Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-09 / 213. szám
Őszi nyitány A rajt elmaradt Nem érkezett meg a répa ITT VAN HÁT AZ ŐSZ, amitől annyira féltünk. Az elmúlt hetekben néhány kérdőjel már megoldódott, de most újabbak tornyosulnak előttünk. Annyi bizonyos, hogy az elkövetkező két-két és fél hónapban senkinek nem lesz módja „lazítani”, kényelmeskedni a mezőgazdaságban. Mert minden húr feszül, legfeljebb különböző mértékben. Az aszály idején elhangzott jó tar ácsok — néha vészkiáltások — halló fülekre találtak. Talán soha nem volt még oly szervezett aratásunk, mint ez a mostani. Az előzetes „házi számvetések” szerint minden megyében jobb volt az átlagtermés búzából, mint tavaly. Nem volt pusztába kiáltó szó az sem, amely a nyáron a szalma megmentését és a másodvetéseket sürgette. A gondos munka eredményeként jelentős készletünk van a szükségtakarmányként is számba vehető szalmákból, a másodvetések területe pedig többszöröse az előző évek átlagának. Különösen értékes második termés várható azokon a helyeken, ahol mertek aszályban vetni. Jó lenne ezt az értékmentő, kockázát- vállaló szokást a következő évekre is megtartanunk, mert soha nem tudhatjuk, hogy mit hoz a holnap. A megmentett, illetve a földből kicsikart többlettakarmány és -zöldség pedig most aranyat ér. Mert zöldség- és gyümölcskultúránk egéről sajnos nem sikerült elűzni a mostoha időjárás felhőit, takarmányhelyzetünk pedig a legenyhébb kifejezéssel élve is szoros. Legfontosabb takarmány- növényünk, a kukorica, becslések szerint közepes termést ad majd. Ám aszerint, hogy hová, mikor érkezett és honnan, mikor távozott az aszály, rendkívül nagy a szóródás. Egyes helyeken nem volt, aminek használjon az eső, mert a szárazságban nem kötött szemet a kukorica. Be kellett silózni. Másutt viszont az utolsó órákban érkezett csapadék segítségével még a közepesnek is fölébe emelkedtek a várható hozamok. SZEMESTAK ARMÁNY- GONDJAIXK tehát előreláthatóan megoldhatók lesznek, — búza, árpa, kukorica — korántsem mondható azonban el ez a tömegtakarmányokról. össze! még a nyárinál is fontosabb lenne, hogy megmentsük a takarmányoz- ható melléktermékeket. Ennek azonban megnehezíti útját — bármily furcsa — technikai fejlettségünk. A kukoricát és a cukorrépát ugyanis túlnyomórészt gépekkel takarítjuk be és ezek a masinák a kukoricaszárat és a leveles répafejet általában elpocsékolják. Óvoda épül Mikófalván Mikófalván, mint másutt is oly sok helyen, régi gondjuk a kisgyerekes szülőknek, hogy nincsen a községben óvoda. Pedig eddig is sok asszony vállalt, s a jövőben még több vállalna a környékbeli gyárakban, vagy üzemekben munkát. Az idén, ha minden jól megy, végre fölépül a háyom éve nagyon óhajtott óvoda. A régi községi tanács épületét alakítják át erre a célra a mikófalviak. A tervek szerint 25 csemete számára lenne a hatalma« házban ebédlő-, játék- és pihenőszoba, valamint konyha. Persze, mindez nem olcsó dolog, hiszen csak a tető rendbehozatalára elment 250 ezer forint, s még hol vannak a falak, hol a berendezés. De a szülők, s a község más lakói is fölajánlották, hogy akár két- háromszázezer forint értékű társadalmi munkát is vállalnak. Így, remélhetőleg az év végére már oviba indulhatnak a mikófalvi gyerekek is. Szabadjon itt emlékeztetnünk arra, hogy volt nekünk egy őszünk, amikor ugyancsak gondban voltunk a technikával. A két év előttire gondolunk, amikor a gépek belefulladtak a sárba. Akkor a szükség tucatnyi kitűnő megoldást szült, a gazdaságok kínjukban kidolgozták, hogyan lehet feneketlen sárban is betakarítani. Nos, most azt kellene kitalálni — kidolgozni, hogyan lehet magas technikai szint mellett is megmenteni a melléktermékeket. Hallottunk már olyat, hogy a kukorica-adapteres szovjet kombájnokra felszerelik azért a szalmagyűjtőt is, mert így a kukoricaszárnak legalább egy részét össze lehet gyűjteni. Azután hallottunk olyat, hogy a cukorrépa-kombájnok előtt külön gépekkel begyűjtik a levelet, esetleg más gépekkel a répafejet is. így életrevalónak tűnik az a gondolat, hogy akinek a háztáji gazdaságában kukoricaszárra, vagy répafejre van szüksége, annak lehetővé teszik, hogy a közös táblákból egy részt kézzel letörjön, vagy felásson, mert így a melléktermék teljes egészében hasznosítható. Nagyon fontos, hogy amikor a tömeges betakarítás sorra kerül, sok helyen alkalmazzák ezeket a módszereket és még újabbakat is dolgozzanak ki. A TÖMEGES BETAKARÍTÁS ideje pedig nincsen messze. Helyenként napokon, másutt heteken belül elérkezik a nyárit messze fölülmúló munkacsúcs zaklatott időszaka. Távol álljon tőlünk, hogy agrotechnikai tanácsokat akarjunk adni, de annyit mégis el kell mondani, hogy a legfontosabb értékmérő a gépek minél magasabb teljesítménye, a naponta betakarított termény minél magasabb tonnaszáma legyen. Bűn lenne például egy műszakban üzemeltetni a gépeket csupán azért, mert a traktoros „neheztel” ha éjszaka más ül a gépére. Sok traktorunk van, de még több a munka, hiszen itt kopogtat már a vetőszántások, majd a jövő évre szóló talajmunkák időszaka is. Szeretik, kedvelik mégis kevés van belőle. Mármint a csemegeszőlőből, melynek mennyisége jelentősen csökkent az utóbbi években. Pedig Heves megye két történelmi borvidékén, főleg a Mátra alján terül el hazánk egyik legnagyobb csemegeszőlőtermő körzete. A nagyüzemi gazdálkodás térhódításával, különösen a II. és III. ötéves tervben telepítettek korszerű csemegeszőlő-ültetvényeket. Heves megye borvidékein napjainkban mintegy két és fél ezer hektáron termelnek csemegét, főleg a közkedvelt saszlát. Rajta kívül egyéb korai érésű fajtákat is, mint Csabagyöngyét, az Irsay Olivért, a Pannónia kincsét és szőlőskertek királynőjét. Ezek az ültetvényeknek csupán öt százalékát teszik ki. Noha Zala megye mellett mennyiségben és minőségben is a Mátra alji táj adja a legjobb hazai csemegeszőlőt, ennek ellenére a felvásárlás mégis ingadozó. Ennek több oka van. Egyrészt az átvételt kedvezőtlenül befolyásolta az alacsony felvásárlási ár. Másrészt a csemegeszőlő sze- dési költsége csaknem négyszerese a borszőlőének. Nem beszélve arról, hogy az idén az új közgazdasági szabályozók életbe lépésével jelentősen emelkedett a szőlőtermelés költsége, főleg az ipari eredetű műtrágya és növényvédő szer áremelése növelte ezt. A közös gazdaságokban A jövő. Két dolgot kell ebből a gondolatkörből kiemelni, ami végeredményben egy célt szolgál. Egyik a szerves trágya ügye. Helyenként már hegyekben tornyosul ez az értékes anyag, noha az idén is megmutatkozott, hogy a szerves trágyával is megdolgozott földek még jobb termést adnak és jobban bírják a szárazságot. Persze kevés a trágyaszóró gépünk, de megjelent egy új módszer: a robbantásos trágyaterítés. Igazán kívánatos lenne, hogy ez a módszer — bocsánat a szójátékért — robbanásszerűen elterjedjen. Lassanként már senki nem vitatja, hogy a magas műtrágya-adagok szükségesek. Nemigen akad már gazdaság, amely zsugoriságból, vagy rosszul értelmezett önköltségbűvöletből mondaná vissza műtrágya-rendelését. Sajnos azonban a mezőgazdaság — elsősorban a tsz-ek — ilyen hónapok után nem bővelkedik anyagi eszközökben. Jelentős azoknak a gazdaságoknak a szánta, amelyeknek egyszerűen nincsen pénzük műtrágyára. Hitelt persze lehet kérni, de a bank a szokásos módon vizsgálja a hitelképességet, ami — ismételjük — sokfelé nem kielégítő. Ha viszont egy gazdaság bejelenti, hogy nem hitelképes, akkor a nyakába veszi a szanálást megelőző gyanakvások és megszigorítások egész kellemetlen és megalázó procedúráját. A főkönyvelő tehát inkább titkolózik, az elnök inkább kijelenti, hogy minek az a sok műtrágya. Az értékmentés — például a két- menetes cukorrépa-betakarítás vagy a kézi kukoricaszedés — úgyis többletkiadást okoz, ami ugyan később megtérül, de előbb le kell nyelni. NINCSEN KÖLTEKEZŐ helyzetben a népgazdaság sem. Azért talán mégsem ártana gondolkodni egy olyan megoldás lehetőségén, amelynek szolid keretei között hitelhez juthatnának a legfontosabb és a jövőt alapozó célokra azok a gazdaságok is, amelyeknek a hitelképessége pillanatnyilag nem egészen kifogástalan... viszont országosan kevés a kézi munkaerő, így nem csoda, hogy a közkedvelt saszlát nem étkezési csemege- szőlőként Szedték le és adták el, hanem bornak dolgozták jel. A piacokon tehát kevesebb csemegeszőlőt árultak, mint amennyit lehetett volna, a munkaerőgondok és az alacsony felvásárlási ár miatt. Heves megye legnagyobb szövetkezeti zöldség-, gyümölcsfelvásárló vállalata — a SZÖVTERMÉK — eddig 10,50—12 forintos áron vette ót a saszlát. A többi fajtánál viszont 9 forint volt a fel- vásárlási ár. A szőlőtermelés növekvő költségeit mérlegelve, a SZÖVTERMÉK, az ellátás gondjainak csökkentésére már korábban 13 forintos kilónkénti felvásárlási árat javasolt az Országos Zöldség-Gyümölcs Tárcaközi Bizottságnak. Hosszas előkészítés után a bizottság — melynek tagjai a Belkereskedelmi, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Anyag és Árhivatal, a SZÖVÉRT és a SZÖVOSZ illetékes képviselői — legutóbbi ülésén a 13 forintos fal- vásárlási ár mellett döntött. Ebből kilónként 2,60-at államunk támogatásként nyújt a felvásárló vállalatoknak, így az első osztályú saszlát ezentúl 13 forintért, a másod- osztályút pedig 9 forintért Tegnap lett volna a start. A visszaszámlálás azonban elmaradt. Nem éppen Bajko- nurban, vagy Cape Caneve- ralban az űrállomáson, hanem egy sokkalta hétköznapibb helyen. Itt, Heves megyében, a Mátravidéki Cukorgyárak hatvani és selypi gyárában kellett volna feldübörögniük a gépeknek szeptember nyolcadikán, hogy meginduljon a hagyományos cukorszezon, vagy ahogy a szakmabeliek mondják: a kampány. A gépek azonban állva maradtak, mert a gyárak udvarán olyan kevés répa gyűlt össze, hogy nem lehetett megindítani a cukorgyártást. Az elmúlt esztendők során sokat tettek a termelők és feldolgozók egyaránt, hogy a hazai cukorgyártás újra fellendüljön. A termelőszövetkezetekben megnövekedtek a répával bevetett területek, ahol abbahagyták, ott ismét újra kezdték a termelést. Sok minden történt azért is, hogy a növénytermesztés legnagyobb terhét, a cukorrépa egyelését, és gyomtalanítását kihúzzák a szótárból. Tért hódítottak az úgynevezett egycsírájú magvak, a koptavásárolják a termelő gazdaságoktól. A felvásárlási árral együtt behatárolták a saszla fogyasztói árát is, amely 14,50 piacainkon. Az újonnan megállapított felvásárlási és fogyasztói ár már reálisabban tükrözi a kialakult termelési feltételeket. A 2,60-as állami támogatás azonban megköveteli a jobb minőséget. Ezért a gazdaságok nagyobb gondot fordítsanak a csemegeszőlő-szedésre és csomagolásra, mivel a megfelelő szedést technika mérsékli a törés- illetve romlásveszélyt. A csemegeszőlő felvásárlási árához államunk eddig ilyen jelentős támogatással még nem járult hozzá. Ez kedvező feltételeket teremt a termelési kedv fokozásához és közrejátszik a jövő évi árak kialakításában is. Bár a kedvezőtlen esős időjárás miatt csaknem tíznapos késéssel indult megyénkben a csemegeszüret, ennek ellenére — éppen a kedvezőbb felvásárlási ár miatt — 300—350 vagon saszla átvételére számít a SZÖVTERMÉK. Fontos ez, mert a Mátra alji csemegeszőlő jobb minő. ségű az ország más részén, főleg Pest, Bács-Kiskun és Csongrád megyében termett csemegénél. így versenyképesebb mind a hazai, mind az exportpiacon... (mentusz) tott és drazsírozott szemek. Speciális vetőgépek szinte milliméter pontossággal helyezték a földbe a magvakat, az egyelés elmaradt. Igaz, a szótárba fel kellett venni egy új kifejezést, a tőszámbeál- lítást, ami azonban korántsem fedi az egyelés fogalmát, inkább a gépek és az emberek hibáját volt hivatott helyrehozni, amit a vetéskor elkövettek. A cukorrépaföldeken megjelentek a betakarító gépsorok. Szép számmal található a megyében is mind a magyar mind a nyugatnémet változat. A cukorrépának is kidolgozták az úgynevezett zárt termelési rendszerét. És mégis most, amutor indulni kellene, a gyárak udvarán nincs elegendő répa. Pedig még a szerződéseket is forgatókönyvszerű precíz- séggel állították össze. A poroszlói termelőszövetkezetnek például elsejével kellett volna megindítania a szállítást napi 800 mázsával. A termelőszövetkezet házi ütemterve ehhez igazodva augusztus 28- án kívánta elkezdeni a betakarítást a négy — egy nyugatnémet és három magyar —■ egysoros géppel. Az eső azonban közbeszólt. Amire egész nyáron hiába vártak a poroszlóiak, az megérkezett akkor, amikor a legkevésbé volt rá szükség. Megeredt az eső, már az első betakarítást megelőző napon és nem is hagyta abba csaknem egy hétig. Hat nap alatt Szerdán ülést tartott a tárcaközi ár- és termékforgalmazási bizottság, amely a második negyedévi árellenőrzések tapasztalatairól tárgyalt. Az űrhatóságok a negyedév folyamán 2130 vállalatnál és szövetkezetnél, több mint 14 000 boltban és egyéb elárusítóhelyen, továbbá csaknem tízezer magánkisiparosnól és magánkiskereskedőnél vizsgálták az árak alakuló^, t, a vállalatoknál az ártervek megalapozottságát, s egyebek között azt. hogy áremelési szándékaikat a jogszabályoknak megfelelően előzetesen bejelentették-e. Általános tapasztalat, hogy a vállalatok és szövetkezetek ármunkája javult, egyre több helyen készítenek a népgazdasági ártervvel összehangolt vállalati árpolitikai tervet. E tervekből árstabilitási törekvésekre lehet következtetni. A szabályozók módosítása és az árváltozások nyomán kedetkezett nyereség-kieséseket többségében gyártmányfejlesztéssel, takarékossági intézkedésekkel, kedvezőbb exportárbevétellel. az export fokozásával, esetenként a vállalat tevékenységi körének átalakításával igyekeznek ellensúlyozni, 70 milliméter csapadék áztatta a cukorrépatáblákat. A gépi betakarításnak óriási előnyeiről még a nem szakembereket sem kell meggyőzni. Talán elég annyit megemlíteni, hogy a termelőszövetkezet 200 hektáros — a nádudvari KITE rendszerben termesztett — cukorrépatáblájáról négy traktorvezető gyűjti be az egész évi termést. A gépek viszont tökéletesen kiszolgáltatottak az időjárás szeszélyeinek. A százezreket érő gépsorok moccanni sem tudnak a felázott földeken. Kézi munkaerő pedig nincs. Hiszen éppen ezért vojt szükség a költséges gépesítésre. A kedvezőbb időjárás után a poroszlói határban most újból munkához látnak. Szükség is van a gépek csatasorba állására, mert október 6-tól napi 1500 mázsa, október 11-től pedig naponta kétezer mázsa répát kell szerződés szerint elszállítani a hatvani cukorgyárnak. A nyári aszály miatt a tervezettnél kevesebb lett a répáknak a súlya. Hektáran- ként mintegy ötven mázsával adnak kevesebbet a földek, mint ahogy a termelő- szövetkezet előzetesen kalkulálta. A répa cukortartalma azonban éppen a hosszan tartó, meleg, napsütéses időjárás következtében várhatóan jócskán fölülmúlja a tavalyi értéket. Itt csupán az az egyetlen szépséghiba a termelők szempontjából — mint azt a poroszlói szakemberek is panaszolták —, hogy a termelőszövetkezetnek vajmi kevés haszna van a magasabb cukortartalomból. A jelenlegi átvételi rendszer ugyanis még mindig a súlyt dotálja, tehát a ballasztanyagot a tényleges értékkel szemben. Ezt az ellentmondást mind a termelők mind a fogyasztók érdekében előbb-utóbo — ha lehet, azért inkább előbb — mindenképpen fel kell oldani, hiszen nem a répa nagysága a fontos, hanem a benne lévő cukor mennyisége. Most azonban az a legfontosabb, hogy a legjobb szervezettséggel és a lehető legnagyobb hatékonysággal folytassák a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok a répa betakarítását, hogy végre megkezdődhessék megyénk két nagy hagyományú gyárában a cukorgyártás. A kedvező tendenciák mellett viszonylag sok szabálytalanságot is tapasztaltak, s a szankciók szigorúbbak, mint korábban, összesen mintegy 4500 esetben kezdeményeztek az árhatóságok különféle szankciókat, s ezek között lényegesen megnőtt a büntetőeljárások, a gazdasági bírság, a szabálysértési, a fegyelmi e'járás és a pénzbírság arány a, kevesebben ússzak meg a szabálysértéseket egyszerű figyelmeztetéssel. Országosan ellenőrizték a burgonya-, a zöldség- ;s gyümölcsellátás helyze'át, illetve, a zöldség- és gy't- mölcskereskedelem árait. Sok helyütt tapasztallak áruhiányt, s nem volt ritka eset, hogy az ár magasabb volt, mint amit a minőség indokolt volna. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke arról is tájékoztatta a tárcaközi bizottságot, hogy az árellenőrzéseket változatlan eréllyel tovább folytatják. 1976. szeptember 9., csütörtök Földeáki Béla Ösztönzőbb a felvásárlási ár Több lesz a csemegeszőlő Start előtti várakozás Selypen (Fotó: Perl) Sz. A. 4500 szabálysértés /Szigorúbb árelleriőrzések *
