Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-31 / 205. szám

Hogyan élünk? CSAKNEM HÁROM évti­zedes gyakorlatunk van már a gazdasági tervezésben — üzemi méretektől az orszá_ gosig. Talán ellentmondás­nak látszik, de tény, hogyke. vesebb gyakorlatunk van a gazdasági fejlesztéssel szerve- f sen összefüggő, ám bizonyos ! értelemben önálló érvényű i közvetlen társadalmi terve. zésben. Ez abból is követke- ■' zik, hogy az anyagi termelés nagymértékben tervezhető, viszont az emberi-társadalmi létkörülményeket számos olyan tényező befolyásolja, amelyeket nem lehet, vagy csak részben lehet előre lát. ni. Megtörténik, hogy felépíte. nek egy gyárat létre­hoznak egy új ipar­telepet. amelynek összes be. rendezését, technológiáját, termékszerkezetét, anyagellá­tását, sőt piacait is előre megszervezik, de az csak utó. lag derül ki. hagy a majdan benne dolgozó emberek mi. ivén életviszonyok között fognak élni. Például az, hogy milyen összetételű családok­ról van szó? Hány iskolai osztály, óvodai és bölcsődei férőhely, lakás, üzlet, milyen tömegű közlekedési eszköz szükséges számukra? Később jelentkeznek konkrétan a kulturális szükségletek is, a pihenés, a szabad idő el­töltésének igényei, a kormeg. oszlásból eredő, különleges problémák. Sőt. nemcsak a gyáron, az ipartelepen kívüli társadalmi-emberi viszonyok és a belőlük fakadó szükség, letek mutatkoznak meg nyil. vánvalóbban. hanem a gyá. ron belüliek is. Például az, hogy milyen szakképzettségű a munkaerő, milyen után- képzés. vagy továbbképzés szükséges számukra; az em_ ; béri várakozások miként egyeztethetők össze a tényle­ges üzemi igényekkel és le. hetőségekkel; vagy például a későbbiekben a gyár melyik rétegéből, honnan reméli munkaerő-utánpótlását. Üj gyár. ipartelep létesítő, se esetén viszonylag köny. nyebben tervezhető a társa­dalmi-emberi viszonyok fej- 1 lesztése. hiszen a régi telepü. léseken — jól vagy rosszul —, de mindenesetre már ki­alakultak és megrögződtek ezek a viszonyok. Befolyáso­lásuk tehát nehezebb. Ráadá. sül a konkrét emberi-társa. Juhászat a Kiskunságban A juhászatáról egykor hí­res Kiskunságban, korszerű tenyésztési forma éleszti újra a birkatartást. Megszűnt az elletés idényjellege és szinte folyamatos az utódnevelés. A nyár végi szaporulatból, szeptember végéig négyezer bárányt exportálnak a vidék juhászataiból. Legtöbb pecsenyebárányt társulásos alapon értékesíte­nek a homokhátságról. A kö­zösen fenntartott tenyésztő­üzemükből, amit a harkakö- tönyi Egyesülés Tsz-ben ren­deztek be, az idén 12 853 pe­csenyebárány kerül piacra. Ennek egy részét az őszi szaporulatból értékesítik. A mostani szakosodás egyedi eredményei még nem pótol­ják a régebbi évek nagy mennyiségű pecsenyebáróny- felhozatalát, de kezdetnek biztatók. M Ötvenéves a bauxitbányászat Cánton ötvenéves a Fejér megyei bauxitbányászat: Gánton 1926 őszén kezdődött meg az üzemszerű bauxitkiterme- lés. A jubileum alkalmából az idei bányásznapon ünnep­séget rendeznek, felavatják Gánton a jubileumi emlék­táblát és a külszíni bánya­múzeumot. A bányásznapi gyűlésen kitüntetik a mun­kában élenjáró bányászokat, majd megnyitják a Bányá­szat a művészetben című ki­állítást. dalmi viszonyok számos olyan összefüggést hordoz­nak. amelyek részint függet­lenek a munkahelytől és hoz. záférhetetlenek. részint a la kóhelytől függetlenek és az üzemből nézve áttekinthetet­lenek. Hiszen például száz. ezrével vannak az országban „bejáró” munkások. akik sokszor meglehetősen nagy távolságból „ingáznak” a munkahely és a lakóhely kö. zött, s az egyik környezet alig képes befolyásolni a má. sikat. Mindezekből az követ, kezik. hogy amíg az anyagi termelés folyamatai egysége­sen és átfogóan tervezhetők és jól követhetők, addig a társadalmi és életviszonyok céltudatos fejlesztése az ősz. szefüggések szélesebb köré. nek ismeretét és elemzését követeli meg. ÁM. HA JELENLEG még nem is lehetséges a társadéi, mi-emberi viszonyok olyan konkrétságú tervezése, mint a gazdasági-termelési feladató ké, az utóbbi években egyre nagyobb figyelem fordul irá­nyukba és egyre több tapasz, tálát gyűlik össze ezen a té­ren is. Amikor például egy gyár tervet készít arra. hogy miként és milyen ütemben szünteti meg a nehéz fizikai munkát és gépesíti, vagy amikor a termelési folyamat ésszerűbb szervezésével ik. tatja ki a monoton, a mun­kás számára érdektelen, ál. landóan ismétlődő fázisokat, akkor már ugyanazon dolgot, tehát a termelést az emberi viszonyok irányából közelí­tette meg. Amikor egy termelőszövetkezet gon­dosan tanulmányozza a korösszetételből eredő de­mográfiai folyamatokat, vagyis átgondolja, hogy tag­jai milyen ütemben érik el a nyugdíjkorhatárt, s mi tör. ténik azután velük, a fiala. lók pedig milyen ütemben lépnek munkába és hogyan illeszthetők be az üzemi szer­kezetbe a majdani szükség, leteknek és képzettségüknek megfelelően, akkor voltaképp pen társadalmi tervezéssel foglalkozik — még akkor is, ha a termelés felől közelíti is meg a kérdést. Amikor egy intézet azt vizsgálja. hogy pályakezdő fiatal szakembe­rei miként tudnak beillesz­kedni és milyen szerepekhez jutnak, akkor voltaképpen az egész intézet fejlődésére ki­ható emberi tényezőket vizs.. Sál és tervez meg jobban. Ugyanúgy, ahogyan egy te­lepülés közigazgatási vezetői például kulturális és szabad, idő-létesítmények tervezésé vei az adott helység lakossá gának művelődését, szellemi fejlődését is elősegíthetik. A TÁRSADALMI terve­zésnek ezek az elemei termé­szetesen nem új dolgok. Ami új. inkább a megkülönbözte­tett figyelem amelyet külö nősen a XI. kongresszus ha­tározatai szentelnek a szocia­lista társadalmi-emberi vi­szonyok jövőbeli fejlesztésé­inek. Ami pedig gyakorlati és módszertani oldalról új. az a követelmény, hogy ggy üzem vállalati tsz vagy egy lakó­terület irányítói az emberi viszonyok alakulásának szem­szögéből nézve, tehát vala­mennyi fontos összefüggést felismerve, legyenek képesek tervezni e viszonyok fejlesz, tését. Minthogy tervezési gyakorlatunk az eddigiekben főként az anyagi-technikai feltételek megteremtésével foglalkozott, a szélesebb ér­telmezésű .társadalmi terve­zés készségei, módszerei nem alakultak ki egységesen min­denütt. Hiszen a korábbi fej­lődési szakaszban a „miből élünk” kérdései még szük­ségképpen gyakran háttérben hagyták a „hogyan élünk?” problémáit. Most pedig a ’„hogyan élünk” ' úgy került előtérbe, hogy gazdaságfej­lesztésünk szocialista céljai társadalmi követelmények formájában is konkrétabban megfogalmazódtak. Szemlé. let-, módszerváltozás ez — akárhogy is nézzük. Lecke, amelynek megtanulása* és megoldása mindnyájunk fel­adata. :'*>• R. L. Szoláltatás és árutermelés a Finom mechanikánál r Érdemes figyelni a „kicsikre” is Annak a vállalatnak van jövője, amelynek termelése hosszú távon gazdaságos, s kellő eredményesség mellett biztosítani tudja a folyamatos műszaki fejlesztést. Ez a már közhelyszerű igazság arra utal: eisősorban a nagysza­bású programokban részt vevő, mindenekelőtt orszá­gos érdekeket szolgáló mé­reteikben is nagyobb gazda, sági egységek fejlesztése a kí­vánatos. akár még a kiseb­bek rovására is. Néha azonban az országos és helyi érdekek sikeres egyez­tetése érdemessé teszi a fi­gyelemre a nagyok „ár­nyékában” meghúzódókat Igaznak látszik ez a megálla­pítás megyénk egyik ilyen kis gazdálkodó egységére, a He­ves megyei Finommechani­kai Vállalatra — eddigi ered­ményei és jövőbeli fejlesztési tervei révén. Az elmúlt években minden alkalommal a kitüntetettek listáján sze­replő kollektíva munkájának egyre nagyobb a jelentősége a megye szolgáltatóiparában^, de jelentős és évről évre nő az Igény az itt gyártott orvo­si műszerek, kórházi berende. zések iránt is. Hírük-nevük termékeik révén már nem­csak hazánkban, de a kör­nyező országokban is is­mertté vált Nagy kérdés: az utánpótlás Lugossy József, a válla­lat igazgatója elsőként per­sze a gondokat említi, ami­kor a következő öt év ter­veiről beszélgetni kezdünk. — Az új tanévben indítunk először osztályt a szakmun­kásképző intézetben, egészen mostanáig ugyanis nem kap­tunk szakmunkástanulót; egyszerűen azért, mert nem volt tanműhelyünk. A Vo­lán 4-es számú Vállalattal kötött szerződésünkkel jutot­tunk néhány fiatal autó­szerelőhöz: mi vállaltuk a költségeket, s az ő tanműhe- lyükbén oktatták a tanuló­kat. , De ilyen körülmények között nem volt mód arra, hogy jól megismerjék, meg­kedveljék az itteni munkahe. • • Ötszörié több másodvetés Nagy-Britanniában aszály­minisztert neveztek ki. Au­gusztus 24-én. a brit kor­mány megbízta Howel kör­nyezetvédelmi államminisz. tért. hogy hangolja össze a szárazság következményei el­leni harcot. Az aszálymi­niszter egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy ha tovább, ra is száraz marad az idő, a kormány még a szükségálla­potot is kihirdetheti. Hazánkban, ha nem is ne. veztek ki aszályminisztert, de igen komolyan foglalkoztak és foglalkoznak a mezőgaz. daság felelős szakemberei a rendkívüli szárazság miatt bekövetkezett helyzettel. A legnagyobb gondot a nedves, séghiány a takarmánynövé­nyeknél, illetve a zöldségter. mesztésben okozta. Bár a ter­melőszövetkezetek öntözéssel igyekeztek csökkenteni aszá. razság káros hatását, ez azonban nem sikerülhetett maradéktalanul. A központi felhívásokra és a termelőszövetkezetek, álla­mi gazdaságok saját érde­keikre való tekintettel, min­denütt másodvetések és tar­lóvetések kerültek a földek, be. Heves megyében például a termelőszövetkezetekben több mint 3600 hektár a másod­vetések területe. Az állami gazdaságok 615 hektáron ve­tettek újra. Az összes terü­let tehát a megyében csak­nem 4300 hektár. Ez annyit jelent, hogy ebben az esz­tendőben a szokásos terület. • nek mintegy ötszörösét vetet, ték be újra. A legnagyobb részt, szám szerint 3500 hektárt, külön­böző takarmánynövények tesznek ki. Ez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben to­vábbra is kedvező lesz az időjárás, akkor a megyei ál­latállomány átteleltetése nem okoz különösebben súlyos gondot, mert lesznek olyan gazdaságok, amelyek mások­nak is rendelkezésre tudnak bocsátani téli takarmányt. A zöldségfélék másodvétés. területe is nagyobb, mint 700 hektár. Ezen a területen kü. Ionosén sokat segített a kon­zervgyár kezdeményezése, hogy ingyen bocsátottak ve­tőanyagot a gazdaságok ren­delkezésére. A termelőszö­vetkezetekben többnyire uborkát és zöldbabot sikerült még pótlólag. másodvetés­ként a földbe juttatni. Átányban például két hét múlva már szedik az ubor­kát és mintegy 10—15 va­gonnal szállítanak a SZÖV- TERMÉK-nek, illetve a kon­zervgyári feldolgozásra. m sz. a. Az cgerszalóki Vörös Csillag Termelőszövetkezetben mintegy hetven hektárnyi területen vetettek el repcemagot. Képünkön: az Mlz-traktorokra szerelhető szerkezettel fertőt­lenítik a talajt. _________ ______________' ..___________ l yeket, sajnos sokan el is men­nek közülük más vállalatok­hoz. Négy autójavító üzemünk van a megyében, összesen 364 ezer óra az évi kapacitásuk. A megyeszékhelyen levő szer­vizközpontunkban teherautó, kát is javítunk, egyedüli ez a szolgáltatásunk a környéken. Itt a két műszakot már ta­valy megszerveztük, de saj­nos, nincs elég munkáskéz a második nyolc óra teljes ki­használásához. Műszaki fej. lesztésünk Során ötmilliós be­ruházással karosszériacsarno. kot építünk, az ősszel be is fejezzük a munkát. Ebben az üzemrészben lesz majd a tan­műhelyünk is. — így állunk tehát a gép­kocsijavítással. Bátran el­mondhatom nagy hiányt pó. toltunk, amikor ezt a szolgál­tatásunkat megvalósítottuk. Az. hogy hogyan fejlődik to­vább ez az ágazat, a megye szempontjából sem közömbös. A többi szolgáltatásunkkal együtt egyébként az összes termelési értékünknek nem el hanyagolható százalékát, egy_ harmadát adja ez az ágazat. 1975-ben 32 millió forint volt. 1980-ban pedig 57 millió lesz a szolgáltatásokból származó bevétel. A nagy kérdés: szak­ember-utánpótlással tudjuk-e biztosítani terveinkhez a szükséges munkáslétszámot. Mert, hogy szükség van en­nek fejlesztésére, az nyil­vánvaló. Amit nem gyártanak a nagyok... Az árutermelésben a szak- emberhiány könnyebben csők. kenthető új, korszerű gépek" technológiák alkalmazása út­ján. A vállalat is ezt teszi, számos új eljárást valósít meg a műhelyekben, amivel a fizikai munka megkönnyí­tése mellett a termelékeny­séget növelik. Szükség is van erre. hiszen az ötéves terv például az orvosi bútorok gyártásában 87 százalékos nö. vekedésre számít. De ez még a néhány hónappal ezelőtti óvatos becslés: azóta a meg­bízó, Orvosi Műszer Keres­kedelmi Vállalat már terven felüli megrendeléseket kül­dött, sőt. küföldi megrende­léseket is továbbítottak a vállalathoz. Szovjet, bolgár, venezuelai szállításokra van már megbízásuk. összességében — ahogyan arról a vállalat igazgatója tájékoztatott — csaknem másfélszeresére nő az áru­termelésük az elkövetkező ötéves tervben, ezen belül az orvosi műszerek gyártása na­gyobb arányban. De készíte­nek állatgyógyászati, csont- sebészeti eszközöket, vérterá. piás szerelékeket, infúziós berendezéseket. Importhe­lyettesítő termék szinte mindegyik, s egyszerűen nem lehet annyit készíteni belő-, lük. hogy el ne kelne bő­vülő. gyarapodó egészségügyi hálózatunkban. A nagy cé­gek, mint például a MEDI­COR Művek, inkább megbí. zást adnak hasonló termékek gyártására, a rugalmasabb, ki­sebb gazdálkodó egységek­nek. hiszen számukra ezek nem gazdaságosak. Ilyen kapcsolat révén került aztán sor arra, hogy a MEDICOR külkereskedelmi partner­ként is közreműködik a Fi­nommechanikai Vállalat ter­mékeinek eladásában. Ilyen nagy igények persze ösztö­nöznek a műszaki fejlesztésre is: az idén többek között a bútorokhoz használt csövek csiszolásához másfél millió forintért lengyel csiszológé­pet vásárolnak, s mintegy 2,5 millió forintba kerül a ha­gyományos festést helyettesí­tő nagy nyomású porezóró be­rendezés, amelyet szintén az idén kapnak. A következő években újabb, a vállalat életében igen jelentős mű­szaki fejlesztések várhatók: elsősorban gépek beszerzésé, vei teszik korszerűbbé a műhelyeket. Bérek - terven felül — Milyen lehetőségeik van­nak a bérfejlesztésre? — A már felsorolt elkép­zeléseket figyelembe véve. ha sikerül a szolgáltatásban és a termelésben a megsza­bott folyamatos fejlődést el­érnünk. három év alatt a megváltozott szabályozó rendszerrel is elérhetünk annyi nyereséget, mint ta­valy — válaszolja az igaz­gató. Az idei nyereségter­vünk 16,5 millió forint, s a félévben máris elértük a 9,6 milliót. Ez lehetővé teszi, hogy már az idén módosít­suk a tervezett bérfejlesztést. Egy-másfél százalékkal na­gyobb béremelést adhatunk a dolgozóknak a tervezett­nél. Ez sokat jelent, hiszen a tanácsi vállalatoknál általá­ban szűkös a bérfejlesztési lehetőség. — Egyébként a jelenlegi létszámunkat — 650-en va­gyunk összesen —. mindössze öt százalékkal akarjuk gya­rapítani. kizárólag a szol­gáltató részlegeknél. Né­melyik üzemrészben vi­szont a mostaninál is keve­sebb emberrel igyekszünk eleget tenni a nagyobb fel­adatoknak. Ahogy- módunki ban áll: új gépekkel és új, korszerűbb módszerekkel... Hekeli Sándor A lakosság ellátása építőanyagokkal és szerelvényekkel Szeptembertől KNEB-vizsgálat Az ötödik ötéves terv 430 —450 ezer új lakás felépíté­sét írja elő: ebből mintegy 270—280 ezer magánerőből valósul meg. A növekvő fel­adatokat az építőanyagokat ellőállító, s az anyagokat for­galmazó kereskedelmi válla­latok csak szoros együttmű­ködéssel, jobb munkával lesznek képesek megoldani. Ehhez kívánnak segítséget adni a KNEB szakemberei, akik szeptemberben látnak munkához, hogy megvizsgál­ják: az építőanyag- és sze­relvénygyártó ipar, továbbá a kereskedelem mennyiben elégíti ki a lakosság ilyen irányú igényeit. Az előzetes vizsgálatok már hasznos kezdeményezé­sekről is számot adtak. A családi házakat építők anyag- ellátásának javítását szolgál­ja például az anyagbiztosítá­si szerződések rendszerének kialakítása. Ennek alapján az építtető megállapodást köt az építőanyag-teleppel, amely folyamatosan szállítja a szükséges anyagokat. Az orákágos vizsgálat so­rán az elképzelések szerint kérdőíveket bocsátanak ki; s arra várnak választ a la­kosságtól, hogy a legfonto­sabb cikkeket milyen után járással sikerült beszerező' Szép számmal vannak olya nők is, akik korszerűsítést, illetve tatarozást végeztet­nek, s ehhez van szükségük építőanyagokra. Az építő­anyag-telepeken járó ellen­őrök szemügyre veszik a termék minőségét, továbbá próbavásárlásokkal igyekez­nek meggyőződni arról, hogy elutasító válasz esetén való­ságos áruhiányról, vagy a kereskedelmi dolgozó „csú­szópénz-követeléséről” van-e szó. Az új, illetve a helyettesí­tő cikkek vizsgálata során igen fontos kérdés, hogy az új termék bevezetése előtt végeztek-e piackutatást, megfelelő reklám-propaganda tevékenységet. Az is lénye­ges szempont, hogy az új, il­letve helyettesítő termék ára megfelelően viszonyul-e a régi termék árához, figye­lembe véve a minőségi kü­lönbségeket is. Az alapos, mélyreható elemző munka során kirajzolódik majd: ho­gyan készült fel az ipar és a kereskedelem az ötödik öt­éves terv idején várható la­kossági igények kielégítésére, s a fellelhető hiányosságokat miként lehet mielőbb meg­szüntetni. (MTI) r^müsőjj n 1976. augusztus 31., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents