Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-24 / 226. szám

Százezrek szava f AUGUSZTUS VÉGÉN a j Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa fontos döntést hozott: ez év december 14— 15-re összehívta a mezőgaz­dasági szövetkezetek III. kongresszusát. Elfogadta az országos tanács a kongresz- szus előkészítésének a ter­vét és a kongresszus elé ke­rülő beszámoló tervezetét. Mindennek alapján a me­zőgazdasági szövetkezetek, és a halászati tsz-ek a közgyű­léseiken, a tsz közös vállal­kozások és társulások pedig igazgató tanácsi, illetve igaz­gatósági öleseiken tárgyal­ják meg a kongresszusi be­számoló tervezetét és ■ titko­san választanak 2-2 küldöt­tet a területi gyűlésekre. Ezek a területi gyűlések vá­lasztják majd meg á kong­resszus; küldötteket és a te­rületi TOT-tagokat is. Nem mindegy az, hogy mi­lyen előkészítő munka előzi meg a III. kongresszust. Gondosság, alaposság, körül­tekintő szervező munka szükséges. Az is magától ér­tetődő, hogy a szövetkezeti kongresszusi közgyűlésektől, a különféle tanácskozásoktól, megbeszélésektől csak akkor várhatunk kielégítő ered­ményt, ha a tsz-ek tagjai, dolgozói, jó előre megisme­rik a III. kongresszus be­számolójának a tervezetét és megértik a közös eszmecse­rék célját. Ezért a TOT a tsz területi szövetségek útján idejében el is juttatja a szö­vetkezetekhez és közös vál­lalkozásokhoz, társulásokhoz a kongresszusi beszámoló tervezetét. A TOT augusztus végi ülé­sén nyílt és hasznos vita bontakozott ki arról az ösz- szefoglaló, értékelő anyagról melyet a szeptember végi; október eleji közgyűlések, tanácskozások is megtárgyal­nak. Megyénkben szeptember 16-tól október 5-ig tartják meg ezeket a közgyűléseket. Sorra veszik azt, hogy a szö­vetkezetek milyen eredmé­nyeket értek el a népgazda­sági tervek megvalósításá­ban. Bemutatják a szövetke­zeti parasztság életét és munkakörülményeinek fejlő­dését. Szólnak a szövetkeze­ti demokrácia, a törvényes­ség érvényesülésének tapasz­talatairól és a további előre­haladás szükségességéről. EZEK A TÉMÁK tág le­hetőséget adnak arra, hogy a tsz-tagok és az alkalma­zottak is kifejtsék vélemé­nyüket a szövetkezeti moz­galmunk legfontosabb kérdé­seiről, értékeljék a szövet­kezetek működését, gazdál­kodását és javaslatokat te­gyenek. Így százezrek szava, tapasztalata érvényesülhet a III. kongresszus beszámolójá­ban és határozatában. A szövetkezeti mozgalom eredményeit és gondjait ér­tékelő munkát megkönnyíti, hogy a XI. pártkongresszus rr Őszi csúcs, fennakadás nélkül T Tegnap délelőtt Egerben, ' e megyei tanács kistermé- j ben, a zöldség- és gyümölcs- ! szállítás tapasztalatairól ta- | nácskozott a megyei szállí- • tási bizottság, amely Balogh j Tibor vezetésével megvitat- I la azt a jelentést, amelyet ; Bartha István, az áruszállí­tási albizottság vezetője ter- ) jesztett elő. A jelentés töb- | bek között megállapította, ; hogy a mezőgazdasági üze­mek a megtermelt zöldáruk szállításában aktívan közre­működtek. A Heves megyei SZÖVTERMÉK, a 4. sz. Vo- i Ián, valamint a Beikereske- 5 delmi Szállítási Vállalat és j a Szövetkezeti Szállítási Vállalat szállítási eszközei 300 tonna áru egyidejű mozgatását tették lehetővé. é Az idén mind ez ideig 1100 súlyvagon zöldség és gyü- : mölcs felvásárlását, vala- 1 mint szállítását végezték el ezzel a kapacitással Heves megyében. A szállításokban ! semmilyen fennakadás nem volt, az árufuvarozás me­netrendszerűen bonyolódott, kisebb gondot okozott vi­szont a SZÖVTERMÉK-nél, hogy igen kevés a rakodó- munkás. Szintén fennakadás nél­kül történt ebben az esz­tendőben a gabona felvá­sárlása, illetve átvétele. A kilenc átvevőhelyen 1976- ban lényegesen jobb volt a szervezés, folyamatosabban ment a munka, mint az el­múlt esztendőben. Ebben nagy szerepet játszott, hogy az ömlesztett gabona fel- és lerakodása tökéletesen gé­pesített. Az utóbbi eszten­dőkben a Heves megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipa­ri Vállalat kiemelten fej­lesztette gépkocsiparkját, amelynek eredményeként az idei évben minden forgató- könyv szerinti pontossággal történt. Az őszi szállítások­nál két fontos feladat vár a vállalatokra. Egyrészt a szüret, másrészt a cukorré­pa betakarítása, illetve fu­varozása jelent gondot. A pincegazdaság több mint száz gépkocsival kezdte a szüretet, s a szüreti csú­csot tetézi az is, hogy egy­idejűleg 253 ezer hektoliter must és bor folyamatos el­szállításáról is gondoskodni kell. A hegy levéből 150 ezer hektolitert közúton, speciális gépkocsikban szál­lítanak, 103 ezer hektolitert pedig 40 vasúti tartályko­csi juttat rendeltetési he­lyére. A hatvani és a selypi cu­korgyárba hat megye terü­letéről körülbelül 70 ezer súlyvagon cukorrépa beér­kezését várják. Ennek az óriási mennyiségű termés­nek a megmozgatásához 200 vasúti kocsira és 50 gépko­csi üzembe állítására van szükség. A Heves megyében lévő állami gazdaságok és termelőszövetkezetek a Vo­lán 4. sz. Vállalatának se­gítségével biztosítják majd a répa időarányos és ütem­szerű szállítását. Ebben az évben biztosított először tö­kéletesen a cukorrépa ra­kodása. Jelenleg is 18 rako­dógép várja a dömpingárut, s a szakemberek ígérik, hogy a napi 5500 tonnás ra­kodókapacitás biztosítéka a zökkenőmentes szállításnak és átvételnek. A bizottság azzal a zár­szóval fejezhette be munká­ját, hogy mind ez ideig a mezőgazdasági áruk betaka­rítása és elszállítása zavar­talanul történt. határozata középtávra, a párt programnyilatkozata pedig hosszútávra is kijelölte a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlődésének irá­nyát. Ennek lényege, hogy pártunk tovább folytatja a csaknem 20 éves bevált ag­rár- és szövetkezetpolitikáját. Egy nemzedéknyi idő alatt parasztságunk nagy történel­mi utat tett meg. Kialakul­tak, megszilárdultak, korsze­rűsödnek a szocialista nagy­üzemek, melyek a gazdálko­dásban, a termelésben egyre szebb eredményeket érnek el. Falvaink a korszerűsödés, a városiasodás útjára léptek. Megváltozott a paraszti élet­forma, és egyre erősödik a tsz-tagok közösségi életszem­lélete, szocialista tudata. Bevált szövetkezeti politi­kánk folytatása természete­sen nem jelent változatlan­ságot. A tudomány és a technika fejlődése is igényli az új szervezést, belső irá­nyítási módszerek alkalma­zását. Fokozottabb követel­ményeket állít a mezőgazda- sági szövetkezetek elé az ötödik ötéves terv is, mely gazdálkodásuk legfontosabb iránytűje. A kongresszusi közgyűlé­sek jó alkalmul szolgálhat­nak arra is, hogy a szövet­kezetek vezetői, tagjai, alkal­mazottai, kritikusan átte­kintsék saját tevékenységü­ket is. Közösen, nyíltan meg­vitassák azt, hogy még mi­lyen helyi tartalékok talál­hatók, és miként lehet a gaz­dálkodást még hatékonyab­bá, még jövedelemezőbbé, a tagság életét még szebbé, emberibbé, tenni. A kong­resszusi előkészületek hetei azt is megkívánják, hogy a közös gazdaságok a koráb­binál is nagyobb figyelmet fordítsanak az őszi feladatok tervszerű elvégzésére, és az aszály okzta károk mérsék­lésére. A SZÖVETKEZETI kong­resszus; közgyűlések és a te­rületi küldöttgyűlések bel­politikai életünk fontos ese­ményei lesznek. A tanácsko­zásokon elhangzó észrevéte­lek, javaslatok idejében el­jutnak majd az országos ta­nácshoz és helyet kapnak a kongresszusi dokumentumok­ban. Így a kongresszusi be­számoló, és a határozat meg­felelő választ adhat a mező- gazdasági szövetkezet} moz­galom minden időszerű, fon­tos kérdésére. T. B. pt m Mosonmagyaróvári kötött ruhák A Mosonmagyaróvári Kötött­árugyár az idén 18 millió darab alsó- és felsőruházati cikket állít elő. Ez a meny- nyiság értékben százmillió forinttal több, mint a tavalyi. A gyár nagy gondot fordít gyermekruhák gyártására. A négy kiemelt, olcsó kategó­riájú gyermekruházati cikk­ből az igényeket maradan­dóan kielégítik. (MTI fotó — Hadas János) Az ifjúsági törvény nyomában Tapasztalatok a hevesi járásban Az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény hazánk tör­ténelmében elsőként szabá­lyozta az ifjúság jogait és kötelességeit. A hevesi járás lakosságá­nak 46 százaléka fiatal. Ezért a velük való törődést, gondoskodást, nevelésüket és munkába állításukat, te­hát az ifjúsági törvény végrehajtását a járás veze­tői fontos feladatnak tekin­tik Az eredmények is ezt mutatják. A fiatalok élet- és munkakörülményei je­lentősen megváltoztak, ér­dekeik védelme biztosított, képzésük a társadalom szükségleteivel összhangban van. Nem a követelőzés a jellemző.,. A járás nagyobb üzemei­ben, termelőszövetkezetei­ben vizsgálták az ifjúság részvételét a munkában. Arányuk a vállalatok dol­gozóihoz viszonyítva 50 szá­zalékos. A fiataloknak az üzemek vezetői gyakran ad­nak megbízatást, felelősség­teljes munkakörök elvégzé­sére. Különösen kedvező a tapasztalat a háziipari szö­vetkezetnél, ahol az elnök­nő is fiatal, és az őt körül­vevő csoportvezetők is még csak huszonévesek. A járás mezőgazdasági üzemeiben már nem idegen­kednek a fiatalok a mun­kától, sőt egyre többen he­lyezkednek el, megtalálják helyüket a termelőszövetke­zetekben. Az elmúlt eszten­dők ifjúsági parlamentjei után a gondok, problémák orvoslásra találtak. Ezek a parlamentek is bizonyítják, hogy a fiatalok ismerik tör­vényüket, jogaikat és an­nak szellemében is cselek­szenek. A fiatal tsz-tagokra nem a követelőzés jellemző, de szenvedélyesen szólnak munkahelyi körülmények megváltoztatásáról. A ter­melőszövetkezetek a járás­ban élő fiatalokat segélyben részesítik. Említésre méltó példa az erdőtelki Szabad­ság Termelőszövetkezeté: a gazdaság mindenkor 50 ezer forintig építési kölcsönt biz­tosít a fiatal házasoknak, sőt az elmúlt évben ifjúsá­gi alapot is felajánlottak a nyereségből. Ezt főleg bél­és külföldi utazásokra hasz­nálták fel a fiatalok. Társadalmi munkával - óvodákért iskolákért.;. A beszélgetések során ki­derült, hogy a fiatalok szí­vesen vesznek részt a köz­életi munkákban. A járás területén 1975-ben több mint ötmillió forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság, amelynek felét fiatalok teljesítették. Heve­sen