Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-21 / 223. szám
anyagmozgatási módszer A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatnál a házgyári lakások belső szereléséhez szükéges anyagokat konténerben szállítják ki a helyszínre. A féltonnás csomagokat a zsolcai házgyárban állítják össze. Egyelőre csak az asztalos és a központi fűtés szerelvényei kerülnek a fóliával védett csomagba. Á BÁÉV kísérlete nemcsak az anyagmozgatást könnyíti, gyorsítja, de fölöslegesekké teszi a helyszíni raktárakat is. (MTI Fotó — Kerényi László) Nem új kémiai eljárásról van szó Gázból — szabad idő Hűvösek a hajnalok, az esték: küszöbön a fűtési szezon. Még pár évvel ezelőtt is, ilyenkor városon, falun egya- , ránt a háztartások túlnyomó részében számba kellett venni, mit is rejt a pince, a kamra: bent van-e már a szén, a fa, s kitart-e majd tavaszig. Azután télutóig a legfőbb háztartási teendők közé számított az aprófaké- szítés, a tüzelőhordás, a kályhatisztás, tűzgyújtás s az éber felügyelet: mikor kell I lezárni a kályhát... | Ma már mindez a háztartások százezreiben csupán csak emlék. A városi és a I falusi életmód, életvitel, kü- I lönösen az utóbbi két ötéves 1 tervidőszakban rengeteget j változott: korszerűbb, kényel- I mesebb — „komfortosabb” I lett. A sokféle és csaknem í egyenragú változások — mo- I torizáció, a háztartási gépek I terjedése, köves út, villany, I vízvezeték építés — közé tar- I tozik például a korszerű fű- I tésre családok milliói számá- 1 ra megnyíló lehetőség is: az [ ola.i- és főként a gázfűtés 1 terjedése, a földgáz kényel- 1 mes felhasználását szolgáló 1 eszközök — fűtőtestek, etázs- 1 kazánok, vízmelegítők, infra- I gázhösugárzók — tömeges ! megjelenése. | A 60-as években összeállí- ; tott gázprogram tervszerű ! végrehajtása során tavaly | már 45 városi és 62 kisebb- ; nagyobb település háztartásai használhattak vezetékes föld- ! gázt. Az utóbbi 3—4 évben I városi gázról földgázra állt át I Miskolc, Debrecen, Székesfe- 1 hérvár és Szeged. Folynak Győr és Szombathely átállí- 1 fásának előkészületei. A fő- I városban — a program sze- I rint — 1985-re fejeződik be I a teljes átállás. í A földgázkitermelés szá- 1 mottevő növelése (a hazai termelés tavaly csaknem 5 milliárd köbméter volt, 50 százalékkal több, mint 1970- ben) tette lehetővé az úgynevezett palackos gáz fogyasztói táborának bővítését is. Számuk öt év alatt több mint másfél millióra nőtt. Igaz, ma már több háztartásban is szívesen használnának propán-bután gázt, ám a palacktöltő állomások, gáztárolók, szállítótartályok kivitelezési és beszerzési költségeinek emelkedése miatt több a ,.pé- b*"--vízellátás fejlesztését szekáló beruházás a jelenlegi ötéves tervidőszakra húzódott át. A „pé-bé”-gáz iránti kereslet és az árualap várhatóan 1979—1980-ra kerül összhangba. A tervek szerint ekkorra a palackosgáz-fo- gvasztók száma kétmillióra emelkedik. A gázprogram eredményeként á háztartások 66—67 százalékában már vezetékes vagy palackos gázt használhatnak. A vezetékes gázzal ellátott 707 ezer lakásból 350 ezerben földgáz van, háromszorta több háztartásban, mint öt évvel ezelőtt, a föld- gáztüzelésű hőközpontokból pedig napjainkban már több mint 100 ezer lakást fűtenek. A növekvő gázfelhasználás gyökeresen átalakította az emberek életét. A gázkonvektorok pillanatok alatt felmelegítik a lakást, tiszta, szagtalan a fűtés. A gázégőkkel újjászületett a hagyományos cserépkályha. Elégedettek vele — stabil fűtőértéke miatt — a háziasszonyok. S mindenütt: kályhában, tűzhelyben, boylerben — gombnyomásra lobban a gáz. A levegőt egy- tízed annyira sem szennyezi, mint a szén, sokkal tisztább a fafűtésnél, sőt az olajtüzelésnél is. A hagyományos tüzelőanyagokat használó családokban a háztartási teendők általában napi 1,5—2 órával több időt igényelnek, mint azokban, ahol gázzal, olajjal, villannyal számolhatnak. Ez a napi másfél-két óra megtakarítás nagyon nagy lépés a háztartási munka nyűge alóli teljes szabadulás felé, s ez nemcsak a nőket, a családok valamennyi tagját érinti. Még egy szempont szól a földgáz mellett — népgazdasági szinten. Nevezetesen, hogy a legpazarlóbb fogyasztói csoport a lakosság, hiszen a saját háztartásában senkit sem az vezérel, hogy mindenképpen a legkorszerűbb tüzeléstechnikai elvek szerint járjon el. Következésképpen olyan berendezéseket és fűtőanyagot kell az állampolgárok kezére adni, hogy a tüzelési hatásfok alakulásához a legkevesebb köze legyen. Erre a legtöbb lehetőséget, a villanyt nem számítva, a zárt rendszerben „közlekedő”, elégő gáz nyújtja. Tehát ennek valóban takarékos felhasználását lehet a leginkább „központilag” kézben tartani. A távlati földgázprogram végrehajtása tovább folyik, ennek során a következő öt évben, az előzőhöz képest mintegy 70 százalékkal több földgáz kerülhet felhasználásra. 1980-ban a mai 5—5,5 milliárd köbméter helyett már 10 milliárd köbméter lesz a felhasználás. Ennek 40 százaléka import lesz, a ..Testvériség” gázvezetéken érkezik majd a Szovjetunióból. Ebből a nagyobb alapból több jut majd az iparnak — energia és nyersanyagként egyaránt — ám sokkal több a háztartásoknak is 1980-ban a kétmillió „pé-bé”- gázfogyasztó melíett 615 ezer család használhat majd vezetékes földgázt — Budapesten 257, vidéken 358 ezer s negyedmillió család fogyaszt majd városi gázt. Így együtt csaknem 3 millió család élvezheti majd e korszerű tüzelőanyag előnyeit, a sok milliónyi óra többlet szabad időt. Gerencsér Ferenc I. FEJEZET Hír a tavaly novemberi napisajtóból: „Január elsejével a lakosság érdekében újabb szolgáltatásokat vezetünk be. A piac alapos tanulmányozása és számos vásárló javaslatára kereskedelmünk felelős szervezői közérdekből elhatározták, hogy az üzlethálózatot átszervezik. Január elsejétől elkülönítilf a só árusítását a többi élelmiszerétől. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a közös árusítás sérti a közegészség ügyét, amelyre a szocialista keret keddiemnek feltétlenül figyelemmel kall lennie. A só ugyanis megába szívja más áruk szagát, megnedvesedhet és bcsseny- nyeződhet. Ebből a megfontolásból kiindulva, sószaküzleteket nyitnak, amelyekben a só különböző fajtáit fogják árusítani. így kapható lesz só finomra őrölve, só darabosan, só csomagolatlanul és csomagolva, korlátlan mennyiségben. Ezeket a só- szaküzleteket a legkorszerűbb berendezésekkel tervezik és egyelőre csupán csak Prágában nyitják meg. Szeretett fővárosunknak nagyvilágibb arculatot kölcsönöznek és a Moldva-par- ti metropolis új színfolttal gazdagodik. Idők folyamán, a fejlődés érdekében az ország más részében is nyitnak sószaküzleteket...” II. FEJEZET Az első üzlet megnyílt Prágában. A város kellős közepén, a hivatali negyedben béreltek üzlethelyiséget és valóban a legszemetkáp- ráztatóbb és legkorszerűbb bútorokkal rendezték be. Halk, elektromos író- és számológépeket vásároltak, külföldről hozattak teherautóidat, amelyeket só szállítására gyártottak. Minden villamosítva, minden önműködő szerkezettel ellátva, különösen a csomagolóban. Az igazgatót megmérték és jónak találták, majd kinevezték. Ugyanez történt a helyettesével, a főkönyvelővel, a raktármesterrel és számos osztályvezetővel. Munkába lépett a titkárság is. Visszatekintve megállapíthatjuk, hogy az új üzlet a szervezés csodája lett, és akik szervezték, derekasan kitettek magukért. Hála a felettes hatóság jóindulatú gondoskodásának és az igazgató személyes kapcsolatainak, a kezdet minden nehézségét megoldották. ValaÉrdekes Kazinczy-Ievelek az egri levéltárban Örök és megcáfolhatatlan igazság, hogy a gondosan kezelt levéltárak a múlt becses emlékeinek szinte kimeríthetetlen kincsesbányái. A megye iskolatörténeti múltjának kutatása ismét rendkívül érdekes „cseme- gé”-vel szolgált: több levele került elő Eger város iratainak állagából Kazinczy Ferenc kassai tankerületi „inspektor” úrnak. A levelek 1789-ben íródtak magyar nyelven. Ebben az időben folyt a magyarországi iskolák nagymértékű átszervezése a felvilágosodás jegyében. A hivatalos levelek címzettjei részben maga gróf Eszterházy Károly egri püspök, Heves vármegye örökös főispánja, részben pedig Fáy Bertalan megyei alispán, egyébként császári és királyi tanácsos. A levelek az Egerben felállított Nemzeti Oskola, Nemzeti Fő Oskola szervezése és kivált három tanítójának fizetése körül folytak, akik méltánytalanul kicsinek érezték bérüket Minden törekvése oda irányult, hogy az egri „Gimnázium tökéletes lábra állíttasson, és minden Oskolai Esztendő kezdetével szapora számú új tagokat kaphasson. A Felséges Helytartó Királyi Tanácsnak minden igyekezetét arra kelle intézni,hogy az egri Nemzeti Fő Oskola tökéletes virágzásra léphessen. Mely mellett legelső feladata, hogy az ezen Nemzeti Fő Oskolába beállított három tanító számára oly kevésből álló fizetése rendelt ki a Városj amely mellett hivataljokat azzal a Szorgalommal, melyet a Felséges Rendelések és a nevendék Ifjúság java is megkíván, nem vihették”. A legfelsőbb helyről kibocsátott rendelkezés nyomán tehát Kazinczy nagy nyomatékkai sürgeti e fontos, de kényes ügy rendezését. A vitathatatlanul leleményes tankerületi inspektor úgy találja, hogy ezt az ügyet célszerű összekapcsolni egy másik, a pedagógiai reform talpraesett kezdeményezésével, az ipari rajziskola felállításával. No, de olvassunk csak bele a zamatos magyarsággal írt levélbe. „Más rendbéli parancsolatja a Felséges Helytartó Királyi Tanácsnak ismét az vala, hogy a Kézi Mesterségek (azaz az iparosság) tökéletesebb lázba hozása végett az Egri Nemzeti Oskolába egy Rajzoló Mester is állíttassék, és annak fenntartására azon aprólékos és lassanként terjedő költségeken kívül melyeket némely rajzolatok és eszközök kívánnak, a Város esztendőnmennyi sószakembert sikerült megnyerni az igaz ügy szolgálatának, még azokat is, akik más üzletekben voltak a só árusításával elfoglalva. Minden eshetőséggel számolva, megalakították a jogügyi osztályt, annak könyvtárát, szakkönyveket, politikai- és szépirodalmi műveket vásároltak, nehogy valamelyik fejlődni kívánó alkalmazott