Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-08 / 187. szám

A telep átadása óta eltelt egy év alatt a legtöbb aszfaltot a 21-es út építéséhez szállították innen, jelenleg pedig a Gyöngyös—Heves kö­zötti útszakasz burkolatának felújításához küldik az anyagot. Mindössze hatan irányítják az NDK gyártmányú automata gépsorokat, amelyek na­ponta ezer tonna aszfaltot is képesek gyártani. Bal oldali képünkön: Dávid József vezetőgépész a kapcsolóteremben. Jobbra: Barkaszi János fűtő $tíadata a nyomás és a hőmérők pontos működésének ellenőrzése. _ ..... > ____________, (Fotó: Perl Márton) c NvümMQ 1976. augusztus 8., vasáron# Többcsatornás felvásárlási lehetőség A sertések fele a háztájiból r A szakemberek úgy mond- | ják: alapanyag. Ki gondol- I ná, hogy e mögött a szó mö- I gött a sertések tízezrei hú- ! zódnak meg. De hát a szak- I zsargon olykor meghökken­tő dolgokat tud produkálni. Mi maradjunk a sertés szó­nál, és hogy az idén hány ilyen négylábú kerül a vágó­szalagra, azt Molnár Gábor­tól, a Heves megyei Állat­forgalmi és Húsipari Válla­lat igazgatójától kérdeztük. Kiderült, nem is olyan könnyű erre a választ meg­adni. , r * T'PT­r Az összehasonlítás megkö­veteli, hogy néhány számot is említsünk. A megyei vál­lalat tavalyi terve 130 ezer sertés felvásárlását célozta meg. Az idén már szeré­nyebben számoltak, és csak 110 ezer sertés megvételére gondoltak. Aztán kiderült, hogy csupán 95 ezerre van szerződésük. Ha minden jól megy, akkor ezt még az év végéig meg tudják toldani ötezerrel. És mi lesz a hiány­zó tízezerrel? P — A társvállalatoktól is i kapunk feldolgozásra sertést I — közölte Molnár Gábor. — I Ugyanis a vágási kapacitá- [ sunk ettől jóval magasabb. — Az elmondottakból az következik, hogy jóval ke­vesebb a gazdaságokban a sertés, mint amennyire szük­ségünk lenne? — Nem egészen így igaz; Azt is számításba kell venni, hogy több gazdaság maga dolgozza fel a sertéseket, ezek a gazdaságok, tsz-ek, fmsz-ek és állami gazdasá­gok maguk is végeznek fel­vásárló tevékenységet. Külön agronómusokat foglalkoztat­nak a háztáji állattenyész­tés segítségére, hogy az ér­dekeiket így is támogassák. Példaként mindjárt Porosz­lót hallottuk. Ebben a köz­ségben nagy mértékű sertés- tenyésztés virágzik, de az utóbbi időkben a poroszlóiak már Sarudnak adták el az ! állataikat. F — Jó ez vagy rossza váU | falattiak? * — Pillanatnyilag nem ked- ’ vező. Ha nagy lenne a kíná­lat, akkor a különböző fel- vásárlási lehetőség a kínálat által keltett feszültséget ol­daná fel. — Tudnak-e valamilyen módon lépést tartani ezzel a többcsatornás felvásárlási le­hetőséggel? f — Kialakítottuk a megbí- f zatásos módszert. A tsz vagy I az fmsz a háztáji gazdasá- [■ gokból a sertéseket átveszi, f így közvetlenül segít a szál- [ lításban, a takarmányellátás- j ban, de a kellő mennyiségű szalmát is tudja biztosítani. Az átvett állatért pedig a szerződéses árat adják. Háztáji gazdaságok. Ha számmal akarunk bizonyíta­ni, azt kell mondanunk, hogy a kisgazdaságokban a felvá­sárolt sertéseknek csaknem ötven százaléka növekszik fel. Ebből az adatból mind­járt kitűnik, hogy milyen je­lentőségük van a háztájiak­nak. — Hogyan serkentik a kis­gazdaságokban a sertéste­nyésztési kedvet? — kérdez­tük Molnár Gábortól. — Ha nincs szerződés, ak­kor is átveszünk a háztáji gazdaságokból minden ser­tést nyolc napon belül. De ha a tulajdonos a leadás előtt legalább egy hónappal