Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-19 / 222. szám

Megkezdte munkáját a HNF VI. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) alakulását, a népfrontbizott­ságok tájékoztassák erről a lakosságot, s amikor indo­kolt támogassák azokat a Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága nevében tisztelettel köszöntőm a Hazafias Nép­front VI. kongresszusát, s a küldötteken keresztül tár­sadalmunk e fontos mozgal­mának valamennyi tevékeny részesét, akik önzetlenül munkálkodnak szocialista hazánk jelenéért és jövőjé­ért. A népfrontmozgalomban résztvevő százezrek és mil­liók társadalmunk egyetér­tését fejezik ki pártunk po­litikájával, a fejlett szocia­lista társadalom felépítését szolgáló nemzeti program­mal. — A Hazafias Népfront tág teret, jó keretet biztosít társadalmunk osztályainak, rétegeinek a politikai szövet­ség gyakorlásához, a párt­tagok és pártonkívüliek szo­cialista építést szolgáló együttműködéséhez. Elisme­rés illeti a Hazafias Nép­frontot olyan országos és he­lyi kezdeményezésekért, ak­ciókért, amelyek vonzó al­kalmat adtak hasznos közé­leti tevékenységre, a közös értékék gyarapítására, egy­más megbecsülésére. A nép­frontmozgalom az állampol­gárok tízezreit tette szocia­lista törvényeink kialakítá­sának részesévé, százezre­ket vont be a lakóhelyi kö­zösségek munkájába, része­se kulturális életünk fej­lesztésének, közvéleményünk formálásának. A népfront­mozgalom mindezzel a szo­cialista hazafiságot, és a pro­letár nemzetköziséget erősí­ti. Segíti, hogy e nemes ér­zések tettekben is kifejeződ­jenek. —- A Hazafias Népfront tevékenységében a progresz- wriv nemzeti célok támoga­tása. az értékes tradíciók ápolása nem új vonás. Ennek alapján kapcsoló­dik a forradalmi munkás- mozgalomhoz és annak céljaihoz, hagyományaihoz már a fasizmus idején, majd a felszabadulás után, új életünk kezdetén is, és még inkább ma, amikor nemzeti céljaink a fejlett szocialista társadalom épí­téseként a napi tenniva­lókban szerepelnek. A Hazafias Népfront VL kongresszusa arra hivatott, hogy elemzően értékelje az eredményeket és kijelölje a holnapi teendőket. A társa­dalom azt várja a kongresz- szustól, hogy a mozgalom elé olyan reális feladatokat tűzzön, amelyek megvalósí­tása segíti a fejlett szocia­lista társadalom építését. Nem vagyunk, nem lehetünk elégedettek azzal, amit mos­tanáig elértünk. Többre vagyunk képesek és ehhez nem csodára kell várni, hanem mindenki­nek dolgoznia kell. Dolgozni, pontosan és szépen, mert csak így érdemes, mert csak így lehet a mi társadal­munkban. — Van erőnk, tudásunk, lelkesedésünk, hitünk és aka­ratunk céljaink megvalósítá­sához. Mi adja az erőt, a hi­tet és mi biztosítja a feltéte­leket ahhoz, hogy töretlenül küzdhessünk céljaink eléré­séért? Hogy bármerre né­zünk, épülő gyárakat, korsze­rűsödő technikát, új lakáso­kat, javuló élet- és munka- körülményeket látunk? Igen, ez is, de nemcsak ez. Több­ről van szó. Formálódó, tar­talmában gazdagodó szocia­lista életünk egészéről, an­nak minden nagyszerű vo­násáról; a szocialista demok­rácia erősödő érvényesülésé­ről; a jelenünket és jövőnket meghatározó célokról és a megvalósításban való aktív részvételről; a művelődés és tanulás feltételeinek tömeg­méretű biztosításáról; a fizi­kai és a szellemi munka kü­killföldi akciókat, amelyek­nek célja egyes népek sza­baddá és függetlenné tétele. Befejezésül arra kérte a főtitkár a kongresszust, hogy lönbségeinek csökkenéséről; az emberi élet olyan alaku­lásáról, amelyben a társada­lom tagjai együtt emelked­nek fel, s amelyben a falu életkörülményei nemcsak anyagiakban, hanem belső tartalmukban is egyre jobban megközelítik a városét. Er­ről a mind határozottabb vo­násokkal kibontakozó tartal­mas életről van szó, amely egyre inkább áthatja, átszövi az állampolgárok minden- 1 napjait, egymásközti viszo­nyait. A szocializmus minden vívmánya és célja erőt és hi­tet ad! Összeköti népünk egészét, egységbe fogja, erő­síti szövetségét a jelenben és a jövőben. — A Hazafias Népfront tevékenységének célja, tar­talma elnevezésében is tük­röződik. S ha egy mozgalom egész tevékenységével azt su­gározza, hogy hazafias, hogy népi, akkor természetes, hogy azonosul azokkal a szocialis­ta célokkal, amelyek egész népünket, hazánkat feleme­lik, átalakítják. Azonosul az­zal a politikával, amelynek célja a fejlett szocialista tár­sadalom megvalósítása. Nem­zeti egység és szövetségi po­litika a szocializmusért! Eb­ben kifejeződik életünk, munkánk értelme, a nép. a nemzet boldogulása. Ez nyil­vánul meg az emberek hét­köznapi tetteiben, magatar­tásában. A munkásosztály és pártja számára a nemzeti összefogás sohasem volt tak­tika. Pártunk mindig hang­súlyozta, hogy a szocializmus építése az egész nép műve. Ezért szövetségi politikánk erősítése, szocialista nemze­ti egységünk szilárdítása fel­adataink megvalósításának egyik legfontosabb feltétele. Csak a szocialista társada­lomban azonosak az osztá­lyok és rétegek alapvető'ér­dekei. — A mi társadalmunkban a dolgozók nemcsak végre­hajtói, hanem életrehívói is az elgondolásoknak. Nálunk minden embernek joga és kötelessége, hogy a közössé­get és saját személyét érintő ügyekben egyaránt segítse a döntések kialakítását, segít­se a végrehajtást. Szocialista elveink közül a legnemeseb­bek egyike az, hogy igényli a dolgozó ember beleszólását saját sorsának alakításába. Ezért hangsúlyozzuk egyre erőteljesebben a szocialista demokrácia fejlesztését, ér­vényesülését. Ezért teszünk újabb és újabb erőfeszítése­ket, hogy még többen vállal­janak részt közös ügyeinkből, életünk megannyi kérdésé­nek eldöntéséből. — Szocialista fejlődésünk mai színvonalán elengedhe­tetlen a szocialista demokrá­cia még gyorsabb fejleszté­se. E helyen nem kell bi­zonyítani, hogy mit jelent az ország számára, ha milliók gondolkodása és tettrekész- sége segíti bonyolult felada­taink kimunkálását, mit je­lent az, ha a dolgozó milli­ók a feladatokat sajátjuknak érezve látnak munkához; mit jelent az, ha milliók kap­csolódnak be a helyi és az országos ügyek intézésébe, a közéletbe. Mindenkinek töb­bet és egyre többet kell adni önmagából! Önmagáért, az egyéni és társadalmi célok jobb összhangjáért. Együtt­gondolkodásunk és együtt- cselekvésünk a dolgozó tö­megekkel a biztosítéka an­nak, hogy fejlődésünknek ne csak a fő vonásai, hanem a legkisebb összetevői is úgy alakuljanak, ahogyan azt sze­retnénk. A szocialista demokrácia sokszínű és mindennapos érvényesülése társadal­munk szilárdságát, erköl­csi erejét, politikánk szo­cialista jellegét sugározza. — Társadalmunk a munka társadalma. Minden, ami eb­ben az országban felépült, a dolgozó emberek kezenyomát viseli., A haza gyarapodása az írásos anyagokat,, köztük az állásfoglalás-tervezetet, valamint a szóbeli beszámo­lót vitassa meg, és hozzon megfelelő határozatokat. eddig is két kezünk munká­jából született. Életünk év­ről évre gazdagodik, szépül. De senki sem tekintheti be­fejezettnek a közös művet. Még többet akarunk és még többet tudunk tenni önma­gunkért és népünkért. Tud­juk, hogy ha holnap jobban akarunk élni, gyorsabban akarunk fejlődni, akkor még jobban kell dolgoznunk. Tud­juk, hogy nincs helye az eredményeink fölötti meg­nyugvásnak, a tétlenkedés­nek. Helye van azonban a szorgalomnak, a fejlődést se­gítő gondolatoknak és tettek­nek. Helye van a jobb, a szervezettebb munkának, a nagyobb fegyelemnek, a szel­lemi és anyagi javainkkal való gondos és ésszerű taka­rékoskodásnak. tartalékaink feltárásának. És ami különö­sen fontos: erősíteni kell a munka tiszteletét, becsületét! — Arra törekszünk, hogy a mi társadalmunkban csak a tisztességesen végzett mun­kával lehessen boldogulni, jól élni. Tudjuk, hogy van­nak még hazánkban olyan emberek, akik szeretnek aratni, de vetni nem. Min­dent elkövetnek, hogy ne kelljen dolgozniuk, és egyi­kük másikuk még nem is él rosszul. Az ilyen életfelfogás lehetősége azonban szűkül. Változtatni akarunk azon is, hogy még vannak, akik ke­vesebbet keresnek, mint amennyit munkájuk után megérdemelnének. Ugyanak­kor egyesek, ma még többet kapnak, mint amennyi mun­kájuk után megilletné őket. Tisztelt kongresszus! — Amikor ma a népfront­mozgalomtól a szocialista ha- zafiság kiteljesedésének segí­tését várjuk, akkor a megtett út egyenes folytatását kér­jük. A szocialista hazafiság nemcsak elkötelezettséget je­lent nemzeti múltunk haladó hagyományai mellett, hanem mindenekelőtt elkötelezettsé­get, felelősséget mai munkán­kért, a szocializmus építésé­ért, a haladásért. Szocialista hazafiságunk elválaszthatat­lan a proletár nemzetköziség­től. Egyaránt jelenti a fej­lett szocialista társadalom felépítéséért és a szocializ­mus világméretű győzelméért vívott harcunkat. A mi haza­fiságunk: cselekvő hazafia­ság. Szeretetünket népünk és hazánk, a szocializmus ügye Ha az időjárással nem is lehetünk elégedettek, a pon­tossággal annál inkább: pén­teken a megbeszélt időpont­ban a Heves megyei küldöt­tek a Volán 4. számú Vál­lalat különbuszával elindul­tak a Hazafias Népfront VI. kongresszusára Budapestre. Aztán a csendes őszi eső­ben lassanként elmaradtak az ismerős tájak, miután csatlakoztak egri társaikhoz a gyöngyösi és a hatvani küldöttek is. Mire megérkeztünk szál­láshelyünkre, a Szabadság Szállóba, már nagyon jól összemelegedtünk, összeba­rátkoztunk és barátságunkat rövidesen tovább mélyíthet­tük egy-egy pohárka finom hevesi pálinka melletti be­szélgetéssel ... A szó termé­szetesen elsősorban a kong­resszus körül forgott. 'Mi lesz, hogy lesz...? A vá­laszt az „újoncok” elsősor­ban azoktól várták, akik már részt vettek a megelő­ző IV., illetve V. kongresz- szuson is. űk valóban sok érdekes élményről tudtak beszélni. Az egyik küldött, Fiala Ti vadamé, megyénk országgyűlési képviselője „vigasztalni” tudta Szmolnik Évát, aki arról kérdezgette, hogyan lehet leküzdeni a lámpalázat, amely — mióta a hatvani kislány megtudta, hogy szót fóg kapni a kong­resszuson — bizony, alapo­san mellészegődött. Nos. Fiala Tivadarné így biztat­ta: — Sehogy Évikém. Én iránt nem dicsekvő szónokla­tokkal, hanem országépítő tettekkel bizonyítjuk. Ismer­jük meg és szeressük még jobban szülőföldünket, lakó­helyünket, nemzeti kultúrán­kat, forradalmi hagyomá­nyainkat. Legyünk büszkék népünk alkotásaira, sikereire. A népfront sajátos moz­galmi eszközeivel segítse, hogy dolgozó osztályaink, rétegeink mind sokolda­lúbban kapcsolódjanak be hazánk felvirágoztatásáért, gyorsabb előrehaladásáért folytatott munkába. Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársnők! elvtár­sak! Népünk egyetért a szocia­lizmus programjával és kész egyre többet tenni érte. A Hazafias Népfront mozgalma az eddigieknél is többet akar és képes is tenni, de a tár­sadalom is többet vár tőle. A Hazafias Népfront tegye közüggyé és karoljon fel minden olyan kérdést, ami hasznos, ami jó, szép és em­beri, ami életünket szebbé teszi, előbbre viszi. Vállalt feladataik teljesítéséhez sok sikert kívánok. Egyben ■ Központi Bizottság nevébe* szeretném e fórumon is biz­tosítani a mozgalom képvise­lőit, hogy a Hazafias Nép­front tisztségviselői, a mozgat lomban tevékenykedő százez­rek továbbra is számíthatnak a Magyar Szocialista Mun­káspárt támogatására és meg­becsülésére. A vitában felszólalt szom­baton Szmolnik Éva Heves megyei küldött is. „Egyre több munkásnő Tállal közéleti megbízatást SZMOLNIK ÉVA HEVES MEGYEI KÜLDÖTT FELSZÓLA LASA Tisztelt kongresszus! Nagy megtiszteltetést, fe­lelősséget jelent számomra, hogy a Hazafias Népfront legmagasabb fórumán He­ves megye küldötteként részt vehetek. Munkahelyem a Hatvani Konzervgyár, amely Arany­fácán védjegyes termékeiről messze földön híres. Dolgo­zótársaim és a felszabadulás utáni első kisváros lakóinak üdvözletét tisztelettel adom ót a kongresszuson. Megyénk gazdasági szer­kezetének átalakulásával, az ipar térhódításával az utóbbi években növekedett városunkban és a város kör­nyéki községekben is a mun­kások száma. A munkások személyes érdekei egyrészt a munkahelyhez, másrészt a lakóterülethez kapcsolód­nak. A munkások lakóterületi, közéleti tevékenysége alap­vetően a népfront, a tanács és egyéb társadalmi és tö­megszervezetek választott testületéiben, valamint a la­kóhely életével, fejlesztésé­vel kapcsolatos akciókban, mozgalmakban való részvé­telükkel jellemezhető. Örömmel számolhatok be ar­ról, hogy a munkások részvé­tele a városi népfrontbizott­ságban 40 százalékra növe­kedett. Az öt városkörzetben a bizottsági tagok majdnem 30 százaléka munkás, s a há­rom város környéki község bizottságaiban is jelentősen emelkedett számuk. A népfront — mint a lakó­területen dolgozó politikai tömegmozgalom —, egyik fő feladata, hogy tevékenységé­vel eljusson a munkáshoz, is­mertesse a helyi célkitűzése­ket, kérje ki véleményüket, javaslataikat, mozgósítsa a feladatok végrehajtására. Így történt ez a IV. ötéves terv eredményeinek és az V. öt­éves terv célkitűzéseinek szé­í les körű ismertetése érdek ben összehívott várospoliti­kai fórumon, majd az azt kö­vető számos kisebb tanács­kozáson. Hatvan városban a dolgo­zó kollektívák egyre tudato­sabban kapcsolódnak be a társadalmi tevékenységbe, értve ennek fő célját, vállal­va embert és környezetet for­máló tartalmát. Mi sem bi­zonyítja ézt jobban, mint az elmúlt öt évben végzett tár­sadalmi munka, melynek ér­téke csaknem 20 millió fo­rint. A társadalmi munka ér­tékének kétharmadát mun­kások teljesítették. A nőpolitikái határozat megjelenése után egyre több munkásnő vállal közéleti munkát, társadalmi megbí­zatást. A társadalmi munká­ban való fokozottabb rész­vételünknek véleményem szerint még mindig sok aka­dályozó tényezője van. A problémák nagy része a nők kettős hivatásából adódik, a több műszakos munkakör be­töltése, másrészt az anyai hi­vatással járó elfoglaltsága. Ahhoz, hogy a munkásnő kö­zösségi feladatot is magára vállalhasson, több szabad időt kell biztosítani számára, s ehhez a szolgáltatósok fej­lesztésére van szükség. Vá­rosunkban is sok nő veszi igénybe á gyermekgondozási segélyt, ami biztosítja a kis­gyermek számára annyira fontos életszakaszban a nyu­godt, anyagilag is megalapo­zott anyai gondoskodást. A hároméves otthon tartózko­dás egy új életformát jelent az eddig munkaviszonyban álló nőnek. Bizonyos mér­tékig elszakad munkahelyé­től, megszűnik a rendszeres közéleti tevékenysége, de a nagyobb közösséghez való tartozás továbbra is megma­rad. A népfront és a szak- szervezetek jó együttműkö­désének újabb lehetősége is fontos feladat, hogy kapcso­latot teremtsen ezekkel az anyákkal, felvilágosító mun­kával segítse a három év tar­talmas, hasznos eltöltését. Tapasztalataink szerint több anya már a három év letelte előtt visszatérne dol­gozni az üzemekbe, ha nem lennének ■ gyermekelhelyezé­si gondjaik. Városunkban is kevés a bölcsődei, óvodai, napközi otthoni férőhelyek száma. Ennek a megoldását kívánja elősegíteni az MSZMP hatvani városi - bi­zottsága és a tanács végre­hajtó bizottságának felhívá­sa, amely a város lakosságá­nak támogatását kéri a gyer­mekintézmények fejleszté­séhez. A népfront és a KISZ városi bizottsága e felhívás szellemében a népfront' VI. kongresszusának tiszteletére hirdette meg a társadalmi- munka-akciót, s most, ami­kor a kongresszus ülésezik, nálunk a munkáskollektívák e cél érdekében kommunista műszakokon vesznek részt, építik 1 az ifjúsági tábort, csi­nosítják az utakat, köztere­ket, játszótereket. Népfrontbizottságunk fon­tos feladatának tartja, hogy a társadalmi, tömegszerve­zetekkel együttműködve a munkásnők közéleti tevé­kenységét tovább fokozzuk. Ennek érdekében töreked­nünk kell arra, hogy a műn- késnők maguk is igényt tart­sanak a politikai, szakmai és általános művelségük meg­szerzésére és továbbfejleszté­sére. Az V. kongresszus óta vég­zett munkáról szóló beszá­molóval egyetértek, s elfoga­dásra javaslom. Kívánok a kongresszusnak tartalmas munkát, küldött-társaim­nak, minden népfront tiszt­ségviselőnek jó erőt, egészsé­get, a népfrontfeladatok vég­rehajtásához sok sikert. A Hazafias Névfront VI. kongresszusa ma folytatja munkáját. Kongresszusi jegyzetek BIZTATÓ - FELSZÓLALÁS ELŐTT minden felszólalásomkor ér­zek lámpalázat. Aztán elérkezett a vita ideje is. Előtte azonban egy kis bátorságot mégis sike­rült meríteni abból, hogy Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első titkára felkereste a MÉMOSZ szék­házának folyosóján a Heves megyeieket, elbeszélgetett a várakozókkal, és ez a szinte családias társalgás mindenkire jó hatással volt. Üjabb esemény: megérkezett a kongresszusra dr. Bánk József, egri érsek is, akit Páti Jenő, a Hazafias Nép­front Heves megyei Bizott­ságának titkára kísért helyé­re a tetemben, és már kez­dődik is... Bejelentették. hogy a kongresszus vitája megkez­dődik. elsőként Juhász Ist­ván Szabolcs megyei tsz- elnök, utána Szmolnik Éva Heves megyei küldött kap szót. Tehát: mindjárt máso­diknak! A MÁSODIK — AZ ELSŐ A sajtópáhplyban szoron­gó újságírók — elsősorban a szebbig nemet képviselő tudósítók — nagy rokon­szenvvel figyelik Évát. amint magabiztos léptekkel indul a zsúfolt sorok között a szónoki emelvényhez. Kül­döttünk egy ösztönös moz­dulattal megigazítja haját, amint a tv-kamerák felé fordulnak és a kattogó fényképezőgépek valóságos pergőtüzébe kerül. Hiába: nő is ő, nemcsak küldött, méghozzá az első számú nő, hiszen az „abszolút” sor­rendben második, a nők között viszont kétségtelenül első — a felszólalók sorá­ban. Aztán az egész kongresz- szus szemmel látható rokon- szenvétől kísérve megkezdi beszédét. .. Jól és bátran beszél, csak egyszer fátyolosodik el rö­vid időre a hangja. Most az erkély bal odalán ülő kis Heves megyei tábor egy em­berként neki szorít, és bá­torítóan, mosolygó barát­sággal hallgatják az elnök­ség első sorában helyet fog­laló magas rangú állami, párt- és népfront tisztség- viselők is. Küldöttünk végül is ki­vágja a rezet, nagy tapsot kap, legjobban természete­sen mi tapsoljuk, hiszen he­lyettünk is, a mi nevünk­ben is szólt, felelősségtelje­sen — és nagyon rokonszen­vesen. VARJUK A FOLYTATÁST Ä felszólalás nagyon tet­szett mindnyájunknak. Gu­lyás László küldött; aki az elnökségben foglal helyet, elismerően bólogat, Balogh Jánosné pedig, Kál küldötte mosolyogva felsóhajt és ugyanaz az öröm tükröződik most itt a kongresszuson az ő szemében, és mindnyájun­kéban. Látszik az elégedett­ség Tóth Lajoson, aki Do- moszlóról jött, ez látszik Valuch István érseki taná­csoson és Lévai Ferencen, a megyei pártbizottság osz­tályvezetőjén, valamennyi­ünkön . .. Ilyen kezdet után már csak jó folytatás következ­het. A I kétnapos kongresz- szusból a nagyobbik rész még hátra van, sok komoly munkával eltöltendő óra vár ránk. De senki sem pa­naszkodik, hiszen jó a kö­zösség, kitűnő az ellátás, így természetesen mindnyá­jan azt üzenjük haza, hogy sokat gondolunk családtag­jainkra, barátainkra, munka­társainkra, és ha hazaérke­zünk, majd sokat mesélünk, B. Kun Tibor JsijrnQ 1976. szeptember 19., vasárnap Gáspár Sándor beszéde

Next

/
Thumbnails
Contents