óvodáknak ‘ játékokat készítettek, parkosítottak, javították az iskolák fel­szerelését, berendezéseit A boconádi és a tarnazss.dá- nyi fiatalok pedig a snotte- lep és az öltöző építésénél Pályakezdő fiatalsk Magdi, az új mezőgazdász Először orvos akart lenni, aztán vegyészmérnök. Most pedig a hatvani Lenin Ter­melőszövetkezet mezőgazdá­sza, friss diplomával a kezé­ben, — Nincs benne semmi kü­lönös. Biológia keveredik a kémiával. A keszthelyi egye­temen ugyanis a takarmá­nyozás mellett döntöttem. Ez a szakterületem! Persze, egyéb dolgok is közrejátszot­tak életpályám alakulásában. Anyánk növénytermesztő volt, a háztájiban sokat segítettem neki. Később pe­dig külön ösztöndíjhoz jut­tatott a szövetkezet, ami erő­sítette az ide kötő érzelmi szálakat. Fiilöp Magdolna a dinnye­földön kezdett ismerkedni a nagyüzemi gazdálkodással, nem éppen szaktudásának megfelelő gondok közepette. Adminisztrált, s a szállítást szervezte, ellenőrizte. — Tudom, sokan utálják az ilyesféle papírmunkát. S méltóságon alulinak tekin­tik. Visszariadnak tőle. Őszintén mondom, nekem egészen más a véleményem. Néhány hét után rájöttem, hogy a különböző feladatok pontos regisztrálása, doku­mentálása nélkül nincs eredményes, teljesítőképes termelőmunka. Meg aztán nem árt az, ha egy ilyen nagyüzemben, mint a miénk, többoldalú ismeretséget sze­rez az ember, s belelát a ter­melés struktúrájába. Augusztus már új terüle­ten, a közös gazdaság tehe­nészeti telepén köszöntött a fiatal mezőgazdászra. Még mindig nem végleges mun­kakörben, de sokkal közelebb a lehetőséghez, hogy az egye­temen szerzett speciális is­mereteit gyümölcsözte thesse. — A takarmányozással, illetve az állomány abrak­ellátásával kell törődnöm, am; itt technikai feladat. Viszont nőtt a felelősségem, hiszen sokban rajtam múlik, mennyit szednek magukra naponta a jószágok. Egyéb­ként arra várok csak, hogy gazdaságunk űj-hatvani ke­verőüzeme beinduljon. Ott már maradéktalanul a ta­karmánykémiai kérdéseknek szentelhetem minden időmet, energiámat. Hozzánk fut be az egész növénytermesztési ágazat leminősített termése, amiből különböző vegyianya­gok, koncentrátumok hozzá­adásával első osztályú táp­anyagot készítünk mind a tehenészet, mind a sertésál­lomány ellátására. A felújí­tott telepen kísérletezhetek is, am; a jövendő szempont­jából fontos, bennem pedig nem szűnő, közösségi hasz­not szolgáló ambíció. A fiatal mezőgazdász, Fü- löp Magdolna, első olyan szakember a Lenin Termelő- szövetkezetben, de talán az egész környéken, aki nő lé­tére fontos termelési, ter­mesztési feladatok irányítá­sára hivatott. Tudása, képes­sége szorosan összefügg kö­zelebbi-távolabbi tervek va­lóra válásával. Óhatatlan a kérdés ilyen esetben: vajon befogadták-e, méltányolják-e, jól érzi-e magát munkahe­lyén? Szemüvege rám csil­lan. — Mintha ■ hazaérkeztem volna! Szívesen, szeretettel fogadtak vezetők, munka­társak, tagok. A leányok, asszonyok még mintha kicsit büszkélkednének is velem. Na lám, közülünk való ká­der! Persze, a 'bizalomnak meg kell felelnem. Ezt fon­tosnak tartom. Nemcsak ma­gam miatt, hanem az egész nőtársadalom nevében. Tulaj­donképpen ez ösztönöz a to­vábbi tanulásra, amit napi munkám mellett akarok foly­tatni, ahogy egy kicsit hely­rerázódtam. Egyetem után mi lehet ez? Nyelveket sze­retnék elsajátítani. Előbb az oroszt, majd az