Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-26 / 228. szám
Hol ya«ytok. szakemberek? Vasi fafaragók A celldömölki kemenesalji művelődési központban megnyílt az őrségi fafaragók leg- újabb munkáit bemutató kiállításé Képünkön: Papp János faragása. (MTI fotó — Rózsás Sándor) Kiállítás Egerben és Hatvanban Befejeződött a magvar—csehszlovák barátsági napok Heves megyei programja AZT MINDENKI TERMÉSZETESNEK tartja, hogy az orvosi, a mérnöki feladatkört egyetemi, illetve főiskolai végzettségű szakemberek lássák el. Az lenne vsak a furcsa — ezt egyébként el se tudjuk képzelni —. ha valaki képesítés nélkül fehér köpenyt öltene, s diagnosztálna, recepteket írna, vagy éppen operálna. Varratnánk a ruhát olyan s/abóval. akinek hiányzik a képzettsége? Aligha! Azon viszont egyáltalán nem ütközünk meg, hogy a gyerekeket közepesen, vaev jól ‘érettségizett, pedagógiai ismeretekkel nem rendelkező fiatalok oktatják-nevelik. A népművelőkkel szemben még elnézőbbek vagyunk, s még azon sem döbbenünk meg. ha művelődési otthonaink, klubkönyvtáraink egy részét csupán általános iskolai végzettségű tisztelet díjas. vagy függetlenített igazgatók irányítják. Ha valaki kételkedik ebben. akkor meggyőzik az alábbi tények, a jelenlegi megyei helyzetet tükröző statisztikai mutatók. A kilencvenkét tisztelet- díias vezető közül heten általános. harmincketten kö- zéoiskolát. tizennyolcán ta- nítókénzőt, huszonkilencen főiskolát végeztek, s mindössze kettőnek van egyetemi diplomája. A minimális tájékozottságot nyújtó alapvizsgát csak huszonnégyen tették le. Nem sokkal rózsósabb a helyzet a függetlenítettek esetében sem. Ketten nem jutottak túl a nyolc osztályon, érettségiztek harmincán. főiskolai oklevelet tizenhármán. egyetemit ketten szereztek. Nénművelői képesítésű főiskolai szinten hat, egyetemin kettő. ÉRDEMES ELTÖPRENGENI ezen az elszomorító adatsoron. Van a tennivalók lényegét meghatározó közművel őd ési pár th atá roza tu nk. AZ MSZMP XI. kongresz- szusn egyértelműen megfogalmazta, hogy el kell érni azt, hogy mind többen folyamatosan művelődjenek. vegyenek részt az állal á nos. a szakmai oktatásban. a továbbképzésben. A kultúra területén fejleszteni kell a közösségi formákat. különös gondot fordítva a munkásság tudásának gyarapításé ra. A célokat viszont csak úgy valósíthajtuk meg, ha ötletes, az eddigieknél jóval hatékonyabb módszereket keresünk és találunk, olyan kínálatot biztosítunk, amely valóban vonzza az embereket. Erre csak azok képesek, akik szakmájuk, hivatásként gyakorolt foglalkozásuk avatott mesterei, akik kitűnően felkészültek, s ismereteik birtokában tudják is mi a teendő. Az érettségi, de különösképp a nyolc osztályos bizonyítvány igen sovány ajánlólevél. A hiányos műveltséget csak egészen kivételes e«otben pótolhatja a lelkesedés. a tiszteletreméltó iievb - •;ak>m. Tudomásul kéne venni, hogy a népművelés tudomány, s megannyi fortéivát a felsőoktatási intézményekben négy, illetve öt évig tanulják a fiatalok. Nos. ha valaki ezt a bősé- ges ismeretanyagot nem sa- játítetta el. az csak táblából. de sosem végez ered- nv nyes alkotómunkát. DE MENJÜNK TOVÁBB és soroljuk a riasztó adalékokat. A járási művelődési 1970. szeptember 26.. vasárnap központok munkatársainak egyik fő feladata a területi munka, joggal várják tőlük — ezt rendelkezés írja elő! —, hogy módszertani tanácsokkal segítsék a községekben, a falvakban tevékenykedő kollégáikat. A hiányos felkészültség miatt erre nagy szükség lenne. Igen ám, de se Hevesen, se Füzesabonyban nincs szakképzett népművelő. Ráadásul kevesen vannak, s meglehetősen ritkán jutnak el az egyes kultúrházakba. klubkönyvtárakba. Az is tény, hogy a Megyei Művelődési Központ szak- apparátusában is dolgoznak érettségizettek. Ott, ahol a vidéki kiscsoportvezetőket képzik, ahol továbbképzéseket szerveznek, ahonnan joggal remélnének magas szintű útmutatást. ÍME A NYERS VALÓSÁG, de hogyan, miért jutottunk ide? Sajnos a felsőfokú szakemberek képzése nem tartott lépést az igényekkel. Ehhez társult az, hogy a friss diplomások közül igen sokan jobban fizető, kisebb elfoglaltságot jelentő munkahelyeket kerestek és találtak. Valljuk meg, a megyei művelődésügy illetékesei se tették meg mindent, hiszen lényegében tudomásul vették. a nagyon is jól ismert, meghökkentő adatokat. Elnézőek voltak a községi vezetők is, mért az egyes állások betöltésénél, a tiszteletdíjas megbízatások odaítélésénél nem ragaszkodtak a felsőfokú képesítéshez. Ha nem akadt népművelő — ezt még meg lehet érteni —, akkor legalább a pedagógusokat kérték volna fel. Olykor — erre is van példa — rokoni, baráti kapcsolatok miatt mondtak le az elvek következetes érvényesítéséről. Rendelkezés írja elő, hogy főhivatású művészeti előadóként csak főiskolai, vagy egyetemi végzettségűeket alkalmazhatnak. Mégis számos esetben eltekintettek ettől a megkötöttségtől. EGY BIZTOS: a jelenlegi állapotokon mindenképpen változtatni kell! Idővel — persze csak hosszú évek múltán — gyarapszik majd a szakképzettek száma, hiszen a főiskolákon — többek között Egerben is — megindult a népművelőképzés. Szóval lesz kit fogadni. Akár előadónak, akár köz- művelődési igazgatóhelyettesnek. Az utóbbi beosztásban pillanatnyilag csak Besenyőtelken, Nagyútön, . Poroszlón és Sarudon tevékenykednek pedagógusok. Az iskola és a közművelődés közelítése — ez rendkívül sokat ígérő vállalkozás — még kísérleti próbálkozás, áz eredmények azonban számottevőek. Ezért szélesítik a kört: az 1977 78-as tanévtől megyénk húsz településén vezetik be ezt a módszert. Másutt Sem szabad tétlenül szemlélődni. A nyolc osztályt végzetteket, az érettségizetteket fel kell váltani lehetőleg tanárokkal. Nincs olyan falu, ahol a nevelők húzódoznának — egyébként ha keveset is, de fizetnek érte — a művelődési otthonok, a klubkönyvtárak irányításától. Az előnyöket felesleges ecsetelni, elég csak azt említeni, hogy a diáksereg a látogatók számát .növelné, s belőlük to- borzódhatna az utánpótlás, a jövő felnőtt közönsége. Ideje megerősíteni a nagyközségi — járási művelődési központokat, hogy ne akadozzék a területi munka, hogy a nem kellőképp iskolázottak legalább szakszerű, életképes tanácsokat kapjanak. Ha az orvostól, a mérnöktől diplomát kérünk, a szabótól meg szakmunkás- bizűnyítványt, akkor tisztel-, jük meg a kultúra iránt érdeklődőket is azzal, hogy a népművelőktől oklevéllel társult felkészültséget várunk. .. Pécsi István A szeptember 23—25 között megrendezett magyar— csehszlovák barátsági napok esemény sor Qzgt a. ..szombaton befejeződött. A Budapesti Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ, vala- .rriint &, „.Jfazafifis ... .Népfront Heves .megyei' Bizottsága áltál "szervezett Asíkeées program utolsó napján ftyílt 'meg az Egri- Ho Sí Míph Tanárképző Főiskola rajztanszékén az a kiállítás, ahol ú mai cseh és szlovák .grafikusművészek alkotásait mutatják be. A kiállítást Jindrich Ze- zula festőművész nyitotta meg. Ebből az alkalomból baráti beszélgetésre is sor került a tanszék dolgozóival és a főiskolai hallgatókkal. A Hatvani Cukorgyár kultúrott- honában ugyancsak képző- művészeti kiállítás nyílt, amelyen J. Zezulova művészettörténész mondott beszédet......' ' : A : magyar—csehszlovák barátsági napok befejező aktusaként Oldrich Tesarik. a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatója ebédet adott a barátsági napok szervezésében részt vevőknek. Corvina könyvpremier a Kossuth Klubban A Corvina Kiadó a Képző- művészeti világhét alkalmából jelentette meg a Magyar Festők sorozat két új kötetét: Újvári Béla Domanovszky Endre munkásságát bemutató- albumát és Németh Lajos Kondor Béla életművét ösz- szefoglaló munkáját. A harmadik kötet a Marosi Ernő válogatásában megjelentetett Emlék márványból vagy homokkőből. Öt évszázad -írásai a- művészettörténet történetéről című- kiadvány, melyet a szerző diavetítéssel illusztrált, könyv- premieren mutat be, a Kossuth Klubban. 1976. szeptember 27-én. 18 órakor.. - A bemutató u-tán- Marosi Ernő dedikálja kötelét. érintkező másik sziget az igazságszolgáltatás áraiból kerül össze. Harmadik és szintén meglehetősen .önálló sziget a jelentéktelenebb pénzügy igazga tósági csoport mellett a páros urainak a szigete. Az egyháziak mellett a világi hatalmat ők képviselik Egerben és a, városra vonatkozó tervek, szándékok, a városi és megyei vezetés módszerei élesen mutatják e társadalmi típus jellemét, módszereit és. magatartását. E kötelező magatartás Egei kulturális fölényével valc dicsekvés, E kulturális fölény kétségtelenül megvan, de az is kétségtelen, hogy a kultúrát nem a nép számára való tulajdonságnak tekintik, vagy legalábbis másodrendű dolognak tartják a néphez„ közvetíteni, Mindamellett. Egér tanítóképzője az országnak szinte egész északi részét látja el tanítókkal, papnövendé- je az ország egész északi részét papokkal, iskoláiban a környező vidék gyermekei tanulnak. Ds ez nem annyira a város, mint inkább az állam, az érsekség és a káptalan érdeme. Bár a káptalan kisebb mértékben vesz részt az iskolafenntartásban, mint gondolni lehetne és régi legendás gazdagsága pillanatnyilag a múlté, most ugyanis egy-egy kanonok jövedelme alig közelíti, meg egy miniszter fizetését. Mikor kérdeztem, hogy mint lehet ez. hiszen a káptalan az ország legjelentékenyebb földesúr Magyarországon, a válasz az volt, hogy a káptalan néhány vállalkozása megbukott és emiatt most hosszú ideig súlyos terhek feküsznek a birtokokon s ezek csökkentik egyre jövedelmét. (Folytatjuk) SUGÁR ISTVÁN: Őszinte vallomás Eger hajdani cifra nyomorúságáról AZ ÉLŐ POMPA A barokk stílusú épületek mellett Eger belső részében ekképp nem fejlődhetett ki a városokban fontos két réteg: a polgárság es a munkásság. Így maradt Eger mai napig is URAK ÉS PAPOK VÁRO- SA-nak, és e két fogalom között Egerben nagy általánosságban alig van különbség és az Eger patak békái nyáridőben esténként Mikszáth híres és hírhedt regényének mottóját brekegik, szüntelen mondván, hogy „URAK A PAPOK!” Vannak, mint mindenütt, itt is kivételek, szociális szándékú emberek elszórva asszociális és pompa- kedvelő környezetükben, de ők nem látszanak és nem is igen látszódhatnak ebben a városban. Előbb-utóbb belekényszerülnek abba a szellembe, amely út a városon és befeléfordulnak, szociális célokért nem harcolva többé, föl öltéseiknek is tetsző lemondásban élnek szép bordás könyvek között és csöndes estéken a breviáriumok szavait morzsolják fogaikkal. Sokan és sokszor mondották nekem Egerről a szót. hogy a „FF.UDÁLKATOLICIZMUS VÁRA" és sokszor mentem keresni a katolicizmus többé és kevésbé anyagias arcait a városba. Meg is találtam mindig, de keresni kellett, míg a neobarokk nemcsak az oromfalakról hirdette a város lényegét, hanem hirdette mindenütt. Hirdette abban, amit meséltek itt-ott a városról. hirdették egyes jelenetek az utcán, hirdette a bezárt ablakok mögötti főúri élet és hirdette a levegő is, az egri levegő, melyben talán könnyebb meghajolni, mint más városok levegőjében. Láttam, ahogy a kanok- sor egyik házából parádéskocsi vitte misére zsinóros, ke- vély kocsissal a bakján néhány lépésnyire a székesegyházba a kanonokot, műgyűjtő utódját a halászó tanítványoknak. Éreztem az aulikus légkört a város középpontjában, az udvari szellemet, mely intrikákkal és kémekkel teli. pletyákkal cs talán jó érzékkel a gazdagodás, de kevés érzékkel a zsellérek iránt. Láttam, hogy a székes- egyház pompás miséin alig volt ott a nép. viszont zsúfolásig megtöltötte isten szegényebb szolgáinak, a ferenceseknek, a minoritáknak, a tanítószerzeteseknek a templomait. — és nehéz volt ebben nem szimbólumot látni... Lehet, hogy ez a távoli pompa, ez a földesúri hintó- ra emlékeztető parádéskocsi inkább félelmet, mint szere- tetet váltott ki abból a népből . . . A könyvet szerété émber gyönyörűségével nézhettem a Lyceum könyvtárában Mikes Kelemennek Rodostó óta fakuló kéziratát és a régi könyveket. melyekért egy-egy barát élete munkáját adta talán. De kis rosszízzel a számon láthattam a statisztikái e gazdag könyvtár szegény forgalmáról és arról, hogy inkább halott kincsek gyűjteménye, mint élő kultúra terjesztője. Győrben egy körülbelül ugyanekkora könyvtár forgalma a kötetek. 14.1 százaléka volt egy esztendőben. Pápán 11,4, Sárospata-, kon 7,1. Egerben pedig egy esztendőben a könyvek 1,4 százalékát olvasták! Láttam, hogy mennyi és milyen pompás vára van Egerben a kultúrának, de tudtam azt is, hogy míg országosan az analfabéták száma átlag 9,6 százalék, Egerben 9,3 százalék, ami nem. nagy dicsőség olyan város számára, mely a „MAGYAR ATHÉN" névvel szeret büszkélkedni. Bármilyen nehéz volt is levonni a következtetést, látnom kellett, hogy a ..pompaszerető” nagyolc alkotásai nem a nyomorult és adózó népnek szánják és ezeket az alkotásokat nem egészítik ki más olyan alkotó, sok, melyek hozzájuk szólnának. Láttam, hogy a szűk barokk tekintély úr ezen a városon és szorongva figyeltem, hogy úgy látszik még ma. nagy veszedelmek idején is vannak egyháziak, akik leginkább n tekintély látszatának őrzői, egy elmúlt világ, egy időszerűtlen barokk ideál makacs megtartói, akkor, amikor itt-ott a birtokok és javak miatt már a keresztel; alatt is mozdulni látszik a föld. A. vár vár maradi, népek fölött trónoló hatalom, félelem szülője és tisztelet követelője, szeretet, és alázat példája helyett. Egerben minden ezt hirdeti, a barokk palolták sora, a társadalmi légkör, mely arról, beszéí, hogy a küzdő egyház fiai közül sokan a világi küzdelemben úgy látszik elfelejtették, vagy elmulasztják magatartásukkal hirdetni a nem világi célt. De ez az egyházi barokk szellem, bármennyire időszerűtlen is, mégis fontos táji és történeti hagyományokból folyik Egerben. A világi barokk szellem sokkal inkább cpigon és sokkal újabb keletű. nagyrészt egyházi hatás alatt alakult ki, ugyanúgy, ahogy a régi néhány egyházi épület nyomaihoz igazodva készültek az iparbarokk stílusában a középületek cs állami iskolák. E világi neobarokk szoros szövetségben jelenik meg az úgynevezett „ŰRI MAGATARTÁS”-sal, a dzsentriskedő gesztusokkal, holott a dzsentrinek a vár- megye vezetésében már kevés szerepe van. Két-három nemesi család kivételével a megyeház urai a magyar úri társadalom dzsentroid típu. sához tartoznak és őseiknek kutatása a faji keresztezelt- ség maximumára kitűnő példa lehetne. E jórészt német, szlovák, délszláv származású és a magyar úrisághoz asszimilálódott réteg természetesen urabb az úrnál! Egerben e réteg meglehetősen önálló szigetet alkot, ők azok, akik barokk homlokzatot építettek a házuk elé, ők azok. akik jobban védik a nemesség örökbefogadott hibáit, mint amennyire a nemesség védené. Személyi okokból és vadásztársasági csoportok szerint több ki- sebb-nagyobb szigetet alkotnak Eger társadalmában. A legerőteljesebb és legjellegzetesebb sziget a megyei köz- igazgatás tisztviselőiből alakul, Tőlük különböző és velük még vadászaiban sem