leszerződik velünk, akkor ennek az írásbeli megállapo­dásnak minden előnyét él­vezi a sertés átvételénél. — Mégis mondják úgy is, hogy az átvétel nem megy mindig simán. — A rendelet által meg­határozott feltételeket, minő­ségi követelményeket mi sem hághatjuk át. Ha ezeket is figyelembe vesszük, akkor szokták ránk mondani, hogy mégiscsak „kukacoskodunk”. Ezt a kifejezést használják általában. A gyöngyösi vágóhídon so-’ kan dolgoznak. Nem is egy, hanem két műszakban. Ezek az emberek keresni is akar­nak, teljesítményüket is sze­retnék növelni, a szocialista brigádverseny keretében is, de azért is. mert a több munkáért több fizetés jár. — Hogyan tudják biztosi* tani a vágóhídi dolgozók ré­szére az egyenletes munkát a felvásárlási gondok köze­pette? — Ez nem mindig egysze­rű dolog. Az első negyedév­ben csak a vágóhídi kapaci­tásunk kétharmadát tudtuk kitölteni, ezért bérmunkát vállaltunk. Dolgoztunk a bu­dapesti, a debreceni és a nagykőrösi konzervgyárak­nak. Időnként pedig a tel­jesítmény helyett órabérben számoltuk el a dolgozóink munkáját. Ennek látszólag ellentmond, hogy ugyanakkor a töltelékárukból jóval több készítettünk, mint egy évvel ezelőtt. Csak a kereten fe­lüli áruféleségeket kell érte­ni most. Az is fontos voná­sa termelésünknek, hogy az olcsóbb árú készítményeink aránya is megnőtt. Érdekes tapasztalatot gyűj­töttek össze az utóbbi né­hány hétben. Bizonyos áru­féleségek iránt, amikből az­előtt soha nem tudtak any- nyit készíteni, hogy minden megrendelést maradéktalanul kielégítsenek, csökkent az érdeklődés. Ilyen például a gépsonka és a lángolt karaj. Egyébként is bekövetkezett eltolódás a töltelékáruk egy részében. — Abban állapodtunk meg a kiskereskedelemmel, hogy egyhónapi betanulási időt hagyunk. Júliusban minden előzetes bejelentés nélkül jo­ga volt minden üzletnek az árut vagy egészében, vagy bizonyos hányadában vissza­küldeni. Ezt a kockázatot vállaltuk, pedig a ki- és visz- szaszállítás rontott az áru minőségén, olykor gondot akozott az elhelyezése. — Kevesebb húst eszünk, ez a végső következtetés? — Véleményem szerint nem erről van szó. Húst eszünk, hiszen mi húsfo­gyasztó nép vagyunk, de nem akármilyen húst. Ha arra gondolunk, hogy minden há­ziasszonynak kialakult az idők során a konyhapénzke­rete, és az idén a zöldség-, a főzelékfélék és a gyümölcs elég borsos áron kaphatók, akkor ebből az is következik, hogy a különbséget valahol ,.be kell hoznia”. Tehát a drágább húsfélét vagy hús- készítményt nem veszi meg, vagy nem a szokott mennyi­ségben, hanem inkább az olcsóbb áru iránt érdeklődik. Ezért kell nekünk is, a kis­kereskedelemnek is átállnia a megváltozott körülmények­re, a megváltozott kereslet­re. Szerintem erről van szó. Most nagyon bölcsen azt lehetne mondani, hogy az élet mindig változik, soha sem merevedik meg, ma egé­szen más, mint volt tegnap, és holnap ismét módosul. De hát ez közhely, ezt minden­ki tudja. A lényeg az, hogy a He­ves megyei Húsipari Vállalat vezetői és dolgozói is látják ezt. Szeretnék serkenteni a gazdaságokat, a háztáji gaz­daságokat is, hogy nevelje­nek minél több sertést. Nem kell aggódniuk, a vállalat minden segítséget megad ne­kik, az állatok átvétele, a felvásárlási árak is biztonsá­gosak, és az a legkézenfek­vőbb dolog, hogy a több bé­csi szelethez, pörkölthöz több hús kell. Ügy látszik, az állatte­nyésztőknek. a sertésnevelők­nek a kedve ismét növekszik, és ennek hatása főként az év második felében mutatko­zik majd meg a felvásárlás várható növekedésében. G. Molnár Ferenc Kisáflattenyésztés — szerződéssel Harmincegy vagon méz Heves megyéből A Nektár Szövetkezet a méh-, a házinyúl-, a galamb- és a baromfitartók részére takarmányt, vitaminkoncenl- rátumokat, segédanyagakát és eszközöket biztosít, s ezekkel a kisállattartókkal értékesítési szerződést köt. ősszel és tavasszal — emel­lett — rózsatövek, díszcser­jék, facsemeték és faoltó­anyagok árusításával is fog­lalkozik. A háziasszonyok a tisztviselők és a munkások szabad idejükben tenyésztik, gondozzák az állatokat. Eh­hez kaptak az elmúlt évben 10 millió forint értékű táp- és szemes takarmányt, amit a megye ötven községében díjtalanul szállítottak ki, Ugyanúgy, mint a méhészek­nek a cukrot. Ezek mellett szaktanácsadással is szolgál­ják a kisállattenyésztők több ezres táborát. De nem csupán a régi ta­gokat segítik. Kedvezménye­ket kapnak a „kezdők” is: a nyúltenyésztőknek három éves részletre adják például a ketreceket, a méhészek vi­szont a kaptárokhoz jutnak olcsóbban. Egyébként az egri méhészszaküzlet, amely a tagság mellett az északi or­szágrész méhészeinek is is­mert és kedvelt vásárlóhelye, tavaly 6 millió forintos forgal­mat bonyolított le, az ugyan­csak Egerben levő mezőgaz­dasági szaküzlet bevétele pe­dig másfél millió forint volt A szövetkezet az elmúlt évben 31 vagon mézet, 60 vagon nyülat, ötezer galam­bot, 150 mázsa viaszt, 25 má­zsa virágport és 730 ezer to­jást gyűjtött be. Az árucikkek fő vásárlói a HUNGARONEKTÁR orszá­gos méhészeti közös vállalat, a Környei Állami Gazdaság, a Debreceni Baromfiipari Vállalat és a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. Űj vonás a szövet­kezet munkájában, hogy megkezdték a pecsenyecsir­ke. -liba és -kacsa felvásár­lását is. A naposbaromfit a keltetőállomásról kapják a tagok, s a felnevelt állatokat a Nektár megvásárolja. A szövetkezet terveiből megtudtuk, hogy az ötödik ötéves terv folyamán 27 mil­lió forintos beruházással egy központi telepet létesítenek Egerben háromhektáros te­rületen. Itt építik majd fel a HUNGARONEKTÁR-ral kö­zösen az ország egyetlen viaszfeldolgozó üzemét, amely nagy részben hozzájá­rul ahhoz, hogy az ötödik ötéves terv folyamán a szö­vetkezet ipari tevékenységét megtízszerezzék. A szervizben maga javít a vendég Újszerű üzem — az Űjabb, figyelmet érdemlő terv foglalkoztatja a szolgál­tatásainak növelésére, bőví­tésére törekvő egri, Univer­sal Szerviz Ipari Szövetkeze­tét: a megyeszékhely, illetve a városba évről évre mind nagyobb számban látogató turista jobb ellátására, gép­kocsijavító és -karbantartó üzem, részben önkiszolgáló rendszerű szerviz, valamint üzemanyagtöltő-állomás megnyitását szeretné a Cse- bokszári-lákótelepen. A ktsz elképzelése szerint 11,1 millió forintos beruhá­zás — amelynek az anyagi fedezete már megvan — azon a területen kerülne megvaló­sításra. amelynek szomszéd­ságában a városfejlesztési program szerint két, egyenként négyszintes s 400 személyautó befogadására al­kalmas garázsház is épül majd a jövőben. Így ugyanis az UNISZERV mindjárt e létesítmények üzemeltetésére vagy akár a garázsszövetke­zetek érdekképviseletére is vállalkozhat. A megyénkben kétségtelen nül eredetinek számító prog­ram részben o gépkocsik egri autósoknak ápolási, másrészt különböző I műszaki ellenőrzési, szerke- zetbeállitása, valamint szük­séges javítási munkáinak el­végzését, néhány alapvető alkatrész árusítását ígéri a megfelelő üzemanyag-vétele­zési lehetőség biztosítása mellett. Módot teremt arra, hogy az autótulajdonosok pénzbedobós automata útján az üzem rendes munkaidején túl vagy munkaszünetek ese­tén például a mosást, az olajcserét vagy a kisebb „igazításokat” maguk is el­végezhessék a térítés ellené­ben rendelkezésre bocsátott felszerelés igénybevételével. A diagnosztikai műszerek­kel is ellátott — az INTER- ÁG Rt. Schell-típusú szer­vizeinek mintájára épülő s ezek hálózatába illeszkedő — szövetkezeti üzem javítás­szolgáltatását 1980-ra már 54 ezer órában határozták meg, ami bizonyára lényegesen enyhíti majd a jelenlegi au­tósgondokat. A tervek szerint az üzem­anyagtöltő már a jövő ta­vasszal elkészül, s még 1977-ben megnyitják a szer­vizüzemet is. (—ni) Napi eser tonna „útravaló'9 Nevezetes eseménnyel, az egri nyári egyetem el­ső napjával kezdődött az elmúlt hét Hevesben, és mi sem jellemzőbb az egyetem iránt megnyilvá. nult érdeklődésre, mint hogy 16 ország legkiválóbb régészei, múzeulógusai vei. tek részt rajta. Az egy hé­tig tartó foglalkozásokon a hallgatók a magyar miiem, lékvédelem eddigi útjával, fejlődésével, a műemlék, fenntartás, rendszerével éa a műemlékek hasznosításán val ismerkedtek meg. Es míg javában tartot­tak a nyári egyetem érden kesébbnél érdekesebb elő­adásai, valamint az Agriá "76 kulturális műsorai, ad­dig az Egri Dohánygyárban, a Finomszerelvénygyárban és a Heves megyei Taná­csi Építőipari Vállalatnál már az őszre, az iskolakez­désre gondoltak. Az elmúlt esztendőhöz hasonlóan, az említett üzemek vezetői tanszereket, ruhákat, cipő. ke vásároltak nagycsaládos dolgozóik gyermekei részé, re. Különösen kedvezett ennek az akciónak a múlt héten kezdődött nyári vá- sár, ahol nemcsak a keres, let, hanem a bizalom iá nagy volt a leszállított áron kapható cikkek iránt. Érthető is ez, hiszen első osztályú árakról volt szó, melyek legnagyobb része ugyan idényjellegű, de van köztük olyan textiláru is, amelyet egész évben árusí. tanak majd az üzletek. Bélapátfalváról érkezett a hír a hét elején, amely szerint az ország tíz leg­jobb üzemi tűzoltócsoport, ja itt mérte össze az ere­jét, elevenítette fel eddigi tudását, a tűzoltás jól be. vált módszereiből. Ismét­lés a tudás anyja, mondja a közmondás, és ezt nem is árt figyelembe venni akkor, amikor a meteoro­lógia a nyár finiséig újabb kánikulát jósol. A rend. kívüli szárazság segítette viszont a cukorképződést a Mátra alji szőlőfürtökben, és noha még csak augusz. tus elejét írtunk, a múlt héten már lányok, asszon nyok és puttonyos légé. nyék álltak a szőlősorokba és hozzáláttak a korai éré­sű Csabagyöngye, a Fan. nónia kincse, valamint saszla szedéséhez. Az íz­letes gyümölcsből a Heves megyeiek mellett jutott bő. ven a főváros és a Balaton környékén üdülők asztalá­ra is. Még egy hír az elmúlt hét eseményeiből. Be sem fejeződtek a nyári betaka­rítási munkák, a MEZŐ. GÉP Tröszt máris meg. kezdte felkészülését az őszi mezőgazdasági munkák za. vartalan lebonyolítására. Az idén Hevesben is ügye. letet tartanak, melynek ke­retében megszervezik a gé­pek és berendezések ga­ranciális és folyamatos szervizellátását, a hiányzó alkatrészek gyors pótlását. Az ügyeleti munkákba több mint 150 jól felsze­relt szervizkocsit vonnak be, ezek elsősorban a hely­színi hibaelhárítást látják majd el. Szüle Rita

Next

/
Thumbnails
Contents