elbukjék a kezeiét nehézségein. Néhány hónap múlva, mondom, az egész üzem mintaszerűen volt megszervezve és az igazgató kiakaszthatta szobája falára azokat az elismeréseket, amelyeket eddigi jó 'munkájáért kapott. A sószaküzlet máris a népgazdaság tartópillére lett. III. FEJEZET A következő esztendő decemberének végén a napilapok hasábjain „A lakosság szolgálatának újabb javítása” címmel a következő cikk jelent meg: „Kereskedelmünk felelős szervezői a lakosság szolgálatában újabb javításokat hajtanak végre: új alapokra helyezik a sóellátást. Ezután a háziasszonyoknak és a bevásárló polgároknak nem kell a só tartására kijelölt üzleteket felkeresniük, mert január elsejétől valamennyi prágai élelmiszerüzletben árulnak sót. Ezzel a gondoskodással a prágai asszonyok időt és fáradságot takarítanak meg. A só eladásának új módjával, a sószaküzletek felszámolásával fővárosunk nagy": ként 300 rajnai forintokat nyújtson. ■ Ezen Felséges Rendeléshez képest Eger Városának Tanácsát meg- szóllítottam s elejbe terjesztvén azokat a hasznokat, melyeket a Város a Gyermekeknek eszerint leendő oktatásokból bizonyosan várhat, s a Parancsolatnak teljesítésére serkengettem, de sikertelen igyekezettel, mert az ezen Felséges Rendelésnek hasznosságát és szükséges voltát megesmer- te ugyan, de magát ez ezzel együtt járó tehernek elviselésére elégtelennek lenni állította.. Kazinczy Ferenc azt javasolja Eszterházy Károly- nak, egyben Eger földesurának, hogy úgy oldják meg a három tanító. „dotatio”- játi hogy egyet-egyet vállaljon magára a püspök, a káptalan, hogy a harmadik fizetésének elviselésére a város alkalmatos lehessen. Rendkívül frappánsak a levél befejező sorai: „Ennek (azaz a javasolt támogatásnak) megnyerése fogja vetni ezen Oskolák virágzásra jutásának talpkövét, mely mivel hogy VETEMÉNYES KERTJE A GIMNÁZIUMNAK, hová ennek elkészült tagjai általmenni fognak, az ezzel közlött kegyesség nem / határoztatik meg magában, hanem feljebb hat a megnevezett Deák és Rajzoló Oskolára is, úgy mint amelynek legutóbbikba egyedül eszerint remélheti felállítását. ..” A püspök kezdetben prüszköl Kazinczy terve ellen, hiszen éppen ebben az időben lobbant újabban lángra a városnak felsza- badítási kísérlete egyházi földesurai ellen. „Mivel Egerben most oly nyughatatlan emberek támadtak, kik bényújtott instanciájok- kal Ö Felségét arra kértélc, hogy ezen Eger Várossá, mely eddig Püspöki Város volt, Királyi Városnak tétessen, ezen dolog pedig éppen most maga folyásában volna... addig méglen a dolognak vége nem szakad, sem Egri Nemzeti három oskola tanítók fizetésének bűvítése, sem a rajzolást tanító Oskolának és Mester- temek felállítása eránt egyenes feleletet nem adhatunk. ..” Az idő azonban kérlelhetetlenül a szinte forradalmár újítókat igazolta. Fel- virágzott , az egri három nemzeti iskola, fel a gimnázium, és országosan hírre tett szert az egri iparos fiatalokat oktató Egri Rajziskola. világibb arculatot kap és a Moldva-parti metropolis új színfolttal gazdagodik. Ä sószaküzleteket egyébként az egész ország területén folyamatosan nyitják meg. Kereskedelmünk felelős szervezői fáradságos munkájukért számos elismerést és dicséretet kaplak...” IV. FEJEZET Mindazt, amit a II. Fejezetben elmondtunk, a feje tetejére állították. A sószaküzleteket Prágában felszámolták, az árukészletet leértékeltél:, az alkalmazottakat áthelyezték. A berendezést elszállították és mindent megtettek, ami a felszámolással kapcsolatos. Az új esztendő végén a sószaküzlet működésére már, csak az egykori cégtáblák emlékeztettek, amelyeket a mázolok munkatorlódás miatt még nem pingáltak át. UTÖIRAT Az erős idegzetű, kedves Olvasó bizonyára felismerte, hogy a fenti történet csupán az író féktelen képzeletének szüleménye. Ej- szen, leinek is jutna eszébe hazánkban, hogy sószakiiz- leteket nyittasson? De bizonyára felismerte a kedves Olvasó azt is, hogy ez a karcolat nem minden cél nélkül íródott, mert bárki sorolhat példákat, hogy berendeztek ilyen, vagy olyan üzletet és az alapítás után nem sokkal. a sószaküzlet mintájára felszámolták. Fordította: ü ] Szűts István KOSSUTH 8.30 A francia forradalom dalaiból 8.41 Titkon innen — titkon túl 9.11 Nótacsokor 10.05 Iskolarádió 10.35 Bódv József és Birkás Lillian énekel 11.10 Lantos István zongorázik 11.40 Colas Breugnon 12.35 Melódiakoktél 14.04 Ezeregy délután. .. 14,4S Éneklő Ifjúság 15.10 Grófé: Grand Canyon 15.44 Magyarán szólva. ,. 16.05 Harsán a kürtszó! 16.35 Bemutatjuk új felvételünket 17.05 Köztünk maradjon! 17.30 Závcdszky Zoltán opéra- felvételeiből 13.00 A Szabó család 18.30 Esti magazin 19.15 A zongoraművészet első aranykora 20.03 Háttérbeszélgetés 20.30 Néndalok 21.05 Kilátó 22.20 Meditáció 22.30 Beethoven-müvek PETŐFI 8.33 Könnyűzene 9.20 Erdőtől a fát. .; 9.33 Derűre is derű. .. 10.00 A zene hullámhosszán 12.00 My fair Lady 12.33 Arcképek a lengyel irodalomból 12.50 Kórusok. hangszerszólók 13.25 Eszperantisták ötperce 13.33 Beszélni nehéz 14.00 Kettőtől hatig. .. 18.00 Üj sanzonfelvételekből 18.33 Maró Lanza felvételeiből 19.15 Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus című folyóiratban? 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Irodalmi kirándulások 21.03 Csík Gusztáv szerzeményeiből 21.18 Kodály: Székelyfonó 22.43 Kellemes pihenést! SZOLNOKI RADIO 17.00 Műsorismertetés — Hírek — Pat Boone énekel 17.10 Eszmecsere a reklámról — A kunhegyesi és a szolnoki népdalkor műsorából 17.25 Üttörőhíradó — Operakórusok — Szemle az üzemi lapokból 18.00 Alföldi krónika 18.15 A Pilott-együttes és Cazy Pawell felvételeiből 18.28 Hírösszefoglaló — Műsorelőzetes MAGYAR 8.00 Tévétorna (Ism.) 8.05 Iskolatévé 13.05 Iskolatévé (Ism.) 17.30 A sebészek évszázada (NSZK-tévéfilm) 18.10 Mindenki iskolája 19.20 Tévétorna 19.30 Tv-híradó 20.00 Kisfilmek a nagyvilágból 21.35 Gádor István Portréfilm 22.25 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Az alapítvány (Dráms 20.55 Tv-hiradó 2. POZSONYI 19.00 Híradó, nublicisztika 20.10 A sötét folyó 21.50 Híradó publicisztika 22.10 Musica viva (Zenés magazin) 23.15 Sajtószemle | mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4. fél 6 és 8 órakor Bankrablás Színes amerikai bűnügyi {ilm EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) du. fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Tükörképék Színes magyar film EGRI KERT: Este 7 órakor A lopakodó hold GYÖNGYÖSI PUSKIN: A Tölgy azonnal jelentkezzen GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Ralu hercegnő hozománya HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Huckleberry Finn és a csirkefojtók HATVANI KOSSUTH! Kék katona FÜZESABONY: Kovpak előre tör----------------------------------1 Su gár István
