlegére felvegye, felvetesse. Magánbetegek esetén a tilalom a kiegészítő laboratóriumi, röntgen stb. vizsgálatokra is kiterjed. Ezeket a vizsgálatokat — magánbete. geknél — sem az orvos intézeti munkahelyén, sem más egészségügyi intézményben nem végezhetik el. A minisztériumi állásfoglalás kitér a végrehajtás és az ellenőrzés követelményeire is. Egyebek között előírja, hogy aki az említett jogszabályt megszegi, az elien fegyelmi eljárást kell indítani, ügyelve arra is. hogy a büntetés kellően tükrözze az elkövetett vétség súlyát. Ezek érvényesítéséért, a rendszeres és szigorú ellenőrzésért — saját területén —. mindenütt az érintett intézet, kórház, klinika, szanatórium vezetője köteles gondoskodni. E kötelezettségek elmulasztása esetén pedig — fegyelmi eljárás keretében — az intézmény vezetőjét is felelősségre vonják. Szimfonikus zenekarok cserekoncertj e Az egri és a szolnoki szimfonikus zenekarok művészeti vezetői megállapodtak abban, hogy mindkét város érdeklődő közönségét megismertetik produkcióik legjavával. Szeptember 18-án az egriek látogatnak el a Tisza-parti városba, s este 7 órakor, az ottani megyei művelődési központban hangversenyt adnak. Bemutatják Farkas FeWVNAA/WWWVWVWWWVVVWVV* pedig csupán a körötte zaj-? ló kocsmajelenetek révén? szerzünk jobbára tudomást. Hangulatos kiegészítő, s a} megérdemelt siker komolyé részese viszont a Pusztai? Magdolna vezette kis zene-j kar. A színpadi adottságokhoz mérten jól hatott a? tánctervező Barta Judit ko-? reográfiája. Célnak megfe-? lelöek a szemünk láttára? változó-alakuló színpadké— Papa! — kiáltott Jean futás közben kifelé az udvarra —, holnap szülői értekezlet lesz...! — Már megint? — kérdezte az apja, de ezt Jean már nem hallotta, mert kint focizott a pajtásaival a ház előtt. Apja nem örült a hírnek. — Menj el csak és beszélj az osztályfőnökével, — mostariéban sokat foglalkozik a gyermekünkkel... — biztatta a felesége. És másnap este hat órára elment a szülői értekezletre. — Jó napot, René úr — köszöntötte szívélyesen az osztályfőnök, amolyan középkorú, szikár ember. — Azért kérettem, mert szeretnék önnel a kedves fiáról beszélgetni. Jean rosszul tanul. De ez még nem minden. Sajnos, puskázik is. A legutóbbi történelemórán a szomszédja dolgozatát másolta le. — Nem akarom elhinni... — tiltakozott René úr. madt két gyermekben is1 egyszerre? Szerintem ez el-' képzelhető... — Végül is valóban elképzelhető. De van egy harmadik kérdés is. így szól: Mikor halt meg Napóleon? Az', ön fiának a szomszédja így J válaszolt rá: Nem tudom. Es', az ön fia így: Én sem... Antalfy István fordítása renc Furfangos diákok című szvitjét. Mendelssohn e-moll hegedűversenyét, valamint Dvorzsák IX. szimfóniáját. Vezényel Farkas István karnagy, a hegedűszólista Gyarmati Vera lesz. Szeptember 25-én a szolnokiak érkeznek Egerbe, s az egri Megyei Művelődési Központ nagytermében mutatkoznak be. Mozart Varázsfuvolájának nyitányával. Haydn Üstdob-szimfoniájával és Liszt Esz-dúr zongoraversenyével. Vezényel Báli József karnagy, közreműködik Szabó Csilla Liszt-díjas zongoraművész. Világ és nyel? Világ és nyelv — ez a címe az eszperantó magazin folyóirat utódjának. A most megjelent első szám már dr. Balázs János és dr. Deme László, a két ismert nyelvészprofesszor közreműködésével készült. A lap törekvése: témái még gazdagabban és változatosabban tárják fel a világ soknyelvűségéből eredő problémákat, a nemzetközi kapcsolatok nyelvi nehézségeit; s nem .utolsósorban az idegen nyelvek ok-: tatásának és tanulásának —* a tanárok és tanítványaik számára egyaránt érdekes —< elvi. gyakorlati kérdéseit. A Világ és nyelv bemutató számában hat országgyűlési képviselő is megszólal, köz. tűk Benjámin László költő és dr. Bognár Rezső akadé* mNN HERVE NECR: Iskolai dolgozat — Pedig ez ény. Kérem, győződjék meg ■óla. Itt van a c ét füzet. Vem nehéz fel- smerni a csa- ást. íme, az el. ;ő kérdés: Ki ;olt az uralko- ló Napóleon itán? A vá- asz: XVIII. * éajos. — Nos, tanár úr, ez még nem bizonyít semmit. A válasz helyes, mindkét gyerek ezt írta. — Ez természetesen logikus. De nézzük csak a második kérdést. így hangzik: Hová száműzték Napóleont. A válasz: If szigetére... — Ez persze tévedés. De hát nem képzelhető el, hogy ugyanaz a téves gondolat tá
