Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-10 / 188. szám

SfILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAKÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 188. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1976. augusztus 10., kedd Két évig a nagy építkezésen Elutaztak Uszfy-ílimszkbe a magyar fiatalok Az uszty-ilims.zki faipari kombinát építésére induló KISZ-fiatalokat ünnepélyesen búcsúztatták a Magyar Nép­hadsereg Központi Tiszti Klubjának nyári helyiségében. Közöttük ott voltak a Heves megyei csoport tagjai is: Köb­ei Ferenc, Dobó László, Hever László, Iván Károly, Pári András, Fürjes József, Bíró Zoltán, Belencsik László, Sza- lóki Rezső és Szalóki Rezsőné is. A képen: a csoport veze­tője azzal a zászlóval, amelyet dr. Maróthy László (jobb­oldalt), a Politikai Bizottság tagja, a KISZ KB első titkára nyújtott át a fiataloknak. (Népújság telefotó — MTI—KS) Hétfőn délután a Magyar Néphadsereg klubjának nyá­ri helyiségében bensőséges ünnepségen vette fel Kun Béla nevét az a 300 tagú önkéntes ifjúsági építőbri­gád, amely a magyar fiata­lok képviseletében részt vesz Uszty-Ilimszkben a KGST- országok hozzájárulásával épülő fa* és cellulózipari kombinát kivitelezési mun­kálataiban. — A Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottsá­gának felhívására jelentke­zett több mint másfél ezer vállalkozó közül kiválasztott, csaknem 25 féle szakmun­kán dolgozó fiatal egyenru­hában érkezett az ünnep­ségre, ahol jelen volt dr. Ma­róthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KISZ-kb első titkára, Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, Bondor József építésügyi és város- fejlesztési miniszter, a Köz­ponti Bizottság tagjai. Bor­bély Gábor az Elnöki Tanács tagja, a KISZ-kb titkára, továbbá F. P. Bogdanov, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének tanácsosa. Pásztor Gabriella, a KISZ- kb titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd Hanyecz István, a magyar építőbrigád vezetője jelen­tette, hogy a fiatalok ké­szen állnak feladatuk telje­sítésére, átvették megbízóle­velüket. Tudatában vannak vállalásuk jelentőségének, és ifjú kommunistához méltó­an munkálkodnak majd szovjet, bolgár. NDK-beli, lengyel és román társaikkal együtt a faipari komplexum két év alatti felépítésén, amely felett a lenini Kom- szorrtol védnökséget vállalt. _ Ezután engedélyt kért, hogy ' a brigád Kun Béla nevét vegye fel. Dr. Maróthy László, a KISZ-kb első titkára köszön­tötte a fiatalok elhatározá­sát, és bejelentette, hogy a KISZ-kb zászlót adományoz részükre, amely elkíséri őket 9 ezer kilométeres út­jukra is. A „Kun Béla ma­gyar ifjúsági építőbrigád”, „Hűség a néphez, hűség a párthoz” feliratú selyem zászló átadását a fiatalok lelkes tapsa köszöntötte. Dr. Maróthy László a töb­bi között elismeréssel szólt az elmúlt hetek alapos és lelkiismeretes felkészítő munkájáról, amelyhez sok segítséget adott — párt Köz­ponti Bizottsága, a miniszté­riumok és a szakszerveze­tek — elismerés illeti a KISZ irányító testületéinek tevékenységét is. Ezután át­adta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét és a nagy vállalkozás teljesíté­séhez jókívánságait. Ezután a résztvevők közösen elénekelték a DlVSZ-indu- lót. Ezt követően a KISZ- kb intéző bizottsága foga­dást adott az ünnepség részt­vevőinek. COLOMBO: flz el nem kötelezettek konferenciája Az el nem kötelezett ál­lamok konferenciája hétfőn reggel Colombóban, Sri Lanka (Ceylon) fővárosában nagyköveti szinten vette kezdetét. Ezt követően a 17 tagú koordinációs bizottság ül össze, hogy előkészítse az augusztus 11-én ugyan­csak Colombóban megnyíló külügyminiszteri konferen­cia napirendjét. Az el nem kötelezett államok ötödik csúcskonferenciáját augusz­tus 16—19-ig tartják az indiai-óceáni szigetország fővárosában. Az előkészítő konferencia küldöttei a hétfői megnyitó előtt jelentették, hogy vi­szonylag gyors megegyezés várható a gazdasági kérdé­sekben, ugyanakkor éles vé­leménykülönbségekre szá­mítanak az egyes politikai témákban. „A csúcstalálko­zó fő témája egy — az ipa­ri államok és a fejlődő or­szágok egyenjogúságán ala­puló — új gazdasági rend­szer kialakítása lesz — je­lentette ki Mendis, a kon­ferencia srí lankai főtitká­ra. (DPA, UPI) Ford-inter[ú: Libanon második Vietnam lehet, ha az USA beavatkozik WASHINGTON: Ford amerikai elnök in­terjút adott az UPI és az AP amerikai hírügynökség­nek, elsősorban a választási harc kérdéseiről. Az ameri­kai elnök ugyanakkor nyi­latkozott a közel-keleti hely­zetről is. Kijelentette, hogy a liba­noni problémákat az orszá­gon belül kell megoldani. Az esetleges amerikai be­avatkozás ugyanis egy „Vi­etnamhoz hasonló helyzet kiprovokálását kockáztatná”. Ford azt mondotta, hogy „az Egyesült Államok nem kívánja bővíteni kapcsola­tait a PFSZ-szel” és mind­össze annyi együttműködés­re volt hajlandó, amennyi legutóbb a külföldi állam­polgárok elszállításához volt szükséges. Az elnök egyéb nemzet­közi kérdésekről szólva töb­bek között hangsúlyozta, hogy „megválasztása esetén megnövelnék a NATO és a Csendes-óceáni országokkal kötött katonai szövetségek szerepét, és normalizálnák az Egyesült Államok és Kí­na kapcsolatait^, ^ , Hanoi főpolgármestere Budapesten A fővárosi tanács meghí­vására hétfőn hivatalos ba­ráti látogatásra Budapestre érkezett Tran Duy Hung, a Vietnami Szocialista Köztár­saság fővárosának főpolgár­mestere. A vendéget a Feri­hegyi repülőtéren Szépvöl­gyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke fogadta. Ott volt Dang Tran Ngoan, a VSZK budapesti nagykövetségének első titkára is. (MTI) Kissinger Párizsba utazott LAHORE: Kissinger, amerikai kül­ügyminiszter hétfőn befejez­te rövid látogatását Pakisz­tánban és tovább utazott Pá­rizsba. Az amerikai külügyminisz­ter elutazása előtt a lahorei repülőtéren sajtókonferen­cián nyilatkozott pakisztáni tárgyalásainak témáiról és eredményeiről. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok Pakisztánba irányuló fegy­verszállításait nem teszik függővé a francia plutónium- űjrafeldolgozó berendezés megvásárlásáról szóló szer- ' ződés miatti ellentéteik ren­dezésétől. Mint Kissinger nyilatkozatából kiderült, ez utóbbi probléma volt pa­kisztáni tárgyalásainak leg­fontosabb témája. Az ellen­tétek rendezése érdekében — mint mondotta — az el­következő hónapokban meg­felelő szinten további tár­gyalásokat fognak folytatni. A tervezés és önvizsgálat K° fétségtelen, a vállalatok számára végső soron meghatározottak a célok és az eszközök, hiszen az ötéves népgazdasági tervnek és a szabályozórendszernek ez a szerepe. Vitathatatlan azon­ban, hogy az adott keretek mellett meglehetősen nagy a mozgásszabadság a helyi te­endők és sorrendjük megha­tározásában. Ezzel jól élni azonban csali akkor sikerül, ha mélyre hatol az önvizsgá­lat. ha megteremti az össz­hangot a megoldandó félada­tok és a rendelkezésre álló emberi, anyagi képességek között. Érdekes tapasztalatokkal szolgálnak a megismert válr lalati programok. A korábbi­nál nagyobb figyelmet fordí­tottak a tervezők például a kapacitástartalékokra, s a termékszerkezet változására. Ez erény, hiszen — egyetlen esetet kiragadva — bebizo­nyosodott; a könnyűipar több területén, így a gyapjú-, a pamut. stb.. iparban a ter­melésnövekedés negyven szá­zaléka beruházások nélkül elérhető. Ugyanakkor a ter­mékszerkezet korszerűsítésé­ben a vállalati elképzelések alig támaszkodnak a koope­ráció. a szakosodás nyújtotta előnyökre. Hasonlóan az előbbiekhez ellentmondás rejlik abban is, hogy a józa­nabb jövedelempolitika vál­tozatlanul mohó beruházási kedvvel társul, azaz amíg a vállalati tevékenység egyik részterepén reális ítéletalko­tásra vezetett az önvizsgálat, a másikon nem. S bővíthet, jük a figyelmeztető jelek so­rát azzal is, amit az élőmun­ka bő markú mérésének, túl nagyvonalú kezelésének ne­vezhetünk. Olyasfajta illúziót persze nem táplált senki, hogy a vállalatok tökéletes, minden részletükben maximumot nyújtó tervet készítenek. A segítség ugyan nem volt le­becsülhető — így a minisz­tériumok kijelölték a kiemel­ten fejlesztendő és a meg­szüntetendő termékcsoporto­kat. meghatározták az ipar­ági fő haladási irányokat stb. —. de teljesnek nem tarthat­juk. Az elkerülhetetlennél több bizonytalansági tényező­vel kellett tehát a vállalatok­nak számolniuk a programok kialakításakor. Ez is hozzá­járult a túlzott óvatossághoz, illetve a lehetőségek túlbe­csüléséhez, s persze, az szin­tén. hogy a vállalatok ma­guk sem próbáltak meg min­den homályos részletnek a végére járni, ráhagyatkoztak némely esetben kiötölt becs. lésekre, ’licitálásszerű remé­nyekre. Ez utóbbit különösen a beruházási és a belföldi értékesítési tervszakaszoknál láthattuk. Mit ér az önvizsgálat? Le­egyszerűsítés ugyan, de felel, jünk azzal, hogy a nehézipa­ri tárca vállalatai tavaly 1,2 milliárd forint megtakarítást értek el, s ennek döntő része a vállalati működés egyes elemeinek, kritikus szemügy. re vételéből származott. Be. szédes bizonyítéka ez annak, hogy vannak tartalékok. s szükséges az önvizsgálat, mi­vel helyben sem tud.iák, mi­re képesek igazán, mire van. s mire teremthető meg az emberi—anyagi háttér. Öt évre persze nem lehet, séges úgy tervezni. hogy minden apró résziét a helyén legyen, ahogy ezt valaki szel. lemesen megfogalmazta, nincs mód a vállalati cselek, vés dogmáját megalkotni. Szükség sincs erre. Arra azonban igen, hogy a terme­lők például fölfigyeljenek a a világszerte tapasztalható irányzatra, mely a takarékos­ság jegyében növeli a termé. kék megbízhatóságát és tar. tósságát. Más jellegű esettel előhozakodva: a könnyűipar­ban a következő tíz-tizenöt évben 350 olyan telephelyet szüntetnek meg, amely al­kalmatlan a fejlesztésre. Mégis, ezeknek az egységek­nek egy nem jelentéktelen csoportja úgy véli, hogy lé­nyeges beruházásokat kell végrehajtania.! Tagadhatatlanul növeke. dett a készség az önvizsgá­latra. az ötéves vállalati tér. vek ezt tanúsítják. A baj ott van. hogy a program készí­tői sokszor csupán kapacitá­sokat, anyagellátási, beruhá­zási s más hasonló dologi feltételeket mérlegeltek, s magát a szervezetet nem he. lyezték a figyelem gyújtó­pontjába. Holott gyakran nem a dologi részben, hanem a szervezetben, annak töké­letlen működésében lelhető meg a gondok forrása. A z önvizsgálat e leg­gyengébb pontja azt sejteti, hogy a legnagyobb teendők, a legnehezebb fel­adatok ezen a területen ta­lálhatók. A termelési, ér­tékesítési. fejlesztési sikerek reménye tehát csak akkor táplálkozhat biztos források­ból, ha — akár a kész prog­ramok további finomítása, részleteik újraelemzése árán ■ is — itt lesz a leggyorsabb a haladás. Mészáros Ottó Korsók, tányérok, fazekak tárlata A hét végén csaknem nyolcszázan voltak kíváncsiak az egri vármúzeumban a né­pi kerámiák szombaton megnyílt kiállítására. A virágos motívumokkal díszített tányé­rok, tálak, korsók sorában az érdeklődök megtekinthették a gyöngyösi, hatvani, pásztói és egri fazekasmesterek munkáit, valamint a kiállításokon ritkán szereplő régi, Gömör megyei fazekakat, tálakat. Külön érdekessége volt a kiállításnak az az 1820-ból szárma­zó, több mint egy méter magas, nagy méretű korsó, amelyet a korabeliek valószínűleg vízlárolásra használtak. A nagyközönség augusztus 29-ig tekintheti meg a kiállítást. Felvételünkön a gö­möri mesterművekben gyönyörködnek a látogatók, (Fotó:- Szántó Györgyi

Next

/
Thumbnails
Contents