Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-07 / 186. szám

Betétlap az oklevélhez Látogatóban az egri főiskola oktatástechnológiai csoportjánál /ni/flffi pifrPjgW// Újabb répzeket adnak át a Győri Közlekedési Távköz- cr# *> ofiibívciMf íési Műszaki Főiskolán. Július közepén megkezdték a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola szakaszos átadását. Szeptembertől már egy újabb kollégiumot, tanulmányi épületet és laboratóriumi házat vehetnek igény­be a hallgatók. 1977. decemberére teljesen elkészül a győri főiskola. j, (MTI fotó: Hadas János felvétele — KS) Kezdő tanárként de sokat bajlódtam a gimnázium egyetlen magnójával, két le­mezjátszójával, s rozzant filmvetítőjével. Általában csődöt mond­tak, ha szükség volt fájuk. Érthető, hiszen kollégáim­mal együtt vajmi keveset konyítottunk kezelésükhöz. A ma tanárjelöltjei vi­szont erre a feladatra is felkészültek, s egyre-rtiásrá azt bizonygatják, hogy az oktatástechnika eszközei nél­kül nincs korszerű tanítás. A matematika-műszaki is­meretek szakos Molnár Je­nő meggyőzően érvel: — Színesítik az órát, fo­kozzák a gyerekek figyel­mét. A változatosság fegy­vertárával küzdhetünk leg­eredményesebben az unalom ellen. Fikner Piroska hozzáfűzi, mintegy erősítésként. — Nehéz jól gazdálkod­ni az idővel, pedig az órán minden perc értékes. Az ésszerű beosztást segíti az írásvetítő, a szinkronizátor- ral összekapcsolt diamagnó, a csoportos oktató-feleltető gép. Mondják, s közben saját tapasztalataikat emlegetik, azokat, amelyeket az egy­hónapos tanítási gyakorlat során szereztek. Jenő zánkai élményeire utal. — Az automata diavetítő nélkül sehogy sem boldo­gultam volna. Az űrkutatás témakörét ugyanis csak így lehet feldolgozni. Molnár Tibor Edelényben töltött négy hetet. — Észrevettem, hogy az idősebb pedagógusok inkább a hagyományos, a megszo­kott úton járnak, s húzó­doznak az újtól. A tanári magyarázat elsődlegességét hirdetik, s nem látják meg a szemléltetésben rejlő lehe­tőségeket. Egészségesen türelmetlen Tamás Marianna is, aki a gyöngyösi IV-es számú ál­talános iskolában gyakorolt. — Hiába kerestem az írásvetítőt: azt rriondták, nincs, erre még nem futot­ta. a pénzből. Mi tagadás, meglepődtem. Kulturális központtá ala­kítják a sárvári Nádasdy- várat. A nagy tranzitforgal­mat lebonyolító nyugat-ma­gyarországi kisváros köz­pontjában álló XVI. századi reneszánsz vár helyreállítá­sa évek óta folyik s ebben az ötéves tervben befejező­Ez bizony természetes, hi­szen négy év alatt a jövő­re készítették fel őket, az elkövetkező évtizedekre, amelyek jelszava az iskolá­ban is a korszerűség lesz. Másodéves korukban fél évig tanulták a sokat tudó masinák kezelését. Ezért ba­rátkoztak meg velük, ezért számítanak majd rájuk ké­sőbbi munkájuk során. Q Mégsem elégedettek, mint­ha azt éreznék, hogy az élet többet vár tőlük. Piroska például ezért lett az audiovizuális tudományos diákkör tagja. — Mi elmélyültebben ta- núlmányoztuk az oktatás- technikai eszközöket, s be­széltünk pedagógiai alkal­mazásuk lehetőségeiről is. Jól jött ez a plusz, mert hat hónap alatt nem lehet még a legfontosabb tudni­valókat sem elsajátítani. Ezért született meg az a határozat, hogy a képzési időt két fél évre növelik. 1976 januárjában aztán meg­alakult az oktatástechnoló­giai csoport Erdész Ede ad­junktus vezetésével. — Mit jelez a névváltozta­tás? — Minőségi különbséget. Ezentúl nemcsak gyakorlati ismereteket nyújtunk, ha­nem pedagógiai oldalról is megközelítjük a témát.„ Nem mindegy ugyanis, hogy mi­lyen anyagnál milyen esz­közöket használunk. Ennek meghatározása szélesebb kö­rű tájékozottságot követel, a tervezés technológiájának ismeretét. Ezenkívül még egyéb feladatokkal kell megbirkóznunk. A népmű­velés szakosokat három fél éven át oktatjuk | az egyre modernebbé váló felszerelé­sek magabiztos működteté­sére. S végül hadd említ­sek egy érdekességet. Ná­lunk tanulnak a leendő ok­tatástechnológusok, akik egy év alatt lesznek a pedagó­gia mérnökéivé. Képzettsé­güket az oklevélhez csatolt betétlap igazolja majd. Rá­juk már számítanak az is­kolákban: továbbképezhetik dik. A település várossá nyil­vánításának tizedik évfor­dulóján, 1978-ban adják át az erődöt új rendeltetésé­nek. Ödön zömök falai között múzeum, könyvtár, több klub és szakkör, valamint házasságkötő terem létesül. az idősebb nevelőket, őtl&i leket, segítséget adhatna!» bármelyik kollégájuknak. . 0­A csoport munkatársai egyéb tennivalókat is vál­laltak. Tudományos tevé­kenységüket az Országos Oktatástechnikai Központ — ez az intézmény egyébként jelentős összegű UNESCO- támogatással dolgozik —irá­nyításával végzik. Izgalmas témákon töprengenek, s olyan kérdéseket elemeznek, amelyek minden vérbeli ta­nárt foglalkoztatnak. Ezekből a műhelytitkok­ból említ néhányat Erdésa Ede. — A nyíregyházi kartár­sakkal együtt vizsgáljuk a képmagnók felhasználásának módjait. Nagyszerűen érvé­nyesülnek például a mikro- tanításban, amikor az okta­tási tevékenység egy-egy szakaszát boncolgatjuk. Kér­dezni nem könnyű, de meg lehet tanulni, ha az öt perc alatt felvett tanítási egysé­geket visszajátsszuk, s oku­lunk az elkövetett hibák­ból. Egyszóval: a tudatos­ság szintjét szeretnénk emelni. Nagy érték a ráter­mettség, az ösztönös kész­ség, ám énnél is többet jelent az ismereteken ala­puló határozottság. Arra is választ keresünk, hogy az Iskolatelevízió adásainak ha­tékonyságát milyen egyéb technikai eszközök beveté­sével lehetne fokozni. Mind­ez hosszú távra, 1980-ig szó­ló megbízatás. Mindannyian örömmel teljesítjük, hiszen olyan pedagógusokat neve­lünk. akik a kétezres évek elején is katedrán állnak majd. Pécsi István Tokaji írótábor A Hazafias Népfront Bor­sod megyei Bizottsága, va­lamint több más intézmény ál­tal ötödik alkalommal szer- vezett tokaji írótábor pén­teken bezárta kapuit. A tá­bor résztvevői az utolsó napon Felsővadászra, a Rá- kócziak birtokára látogat­tak. II. Rákóczi Ferenc szü­letésének 300. évfordulója alkalmából „Az író Rákóczi, II. Rákóczi Ferenc az iro­dalomban” címmel hallgat­tak meg előadást, majd az egykori Rákóczi-kastély kert­jében a község lakóival kö­zösen irodalmi műsor kere­tében emlékeztek meg a fejedelemről. Az egyhetes tokaji írótá­bor résztvevői, az idén a „Családi élet, szocialista életmód” című témát vitat­ták meg. Kulturális központ a várban Szeptember 18-26: képzőművészeti világhét Ügy érezte, hogy az arc­bőre valahogy furcsán zsib­badni kezd. Érezte, hogy el­sápad, hogy a vér a szívébe tolul, s kínszenvedés lett a várakozás. Még a lélegzetét is visszatartotta. Óvatosan, hogy a bajtársai meg ne lássák, kinyitotta a závárzatot, és egy sárga töltényt csúsztatott a beola­jozott csőbe. A németek kijöttek a házból. Senki nem rohant ki utánuk, senki sem zoko­gott, senki sem átkozódott. Sem a gyerekek, sem a fe­lesége, sem a nagymama. Ismét arcába szökött a vér. Tüzelt az arca. Minden rendben van. A németek a kiskapun keresztül bementek a kert­be, elhaladtak a ribizke- bokrok és az almafák mel­lett, felmásztak a hintára, nekirugaszkodtak és hin­tázni kezdtek, s erőlködve nyújtották ki a lábukat, mikor a deszka felfelé sik­lott. Harsányan nevettek, hátra-hátravetették a fejü­ket, úgy nézték a felettük ugráló eget. Milyen nagy­szerű! Mozgásba jött az egész világ. Önfeledten szó­rakoztak, sorjában el-elru- gaszkodtak a földtől, külön­böző irányba huzigálták a köteleket, és akkor a hinta ferdén repült felfelé, fejük felett forgott az ég, s a felhők szembefutottak velük. — Heinz — mondta az egyik —, szédülök. A szalonnával, vajjal, to­jással és mézzel megrakott hátizsákok a fűben álltak, kövérre tömötten, mint a vemhes tehenek. — Heinz — mondta az egyik —, nekem már ele­gem van. A hinta • azonban egyre magasabbra szállt, a deszka imbolygott a lábuk alatt. A föld felágaskodott és buk­fencezve felbillent, és ez már egyáltalán nem a föld volt, hanem a zöld ég — legelő, melyen a két vemhes tehén lakmározta a zsenge füvet. Tompán fénylett a deszka, mint egy Messerschmitt szárnya. A németek odatántorogtak a motorkerékpárhoz. Be­rakták az oldalkocsiba a sú­lyos hátizsákokat és a fél­tucat összekötözött tyúkot. Amikor a motorkerékpár át­szelte a gázlót és megtett körülbelül ötszáz métert, a három partizán kioldozta a negyediket. Az most már nem szitkozódott. A szakál- lán folytak a könnyek. Ször­nyű igazságtalanság történt. Házát felgyújtotta, feleségét, gyermekeit, rokonait elpusz­tította az ellenség. Ba j tár­sai azonban megtiltották ne­ki, hogy bosszút álljon. — Soha nem fogjátok ezt megérteni — mondta. És mindig lesznek olya­nok, akik nem fognak meg­érteni titeket. Mert az igazságosságot mindenki a saját szemszö­géből nézi. Fordította: Zahemszky László) Az ember és művészeti környezete jegyében rende­zik meg az idén szeptem­ber 18. és 26. között im­máron második alkalommal a képzőművészeti világhetet. A magyarországi esemény- sorozat központi megnyitó­ját szeptember 18-án dél­után Szentendrén tartják. Kiss István szobrászművész, a Magyar Képzőművészek Szövetségének elnöke nyitja meg az országos rajzkiállí­tást. A központi rendezvé­nyek kiemelkedő eseményé­nek ígérkezik a Nemzeti Galériában szeptember 24- én megnyíló textilgrafikai kiállítás. A Magyar Képző- művészeti Főiskola . hallga­tói a Rákóczi-pályázat anya­gát mutatják be. Nagy ér­deklődésre tarthat számot a Komlói Zenei Általános Is­kola növendékeinek bemu­tatója a józsefvárosi kiállí­tóteremben; a zene és a képzőművészet kapcsolatai­ról Kurtág György zene­Au szírál pályázati felhívás Az ausztráliai Canberra Forrest egyik kerületének általános iskolája a Kultu­rális Kapcsolatok Intézetén keresztül meghívást jutta­tott el a napokban a ma­gyar általános iskolásoknak. ; Canberrában ez év végén a j különböző országok általá­nos iskolás tanulóinak mun­káiból nagyszabású kiállítást rendeznek, az ausztráliai kormány támogatásával. A szervezők mintegy 20 ország — köztük hazánk — általá­nos iskolás tanulóinak pá­lyamunkáit várják. A tanu­lók kézimunkákkal, hímzé­sekkel, horgolásokkal, fa- és más faragásokkal, kerámia­munkákkal, cserépedények­kel, iskolájukról és minden- ( napi életükről készült fotók- ' kai, plakátokkal, térképekkel i rajzokkal pályázhatnak. A ’ szervezők külön felhívták a figyelmet a népművészeti munkákra, jó eséllyel szere­pelhetnek a kiállításon pél­dául a gyerekek által készí­tett. népviseletbe öltöztetett babák. A pályamunkákat augusz­tus végéig az Országos Ok­tatási Tanács titkárságára lehet beküldeni. szerző és Lantos Ferenc fes­tőművész tart előadást. A Műcsarnokban szeptem­berben Varga Imre, illetve Veszprémi Imre szobrász- művészek, Perez János öt­vösművész munkáiban, és a bolgár képzőművészeti kiál­lítás anyagában gyönyörköd­hetnek a látogatók. Szep­tember 22-én nyílik meg a BNV területén a Műcsar­nok és a Hungexpo közös rendezésében a szobor- és kerámiaplasztikai szabadtéri tárlat. Szombathelyen augusztus 7-től szeptember 26-ig lát­ható a IV. fal- és tértextil- biennálé, Pécsett pedig szep­tember 22-én nyílik az V. országos kisplasztikái bien- nálé. A képzőművészeti világ­hét alkalmából nyitja meg kapuit Kecskeméten a Ma­gyar naiv művészek múzeu­ma, Zalaegerszegen a Gö­csej Múzeumban Kisfaludi Stróbl Zsigmond állandó ki­állítása nyílik. Nyíregyházán a 110-es számú Szakmunkás-1 képző Intézetben iskolagalé­riát avatnak. Számos képzőművészeti csemegét ígérnek szeptem­berre a vidéki kiállítótermek. Sopronban a Liszt Ferenc Művelődési Központban Szervátiusz Tibor és Jenő a i* Nem szabad! De fölösleges lett volna a negyediket lebeszélni, a gyű­lölettől nem is látta a né­meteket. Vicsorgó fogú far­kasokat látott. És csak arra várt, hogy közelebb jöjje­nek. Nem szabad célt té­veszteni. A vadállatok egyik házból a másikba futottak, ki-kiszakítottak egy-egy da­rabot Alois népének testé­ből. — Lövéshez készülj? A három partizán ráve­tette magát a negyedikre, szíjakkal összekötözték, mert ellenkezett, és sehogyan sem tudták féken tartani. Az­után leguggoltak a bokorba; s miközben tartották lecsú­szó nadrágjukat, figyelték, hogy odalent hogyan foszt­ják ki a németek a falut. A negyedik a földön feküdt s a legocsmányabb szavakkal szitkozódott: — Ó, ti rohadt kutyafaj- zatokl Megöllek titeket! Mint a csirkéket, úgy kopasztják meg őket. Látod, Kazimir, te szerencsétlen korcs, mit csináltál! Árulók! Jazep, fa­jankó vagy te is, nem taní­tó! A szentségit az egész famíliádnak} ...... ,,^ alkotásait tekinthetik meg a képzőművészet kedvelői, Pé­csett jugoszláv textilterve­zők, Hatvanban lengyel gra­fikusok mutatkoznak be, Szolnokon pedig Herald Eel- ma észt grafikusművész mu­tatja be alkotásait. Különleges bemutató szín­helye lesz Kaposvár. A So­mogy megyei Tanács a kép­zőművészeti világhét idejére a Magyar Képzőművészek Szövetsége rendelkezésére bocsátott három különböző méretű lakótelepi lakást. A lakásokat a szövetség bel­sőépítészei a lakótelepi vi­szonyoknak — véleményük szerint — legmegfelelőbben, legideáiisabban rendezik be. i A kiállítások mellett na­gyon sok helyen képzőmű­vészeti előadásokat, vitaes­teket, vetélkedőket tartanak. A világhéten ingyenesek lesznek a képző- és iparmű­vészeti múzeumok, és az egyéb, e hétre rendezett bu­dapesti és vidéki kiállítások. A TIT tárlatvezetésekkel, a MOKÉP képzőművészeti kis- filmek vetítésével járul hoz­zá a program gazdagításá­hoz. Országszerte tartanak képzőművészeti könyvvásárt. A hétre számos kiadványt jelentetnek meg a képző- művészeti kiadók. (MTI) Jazep elkapta bajtársa nagy szakállát és betömte vele a száját. A németek bementek az utolsó előtti házba — ez Jazep háza volt. Pokoli las­san múlt az idő. Jazepnek úgy tűnt, hogy egy egész óra telt el. Gondolatai visz- szatértek a kiindulóponthoz, de az asszony munkához szokott keze már nem si­mogatta a nyakát, hanem szorongatta. Micsoda átko­zott badarságok jutnak az eszébe! De miért vannak ott olyan soká? ,Mit csinálhat­nak olyan hosszú ideig? Csak nem...?! Lehetetlen... És ha mégis?! , , €í.Hmisis 1976. augusztus 7.» szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents