Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-10 / 188. szám
I p» rv rr Eromu a Szulak folyón Épül a gát. Dagesztánban; a Szovjetunió észak-kaukázusi kis autonóm köztársaságában nem mindennapi vállalkozásba fogtak a szakemberek: a földrengésveszélyes területen 232 méter magas duzzasztógáttal zárják el a Szulak folyó mély völgyét, hogy oda azután vízi erőművet telepítsenek. Már régen tudják, hogy a bővizű hegyi folyó igen nagy vízenergetikai tartalékokkal rendelkezik. Tér. vet dolgoztak ki. melynek alapján hét vízi erőművet építenek a folyón, 4,5 millió kilowatt összteljesítménnyel. A Szulak folyó megfékezése — energetikai hasznán tűi — azt is jelenti, hogy a Kasz- pi-tenger mellékén 300 ezer hektárnyi földterület válik majd öntözhetővé. A hét létesítmény közül a legnagyobb a csirkeji vízi erőmű lesz. A kifeszített vitorlához hasonló, megkapóan szép ívű, 232 méteres duz- .zasztógát kb. 25 négyzetkilométer területű víztárolót hoz létre, amely máris 850 millió köbméter vizet tartalmaz, de befogadóképessége később eléri a 2,7 milliárd köbmétert. A mesterséges tóban 80 méteres lesz a vízmélység. A csirkeji vízi erőmű négy gépcsoportjának elkészülte után 1 millió kilowatt energiát termel majd. és ezzel jelentős mértékben hozzá fog járulni nemcsak Dagesztán. hanem a szomszédos köztársaságok energiaszükségletének kielégítéséhez is. Az erőmű. teljes elkészülte után. évente 2,5 milliárd kilowattóra olcsó elektromos energiát fog szolgáltatni. Két eszkimó világ körüli útra megy. Hosszú idő után a Szaharában találják magukat. — Itt bizonyára nagyon csúszós a talaj — mondja az egyik. — Hát ezt meg honnan veszed? — csodálkozik rá a másik. — Hát mit gondolsz, mi másért szórtak volna el eny- nyi homokot... • Két néni először utazik repülőn. A fölszállás, előtt az egyik ezzel a kéréssel fordul a stewardesshez: — Kérem, ne repüljünk gyorsabban a hang sebességénél. Szeretnék egy kicsit elbeszélgetni útitársnőmmel... A filmcsillag meglátogatja az ismert pszichiátert: — Hallottam, a professzor úr remekül ohms a női szívekben. — Hölgyem, a mai dekol. tázs alapján ez nem is olyan nehéz... Nyári társasutazáson az idegenvezető már nagyon fáradt. A csoportból megkérdi valaki: — Mennyit nyomhat egy ilyen hegy? Mire az idegenvezető: — Fákkal vagy anélkül?... Az egri vár kémeinek nyomában... A KATONAI hírszerzésnek a végvári harcok korában rendkívül nagy volt a jelentősége, hiszen ennek a révén értesülhettek a végvári kapitányok a törökök hadi mozgolódásáról, annak irányáról, erejéről s nem utolsósorban szándékukról. A magyar végvárak parancsnokai megbízatásuk alkalmával legtöbbször megkapták a hírszerzésre vonatkozó utasításaikat is. A várakba befutott híreket azután sebesen közölték az érintett szomszédokkal s ha jelentőseknek látszottak, akkor gyors futárral küldték meg a hírt a bécsi hadvezetőségnek, vagy éppen a kassai főkapitánynak. Ennek a meglehetősen jól dolgozó apparátusnak a révén volt csak biztosítható, hogy a nagy kiterjedésű török hódoltság minden részéből meglehetősen (gyorsan érkeztek az értesülések magyar földre. Az egri vár is kiterjedt és pontosan működő katonai hírszerző rendszerrel dolgozott, hiszen kulcsfontosságú szerepe erre mintegy hatványozottan kötelezte is a kapitányokat. Mielőtt megismerkednénk az egri vár kémeivel, olvassunk bele egyikük 1560-ból fennmaradt titkos jelentésébe. „Kegyelmednek ezt adom tudástokra, hogy mind az basáknak, bégeknek és terek uraknak ez az Budára menések, gyűlések, tanácsuk ... Továbbá bizonyosan tudom, hogy most magokban félelmek vagyon és az Szolnoknak árkát igen ásaty- tyák, az vízen és az földen törökök félnek ... Továbbá (Törők)Szentmiklónak az külső palánkjának nincsen semmi töltése.” AZ EGRI VÁRNAK kémkedő férfiak minden rendből s rangból verbuválódtak. Akadtak közöttük szegény jobbágyok, papok, plébánosok, de kivált a sokat utazgató kereskedőemberekből adódott a legértékesebbje, hiszen azok bátran mozogtak a törökök között Budán, vagy egyebütt és beszélve nyelvüket, könnyűszerrel megtudhattak egyet s mást, vagy éppen jártuk- ban-keltükben sok olyat láthattak, aminek ismerete rendkívül hasznos volt a magyarok számára. Akadtak természetesen, akik csak apróbb, lényegtelenebb, de semmiképpen sem mellékes hírekkel szolgáltak a maguk erejéhez mérten a várnak. Kivált háborús időben voltak nagy mozgásban a szemfüles egri hírszerzők. Így például tudjuk, hogy egy Fejes nevű 1552-ben ötször fordult meg Eger és a török Buda között, de ő volt az is, aki hírül hozta a Szolnok felől közelgő oszmán hadat is Dobónak. Sokszoros és jó szolgálatokat tett hírszerző tevékenysége révén az egri várnak a hatvani plébános. Érdekesen alakult Saáry András sorsa. Öt a nagy ostrom alatt a törökök egy megadási ajánlattal küdték be a várba, ahol Dobó nem sokat kukoricázott vele: vasra verette és tömlöcbe vettette. 1553 nyarától azonban a vár egyik legtöbbet foglalkoztatott hírszerzője lett és én egészen 1557-ig találtam adatokat működésére. „Jó szolgálataiért", „tapasztalt szolgálataiért” nyugtázták sokszor a .részére kifizetett bért. Mint agyafúrt kémnek, beépített embere is Volt Budán, egy bizonyos Adrianus nevű diák személyében. De máskor meg két budai lakostól sikerült értékes adatokhoz jutnia. Egyébként Adrianus még Saáry működése után is fenntartotta részére is profitáló hírszerző szolgálatát az egriekkel. 1558-ban például a nagytályai Varga Gergely tartotta vele a kapcsolatot. SOVÁN ISTVÁN a Kisújszállás melletti Tótturgony- ban lakott s első adata hírszerzői tevékenységéről 1556- ból maradt fenn, de még 1561-ben is működött. Az ő „munkaterülete” Szolnok várának környéke volt, de többször megfordult Nándorfehérváron, a mai Belg- rádban is. Kezdetben So- ván csak Szolnok várának dolgozott, majd annak eleste után épült be az egri kémek sorába. Még 1552 előtt Zay Ferenc szolnoki kapitány Nándorfehérvár felé küldte, de az útra ő magával vitte fivérét is, aki azonban életével fizetett vállalkozásáért: a törökök elevenen megnyúzták a szerencsétlen embert. Fivére, István ezután életfogytiglan való adóelengedést kapott az Uralkodótól a család által hozott áldozatért. Vállalkozó szellemű bátor férfiak behatoltak egészen a Konstantinápoly melletti Dri- nápolyig is. Egyébként az egri vár hírszerző apparátusa révén tudott szinte az egész ország a török katonai mozgolódásáról Budától Székesfehérváron át Szegedig, Debrecenig, az Alföldig és a Tiszántúlig. A vár kémeit készpénzjutalomban részesítette egyegy újonnan hozott hír, adat után. Egy budai, hatvani vagy pesti útért általában csak 1 forint járt, de gyakorta csak 50, vagy 75 dénár fizetséggel járt. Saáry egy-egy budai útja alkalmával azonban, amikor török adatszolgáltatóit meg kellett fizetnie, 9, 12 vagy éppen 15 forintot vett fel Egerben. A Budán tevékenykedő egri kémnek, Adriánus diáknak egy-egy alkalommal 15—15 forintot küldtek a kémek útján Egerből. Akadt olyan emberséges eset is, hogy a Budára indult felderlítőnek a vár kapitánya 20 forintért paripát vásárolt. Elképzelhető, hogy minő fontos és sürgős feladattal indult útnak a bátor férfiú. A KÉMKEDÉSRE fordított kiadásokat is pontosan elkönyvelték, és éppen a fennmaradt várszámadások ennek az izgalmas kérdésnek a fő forrásai. 1549 és 1562 között egy-egy esztendőre 76 forintot költöttek az egriek — s ez a summa pénz azonos volt egy gyalogos 38 havi zsoldjával, az alvárnagy 3 évi és 9 hónapi készpénzbeli fizetésével — vagy éppen 1200 liter bor árával. S a katonai hírszerzésre fordított összeg egyre emelkedett. Mert amíg például 1551-ben 25 forintot tett ki, addig 1561-ben már elérte a 93 forintot. Egy-egy vár kémei alaposan hozzájárultak az erőd és az egész térség védelméhez, s működésük szorosan hozzátartozott a végvári katonaélethez, a végvári védelemhez. A végvárak hírszerzőinek működésére a bécsi Haditanács is nagy gondot fordított, hiszen a birodalom katonai központjában is csak a sok-sok befutó kisebb-nagyobb hír és adat alapján ítélhették meg egy-egy helyzet jelentőségét. S éppen ezért szerettük volna felhívni a figyelmet az eleddig mellőzött egri kémek jelentőségére. Sugár István A nekdo ta-összeáltítás Megviselten érkezik haza este az igazgató. Felesége aggódik: — Hogy vagy, fiam? — Borzasztó nehéz napom volt ma a gyárban. Az az ember, akin ki szoktam tölteni a mérgemet, beteg... • — ön kimentett engem a vízből! Megmentette az életemet! Hogyan háláljam meg ezt önnek? Szívesen adnék jutalmul egy ötvenest, de csak egy százasom van. — Talán tessék még egyszer beugrani... — Halló! Kijózanító? — Igen. Mit óhajt? — Szíveskedjenek nekem ma éjjelre két helyet rezerválni. Ugyanis a barátommal megünnepeljük a születésnapomat. .. • — Mondd, kérlek, mi az a kölcsönös szerelem? — Például az. amit a Matyi csinál. Megkérte a nővérem kezét és a papánál rögtön kért kölcsön egy ötszázast. .. • — A maga lakása is olyan nedves, Kovácsné? — Hogy nedves-e? Idehallgasson, Nagyné: reggel egy aranyhalat fogtam az egérfogóban! • A vendég majdnem megsü- ketül, mert a házigazdáék kisfia egyfolytában veri a dobot. Végül megkérdi a mamát: — Ne haragudj, de téged nem idegesít ez a dobolás? — Egyáltalán nem. Addig legalább csendben van a gyerek. .. © — Képzeld, a Tóth elgázolt egy lányt és most feleségül veszi! — Ha az ilyesmi gyakrabban előfordulna, akkor a férfiak gondosabban vezetnének!... A szerelő ötven márkát kér a vízcsap megjavításáért. A háziasszony szörnyűlködik: — ötven márka! Még egy orvos sem kér huszonöt márkánál többet egy vizitért! — Tudom. Én is orvos voltam. .. • — Felháborító ! — mondja egy férfi az üdülőhely vasútállomásán. — Félórás késése van a vanatnak! — Ne nyugtalankodjék — feleli nyugodtan a vasutas. — A maga jegye huszonnégy óráig érvényes... — Hol voltál, édes fiam? — A szomszédban, mama, színes televíziót nézni! — És hogyan fogadlak? — Nagyon kedvesen. Kinyitották az ajtót, s ahogy megláttak, felkiáltottak: .,Ep. pen te hiányoztál!”. A társaságban áradozik egy asszony: — Maga úgy néz ki. mint az én harmadik férjem! — Hát hány férje volt már? — Kettő... — Gratulálhat, szomszéd. kám! Unokám született. Mindenki azt mondja, hogy nagyon hasonlít rám a szeme, az orra és a homloka. — Nem baj. bátyám. fő hogy egészséges a kicsike. . . (R. T.) MJJSOROK: KOSSUTH 8.25 Szimfonikus zene 10.05 Gyermekeknek 10.32 Donizetti: Betly (Vigopera) 11.29 Polkák fúvószenekarra 11.39 A fáraó 12.35 Melódiákoktól 13.57 Ezeregy délután.. # 11.48 Éneklő Ifjúság 15.10 Franck: f-moll zongoraötös 15.44 Magyarán szólva. .. 16.05 Harsan a kürtszó! 16.35 Népdalok 17.05 Indul az Amal expressz 17.30 Pataky Kálmán énekel 18. 00 A Szabó család 18.30 Esti magazin 19.15 Üj lemezeinkből 20.00 Egy szó sem igaz belőle? 20.28 Lakodalmas dalok és táncok 21.05 Húszas stúdió 22.20 Bemutatjuk új felvételeinket 22.49 Meditáció 22.59 A gerolsteini nagyhercegnő PETŐFI 8.05 Igazolatlan éjszaka (Zenés játékrész!.) 8.33 Dzsesszfelvételekből 9.23 Délelőtti torna_ 9.33 Derűre is derű.. . 10.00 Zenés műsor üdülőknek 11.55 Látószög 12.00 Népi zene 12.33 Arcképek a lengyel irodalomból 12.50 Zongoramuzsika 13.25 Barkácsolók ötperce 13.33 Paul ítobenson énekel 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Könnyűzenei oiimpia 18.33 Daloló, muzsikáló tájak 18.59 Richard Tauber operettfelvételeiből 19.15 Tudományos újdonságokból 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 A régi magyar irodalom hetei 21.01 Magángyűjtemény 22.03 Nóták 23.00 Szimfonikus zene SZOLNOKI RADIO f7.00 Műsorismertetés — Hírek Kovács Kati énekel 17.10 Nők negyedórája — Sanzonok — Miről írnak az üzemi lapok? 17.40 Űttörőhíradó 18.00 Alföldi krónika 18.15 Az Osibisa együttes felvételeiből 18.28 Hírösszefoglaló — Műsorelőzetes T V] 17.35 18.00 18.10 18.35 19.20 19.30 20.00 21.25 22.25 MAGYAR A sebészek évszázada (NSZK tévéfilmsorozat) Tíz perc figyelmet kérek! . . . Vizet a földeknek! (Riportfilm) Játék a betűkkel Tévétorna Tv-híradó Kisfilmek a nagyvilágból Esztendők terhével (Portréfilm) Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Hildegard Knef műsora 20.50 A bányász (Portrék) 21.00 Tv-híradó 2. 21.20 Tévéjáték POZSONYI 19.00 Híradó — Publicisztika 20.00 Prágából nincs visszatérés (Film) 21.30 Híradó — Orvosi tanácsok 22.05 Musica viva 22.35 Sajtószemle EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Mr. Majestyk Színes amerikai kalandfilm EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07) du. fél 4 és fél 6 órakor Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban Színes szovjet—olasz filmvígjáték Este fél 8 órakor Felső tízezer Színes, szinkronizált angol film EGRI KERT: Este 8 órakor Követem a kijelölt irányt GYÖNGYÖSI PUSKIN: A kék katona GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Robinson Crusoe GYÖNGYÖSI KERT: Este 8 órakor A kenguru HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Joachim, dobd a gépbe! HATVANI KOSSUTH: Gerblstsini kaland FÜZESABONY: Robbanás 4' A hegyi folyó repülőgépről.
