Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-13 / 191. szám

\ Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Teli Zaatar „A MI SZEMÜNKBEN Teli Zaatar nem esett el, mindig szimbóluma marad' azon eltökéltségünknek, amellyel folytatjuk a forradalmunk védelméért és cél­jaink eléréséért vívott küzdelmünket.” A Palesztina Hangja rádióadó csütörtök délutáni kommentárja lé­nyegében az 54 napja tartó ostrom végét jelzi. A liba­noni jobboldal — néhány órával azután, hogy vezetői megállapodtak a palesztinokkal a tábor kiürítésében — csütörtök reggel általános támadást indított Teli Zaatar ellen. Hivatalosan is elfogadott ötvennégy tűzszünet megsértése után az újabb szószegés tulajdonképpen már nem is kelt meglepetést. A palesztin menekült­tábor harmincegynéhány ezer lakója számára a fegy­veres harc elcsitulása talán csakugyan megváltás. Na­ponta tucatjával haltak meg a gyerekek, mert hiány­zott a víz és az élelem, s ki tudná megmondani, hány. polgári személy vesztette életét az öldöklő küzdelem­ben, pusztán azért, mert se orvos, se gyógyszer, se kötszer nem állt rendelkezésre. KORUNK POKLA TÚLSZÁRNYALJA Dante köl­tői képzeletét. Csakhogy az olasz szellemóriás poéta poklában bűnösök vezekeltek, Teli Zaatarban pedig ártatlan emberek tízezrei váltak ‘ tébolyult öldöklés védtelen célpontjaivá. Csak azért, mert a tábor stra­tégiai helyzete így hozta: a magyar fordításban lírai csengésű Kakukkfűdomb — amely egy palesztin szó­vivő szerint tömegsírrá változott — Bej rút keleti ré­szében terül el, amelyet a falangisták tartanak a ke­zükben. Területük egységesítésére indították 54 nap­pal ezelőtt az első támodást Teli Zaatar ellen. Félő, hogy a katonai siker nyomán a jobboldali martalócok kíméletlen vérfürdőt rendeznek. Libanon­ban manapság az emberélet csekély értéket képvisel: ha a legfrissebb becsült adatnak hinni lehet, eddig a polgárháború 34 ezer halálos áldozatot követelt. Ki és mikor parancsolt álljt a pusztításnak? A diplomáciai kezdeményezések rendre kudarcot vallót-’^ tak, s 16 hónap alatt nem sikerült egyetlen olyan kö­zös nevezőre jutni, amely legalább tartósan tűzszüne­tet eredményezett volna. Libanon állami egységét ko­moly veszély fenyegeti, minden hatodik állampolgára külföldre menekült, minden kilencvenedik meghalt, s minden ötvenötödik megsebesült. Kusza erővonalak és ördögien összezagyvált érdekek — a libanoni politikai helyzet legalább annyira reménytelen, mint á frontok -vcnulata. PEDIG NINCS MÁS MEGOLDÁS, mint visszakér­ni a kiindulóponthoz. Fenntartani Libanon egységét,- kivonni a külföldi csapatokat és biztosítani a palesz­tinok jogait. A hírhedt jordániai „fekete szeptember­re” emlékeztető, de annak méreteit máris jócskán meg­haladó tömegmészárlás nemcsak a palesztinok létét, hanem az arabközi kapcsolatok amúgy is laza szálait immár alapjaiban veszélyezteti. Falangrsta közlemény Teli Zaatar palesztin menekülttábor elestéről A 16 hónapos polgárháború mérlege: 34006 halott BEJRŰT: vetően azonnal cáfolta a fa­langisták közleményét. A WAFA szerint a tábor nem esett el, bár birtoklásáért súlyos harcok folynak. Az AFP hírügynökség gyorshíre szerint a Paleszti­na Hangja rádióadó legfris­sebb kommentárjában gya­korlatilag elismerte a tábor elestét. A kommentárban ugyanis egyebek között ez állt: „ a mi szemünkben Teli Zaatar nem esett el, mindig szimbóluma marad azon ' eltökéltségünknek, amellyel folytatjuk a forra­dalmunk védelméért és cél­küz­A szélsőjobboldali falan- gista párt kezében levő liba­noni rádióadó csütörtö­kön délben bejelentet­te Teli Zaatar palesz­tin menekülttábor elestét. A jobboldali erők páncélos­rohammal vették be a tá­bort, amelyet azután azon­nal „tiltott területnek” nyil­vánítottak, mert nagy része el van aknásítva. A tábor­ban legfeljebb ötven palesz­tin fegyveres maradt — kö­zölte a falangisták rádiója. A WAFA palesztin hír­ügynökség, elhangzását Kö­jaink eléréséért vívott delmünket”. A különböző libanoni fron­tokon az elmúlt 24 órában több mint 150 személy vesz­tette életét. A csaknem 16 hónap óta tartó polgárhábo­rúnak — becslések szerint — 34 000 halálos áldozata van. El nem kötelezettek gazdasági ■ _ ■ £ _ _■ _ A z el nem kötelezett or­szágok külügyminiszterei csütörtöki tanácskozásuk na­pirendjén többek között a gazdasági együttműködés (akcióprogramja szerepelt, számos határozat kidolgo­zása regionális kérdések­ben, az el nem kötelezettek mozgalma koordinációs iro­dájának beszámolója és a csúcskonferencia napirend­jére vonatkozó javaslat. II magyar kormány állásfoglalása a nemzetközi biztonság megszilárdításáról (Folytatás az 1. oldalról) „Egyre általánosabban el­fogadottá válik az az állás­pont, hogy a politikai eny­hülést katonai enyhüléssel kell megerősíteni. A helsinki záróokmány következetes megvalósítása kedvező felté­teleket teremt az ilyen intéz­kedésekhez, így a közép-eu­rópai fegyveres erők és fegy­verzet csökkentéséről Bécs- ben folyó tárgyalásokon tör­ténő előrehaladáshoz is. A Magyar Népköztársaság — más szocialista országok­hoz hasonlóan — rendkívül fontosnak tartja a hatékony leszerelési intézkedések ki­munkálását és egyetemes végrehajtását. Ügy véli, hogy a tárgyalásoknak új lendüle­tet adna a leszerelési világ- konferencia összehívása. Ezért az ENSZ tagállamai­nak többségével együtt sür­geti, hogy a világszervezet mielőbb kezdjen hozzá a konferencia előkészítéséhez. A magyar kormány úgy véli, hogy fokozott erőfeszí­téseket kell tenni a legve­szélyesebb háborús tűzfész­kek felszámolására, minde­nekelőtt a közel-keleti válság igazságos és tartós rendezé­sére. Hasonlóképpen szor­galmazza a ciprusi probléma — az európai térség nagy ve­szélyekkel terhes feszültség- gócának — békés rendezését is. A Magyar Népköztársaság kormányának szilárd elhatá­rozása, hogy lehetőségeihez mérten a jövőben is mindent megtesz a világ békéjének erősítéséért, a nemzetközi biztonság megszilárdításáért, a békés egymás mellett élés és a gyümölcsöző együttmű­ködés fejlesztéséért” — fe­jeződik be a nyilatkozat. (MTI) Véres összetűzések zajlot­tak le a dél-afrikai Fokvá­ros négerlakta külvárosai­ban a tüntető színesbörú la- lakosok és a fajüldöző rend­szer hatóságai között. A kép a leghevesebb összetűzések helyén készült, amint a né­ger asszonyok a Szabadság énekét dalolják. (Népújság tclefolo — AP— MTI—KS) Isztambuli merénylet Isztambul nemzetközi re­pülőterén három palesztin fegyveres kézigránátot do­bott a várakozó utasok egy csoportjára, majd géppisz­tolyból tüzet nyitott. A török biztonsági erők rövid tűz­harc után egy terroristát megöltek, két társát elfoij­Török-görög konfliktus a BT napirendjén Ä Biztonsági Tanács csü­törtökön este ült össze, hogy megvitassa az égei-tengeri kontinentális talapzaton le­vő kőolajlelőhelyek kiakná­zása ügyében támadt görög —török konfliktust. I A Biztonsági Tanács tag- f jái, döntésüket megelőzően, 1 szerdán magánjellegű ta­nácskozásokat tartottak a görög kérdésről s a két or­szág közötti nézeteltérések­ről. Szadat nem találkozik Asszadda! Egyiptomi kormánykörök­ben szerdán cáfolták azokat a Damaszkuszban elterjedt bíreket, amelyek szerint An­var Szadat a jövő héten Co- lombóban, az el nem kötele­zett' országok csúcsértekezle­tén találkozik Hafez Asszad stíriai államfővel, s a két ország közötti viszály eny­hítéséről fog vele tárgyalni. A kairói kormány szóvivő­je azzal a bejelentéssel egy­idejűleg, hogy „Szadat el­nöknek nincs ilyen terve”, újból az ismert vádakkal il­lette Szíriát. Új szelek Franciaországban Tábornokok vitatkoznak QjjwmM ?i 1976. augusztus 13., péntek A FRANCIA KÖZVÉLE­MÉNYT élénken foglalkoz­tatja az utóbbi időben az a vita, amely Guy Méry tá­bornoknak, a francig hadse­reg vezérkari főnökének a Défence Nationale című fo­lyóiratban megjelent cikke nyomán kerekedett. A tá­bornok ugyanis kijelentette, hogy a francia hadsereg sú­lyos nemzetközi válság ese­tén az NSZK területén is harcba bocsátkozhat a NA- TO-erők oldalán, és szerin­te nehéz elképzelni olyan „nyugat-európai védelmet”, gmely teljesen független az amerikai szövetségtől. Idő­közben ismertté vált az is, hogy a májusban beterjesz­tett ötéves katonai fejlesz­tési program már ezeken a megfontolásokon alapul és Giscard d’Estaing köztársa­sági elnök is támogatta. A vitába olyan tényezők is bekapcsolódtak, mint Pier­re Messmer, De Gaulle tá­bornok hadügyminisztere és Pompidou miniszterelnöke, Michel Debré, aki hasonló pozíciókat töltött be a tá­bornok-elnök, illetve utóda kormányában, továbbá Gas­ton Palewski, a tábornok tudományos és atomkérdé­sekkel megbízott állammi­nisztere. Azzal vádolták a jelenlegi vezetést, hogy há­tat fordít a szabad Fran­ciaország volt vezére által képviselt politikának. Aggodalmuknak adlak han­got a francia hadsereg egyes vehetői is. Antonie Sanguinetti altengernagyot például nemrég törölték az aktív tisztek sorából és el­rendelték kényszernyugdíja­zását; mert több ízben bí­rálta a kormány katonapo­litikáját. A Monde hasábja­in arról írt, hogy a köztár­sasági elnök fokozatosan el­távolodik a degaulle-i kon­cepcióktól és szinte észre­vétlenül új irányba vezeti a francia katonapolitikát. FELVETŐDIK AZONBAN a kérdés, hogy végered­ményben mi keltette ezt a vihart. Mindenekelőtt Fran­ciaország biztonságának olyan megközelítése érdemel figyelmet, amely az ország független cselekvési képes­ségének látszólagos fenntar­tása mellett Nyugat-Európa védelméhez vlaló fokozottabb hozzájárulásra helyezi a hangsúlyt. S bár a francia kormány fenntartja magá­nak a döntési jogot, hogy önállóan határozza meg azo­kat a körülményeket, ame­lyekben erőit alkalmazza, ugyanakkor kijelenti:, Fran­ciaország védelme elválaszt­hatatlan Nyugat-Európáétól, \ amellyel Párizs mélységesen szolidáris. Mindez Méry tábornok fo­galmazásában így hangzik: „Franciaország egy globális stratégia keretében azt a koncepciót választja, hogy miközben garantálja a nem­zeti terület épségét, egész fegyveres erejével vagy an­nak ' egy' részével jelen le­hessen minden olyan öve­zetben, ahol a nemzeti te­rület biztonsága a legköz­vetlenebb veszélynek van ki­téve, vagyis akár Európá­ban, akár annak közvetlen határain, beleértve a Föld­közi-tenger térségét is.” Ezek után nem nehéz megállapítani, hogy azok, akik a francia katonapoliti­kai változásoktól a degaul- le-ista elveket féltik, nem állnak messze az igazságtól. Ilyen felfogás mellett nehéz lenne elképzelni, hogy Fran­ciaország távol maradhat bármely konfliktustól, még abban az esetben is, ha -az közvetlen érdekeit nem sér­ti. Az aggodalmak megala­pozottságát egyébként bizo­nyltja az is, hogy a vázolt elméleti megfogalmazások kezdenek az utóbbi időben a gyakorlatban is testet öl­teni. A legutóbbi sajtóhí­rek például beszámolnak ar­ról, hogy a francia hadiflot­ta több egységét az atlanti kikötőkből áthelyezték a Földközi-tengerre, sőt har­cászati nukleáris fegyverek­kel látták el és szükségese­ién kifuthatnak az Indiai­óceánra. EGYETÉRTÜNK a Huma­nité egyik megállapításával, amely az utóbbi események­ben annak újabb bizonyíté­kát látja, hogy Franciaor­szág mostani vezetői szakí­tanak a régi politikával és lemondanak a nemzeti szu­verenitás újabb részéről. Tolnay László tálc. Az incidensnek az uta­sok között három halálos és 16 súlyos sebesült áldozata van. Az El A1 izraeli légitársa­ság Boeing 707-es menet- rendszerű járatára beszállni készülő, sorban álló utasokat fölülről, az egy emelettel fel­jebb levő vámmentes üzlet­ből érte a támadás. A kézi­gránát egy falhoz csapódott, s ez sokat elvett a robbanás erejéből. A rémülten földre hasaló utasok feje fölött az üzletbe húzódott három fegyveres öt-hat perces tűzpárbajt vívott a repülő­téri biztonsági szolgálat em­bereivel. Az izraeli gép jóko­ra késéssel indult útnak, magával vitte a támadás könnyebben sérült áldoza­tait. A halott utasok közül kettő izraeli, egy japán ál­lampolgárságú volt. A török hatóságok első vizsgálata szerint a terroris­ták hamis kuvaiti útlevéllel Rómán keresztül érkeztek Isztambulba és jegyük Bag­dadig szólt. Állítólag vala­mennyien a Népi Front Pa­lesztina Felszabadításáért ne­vű szélsőséges szervezet (Habbash csoportja) tagjai. Valószínűleg az volt az eredeti szándékuk, hogy mi­nél több túszt ejtsenek és a földön hatalmukba kerítsék az izraeli gépet. A súlyosan sérülteket el­sősegélynyújtás után taxik­kal szállították az isztambu­li repülőtérhez közel eső kórházakba. Leone fogadta Róma űj polgármesterét Giovanni Leone olasz köztársasági elnök a Quirinale- palolában csütörtökön fogadta Róma újonnan megválasz­tott polgármesterét, Carlo Giulio Argan professzort, akit a júniusi’ választásokon az OKP listáján választottak meg és a baloldali végrehajtó bizottság javaslatára került e tiszt­ségbe. (Népújság telefoto — AP—MTI—KS) Véres összetűzések Fokvárosban . .... i. . .. .

Next

/
Thumbnails
Contents