angolt. Utóbbit amiatt, hogy a ta­karmánykémiai szakirodalom legtöbbje ezen a nyelven je­lenik meg. Márpedig nem szeretnék lemaradni a nagy versengésben, a tudományág új és új ismereteinek az el­sajátításában, felhasználásá­ban. Tegyük mindehhez, amit a Lenin Termelőszövetkezet KISZ-titkárától hallottunk nemrégiben Fülöp. Magdolná­(Fotó: Kovács Tibor) ról. Eszerint nem valam; be­felé forduló, csupán szakmá­jával törődő ember az új mezőgazdász. Jóformán min­den érdekli, amivel az élet sodrához kapcsolódhat. Ren­geteget olvas, beül a jó fil­mekre, s ott találjuk az if­júkommunista szervezet va­lahány akciójában. Legutóbb Kiskörén, a járások, városok közötti gazdaságpolitikai ve­télkedő döntőjében segítette a negyedik helyhez a terme­lőszövetkezet csapatát. Hogy most éppen miben szolgál? A gazdaság fiataljai buszki­rándulásra készülnek. Azt szervezi, az után berregte!! a kis Riga motort, am; hű­séges segítőtársnak ígérkezik az irdatlan határban. Moldvay Győző serénykedtek. Külön emlí­tést érdemel a tárnáméról ifjúsági tábor, ahol a meg­nyitóig több ezer társadalmi munkaórát csákányoztak, ástak, gyomtalanítottak a KISZ-esek. Ez a tábor a társadalmi összefogás nagy­szerű példája volt. Jobb szervezéssel és na­gyobb propagandával azon­ban növelni lehetne ezek­nek a munkaóráknak a számát. Szükség van ennek érdekében a munkanelyi és községi KISZ-szervezetek mozgósító, véleményformáló erejére. Munka után az iskolapadokban. I; A törvény rögzíti azt is,' hogy a fiatalok képzésének legfontosabb intézménye az iskola. A IV. ötéves terv időszakában jelentősen bő­vült az iskolahálózat a já­rásban. Megszűntek a ta­nyasi iskolák, helyettük korszerű, nyolctantermes, intézmény és kollégium ad otthont a kisdiákoknak. He­ves nagyközségben. A 13 általános és az egyetlen kö­zépiskola korszerűen felsze­relt, tanszerekben nem sok a pótolnivaló. A fizikai dolgozók gyermekeinek rendszeresen szerveznek előkészítő tanfolyamokat. Az eredményre sem kellett sokáig várni, hiszen évről évre egyre több fiatal nyer felvételt egyetemekre, főis­kolákra a járásból. Az ifjúság szabad idejé­nek hasznos eltöltését jól­szolgálják a járásban szinte mindenütt létrehozott klu­bok és szakkörök. A hét művelődési ház, az ugyan­csak hét klubkönyvtár, a 16 könyvtár, a 15 filmszínház, a múzeum és a zeneiskola látogatói többnyire fiatalok. Meglepetést okozott vi­szont az, hogy lassan .meg­szűnnek a „könnyű műfa­jú” rendezvények, ugyanak­kor fejlődnek a klubprog­ramok. Nehezen tudjuk el­hinni ugyanis, hogy a fia­talok által szervezett és irá­nyított beat-koncert nem lehet a kulturált szórakozás, kikapcsolódás egyik módja, És még néhány gondolat a legkisebbekről, a piros és kék nyakkendősökről. A megyében még több helyen gondot jelent, hogy a gyere­kek úttörőfoglalkozásaihoz nincs külön helyiség, legfel­jebb csak az osztályterem. A hevesi járásban kedvező a helyzet, jelenleg 13 köz­ség pajtásainak van önál­ló otthonuk. A községek és a járás vezetői az iskolák pedagógusaival közösen egyre több intézményben alakítanak ki úttörőszobá- kak régi fáskamrákból, pincékből. Megállapítható, hogy az állami szervek, üzemek 'és intézmények arra töreked­nek, hogy a fiatalok megfe­lelő körülmények között dolgozhassanak, tanulhassa­lak, szórakozhassanak. Szüle Rita 1976. szeptember 24, péntek

Next

/
Thumbnails
Contents