Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-01 / 206. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 206. szám 1976. szeptember 1., szerda Harmincé! éve leiiitt H arminchét esztendeje történt. „Lengyel” katonák — a nürnbergi perben utóbb kiderült, hogy lengyel egyenruhába öltöztetett SS-ek — megtámadták a gleiwitsá német nyelvű rádióadót. Ez a provokáció vezette be a Hitler által már korábban aláírt, Fehér Terv fedőnevű haditerv végrehajtását Lengyelország ellen. 1939. szeptem­ber elsején hajnali 4 óra 45 perckor egy parányi és kopár földnyelvre, a Westerplatte lengyel határőrállomásra a németek tüzérségi össztüzet zúdítottak. Így kezdődött el a világtörténelem eddigi legpusztítóbb háborúja, a második világháború. I-Iuszonháromezer-hétszázegy férfi és nő, katona és civil, csecsemő és aggastyán pusztult el ennek a háború­nak minden napján, összesen ötvenkétmillióan 2194 nap alatt. A történelem összes megelőző háborúi együttvéve sem követeltek ennyi áldozatot. Újabb és újabb nemzedékek születtek a második vi­lágháború óta, de az emberiség mindmáig nem térhetett napirendre e szörnyű pusztítás és vérontás felett. Újra és újra felteszi a kérdést: elkerülhetetlen volt-e mindez? Igaz, a történelem-tudomány nem kedveli a „mi lett vol­na, ha” meditációt. De erre a kérdésre mégis lehet vála­szolni. Ha sikerül a második világháború előtt hatékony kollektív biztonsági rendszert létrehozni, ha a nyugati diplomáciai elképzelések éle nem a Szovjetunió ellen irá­nyul, akkor az események menete másképp alakult volna. Az emberiség szerencsétlenségére a nyugati hatalmak vál­takozó kormányai a realizmus rövid életű felvillanásai ellenére csupán a szovjetellenességben voltak következe­tesek. Ebben az értelemben 1925-től, a locarnói egyezmény évétől szinte egyenes út vezetett a tragikus 1939-es esz­tendőig, amikor az angol és francia fél meghiúsította a moszkvai tárgyalásokat, amelyeket a szovjet kormány azért kezdeményezett, hogy hatékony kölcsönös garanciák­kal állják el Hitler útját. A háború után más lett világunk, mint előtte volt. Ha ma ezen az évfordulón optimisták lehetünk, azt a nemzet­közi erőviszonyok megváltozásának köszönhetjük. Hiba lenne azt gondolni, hogy az erőviszonyok válto­zása automatikusan vezet enyhüléshez, kollektív bizton­sághoz és tartós békéhez. Éppen a háború utáni több mint három évtized bizonyítja, hogy szüntelen erőfeszítés, tÖT megek békeharca, szocialista országaink hajlékony és elő­relátó diplomáciája szükséges ehhez. Hosszú időt vett igénybe, amíg sikerült, legalábbis Európában, az összes érdekelt féllel elfogadtatni a fasizmus felett aratott győ­zelem eredményeként kialakult határokat és viszonyokat. A tárgyalások hosszú korszakát éltük át — és éljük ma is — meggyőződéssel vallva, hogy nincsenek a nemzetközi porondon olyan vitás kérdések, amelyeket a fegyverek erejével kellene megoldani. A Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlovákia tárgya­lásai a nyugatnémet féllel, majd a két Németország kap­csolatfelvétele, a Berlin kérdésében született megegyezés, és végül a helsinki értekezlet tette fel a koronát azokra az erőfeszítésekre, amelyek eredményeként elmondhatjuk, hogy ma már egy sokkal biztonságosabb Európában élünk, mint a XX. században valaha is. Ez azonban még koránt­sem az út vége. A szerződések rendszerét, amelyek az enyhülést és a biztonságot politikai síkon szavatolják, ki kell egészíteni olyan katonai intézkedésekkel, amelyek Európát végérvényesen és visszavonhatatlanul a béke kontinensévé teszik. És itt korántsem csak Európáról van szó. Hadd emlé­keztessünk rá: innen indult az első világháború, s innen az a második is, 37 éve, amelynek végnapjait már a távoli japán városok felett jelezte az atomfegyverek gombafel­hője. Ahogy a béke egy és oszthatatlan, úgy a nemzetközi biztonság ügye is az. Ázsiai biztonsági szerződésre is szük­ség van, és fegyvprmentes övezetekre világszerte, újabb és újabb SALT-egyezményekre, újabb eredményekre a fegy­verzet- és csapatcsökkentési tárgyalásokon, hogy elindul­jon, előrehaladjon az általános és teljes leszerelés ügye, ame1 v az európai és a világbéke legfőbb garanciája lehet. , tvenkétmillió halott emléke figyelmezteti az emberi- séget, hogy ezt az utat végig kell járni. Libanon: Béketárgyalások riadókésziiltséggel és mozgósításokkal lom egyik vezető személyi­sége, hétfőn este Bejrutban tartott sajótértekezletén kö­zölte, hogy megkezdődött a 18 és 30 életév közötti, Liba­nonban tartózkodó paleszti­nok katonai mozgósítása. Pierre Gemajel falangista vezető hétfőn kilátásba he­lyezte, hogy a jobboldali ke­resztény erők szintén általá­nos katonai mozgósítást ren­delnek el, sőt katonai szol­gálatra kötelezik a külföl­dön élő libanoni kereszté­nyeket is. Hétfőn este Bejrútban megalakult a jobboldali ke­resztény katonai erők egy­séges parancsnoksága, élén Besir Gemajellel, a falangis- ták katonai vezetőjével — jelenti az AFP Bejrutból. A katonai parancsnoksághoz a következő négy jobboldali csoportosulás tartozik: a falangisták, a Nemzeti Li­berális Párt, a Cédrus őrei és a Maronita Liga. (AFP, UPI) KAIRÓ: Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter hétfőn este Kairóban Faruk Kaddumi- val, a Palesztin Felszabadí­tás! Szervezet Politikai Bi­zottságának vezetőjével • a libanoni helyzetről és a ter­vezett arab csúcsértekezlet­ről tárgyalt Fahmi később újságíróknak kijelentette, az „őszinte légkörben” lezajlott megbeszéléseken megálla­podtak abban, hogy a csúcs- értekezlet összehívása szük­ségessé teszi az arab orszá­gok álláspontjának megfelelő egybehangolását (Reuter—MTI) Bár néhány jelentés szerint Libanon egyes részein vala­melyest enyhült a harcok hevessége, egyre többen akarnak távozni a meggyötört, vérző országból. A képen: emigráció­ba készülő család Szidon kikötőjében. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) f BEJRUT: Eliasz Szarkisz megválasz­tott libanoni elnök kedden egynapos látogatásra Da­maszkuszba utazik, hogy Fia­fez Asszad köztársasági el­nökkel tanácskozzék. Napi­rendként az Arab Liga új béketervéről tárgyalnak és azt a kérdést vitatják meg, hogy mennyi ideig maradjon Libanonban a 20 000 főre becsült szíriai katonai kon­tingens. Bejrútban úgy tudják, hogy a szíriai vezetők lénye­gében megadták a zöld fényt Hasszán Szabri El-Kholi- nak, az Arab Liga libanoni különmegbízottjának béke­tervéhez. Ez a libanoni arc­vonalakon levő csapatok fo­kozatos visszavonását irá­nyozza elő. Hírügynökségek viszont arról számolnak be, hogy riadókészültségbe helyezték a Libanonban tartózkodó Szí­riái csapatokat. Bejrúti dip­lomáciai körökben hétfőn este azt hangoztatták, hogy Szíria jelentősen megerősí­tette a hegyvidéken és az or­szág délkeleti területén állo­másozó egységeit. Taufik EI-Szafadi, a Pa­lesztin Ellenállási Mozga­Magyar pártkiilittség Líbiában Az MSZMP Központi Bi­zottságának képviseletében Frank Ferencnek, a KB tag­jának, az MSZMP Békés me. gyei Bizottsága első titkárá­nak vezetésével, pártküldött­ség utazott a Líbiai Arab Köztársaságba. A küldöttség, amelynek tagjai Szlávics lm. re. a KB tagja, az ELZETT soproni gyáregységének esz tergályosa és dr. Nagy Gábor, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője, részt vesz az 1969. szeptember elsejei líbiai forradalom 7. évfordu. lójának ünnepségein. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Varga István, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője bú. csúztatta. Téma: a lucerna és a vöröshere KGST tudományos tanácsülés Kompolton A lucerna- és a vöröshere- nemesítésről, illetve vető­magtermelésről kedden dél­előtt Kompolton megnyílt a KGST-országok tudományos tanácsülése. A kutatóintézet nagytermében kilenc ország — köztük a távoli Kuba és Mongólia —, valamint a KGST titkárságának 22 kül­dötte foglalt helyet. Ott volt Kormos Miklós, az MSZMP Heves megyei Bizottságának munkatársa is. A tanácskozást dr. Prieger Károly, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese nyitotta meg. A vendéglátó kompoltiak nevében pedig dr. Szalai György kandidá­tus, az intézet igazgatója kö­szöntötte a megjelenteket. Az ülésszak résztvevői négy na­pon át megvizsgálják és összehangolják a két fontos évelő pillangós takarmánynö­vény genetikai, nemesítési és vetőmagtermelési módszereit. Ezenkívül közös terveket dol­goznak ki és kísérleteket ál­lítanak be a lucerna-, illet­ve vörösherenemesítés, vala­mint -termelés fejlesztésére. A konferencia vendégei megismerkednek a kompolti intézet kutatóinak lucerna- nemesítési tevékenységével. Ellátogatnak a tápiószelei Agrobotanikai és a szarvasi öntözési Kutató Intézetbe, ahol megtekintik a vöröshe- re-termelési kísérleteket. A szakmai programokon kívül Eger történelmi neve­zetességeivel is megismer­kednek. A négynapos tudo­mányos tanácskozás pénteki záróülésén, melyre Szarvason kerül sor, jegyzőkönyvet Ír­nak alá az együttműködés további elmélyítésére. „Vietnam egy” 1 Dokumentumok az ellenállásról és a győzelemről Észak- és Dél-Vietnam egyesülése, a Vietnami Szo­cialista Köztársaság megala­kulása tiszteletére kedden fo­tódokumentációs kiállítás nyílt a Pataky István Műve­lődési Házban. A megnyitó ünnepségen részt vett Orbán László, az Országos Közműve­lődési Tanács elnöke, Nagy Miklós, a KKI elnökhelyet­tese, valamint társadalmi, politikai, kulturális életünk számos képviselője. A kiállított több mint 100 fotó és 20 plakát Vietnam történetéről nyújt áttekintést. Megismerteti a látogatókkal a 4 ezer év előtti honalapi- tást, az emberiség egyik leg­ősibb kultúrájának és mű­vészetének emlékeit. A pa­rasztmozgalmakról, a forra­dalmi fellendülésről, felke­lésről számos más fotó tájé­koztat. Nagy teret szentel a kiállítás a francia gyarmato­sítók, majd az amerikai ag- resszorok ellen vívott hősi küzdelemnek, a 30 évig tar­tó áldozatos ellenállásnak, s a vietnami nép teljes győ­zelmének. Ipari létesítménye­ket, hő- és vízi erőműveket, a vasútvonal-építést, faki­termelést bemutató képek, sokat mondó adatok jelzik: lendületesen folyik az egy­séges szocialista haza építé­se. A magyar és vietnami nép kapcsolatát, a záró kép-1 sorok érzékeltetik a két hé­tig látható kiállításon. Sajtótájékoztató Később kezdődik a eskerevártás szezonja Nagy László, a Cukoripari Vállalatok Trösztjének ve_ zérigazgatója, kedden a MÉM-ben tájékoztatta az új­ságírókat. az őszi feldolgozó, si szezon teendőiről. Elmon­dotta, hogy a termést 128 400 hektáros területről takarítják be. A cukorrépát a korábbi szárazság megviselte, de a mezőgazdászok arra számíta. nak, hogy az esőzések javíta­nak a terméskilátásokon. Eb. bői kiindulva, a cukoripar a korábban tervezettnél ké­sőbb kezdi a feldolgozási szezont. A gyárak szeptember 8—17. között indulnak, te­hát mintegy 10 nappal ké­sőbb kezdik meg a cukor elő. állítását, mint az átlagos idő. járású években. Ettől az in­tézkedéstől mintegy 5000 ton. nacukortöbbletet várnak. A hazai cukorrépa-ter­mesztés koncentrálódik. az elmúlt évi 1100-ról 800-ra csökkent a fontos ipari alap. anyag termesztésévet foglal, kozó gazdaságok száma. A A Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága ked­den délelőtt tartotta ülését Fekete Győr Endrének, a megyei tanács elnökének ve­zetésével. A napirenden meg­vitatták a munkásosztály helyzetéről és a további fel­adatokról szóló tanácshatáro­termőterületnek csaknem fe­lén termelési Rendszerek gazdálkodnak. Három ilyen rendszer működik az ország­ban. és a répatermesztés tel. jes folyamatát sikerült gépe. síteniük. A mezőgazdasági termelők tartózkodása a cukorrépától, fokozatosan feloldódik. Ezt bizonyítja a több évre szóló szerződések nagy száma is. 1976—1977 és 1978-ra az ipar. nak 125 ezer hektárra van több éves szerződése partne. reivel. de már 1979—80-ra is 110 ezer hektárra kötelezték el magukat a termelők — összesen 711 üzem —, ami azt bizonyítja, hogy a gazdasá. gok megtalálják anyagi szá. mításukat a növénytermesz, tésnek ebben az ágazatában. Ezzel kapcsolatban a vezér, igazgató ismertette a külön, féle anyagi kedvezményeket is. A termelők számára na. gyobb jövedelmet biztosíta­nak. Mint ismeretes. a cukorrépa felvásárlási árát zat végrehajtassanak tapaszta­latait, a megye ötödik öté­ves tervének területi tervét, illetve a tanácsok jövő évi költségvetési és fejlesztési alapjának javaslatát. Előre­láthatólag ezek a napiren­dek szerepelnek a megyei ta­nács szeptemberi ülésén. mázsánként 60-ról 70 fo­rintra emelték. Ezentúl a legalább ötéves szerződéssel rendelkező üzemek mázsán­ként további 5 forintos fel­árat kapnak. (Ennek feltété, le az is. hogy a termelők leg _ alább olyan nagyságú terüle. ten foglalkozzanak j répával, mint 1975_ben.) Az új szerző, dési feltételek lehetővé te­szik az átadás időpontjától függő premizálást, az úgyne. vezett ütemezési térítést, amely mázsánként 3^10 fo­rint közötti felárat biztosít a gazdaságoknak, s arra ösz­tönzi a termelőket, hogy al­kalmazkodjanak a gyárak feldolgozókapacitásához. A cukortartalom növelését is premizálják. Ily módon nagy összegű többletbevételhez jut nak a termelők: az ,elő_ és utószedésre biztosított felár egymaga 160—170 millió fo­rintot tesz ki. További 80—90 millió fo. rinttal növelhetik bevételei, két a termelők a minőségi felár révén. A répa felszedését és ra­kodását tovább gépesítették, és sikerült növelni a tároló­teret is. Lehetőség van arra. hogy 25—30 nap alatt végez­zenek ezzel az őszi munká­val, amely — amennyiben az időjárás jelentősen nem hát­ráltatja a betakarítógépaket — november 20-ig befejező­dik. (MTI) ★ (Heves megye cukoripari teendőiről a 3. oldalon ol­vashatnak tüdósítástj • • Ülést tartolt a megyei tanács végrehajtó bizottsága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents