Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-14 / 192. szám

★ A HEVES MEGYEI POLGÁRI VÉDELMI PARANCSNOKSAG HÍRADÓJA * 1976. augusztus Van lehetőség a védekezésre Lakószoba átalakítása kiszóródás elleni védelemre. Az Eger város alatt húzó­dó pincerendszer műszaki állapota — az 1927-es 8-as erősségű földrengés óta — nagymértékben romlott, mi­vel a földlökés az addig ál- lékony alapkőzetet összetör­te és a növekvő statikus és dinamikus igénybevételek miatt egyre gyakoribbá vál­tak az életveszélyes pince- beomlások. Legutóbb az eg­ri vár Dobó-bástyájának le­omlása is az alatta levő nagy méretű üreg beomlá- sának következménye. Ismeretes, hogy az életve­szély elhárítására kormá­nyunk hatalmas anyagi erőt mozgósított és eztel megkez­dődött a pincék megerősíté­se a különböző műszaki megoldásokkal. Sajnos, a pincék túlnyomó többsége annyira rossz állagú, hogy helyreállításuk (megerősíté­sük) nem lehetséges. de a felmérések szerint kb. 20 százaléknál indokolt és gaz­daságos az eredetinél na­gyobb biztonságot nyújtó megerősítés és ezzel nagy lehetőség nyílik a lakosság védelmét szolgáló életvé­delmi létesítmények kialakí­tására. A megerősített, vagyis fa­lazással erősített pincék- ki­alakítása óvóhely céljára a veszélyeztetettség időszaká­ban kerül megvalósításra, el­sősorban a bejárati műtár­gyak, valamint a szükséges technológiai berendezések kialakításával. Az alkalmas föld alatti terek elhelyezke­dése és befogadóképessége sajnos, nem teszi lehetővé a teljes lakosság — megfe­lélő időn belüli — elrejté­sét. ezért más típusú óvóhe­lyek létesítésével kell a vé­delmet biztosítani. 3. ÁROKÓVÓHELYEK Mint azt a megnevezés is jelzi, ezek a létesítmények „árok” alakban kerülnek ki­vitelezésre, vagyis bizonyos tekintetben hasonlítanak az árokhoz azzal a különbség­gel, hogy az oldalfalakat ki kell biztosítani a föld beom- lása ellen, továbbá tetőszer­kezettel is el kell látni. Az árok típusú óvóhelyek oldalfalai és födémé a hely­színen található anyagok félhasználásával kerülnek megépítésre, elsősorban be­tonelemek, másodsorban fa­anyagok felhasználásával. Az árokóvóhely katalógusá­ban található hét típus kö­zül négy elemgyári vasbe­ton készítményekből áll, míg kettő lényegében faszerke­zetű. A födém felett levő földfeltöltés 60 cm, mivel ez" a vastagság biztosítja a megfelelő- sugárvédelmet, ugyanakkor ez a méret több nem lehet, mert az óvóhely födémét a vastag földtakaró túlterhelné. Az árokóvóhelyek műszaki berendezései általában azo­nosak a szükségóvóhelyek egyéb típusainál felsoroltak­kal és kivitelezésük -is a- veszélyeztetettség időszaká­ban történik, elsősorban a lakosság közreműködésével. KISZÓRÓDAS ELLEN VÉDŐ LÉTESÍTMÉNYEK Ismeretes, hogy a mag- fegyver robbanása után ke­letkező másodlagos 'sugár­hatás, illetve kiszóródás ha­tásterülete sokszorosa a rombolási zónák területének, ezért rendkívül nagy körze­tekben válik szükségessé az ellene való védelem. Szükséges a védekezés fel­tételeinek biztosítása, hi­szen a kiszóródott radioak­tív por sugárzása káros ha­tást fejt ki az élő szerve­zetre. Megfelelő nagyságú besu­gárzás esetén a szervezet­ben az úgynevezett sugár­betegség lép fel és az el­szenvedett dózis nagyságától függően halálos kimenetelű is lehet. Feladat tehát, hogy az el­szenvedhető dózis nagysá­gát a megengedett érték alá csökkenteni, amit csak úgy lehet megvalósítani, hogy az élő erőt olyan védett helyre helyezzük, ahol a sugárzás erejét a környezet nagymér­tékben csökkenti. A korábbi lapszámaink­ban ismertetett különböző típusú óvóhelyek tökéletes védelmet nyújtanak a su­gárhatás ellen, azonban ezek csak kis számban állnak rendelkezésre, illetve azo­kon a területeken kerülnek megépítésre, ahol közvetlen hatással lehet szántóink A kiszóródás elleni véde­lem céljára azok a létesít­mények a legalkalmasab­bak, melyek anyagának sű­rűsége a legnagyobb, ugyan­is az anyagsűrűség arányos a sugárzáscsökkentő hatás­sal. Ezt a csökkentő hatást az anyag felezési rétegvas­tagságával jellemezzük. Leg­kisebb felezési vastagsága az ólomnak (1,8 cm) és a leg­nagyobb felezési vastagsága a fának (58,4 cm) van az is­mertebb anyagok közül. Általában azok az építmé­nyek, természetes vagy mesterséges üregek alkal­masak a kívánt védelem­re, melyeknek fal és fö­démvastagsága a lehető leg­nagyobb. Így például na­gyon alkalmasak az épület alatti és a talajszint alatt 1 —2 méter mélységben levő pincék. Községeinkben — az ese­tek legnagyobb részében — a helyi adottságok kihasz­nálásával megoldható a vé­delem, azonban a városok­ban — ahol az emeletes épületek száma nagy — ma­gában az épületben kell ki­alakítani a megfelelő helyi­séget, azt amelyik legalkal­masabb a védelemre. Mivel a kihulló és sugárzó részecskék (porszemek) első­sorban a vízszintes felüle­ten ülepednek le, így leg­nagyobb tömegben a talaj- szinten és tetőkön rakód­nak le, következésképpen a védelmi helyiséget az épü­let azon részén kell kijelöl­ni, ahol a legnagyobb tá­volság biztosítható a leüle­pedett és aktivizált porszem­cséktől. A fenti szempontokból adódik, hogy e célra nem alkalmasak az épület föld­szinti és legfelső emeleti részei, helyettük a közben­ső emeleteket kell előnyben részesíteni. Helyszűke miatt csak egy lakóházon belüli épületrész kialakítását, illetve kivá­lasztását ismertetjük, más Hazánk biztonságának, népünk békéjének és a szocialista tár­sadalom építésében elért eddigi kimagasló eredményeinek védel­mében jelentős feladat bárul a polgári védelemre, amely — a honvédelem részeként — az élet és az anyagi javak támadófegy­verek elleni védelmét, valamint az elemi csapások, az ipari és egyéb katasztrófák elhárításában való közreműködést állami, tár­sadalmi és egyéni erővel való­sítja meg. A po’yári védelem tevékenysé­ge, amtzy egyrészről a lakosság­nak és a népgazdaságnak a ra­diológiai-. biológiai- és vegyi fegyverek elleni védekezés meg­valósítására, másrészt háborús helyzetben, vagy esetleg elemi csapás, katasztrófa esetén a mentésre és mentesítésre irá­nyul, igen jelentős és fontos honvédelmi feladatot képez. Ép­pen ezért szükségszerűen átfog­ja az állami, a gazdasági és tár­sadalmi élet minden területét, feladatai megvalósításába be­vonja az állami, gazdasági és szövetkezeti stb. szerveket, vala­mint a lakosság széles körét. A polgári védelem rendelteté­se nyilvánvalóvá teszi. hogy lét.cnozása és működése állami feladatot képez, amely egyaránt szolgálja az egyén és a társada­lom érdekeit A polgári védelmi feladatok ellátásában való rész­vétel mind az állampolgárokra, mind a polgári szervekre — je­len esetben a szövetkezetekre — egyaránt az alkotmány honvé­delemmel kapcsolatos rendelke­zésén alapuló kötelességet képez. A polgári védelmi feladatok ellátásában való közreműködés tehát törvényi rendelkezésen (a honvédelemről szóló törvényen) alapul, amely más módon nyil­vánul meg a polgári szervek, és más módon az. állampolgárok részéről. A eel azonban közös érdek: a szocialista társadalom cs vívmányainak, valamint az jellegű létesítménynél a ki­alakítást értelemszerűen kell elvégezni: — Legfontosabb kiválasz­tási szempont az, hogy a helyiséget minél több vastag fal határolja. — A szabadba nyíló ajtó­kat, ablakokat be kell falazni, vagy homok­zsákokkal kell berakni. — A helyiségek közötti közlekedő ajtónyíláso­kat lehetőleg nehéz textilanyagból készült függönnyel kell ellátni, mindkét oldalán. — Biztosítani kell a szel­lőző nyílások és kémé­nyek lezárhatóságát. Természetesen a kollektív védelmen túlmenően meg kell valósítani az egyéni vé­delmet is — gázálarc, védő­ruha stb. —, melynek . is­mertetésére a következő lap­számunkban kerül sor. Sorozatunkban igyekez­tünk olyan tájékoztatást ad­ni a nukleáris fegyverek el­leni védelemről, melynek alapján az olvasó képet al­kothat magának a védeke­zés fontosságáról; szükséges­ségéről. Hogy a védelmi feladatok megvalósítása mennyire fon­tos, azt bizonyítja az alábbi példa is: Egy város épületállomá­nyának 60 százalékát elpusz­tító egyetlen nukleáris töl­tet az óvóhelyi védelem nélkül maradt lakosságnak hozzávetőlegesen 88 százalé­kát követelné áldozatul, vi­szont ha IV. osztályú óvó­helyen tartózkodik a lakos­ság, akkor a veszteség csak 9 százalék. E példa is alátámasztja a védekezés fontosságát és ez nagy feladatot ró mind az illetékes szervekre, mind a lakosságra nemcsak háborús körülmények között, de már békében is. Ha már a fel­készülés időszakában bizto­sítjuk a védekezéshez szük­séges feltételeket — az anyagi és egyéb lehetőségek határain belül — altkor nyu­godtan kijelenthetjük, hogy „van lehetőség a védeke­zésre”. Vége. állampolgárok életének védelme háború, vagy az ország biztonsá­gát súlyosan fenyegető veszély iaején. Amíg a polgári védelmi köte­lezettség teljesítése az állampol­gárok részéről személyes rész­vételükkel — esetleg szolgálta­tásaikkal — valósul meg, addig a polgári szerveknek — veze­tőik (szövetkezeti elnök) irányí­tásával a szervnél munkavi­szonyban, vagy a szövetkezetnél tagsági viszonyban álló állam­polgárok kollektív bevonásával — működési területükön olyan körülményeket kell teremteni, amelyek a támadófegyverek használata esetén várható vesz­teségek megelőzésére, illetőleg csökkentésére, a lakosság élet­körülményeinek biztosítására, az államigazgatási tevékenység folytatására, valamint a terme­lő tevékenység fenntartására irányulnak. Az állami vállalatok, ai intéz­mények, a hivatalok, a c zövet- kezetek polgári védelmi felada­tairól a Minisztertanács külön jogszabályban — a polgári véde-r- lemről szóló 2041/1974. (XII. 11 ) Mt h. számú határozatban ren­delkezik. Ebben kötelezte ? pol­gári szervek vezetőit a lakosig (dolgozók) életének és az élet fenntartásához szükséges anyagi javak támadóíegvverek hatásai elleni védelmének, az esetleges támadások következményeinek felszámolására, megszervezésé- re és biztosítására. Előírta szá­mukra. hogy az irányításuk alatt álló polgári szervet (szövetkeze­tei) készítsék fel azoknak a fel­adatoknak az ellátására, ame­lyek háború esetén megfelelően biztosítják a lakosság (a dolgo­zók) életkörülményeit és az ál­lami élet fenntartását. Egyben meghatározta azokat a kötele­zettségeket is. amelyeket a-pol­gári védelmi feladatok végrehaj­tása érdekében a vezetőknek, il­letőleg a dolgozóknak teljesíteni kell. 2. Osztályba sorolt óvóhelyen hány m2 alapterületet kell biz­tosítani személyenként? 1 0,5 m2/fő x 0,75 m2ifö 2 1,0 rri-jfö 2. Az alábbi pince födémtipu- sok közül melyik nem alkalmas óvóhely céljára megerősítéssel sem? 1 Vasbeton lemezfödém x Poroszsüveg boltozat 2 Béléstestes födém 3. Mit jelent a TC rövidítés? 1 Vegyi harcanyag op Tőzegszórós űrszék 2 Pszichotoxikus harcanyag 4. Szükségóvóhelyeknél egy- egy önálló óvóhelyegység ossz- befogadóképessége hány fő le­het? 1 175 fő X 150 fő 2 200 fő 5. A 45 fős befogadóképességű szűkségóvóhelyet el kell-e látni vészkijárattal? 1 Igen x Csak bizonyos esetekben 2 Nem 6. Tőzegszórós űrszék alkal­mazása esetén minimum hány ma tőzeget, homokot, vagy hu­muszt kell tárülni az óvóhely közelében? 1 l m3 x 0,5 m3 2 2,5 m3 7. Az alábbi épületek közül melyik alkalmasabb kiszoródas elleni védelemre? 1 Faház x Téglaépület 2 Borospince 8. A felsorolt anyagok közül melyiknek nagyobb a sugárvé­dő képessége? 1 Fa x Víz 2 Talaj 9. Hányadrészére kell lecsók-, kentenie a sugárzás erősségét a kiszóródás ellen védő létesít­ménynek ? 1 150 X 1 25 2 lflOO A polgári védelmi feladatok ellátásának megszervezése és végrehajtásának irányítása a szövetkezetekben elsősorban a szövetkezet elnökének a köte­lessége. aki a honvédelemről szóló törvény rendelkezései alap­ján [I960, évi IV. tv. 79. 8. (4) bek. és 81. §. (2) bek ] a szövet­kezet polgári védelmi vezetője. A Minisztertanács polgári vé­delemről szóló rendelkezéseinek megfelelően a szövetkezeteknél az elnök Szervezi és irányítja a polgári védelmi feládatok vég­rehajtását. ellátja a polgári vé­delmi kötelezettséggel összefüg­gő hatósági tevékenységet. Szer­vezi a dolgozók polgári védelmi felkészítését, létrehozza és fel­készíti a szövetkezet önvédelmi szervezetét. Gondoskodik a szö­vetkezet területén a szükség­riasztás, az elsötétítés megszer­vezéséről, a szövetkezet dolgo­zóinak egyéni és kollektív vé­delméről. Megszervezi a szövet­kezet háború, vagy az ország biztonságát súlyosan fenyegető veszély idején való tevékenysé­gét, szükség esetén szervezi és irányítja az önvédelmi szerveze­tek tevékenységét. A helyi tanácsi szervek veze­tőinek rendelkezései (határoza­tai) alánján létrehozza, felszere­li és felkészíti a szakszolgálati a'akulatokat. közreműködik a szövetkezet dolgozóinak és esz­közeinek bevonásával, illetőleg igénybevételével az elemi csapás, az ipari, a közlekedési stb ka­tasztrófa megelőzésében, követ­kezményei felszámolásában. A szövetkezet elnöke felelős a polgári védelmi jogszabályok és hatósági előírások megvalósítá­sáért. A szövetkezet elnökének a pol­gári védelmi feladatok edatása terén — éppen úgy mint a gaz­dasági tevékenysége körében — is lehetősége van az alsóbb szin­tű vezetők bevonására, illetőleg az egyes polgári védelmi szak­10. Mi teszi szükségessé ha- zánk és a szocialista országok honvédelmét? 1 A NATO agresszív maga­tartása x Az USA katonai politikája 2 A két ellentétes világrend-, szer egyidejű létezése 11. Melyik magyar városban kezdte meg tevékenységét a jelszabadulás után a Magyar Kommunista Párt Központi Bi­zottsága? 1 Debrecen x Szeged 2 Budapest 12. A mérgező harcanyagokat forrpontjuk, illetve illékony sá- guk alapján hány csoportba osztjuk? 1 Hat x öt 2 Négy 13. A magfegyverek robbaná­sakor az összenergia hány %-fl a pusztító léglökéshullám? 1 60 %-a X 50 %-a 2 35 %-a 14. A fény- és hősugárzás ha­tására az égési sérülteket sérü­lésük mértéke alapján hány fo­kozatba csoportosítjuk? 1 I—III. fokú égési sérültek x I—IV. fokú égési sérültek 2 I—V. fokú égési sérüllek A helyesnek tartott válaszo­kat a kérdések sorrendjében tt TOTÓ-szabály oknak megfelelő­en — 1, x, 2 — kell kitölteni0 levelezőlapon a Polgári Vé­delem Heves megyei Parancs­nokságra (3301 Eger, Pf.: 76.) 1076. szeptember 7-ig kérjük be­küldeni. A helyes megfejtők között könyvjutalmat sorsolunk ki. A legutóbbi totó helyes meg­fejtése: 2, x, 1, x, 1, 1, 1, x, 2, X, 1, 2, X, 1. Könyvjutalmat nyertek: Mol­nár Gizella, 3300 Eger, Albert F. u 3., Csanádi János, 3300 Eger, Kodály Z. u. 4., Fekete Anna, 3300 Eger, Bolyki u. 3., Veres Lajosné, 3321 Egerbakta, Siroki út 25., Barna Ferenc, 3371 Átány, Vadász út 1. tevékenység átruházására. A polgári védelmi feladatok irá­nyításával elsősorban olyan sze­mélyeket kell megbízni, akiknek szakképzettsége, illetőleg mun­kaköre összefügg pogári védelmi szaktevékenység. Ez képezi alapját annak, hogy az alsóbb szintű vezetők a polgári védelmi feladatok ellátását — a hatályos rendelkezések alapján — mun­kaköri kötelezettségként lássák el és a szervezeti rendben meg­határozott jog- és hatáskörük­nek megfelelően végezzék. Ezért feltétlenül hasznos, ha a veze­tő beosztású dolgozókra háruló polgári védelmi feladatokat a szövetkezet íigvrendjében. illető­leg a munkaköri leírásokban rögzítik. Erre utal egyébként a már említett minisztertanácsi határozat végrehajtási rendelke­zése. amely szerint ,.a polgári védelem szervezését, fejlesztését és ellátását a polgári szervek a működésre vonatkozó rendelke­zésekben (működési szabályzat, ügyrend, munkaköri leírás, szö­vetkezeti alapszabály stb.) sza­bályozzák.” A feladatok elosztásának, az ellátásukkal kapcsolatos jog- és hatáskörök pontos meghatározá­sának a polgári védelmi tevé­kenységben jelentős szerepe van A polgári védelem fontosságát szem előtt tartva ma már nem lehet a polgári védelmi feladatot a szerv mindennapi munkájától különválasztani. Napjainkban, amikor minden területen. így a polgári védelmi feladatok ellátása terén is egyre magasabbak a követelmények, feltétlenül szükség van arra, hogy a polgári védelmi feladatok ellátásában minden szövetkezeti vezető a maga szintjén — a jog­szabályokban meghatározott jog- és hatáskörnek megfelelően — tevékeny részt vállaljon, és ez­zel teljesítse a honvédelemmel kapcsolatos kötelességét. Dr. Kevés István Polgári védelem a szövetkezetben f TOTO

Next

/
Thumbnails
Contents