Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-11 / 215. szám
Népfrontakciók az „olvasd népért” Az olvasö népért mozgalmat felkaroló népfront — a tanácsok, a közművelődési intézmények és a társadalmi szervezetek részvételével — az idén október 1. és 31. között rendezi meg a falu egyik legrangosabb közművelődéspolitikai eseményét, az .,őszi megyei könyvhetek”- et. Társadalmi küldetése mindenekelőtt az aprófalvak, teleoülések a kulturális centrumoktól távol élő, művelődési lehetőségekkel kevésbé ellátott lakosság körében a könyv népszerűsítése, az olvasás iránti érdeklődés felkeltése. A rendezvény célja a Hazafias Népfront olvasó népért mozgalmában fogalmazódik meg, csakúgy, mint a műszaki irodalom hagyományossá vált országos eseménye, a műszaki könyvnapok októberi rendezvényeinek törekvése. A népfront művelődéspolitikai tevékenységének e fontos területén az eltelt években szinte megszámlálhatatlan helyi kezdeményezés segítette eredményesen az olvasás megszerettetését. a könyv közkinccsé tételét. Budapesti napok Moszkvában KIRÁLY ANDRÁSNÉNAK, A BUDAPESTI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRÁNAK NYILATKOZATA Ismeretes, hogy az 1975. évi „Moszkvai napok Budapesten” viszonzásaként a jövő héten — szeptember 13. és 19. között — „Budapesti napok Moszkvában” rendezvénysorozat zajlik majd a szovjet fővárosban. Megkértük Király Andrásnét, a budapesti pártbizottság titkárát: tájékoztassa olvasóinkat a várható eseményekről. — Mi a jellege, politikaikulturális tartalma ezeknek a rendezvénysorozatoknak? — Budapest és Moszkva több évtizedre visszanyúló baráti kapcsolatokat ápol. s ezek sajátos kifejezési módja az immár hagyományossá vált kulturális napok megrendezése. A kapcsolatok folyamatossága teszi lehetővé, hogy mindig a legfrissebb bemutatókból, kiállítási anyagokból, filmekből válogassuk össze a tervezett programot. — Ez alkalommal arról Egykoronás románc Csehszlovák filmvígjáték Már a főcím pergése közben halljuk Karel Gott hangját, amint arról énekel, bárha csak lehetne ő Paganini, bizony hegedűn is eljátszaná azt, amit érez. Így csak énekel, hangjában is adja azt az egyéniséget és készséget, amely világsztárrá tette őt. Azért egy filmet végigénekelni, végigzenélni nem lehet, bár ebben az esetben valóban ürügy minden filmmese; arra jó, hogy valamilyen cselekmény először elvigye a Junior klubba a nézőt. hogy aztán a zenei produkciótól a szálak már többé el se váljanak. Petya ipari tanuló a Tesla- gyárban. Ügyes fiú, mindenki szereti, dédelgeti. A film szerint a legrokonszenvesebb tizenéves a gyárban, akit csakis a frissen érkezett és hamvasszőke Maruna szerethet csak meg. Nagyon, s halálosan. nagyon bátortalanul, nagyon naivan. A film írója és rendezője Zbynek Brynnyeh azonban késleltetni kénytelen ezt az egy estére betervezett érzelmi kibomlást, aminek se alapja, se kalapja nincs egyéb, mint a megszokott séma. amit a nézőnek így vagy úgy, de tudomásul kell vennie. Az alkotó nem is sokat törődik az apró bukfencekkel. hiszen ő is tudja: a külső máz és a régi ötletek inkább csak alkalom a zenés-énekes kavalkád felvonultatására. Petya és Maruha szerelmi históriája még akkor sem tölti el túláradó melegséggel szívünket, ha közben a nagy sztárok eredetiben, saját magukat alakítva beavatkoznak az életükbe, akarva-akarat- lanul is. Sőt, még az a csoda is megtörténik, hogy kora reggel kelve, illetve le sem fekve Helena Vondrac- kova és Nada Urbanková kocsival viszi a kollégiumig Petyát. az éppen szerencsés ifjú lovagot. Sőt. mindkettő csókkal búcsúzik tőle — mint a művészek közt szokás. A „legsőtebb” meg az, hogy a jó pajtássá ereszkedő Karel Gott Petya rövid kérésére a kollégiumi lányok ablaka alatt még egyszer elénekli a Paganinire emlékeztető dalt. Az énekesek közül Rudolf Cortest nem említettük még. Kellemes bariton és örökifjú; úgy látszik, akinek van mondani- és dalolnivalója az ifjúság számára, az maga is örökifjú marad. Mégis és újra csak Karel Gott az, akiről érdemes e film kapcsán beszélni. Ö az akiért jelen esetben a film írója és rendezője tollat és celluloidot ragadott. Ahogyan ezen a filmen megjelenik, kicsit kövérebben, kisimultabb arccal, mint annak idején, amikor első alkalommal láttuk a magyar tévében. Mosolya kiszélesedett, arcával úgy játszik, mint a legjobb színészek. Mégis úgy érezzük, hogy az a régebbi, az a lelkesedő, az a nevető, az a soványabb arc igazabb volt, mint ez. Mint ez a mostani. amelyen a kiszámítható hatás számjegyeinek az árnyéka is látszik olykor. Hangja teltebb lett. de már nem olyan merész az ív. amit bejár a skálán; nem rapszodikus, nem akar kitörni. mint a vulkán, csak érezteti, hogy még mindig van benne elég tűz az érzelmek tolmácsolásához. Az operatőr. Emil Sitorek jól mutatja be azokat a helyszíneket, amelyeket a film hősei bejárnak. Karel Svoboda zenéje szórakoztat. Ízelítőt adnak számai, mitől és hogyan érzékenyülnek el a mai fiatalok Csehszlovákiában. A film fináléjában felhangzó egyveleg azt bizonyítja, hogy a zeneszerző is van legalább akkora talentum, mint a pódiumra lépő, azaz a filmben fellépő énekesek. Farkas András adunk számot, mivé lesz, hogyan alakul nap nap után a város, miként élnek fővárosunk lakói. A Budapesti napok Moszkvában programjához szorosan illeszkedik a két főváros pártbizottságának együttműködése. Katona Imrének, a budapesti pártbizottság első titkárának vezetésével ez alkalommal is politikai delegáció vesz részt a kulturális napok programján, s egyben ismerkedik a moszkvai pártszervezetek munkájával. — A magyar—szovjet barátság ápolásának kitűnő, mondhatnánk, hagyományos formál a testvér- megyei, illetve testvérvárosi kapcsolatok. Hogyan illeszkedik be ebbe az állandóan erősödő láncba a mostani rendezvény, különös tekintettel arra akiemelkedő szerepre, amit a két nép barátságának ápolásában a fővárosok kapcsolatai betölthetnek? — A sajtó, a rádió és a televízió jóvoltából az ország közvéleménye ismételten értesülhet a testvérmegyei, illetve testvérvárosi kapcsolatok friss fejleményeiről. Amennyire gyümölcsözőek és hasznosak ezek a baráti szálak, annyira jó tapasztalatszerzési forrásul szolgál Budapest tanácsi vezetése és pártbizottsága számára is mindaz, amit a Moszkvával kialakított munkakapcsolatok lehetővé tesznek. A jövő heti programról a moszkvai párt- bizottság vezetői egyébként úgy nyilatkoztak. mint Moszkva kiemelkedő kulturális és politikai eseményéről ebben az időszakban. — Az előkészítés során azt tapasztaltuk, hogy kitűnő feltételeket teremtettek vendéglátóink mind a színházi és filmbemutatók, mind pedig kiállításaink számára. A rendezvények színtere is biztosíték arra. hogy több tízezer moszkvai ismerkedhet meg az eddiginél alaposabban hazánk fővárosával, a magyar kultúrával. — Mondhatna-e végül valamit a várható programról? — Címszavakba sűrítve: színház, film. kiállítás, zenei életünk bemutatása és sport szerepel a műsorban. A Budapesti napok Moszkvában programját a koncertek kitűnő színhelyén, a Csajkovsz. kij-teremben kezdjük el. szeptember 14-én, A megnyitón a két főváros pártbizottságának első titkárai mondanak ünnepi beszédet. A Tátrai-vonósnégyes, az Operaház művészeinek bemutatkozását szovjet művészek fellépése követi majd. Reméljük, legalább olyan örömet jelent Moszkva lakóinak a magyar—szovjet barátság szobrának felavatása a Druzsba.parkban, mint az ajándékozóknak. Budapest dolgozóinak. A szobor Búza Barna szobrász és Zilahy István építész művészi alkotása. amelynek eredetije Budapesten tekinthető meg a X. kerületi Magyar—Szovjet Barátság Parkban. — A szovjet népgazdasági kiállítás egyik modern pavilonja ad helyet a Budapest 1945—1976 bemutatónak. A kétezer négyzetméternyi területen átfogó képet igyekszünk adni fővárosunk több évtizedes fejlődéséről; mód lesz arra is. hogy a kiállítás nyújtotta élményt a fővárosról szóló filmvetítésekkel egészítsük ki. — Budapest két színháza is bemutatkozik Moszkvában. A Thália Színház László-Ben- csik Sándor Történelem alulnézetben és Mihail Solohov Emberi sors című színművével lép a közönség elé. A Madách Színház esztrádmű- sorával — Budapest köszönti Moszkvát — nemcsak a moszkvai Esztrádszínházban. hanem a szovjet főváros két jelentős nagyüzemében, a Li- hacsov Autógyárban és a Csapágygyár kultúrpalotájában is fellép. — A jövő heti moszkvai kulturális programban magyar filmbemutatók és legszebb könyveink kiállítása is helyet kaptak. A sport sem marad ki: vívásban, asztali- teniszben, női röplabdában mérik össze erejüket budapesti és moszkvai sportolók. A hasznos tapasztalatcserét szolgálja az a két előadás, amelyet városfejlesztési és közoktatás-politikai kérdésekről tart a főváros főépítésze, valamint a fővárosi tanács művelődésügyi főosztályának vezetője. — Joggal mondhatjuk tehát — fejezte be tájékoztatóját Király Andrásné —, hogy találkozók egész sorá várja Budapest küldöttéit. Bizonyos, hogy valamennyien sök hasznos élménnyel, a két főváros tovább mélyülő barátságának jóleső érzésével térhetnek majd haza. U. L. Népfrontkongresszus előtí Bótáné Gyepes Jutka: Méltó leszek a bizalomra Csak valami bonyodalom ne legyen az esetből! Mert bizony, ha netalán valaki akadékoskodni kezdené rajta, hogy lehet az, hogy a megye Gyepes Jüdítőt jelölte a Hazafias Népfront országos kongresszusára, s nem ő, hanem Bóta Andrásné érkezik meg... illetve mégis ő, de nem Gyepes Judit, mert mégis Bótáné. .. Judit mosolyog a magunk keltette kis bonyodalmon: — Annyira azért mégsem komplikált a dolog. Csak arról van szó, hogy amikor jelöltek, még a leánykori nevemen szerepeltem, most meg nemrég férjhez mentem, így már valóban nem Gyepes Judit, hanem Bóta Andrásné érkezik meg a kongresszusra. Ily módon tehát sikerült tisztázni a helyzetet, ez azonban mit sem változtat a tényen, hogy Jutka mindössze még csak húszesztendős, s bár ilyen eseteken egyre ritkábban csodálkozunk manapság, azt mégis el kell ismerni, hogy igen fiatalon jelölték erre a szép küldetésre. — Igen, engem is váratlanul ért — magyarázza. — Az a helyzet ugyanis, hogy nemrég még iskolába jártam, tavaly végeztem el a vegyipari szakközépiskolát, így éppen- hogy egy éve kerültem ide, a Finomszerel- vénygyárba. Persze, nem sok mozgalmi múlttal. Igaz, az iskolában végeztem KISZ-munkát, az Ifjú Gárdának pedig tagja és —igaz, csak rövid ideig — századparancsnoka is voltam. Itt szintén dolgozom a KISZ- ben és természetesen részt veszek a most alakuló Ifjú Gárda szervezésében. — Ezek szerint el lehet mondani, hogy Gyepes Jutka, illetve Bóta Andrásné aktív részese a4 ifjúsági mozgalomnak, és ezzel érdemelte ki, hogy küldöttként részt vehet a népfront országos kongresszusán? — Különösebben nagy aktivitásról azért ne beszélO MMkM 1976, szeptember 11., szombat (1. rész) Már csak a neve nyár. Az arc szép még távolról, a kacagás is messzihangzó, a járás is ringó, kecses, de ha jobban megfigyeli az ember, felszakad belőle a sóhaj; Bezzeg, tíz évvel ezelőtt! Süt a nap is, kerek képpel mosolyog a földre, hanem a melege, a heve nem a régi többé. A fák is zöldek még, a patakok mentén friss fű sarjad, terhűktől nyögnek a szőlőtőkék. Magukban hordozzák az ígéretet, de a szántások fölött már ökörnyál úszik és délután hűvös szél borzolja a leveleket, miközben véresen csúszik le a gömbölyű tűzkorong az erdő mögött. SZALAY ISTVÁN: Vénasszonyok nyara A dinnyeföldet nem őrzi senki, a földbe vájt dinnyéskunyhók üresen ásítoznak, mintha kínálnák magukat a juhászoknak: — Gyertek! Pihenjetek meg, tárva előttetek az ajtóm! A szél a naplementtel megerősödik és végigszalad a nyárjason, beszedi rajtuk az aznapi vámot. Pénzeső hullik és szépen himbálózva, diszkréten zizegve érnek földet a falevelek ... A róka mérgesen belekapar egy egérlyukba és arra — Hűvös van! Húzd össze magadon a kabátot — biztatja a juhász a kisbojtárt, és füttyent a kutyának, mert süldőnyúl után veti magát a szántás szélén. gondol, hogy néhány hét múlva cudar világ lesz errefelé. Levetkőzik az erdő, betakarítják a kukoricát, a napraforgót és csak imitt- amott akad majd búvóhely, ahová húzódni lehet. A szél alábbhagy napnyugtával, elhalkul a kacagása, de az értők megértik a gúnyt, a szemtelen fenyegetést. — Itt vagyok! Halljátok! Nem akarok most ujjat húzni a nyárral, de néhány hét múlva jön a leszámolás... — Együnk dinnyét, Estván bátyám — gondol egyet a bojtár, de az öreg csak köp maga elé. — Belecsinált Lőrinc — dobja oda a gyereknek a szót olyan hangsúllyal, mintha rég tanult leckét felejtett volna el, majd botjával végigvág az egyik görögdiny- nyén, amely úgy loccsan szét, mint egy törökfej hajdanán a csatában. — Nézze, milyen szép piros! — mutatja a gyerek, de az öreg tovább pirongatja: — Ettél-e már ciberét? — Mért kérdezi? — ma- kacskodik a fiú. — Ettél, vagy nem ettél? — Ettem hát! — Mikor ettél? — ősszel, amikor édesanyám főzte a lekvárt. — Miért nem karácsonykor? — Mert nem akkor van ideje. — Nahát... — zárja le az öreg a példázatot és int a kutyának: — Eridj csak amarra, Rákhel! '«aMMtort A kutya nagyot kerül és perceken belül összetereli a csellengőket, és méltóságteljesen elindul a nyáj a ho- dály felé. Valahol fácánok gallyainak éktelen lármával, fogolycsapat hurrán a napraforgó szélén, mert észreveszik a rókát, aki nem éhes ugyan, de úgy gondolja, ha már itt van, elkap egy fogolycsibét utóételnek, mivel ha beköszönt a nemszeretem idő, úgyis nehéz napok jönnek. A fogoly még rugdalózik egy ideig, de aztán jobban összeszorítja a fogát, hogy csendben maradjon a falatnyi madár. — Legalább megszabadultál a tél gyötrelmeitől, — gondolja jótékonyan a róka és leül a szántás szélén, mert meg kell várnia a traktort, amely szörnyű dübörgéssel, silóval megrakva a tanya felé tart. Párák gyűlnek a mélyebb fekvésű katlanokban és az égen elő-elő bújnak a csillagok. A dülőutak nagyokat nyújtózkodnak, mert napközben ugyancsak megtapossák hátukat a behemót gépóriások, a kökénybokrok pedig zizegve kívánnak egymásnak jó éjszakát és sajnálják a vén őzbakot, aki ma este életében először vigyázatlan volt és egy fél métert előlépett a takarásukból. — Hallottátok? — kiáltották a mátyások. — Hallottátok? (Folytatjuk) jünk. Nekem a gajvánüzem- ben van a munkahelyem, három műszakban dolgozom, így elképzelhető, mennyi időm marad... Persze, amit lehet, ami telik az erőmből, azt megteszem. De túl sokra nem szabad gondolni. Tudom, hogy sokan lennének mások, akik inkább megérdemelnék ezt a küldetést, én a fiatal koromnak is sokat köszönhetek, és talán, hogy bíznak bennem, hogy méltó leszek a bizalomra. .. Jutkában valóban bíznak a munkahelyén, s ennek a bizalomnak egyelőre úgy próbál eleget tenni, hógy közelebbi ismeretséget igyekszik kötni a népfrontmozgalommal. — Egyelőre még keveset tudok erről — mondja búcsúzóul. — Annyit azért mégis, hogy igen széles területen mozog, nagy szerepe van a városok és falvak fejlődésében, az emberek gondolkodásmódjának alakításában és a választások előkészítésében. .. Persze, ezekről sokkal többet lehetne beszélni, mindenesetre nekem jó előiskolát jelentett, hogy mint üzemi küldött, részt vettem először a körzeti, majd a városi, végül pedig a megyei fórumon, így jártam ki a kongresszusi küldetés iskoláját. Ilyen magas szintű tanácskozáson én még sohasem vettem részt, így nagyon várom, nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen is lesz, kikkel találkozom majd, kikkel kötök ismeretséget. A kérdésekre nem sokáig kell várni a választ.- A Hazafias Népfront országos kongresszusára rövidesen elindul Heves megye küldöttsége is, köztük — fel- nőttes komolysággal — az ifjú asszony, Bóta Andrásné, aki azért egy kicsit kislány is még. Köpenye szintén; akár az iskolásoké — talán onnan hozta magával a gyárba? — rajta a nevével, cir- kalmasan, szépen kihímezves Judy. Amikor Jutka ezt oda hímezte a köpenyre, még diáklány lehetett. Aztán dolgozó. Később fiatalasszony. Most pedig: kongresszusi küldött. B. Kun Tibor
