Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-14 / 192. szám

I

I

Minden rendben van, csak...

A gyöngyösi általános iskolák az új tanév előtt

Még ugyan csak augusztust mondunk, annak is az innenső felében vagyunk, de már a kisdiákokat egyre jobban fenyegeti a ,,vész”. a tanévkezdés elodázhatatlan és feltartóztathatatlanul közeledő időpontja.

Azt aligha tudják a kis- ' diákok, hogy nemcsak ők néznek várakozással szeptember első napjai elé, nem. csak ők képzelgetik maguk elé, olykor szorongva, a bizonytalanság érzésével, hogy mint lesz. hogyan lesz majd az új iskolai év kezdetén, hanem a felnőttek is. A szülők is. a nevelők is. az igazgatók is, és a város felelős vezetői is.

Hiszen váratlan fordulat még az utolsó percben is be. következhet.-k

— Néhány héttel ezelőtt még azt tudtam volna mondani, hogy minden nevelői állásunk be van töltve — halljuk Fejes Jánostól, a gyöngyösi városi művelődési osztály vezetőjétől a választ.

— Ez igaz is volt. Később összesen négyen jelentették be, hogy mégsem akarnak nálunk ú.i iskolai évet kezdeni. De ez a meglepetésszerű fordulat nem akadályozza meg a tanévkezdést, nem is okoz gondot az iskolákban, mert tudják pótolni a hiányt túlórákkal.

— Gyöngyösön a tanulók létszáma is gondot szokott okozni. Ahogyan újabb és újabb épületeket adnak át, úgy módosulnak az egyes körzetek. Megismétlődik ez a jelenség most is?

— Olyannyira, hogy nem is tudjuk pontosan, mennyi tanuló lesz például a III-as iskola körzetében, ahol most költöznek be egy tízemeletes új épületbe a családok. Ezért történik meg minden évben, hogy nem tudunk minden gyereket a lakásukhoz legközelebb eső iskolában elhelyezni. A körzetek határainak módosítása tehát elkerülhetetlen. Azok a szülők, akiknek a gyerekét egy távolabbi iskolába irányítjuk, nehezen barátkoznak meg ezzel, de jobb megoldást nem tudunk találni.

— Mennyire enyhülnek a tanteremgondok az új építkezések révén?

— Az igaz. hogy a III. és a VI. sz. általános iskolákban újabb négy-négy tanterem épül. de ezzel együtt sem lesz kényelmesebb az elhelyezés. Legfeljebb a tavalyi nehézségeinken könnyítünk, nem kell folyosókon elhelyezni tanulócsoportokat vagy szertárakba bezsúfolni azokat, hanem tanteremben ülhet minden gyerek. Ebből következik az is, hogy a váltakozó tanítás továbbra is megmarad. Egy-két Iskolában annyit tudtunk elérni, hogy a felső tagozat állandóan dél(Tudósitónktól.)

A tarnaleleszi takarékszövetkezet működési területe hat községre terjed ki. A betétek összege meghaladja a 20 millió forintot és a tagoknak adott kölcsönök mértéke is 4,5 millió forint felett van.

Az elmúlt évben Egeresemben a bányaüzemtől vásárolt épületben nyitottak ki- rendeltséget, hogy a telep lakóinak pénzügyeit helyben intézzék. Az idei közgyűlésen a szövetkezeti tagok kérték, hogy Egerbocson létesítsen a takarékszövetkezet kirendeltséget.

Az üzletház megnyitását a több mint kétmillió forintos betétállomány és az egyre növekvő forgalom tette szükségessé. A szövetkezet dolgozóinak és a választott vezetőség tagjainak közreműködésével, egy régi ház fel ÉUUUÜ£ÍM

1976. augusztus 11., szombat

előttös lesz, de délután az ő tantermeiket is benépesítik a diákok, miután az alsó tagozatosok egymás között váltakoznak.

★

Négy-négy tanterem és egy tornaterem épül most a tanévkezdés előtt. Valószínű, hogy a tantermeket birtokba vehetik a kisdiákok, ha nem is lesz esetleg a toldalékszárny külső fala bevakolva. Az is valószínűnek látszik, hogy a III. iskola új tornaterme csak az év vége felé adhat helyet a fiatalok testi neveléséhez. Mátrafüreden még továbbra is nyitqtt marad a kérdés, mert ugyan itt a terv is készen van. kivite- ző is lenne, de az erre szánt pénzösszeget a megye „áteső, portosította”, és még azóta sem tudja „visszagazdálkodni” Gyöngyösnek.

Rákérdeztünk az uszodára is: a sátorral fedett és így téliesített medence alkalmat ad a diákok úszásoktatására.

— Csak az idő nem elég ehhez — magyarázza Fejes János —, és ezért még az idén sem tudunk minden osztályt rendszeresen levinni úszásoktatásra. gyakorlásra. A szerződést megkötöttük a vízmű vállalattal, és itt szabtuk meg a kereteket is.

— Sportiskola szervezéséről is hallottunk.

— Nehogy bárki félreértse, ez nem önálló iskola, hanem a város sportkörei az általános iskolai kereten túl, foglalkoztatják a fiatalokat, kimondottan azzal a céllal, hogy maguknak tehetséges sportolókat fedezzenek fel, utánpótlást biztosítsanak a felnőtt versenyzőiknek. Viszont működik egy testnevelés tagozatú általános iskola is a városban.

— Rendelkezik-e minden iskola tornateremmel most már?

— A mátrafüredinek a megépítése a már említett pénzhiány miatt késik. A II. sz. iskolában nem is tudunk tornatermet építtetni, ott csak egy alagsori helyiség és a sportudvar nyújt lehetőséget a testedzéshez. Szerencsés körülmény az is. hogy az iskolák vagy az udvarukon, vagy közvetlen közelükben sportpályákat is létesítettek. Ezek közül az V. sz. iskoláé még világítással is rendelkezik. Sok társadalmi segítséget is kaptak ehhez az iskolák.

★

A tanításhoz különböző eszközök is kellenek, sőt: ma már egyre több és egyre fejlettebb technikai eszköz .

— A szükséges eszközök beszerzésére két listát is összeállítottunk. Az egyiken azok a tárgyak, gépek szerepeltek. amelyek nélkülözheújításával és átalakításával kirendeltségi székházat létesítettek.

A falu lakosai és az eger- csehi bánya szocialista brigádjai mintegy 20 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A község új létesítményében a napokban kezdte meg a munkát Aradi Józsefné kirendeltségveze- tő és Balogh Andrásné pénztáros.

Eddig a községben a betétgyűjtés mellett egymillió forint kölcsönt adtak vásárr lásokhoz, lakásfelújításokra és a háztáji gazdaságok termelésének fejlesztésére.

A kirendeltséget a szövetkezet igazgatósági tagjainak és a község intéző bizottságának jelenlétében a MÉSZÖV képviselője adta át a forgalomnak. Az igazgatóság ebből az alkalomból elismerését fejezte ki Tóth János, Hossó Árpád, Szecskó István, Hossó Ferenc és Balogh Béla üzemi dolgozóknak, akik munkaidő után mintegy 210 óra társadalmi munkával segítették az üzletház megnyitását.

Szabó Lajos

tetlenek. Ezeknek a beszerzése már tavaly befejeződött. A másik listán a szükséges, de nem alapvető esközök sorakoztak egymás alatt. Ezeknek a megvásárlása most folyik, a pénzt korábban is nemcsak a város biztosította. Most a központi keretre építünk kizárólag. Arra is gondoltunk, hogy az iskolák nehogy maguk is megrendeljék ugyanazt, amit tőlünk majd megkapnak, ezért ők is ismerik a mi listánkat, amelyen a folyamatban levő beszerzések szerepelnek.

— Mit lehet elmondani az új tanév kezdésével kapcsolatban Gyöngyös iskoláiról, összegezésként?

— Lényegében semmi zavaró körülmény nem hátráltatja a nyugodt tanévkezdést, ezt kijelenthetjük. Persze. az élet soha nem merevedik meg. a váratlan fordulatok mindig bekövetkezhetnek. de ezek alapvető kérdéseket nem érinthetnek. Hogy mennyi fejtöréssel, gonddal jár egy-egy feladat végrehajtása, a tanítás feltételeinek biztosítása, ezt kevesen látják, de nem is érdekli a szülőket természetesen. Itt van például a legújabb. a kéthetenkénti szabad szombat bevezetése. Csak annyit: minden erőfeszítésünk ellenére is, még nem találtuk meg á rendelet végrehajtásához a megoldást. Túlságosan bonyolult és összetett kérdés ez. Ettől függetlenül is, az új tanévre felkészültünk, az iskolák várják a tanulókat, ha nem is lesz minden, mindenkinek maradéktalanul a kedvére, de még sok-sok évnek kell eltelnie ahhoz, hogy Gyöngyösön is minden tanuló csak délelőtt járjon iskolába, minden jelentkezőt fel tudjunk venni a napközibe és így tovább. De hát mindez nem csupán a mi akaratunkon és elhatározásunkon múlik.

★

Igaz. még csak augusztust írunk, de már ott lebeg előttünk a tanév kezdésének elodázhatatlan időpontja.

Ezért is szóltunk néhány gondról, a szülőket foglalkoztató kérdésről.

G. Molnár Ferenc

Szobor Antal:

I.

A nyár végi kert mélyéből még a madarak reggeli lármája. Szélcsönd. Fények és árnyékok szelíd játéka a fűben, virágokon, a szőlőlugason. A veranda előtt tömött, nagy rózsabokor, távolabb telt körtefa, almafa.

A diófa alatt kék abrosz- szal terített asztal, mellette három nádszék. Reggeli teríték: csuporban a tej, barna mázas bögrék, tányéron vaj, sonka, tojás, üvegedényben méz. Piros tálon frissen mosott őszibarack. Táskarádió, cigaretta, egy tarka fodelű regény. A reggeli újság fekete betűs címoldala. Az imént hangzott el a postás biciklicsengője; az újsággal együtt egy színes prágai képeslap is rákerült az asztalra. — Szép időnk van, tanár úr! András a legjobbkor jött haza — mondta a postás. Amióta a fiú vegyészmérnök lett, a postás Andrásnak szólítja; azelőtt ő is Andinak hívta.

A képeslap a fiának érkezett. A tanár nézegette, a fejét csóválta: Jó reggelt, András! ölellek: Anna. Honnan az ördögből tudja ez ott, hogy itt reggel van? Tűnődve forgatta a lapot, közben föl-föltekingetett a verandára, ahonnan a feleségét és a fiát várta a reggelihez. Aztán hirtelen az asztalra röppentette a lapot, hátrament a kert végébe, majd mint aki célját tévesztette, előresietett. Az asztalról cigarettát vett föl, rágyújtott. Állva cigarettázott, egyre türelmetlenebbül várta a feleségét.

Üzlelház társadalmi munkával

A

tanévkezdésre

készülnek

A TANÉRT Vállalat 2. sz. gyáregységében a biológiai oktatáshoz nélkülözhetetlen segédeszközöket készítenek.

A szeptemberi tanévkezdésre a szertárakba kerülnek a különféle preparátumok, nagyított metszetek.

(MTI Fotó)

Nyugdíjas pedagógusok klubja Egerben

Hányán lehetnek? Pontosan szinte lehetetlen fölmérni, hiszen nemcsak azokat a pedagógusokat kell számítani, akik Eger vagy Heves megye valamelyik iskolájából mentek nyugdíjba, hanem azokat is, akik e vonzó barokk városkában telepedtek le öregkorukra, fiuknál, leányuknál, vagy éppen barátaik, ismerőseik invitálására.

A klubnak, amely hol nagyobb, hol kisebb sikerrel már csaknem harminc esztendeje működik — ma több mint 200 tagja van. S ha nem is ilyen sokan, de legalább harmincán közülük rendszeresen ellátogatnak keddenként az egri Megyei Művelődési Központba.

Tanító nénik, tanítók gyűlnek ezeken a hét eleji napokon össze, és tanárnők és tanárok, akik tíz-húsz éve még a katedrán állva oktatták, nevelték hitük szerint a legigazabbakra a gyerekek ezreit, olyanok, akiket

ma is ez a közös hivatás fűz Össze...

Néha lassabban, néha

gyorsabban telnek ezek a délutánok. Kártyával, sakkal, kézimunkával, kinek- kinek kedve szerint. S persze mialatt lezajlik egy-egy heves romi-, kanaszta-, vagy kalábercsata, mialatt elkészül egy új terítőcske, ki állná meg, hogy föl ne elevenítsen egy-egy hajdani

diákcsibészséget, mulatságos történetet.

Szóba kerülnek persze a gondok is, a régi keserűség, a féláruigazolvány elvesztése, vagy hogy éppen csak csurran-cseppen a szociális segély, pedig a nyugdíjkiegészítő különmunka fárasztó már egy kicsit. S hiányzik, folyton hiányzik a régi iskola, ahol tíz, húsz, negyven éven át indultak a csengőszó után az osztályokba. Írták a naplót, javították a füzeteket, feleltettek, és feleltek a vég nélküli kérdésekre...

No, persze, azért sor kerül néha ma is egy-egy látogatásra. Szívesen mesélnek például a tavalyi pedagógusnapról. Milyen nagy öröm volt a Hadnagy úti gyerekek között vendégeskedni a klubosoknak. S fölemlítik a jól sikerült kirándulásokat, a legemlékezetesebb rendezvényeket is.

Helyet kapnak a beszélgetésben a tervek is. Korsós Nándor, aki fél éve vette át a klub vezetését, nem kis büszkeséggel sorolja a legközelebbi programokat. Lesz író—olvasó találkozó Fehér Klárával, ankét Buga doktorral, s a gerontológus dr. Szegő Imrével. S ha lenne egy busz, de jó volna megint „testületileg” fölkeresni valami szép helyet, mint az elmúlt hónapokban Parádot, Balassagyarmatot, Szécsényt, Pécset. Jelentkező lenne rá bőven, hiszen tizenöt év óta mindig is a természetjárók szekciója a legnépesebb.

(németi)

A tanár egyenes tartású, szikár ember; erősen őszülő haját diszkréten hosszúra növesztette, hogy ne legyen túl nagy különbség a mága, fiatal kollégái és tanítványai frizurája között. Diákjai ezt csöndesen méltányolták is, de azért változatlanul úgy hívták: az öreg. ötvenhárom évével, a tanári testület legidősebb tagja. A nyárutó mindig megviselte, a vakáció végén nyugtalanság kerítette hatalmába; ilyenkor belevetette magát a kerti munkába, a ház körüli teendőkbe.

De ez a nyár tetézte gondokkal, az idén a kertet is elhanyagolta. Ügy kezdődött, hogy a felesége teherbe esett. Június derekán, az érettségik idején jelentette be. Esti moziba hívta őt; hazafelé sétálgattak, amikor hosszú hallgatás után, lépteit meglassítva, mosolyogva kezdett róla beszélni. Öröm, aggodalom, feszült várakozás izgalma ült az arcán: mit szól ehhez.

Ezzel az arckifejezéssel állt az orvos előtt, akihez mindjárt másnap elszaladtak. Az orvos régi barátjuk, de a felesége arcára mégis felszökött valami kis szégyen. Jól emlékszik rá, el is pirult. Pirult és elkapta a tekintetét az orvosról; egyre őt nézte, a férjét, mint aki egyes-egyedül illetékes ebben a dologban. A lehetetlenül zavart hallgatásnak az orvos hangos nevetése vetett véget. Hol egyikükre, hol másikukra nézett és nevetett. — Ez igen! — mondta, és gratulált»

Aztán ide-oda járkálás, ilyen meg olyan vizsgálatok, leletek; majd újra [ az orvos ba- i rátnál — már lakáson, boros ä poharak mel- í lett — vissza- ! térés az eredeti pontra: megtartják. Mert a felesége most már arcpirulás nélkül megismételte: meg akarjuk tartani. Az orvos bólintott és kijelentette:

Nyugodtan megtarthatjátok. És még egyszer gratulált, újra és újra elmondta, hogy a felesége makkegészséges, nincsen ok aggodalomra. És hogy régen az asszonyok vidáman szültek az ő korában.

— Andival sem voltál szebb és fiatalabb — mondta a tanár a feleségének az orvostól hazafelé menet.

Mert valóban, ahogy eljött a vakáció és leköltöztek ide a kerti kis nyaralóba, á felesége nap mint nap szebb lett és fiatalabb.

De azért senkinek sem mondták el, mi előtt állnak. Andinak sem írták meg Prágába. Nem beszéltek róla senkinek, csak ültek vég nélkül a kerti székeken, és csodálkozva, mosolyogva nézték egymást. Néha azonban kettőjük között is föltűnt az a szemlesütő kicsi restelkedés, suhanó elpirulás. A néma aggodalom is: mi lesz most? És mit szólnak majd az emberek? Az ő korukban... Ez a váratlan terhesség ... S aztán a nagy ráadás: megtartják.

Vártak. Vártak a hirrel egész nyáron. Múlt az idő, és ők egyre őrizték a titkot. Várták Andrást, de féltek is a hazatérésétől. Vele a legnehezebb. Próbálgatták a szerepüket: melyikük mondja meg és hogyan. Nem tudtak zöldágra vergődni; aztán félretették, majd elég lesz kitalálni akkor, ha András betoppan.

És most négy nappal ezelőtt megérkezett a fiú féléves prágai kiküldetésébőL (Folytatjuk.)

Nyárutó