Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-08 / 187. szám

• ^•/^aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa/ tükör holnapra hajhullató másnaposságok tükörben hajnali arc-vallatások hol a szem fényét szégyen-glóriái: vöröslő ráncok istenitik s rárimel lehajtott fejed te önmagodnak gyűlöletes! ki poharakban lányszemeket látsz kinek arc-mezejére borotva rajzol pipacsot a fejfájós ébredés után s káromkodol tudat villámlik: hol vannak rólad a lábnyomok? ki mosakodnál mentő szavakban s pletykák niagarája zuhog rád „az éjjel megint kiütötte magát” s „no perszé”-k közt rohansz mint vak vágányon a vonat vagy mint aki fehér botját staféta botnak hiszi s szánalmak közt és szabadon piros szemafórfényben gyalogol megy zongorává vált éji utakon billentyű-kövein a léptek játszanak hallják villámcikázásű hazatéréseid melódiáit s holnap téged dúdolnak megint: „hová lesz az éjszaka csillaga reggelre?'’— mások tükrében megláthatod: áll a tekintetekben riadtan mint reflektorfényben az állat a kapcsolatok tört oltárainál Cseh Károly 1975. nov. 28. BÁBA MIHÁLT: Meditáció Hajnalban az eső eleredt, cémaszálaival a földhöz kötötte a felleget. A csatorna-szájak, mint tikkadt vándorok, nyelték az ég vizét. Tőiutiön zőlgálat A bolondok háza udvarán áll egy szökőkút, körülötte vízzel telt medence. Az egyik beteg állandóan ott somfordái. Odalép az egyik kollégája. — Mit csinálsz, Napóle­on? — teszi fel a kérdést. — Látod, betettem az éb­resztőórát a vízbe és nem akar úszni! — Nem akar? — Nem! — Biztosan nem húztad fel! Egy kis szünet után hozí. záteszi: — Még szerencse, hogy tízen voltunk hozzá! A hivatalban csörög a te­lefon : — Ott dolgozik Marko Markovics? — Igen, ki keresi? — A nagybátyja vagyok. — Marko nincs itt, épp az ön temetésére ment! A kis konyha dicsérete A kozmosz megismerése Gázfelhők a galaxisok között A hagyományos építkezé­seknél tágas konyhát, ké­nyelmes méretű kamrát ké­szítettek a lakásokhoz. Ahol nem vezetnek túl nagy ház­tartást, ott némi átalakítás — és átalakulás — árán ki­tűnő étkezőt, nappalit te­remthetünk. Átalakulásra azért van szükség, mert so­kan még ma sem tudnak el­szakadni a nagy méretű I konyhától, pedig ha átgon­dolnák, hány kilométert gya­logolnak ezekben, alighanem belátnák, hogy többet ér az olyan kis konyha, ahol min­den karnyújtásnyira van. A másfélszer-másfél méte­res kamrából, csaknem tel­jesen házilagos kivitelezés­ben, remek minikonyhát ké­szíthetünk, ahol két-három személynek való ebédet, va­csorát, bármit elkészíthe­tünk. (És csak egy talpalat­nyi burkolatot kell felmosni.) Az az ideális, amikor a kam­rának ablaka is van, még­hozzá szabad területre nyí­ló, ahonnan levegőt, világos­ságot is nyer. De, ha csak szellőzője van, az sem aka­dály. Legfeljebb gáztűzhe­lyet, gázbojlert nem szerel­hetünk bele. De villany gar­zontűzhely, vagy kétlapos fő­ző és hozzá egy sütő, szagel­szívóval kiegészítve: már megfelelő. Az apró méret miatt min­den helyet hasznosítsunk, még a falat is. A méretará­nyos alaprajzról pontosan le­olvasható, mi hová kerüljön. Persze, „adaptálni” kell a tervet, aszerint hová esik az ablak (ha van) hová a víz, villany, gázvezeték. Néhány szempontra azonban föltét­lenül figyelnünk kell. A gar­zontűzhelyet ablakközelbe helyezzük, hogy könnyen ki­szellőzzön az ételszag, ne gő- zösödjön be a pici helyiség. (A garzontűzhely, — ha ügyesen gazdálkodunk a két »1 és sütővel — bármi­Az arizonai egyetem két kutatója. Robert Williams és Ray Weymann megállapítása szerint, a galaxisok közötti térben jelentős gázfelhők ke­ringenek. A kvazárok tanulmányozá­sa során a két tudós föl­fedezte, hogy az általában a kvazárokat kísérő gázfelhők inkább a kvazárokat tartal­mazó galaxisoktól függenek. Ez utóbbiak az eddig kevés­sé ismert, sugárzást kibocsá­tó fénylő égitestek. Arról van szó, hogy a tu­dósok egy olyan felhőt izo­láltak. amely igen nagy se­bességgel halad a „PHL 1222” jelű kvazár felé. illetve fölfedezték, hogy az eddig megfigyelt gázfelhők távo­lodnak a kvazároktól. Más­részt, tekintettel ionizációjá­ra, ez a felhő igen távol van a „PHL 1222” jelű kvazártól, s ez utóbbinak a vonzóereje nem képes olyan gyorsan mozgatni a felhőt. A két kutató arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy a felhő útja valójában nem e kvazár felé irányul, és nem is követi azt- közvetlenül, ha­nem inkább a kvazárt tartal­mazó galaxis hatása alatt áll. — Már megint alszik mun­kaidő alatt! — ébreszti íe mérgesen a főnök beosztott ját. — Aaa — ásít egy nagyo a tisztviselő. — Majd adok én neked aaa-t. a hónap végén ki­doblak! — Jól van, no! De ahhoz nem kellett volna most -fel­keltenie! Csóré vagy t r Q csóró: Halbébik a kozmoszból A közös szovjet—amerikai űrrepülés idején, az ameri­kai űrhajó legénysége hal­petéket vitt magával a világ­űrbe. s ezek legnagyobb ré­széből halbébik keltek ki. Ily módon bizonyítást nyert, hogy a hosszabb ideig tartó súlytalansági állapot nem egyformán hat az összes élő szervezetre. Dr. Peter Fuller, a Lous- ville-i Egyetem professzora jelentette be. hogy a tartós súlytalanságnak kitett peték 93 százalékából kelt ki utód. Ezek egy része még a világ­űrben. A világűrben született halbébik normális nagyság­ra nőttek a Houstoni Űrköz­pont medencéiben. A tudósok nem fedeztek fel lényeges ge­netikai különbségeket a vi. lágűrben és a Földön szüle­tett halacskák között. Topográfiai atlasz a Venusról A moszkvai geodéziai és kartográfiai intézetben befe­jezték a Venus 9. és Venus 10. szondák készítette fény­képek feldolgozását. Az intézet azt tervezi, hogy topográfiai atlaszt ad ki a Venusról. Az atlasz tartal­mazza a két felkutatott te­rületről készült képeket. A „feltérképezett” terület több ezer négyzetkilométer kiter­jedésű. A fényképeken tisztán látható, hogy a Venus 9. egy domb (feltehetőleg vulkán- kráter) oldalán helyezkedett el. « A Venus 10. sziklás tala­jon áll. Ezek a sziklák aktív vegyi erózió folytán alakul­hattak ki. Pero megkérdi a házmes­tertől : — Nem keresett engem egy lány ma délután? — De igen. — Mikor? — Nemrég. — És nem üzent vala­mit? — Csak megkérdezte, hogy maga hol lakik? — Na és? — Megmondtam: a hato­dik emeleten, de a lift nem működik. Erre a lány szó nélkül sarkon fordult és el­ment. • — Tudod-e, ki volt az el­ső műszíves? — Nem én! — Oroszlánszívű Richard! • — Igor, mondd meg a kénsav képletét! — A kénsav... itt van a nyelvem hegyén ... — Köpd ki azonnal! Mér­gező! • A gazda tetten ér egy kisfiút, aki éppen almát szed a fájáról: — Azonnal gyere le! Meg­mondom a papádnak! — Csak tessék! Ott van a másik fán! • — Sokat dolgoztál? — kérdi az asszony a munká­ból hazatérő férjét. — Ne is kérdezd! A főnök négy emberre való munkát adott. lyen ünnepi ebéd elkészítésé­re is alkalmas.) Lehetőleg világos helyre szereljük a mosogatót is, mert természe- ttes világításnál jobban esik a munka. Ehhez egy tízlite­res elektromos melegvíztá­roló („magyarul” villanyboj­ler) célszerű. A mosogatót ügyes asztalos kis költséggel beépíti a bútorboltokban kapható kis konyhaszekrény szintjével egymagasságban. Azonos színű dekoritlemezzel boríthatja le ezt is, és a 30- szor 50—70 centiméteres kis­asztalt is. Utóbbit falra sze­reljük, hogy felhajtásával hozzáférhetővé váljon a szekrényfiók. Ahol egy kis üres hely adódik, oda fűszer­polcokat készítsünk. Fatipli­vel színes műanyaglapot sze­relhetünk a még mindig kí­nálkozó helyre, két-három sor műanyaghuzalt erősítsünk rá. Töméntelen konyhaeszközt aggathatunk így a kezünk ügyébe: szűrőket, merőkana­lakat, reszeléket. A beépített mosogató alatt elférnek a vödrök, takarítószerek, elé­jük színes kartonfüggönyt te­gyünk. Az eredetileg konyhaként használt helyiség most elő­lép. Ha kövezete sima és hi­bátlan, leegyszerűsíthetjük a burkolását: textil hátlapú műanyagburkolóval (a linó­leumszerű, amely vastagabb a közönségesnél, drágább, de tartósabb és nem kunkorodik fel.) ízlésünk és pénztárcánk szerint színes 'padlószőnyeg­gel is boríthatjuk az új ebéd­lőt; ezt sem kell föltétlenül leragasztani. A konyha berendezése egyéni, de ajánlatos besze­rezni egy kényelmes, stabil étkezőasztalt, s köré olyan ülőkéket, amelyekből félol­dalt lócát alakíthatunk —ha ugyanide szánjuk a tévét is. Sok ki-behurcolást, takarí­tást spórulunk meg így. — v-g.­WMWMWVWWWWWVWW/WAVWMWWWWWVVVVWWWWWVVWWWWVVVWVWVWWVVWVV Pokoli találkozó Este Dantét ol­vastam és alig tet­tem le álmosan az Isteni színjátékot, társasutazási pros­pektust pillantottam meg: Két hét a po­kolban. Nyomban je­lentkeztem. Megér­kezésünkkor az ins- pekciós ördög ügyet sem vetett a bőrön­dömre, hanem így szólt: — Arra vagyunk kíváncsiak, ami a fe­jében van, mért ha valami pokoli ötle­tet, vagy ördögi ja­vaslatot hozott vol­na, arra nincs szük­ségünk, ebből nem szorultunk importra. Megnyugtattam, hogy nem hoztam, erre beengedett. Elő­ször egy képes leve­lezőlapot vásároltam. Üstöt ábrázolt, em­ber főtt benne. A postahivatalban fel akartam adni. Vagy harminc ablak volt a teremben, de mind­egyik zárva volt. maidnetn vay. mint válunk. Levélszek­rényt is találtam, de a-on nem volt nyí­lás. — Ezer ördög és pokol! — kiáltottam fel dühösen, mire egy ördög így figyel­meztetett: — Vigyázzon, hogy mit beszél! Ha mér­ges, akkor nálunk így kell kifakadni: „Ezer angyal és mennyország!” Bementünk egy eszpresszóba, ahol a pincér sajnálkozva mondta: — Ma csak lan­gyos fekete és me­leg szóda van. Ebben nem talál­tunk semmi újat. Megszoktuk Pesten is. Beszélni akartam Belzebubbal, harminc napig kellett elöszo- báznom, míg végre bejutottam hozzá. — Mi újság Pes­ten? — kérdezte. — Nemsokára meg­nyitják a metró új szakaszát. — Végre rájöttek, hogy milyen jó a föld alatt. Milyen az üsttermelés maguk­nál? Sajnos, nem ké­szültem fel Belzebub kérdéseire, ezért azt válaszoltam, hogy „folyamatos”. — Szeretném újra tanulmányozni a pes­ti életet — közölte. — Ott néha pokoli bosszúságokkal talál­koztam. Mondja, nem akar néhány ötletet elvinni Pestre? — Szívesen. — Itt van az ör­dögfiókák cipője. Gyorsan leválik a talpa. — Ez nálunk is előfordul. — Vagy példát ve­hetnének a mi vízve­zeték-szerelőinkről. Egy nagy házban él­nek, amelynek a ka­puja mindig zárva van. Nem tudnak sehova elmenni. — Nálunk se igen jönnek el a hívásra. — Na és a bejáró­nők? Itt a pokolban mindennap nagyobb órabért kérnek. — Ha jaj! Nálunk is. — Adok egy jó ta­nácsot. Csinálják a zsemléket mindig ki­sebbre és kisebbre. Űjabban nagy sike­rünk van vele. — Ezt nálunk már régen csinálják. Láttam, hogy Bel­zebubbal folytatott interjúm nem na­gyon akar sikerülni. Elbúcsúztam és ami­kor a többiekkel tá­vozni akartam a po­kolból, rájöttem ar­ra, hogy nem sza­bad felelőtlenül rosz- szat kívánni ember­társainknak. Ugyan­is találkoztam Kele­mennel. Egy üstben pillantottam őt meg. Lelkiismeret-furda- lásom támadt, mert egyszer összevesz­tem vele és mér­gemben rákiáltottam: — Vigyen el az ördög! Elvitte. Palásti László A címbeli két szóalakkal kapcsolatban egy fiatal ol­vadónk megkérdezte: van-e egymáshoz köze a két meg­nevezésnek, s mi a jó ma­gyar megfelelőjük. Ügy ta­pasztalja, hogy „tanulótár­sai beszédében igen gyak­ran jelentkezik mind a csó­ré, mind a csóró”. Először arról röviden, hogy a két szónak köze van egymáshoz, és sok jó ma­gyar szóval helyettesíthet­jük őket. Olvassuk el fi­gyelmesen az alábbi két versrészletet: „Se irgalom, se kegyelem / nincs szá­momra az égben / állok ma­gam is mesztelen I a csóré mindenségben” (Bóka Lász­ló: Alázat nélkül). — „Nem féled, csóró, a törvényt?” (Soós Zoltán: Naív ének). A csóré melléknévként, a csó­ró, főnévként vállalt vers­beli szerepet. Soós költemé­nyének részlete a két szó­alak eredetére vonatkozólag is nyújt értékes támpontot. A csóró szó ugyanis ezek­nek a nyelvi formáknak a társaságában fordul elő: ro­ma, hadova, vakerál, csávó, purdé stb. Ebből a szósor­ból már kitűnik, hogy mind­két szóalak cigány eredetű jövevény nyelvünkben. Ma­gyar megfelelőikről pedig ez a rokonértelmű szósor bi­zonykodik: csupasz, meszte­len, kopasz, . ruhátlan, tol­lat lan; szegény, szűkölködő, pénznélküli; szerencsétlen; barnabőrű; szegény ember, cigány fiú, cigány férfi. Eleinte a jassznyelvben, a titkos nyelvhasználatban, az argóban éltek e hangsorok­kal, később már szélesebb körben is. de csak a bizal­masabb beszédhelyzetekben s mindig elítélő szándékkal. Azután a humor jegyében megfogalmazott közlésekben szaporodott el. Ma már első­sorban ezekben a szerkezeti formákban jelentkezik mind­két szóalak: csóré lány, (barna bőrű), csóré legény- ke (csupasz, mesztelen), csó­ré veréb (tollatlan); csóró le­gény (szegény, pénztelen), csóré szájú ember (mosdat- lan, illetlen beszédű), csóró tanulók (se pénzük, se sze­rencséjük), csóró srác (sze­rencsétlen, elhagyatott, árva) stb.. stb. Példatárunkból az is kitű­nik, hogy a két cigány ere­detű szó feleslegesen gya­kori használatát el lehet, és el is kell kerülni. Válogas­sunk tehát a gazdag és vál­tozatos rokonértelmű szósor­ból. A két szóalak életútja azt is példázza, hogy a nyelvhasználatban milyen változatos nyelvi és stilisz­tikai szerepekre vált alkal­massá egy-egy nyelvi forma. A csóró alakváltozat a ci­gány nyelvben a fiatal fiú, a legényke, a suhanc jelen­tésárnyalatokat nevezte csak meg. Űjabban mind a szak- tudomány, mind a nyelvér­zék a csór igét is kapcso­latba hozza a csóró főnév­vel. A szó nyelvbeli szerepe bővült azzal is, hogy még tulajdonnévként, családnév­ként is szerepet vállalt. Dr. Bakos József m ™ masaim t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents