Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-03 / 182. szám

Mini kenguru vagy erszényes nyúl? A ma élő valódi emlősök legprimitívebb csoportját ké­pezik az erszényesek. Már legalább 135 millió évvel ezelőtt kialakultak, és ak­kor valószínűleg az egész földön el voltak terjedve. Hazánk területén is éltek, ezt bizonyítják azok a lele­tek, csontmaradványok, ame­lyek előkerültek a föld mé­lyebb rétegeiből. Megjele­nésük idejére tehető a föld mai képének a kialakulása is, de a hőmérséklet abban az időben jóval melegebb volt, mint ma. Később, a jégkorszakban életfeltételeik állandóan romlottak, ezért élőhelyük összezsugorodott. Máig tulajdonképpen csak Ausztráliában és egyesek Dél-Amerikában maradtak meg, de az oda behurcolt egyéb emlősök ott is veszé­lyeztetik létüket; ha az em­ber nem védte volna őket tudatosan, már régen ki is pusztultak volna. Az erszényes emlősök ele­venszülők, de terhességi ide­jük alatt nem képződik méhlepény, ezért olyan rö­vid is a terhességi idejük, mindössze 8—42 nap. Az új­szülöttek csupaszok, fejlet­lenek, és csak úgy marad­nak életben, ha bebújnak az anya erszényébe. Az ivadék ott megragadja az emlőt, és szájböre ideiglenesen össze­nő a csecsbimbó bőrével, így rendkívül szoros kapcso­lat alakul ki az anya és magzata között. Ez a szoros kapcsolat csak a szopási idő vége felé oldódik szét. Képünkön egy furcsa kis állat látható, jellegzetes kengurutartásban. Az erszé­nyes nyúl ez, amely Auszt­rália füves pusztáin él, és itt föld alatti utakat, fész­keket épít magának. Általá­ban rovarokkal táplálkozik. Szelíd, félénk, jóindulatú ál­lat. Fogságban gyorsan meg­szelídül. A képen látható ál­lat egy nyugatnémet állat­kertben született. Milyen is a Szaljut 5.? Diavetítő, könyvtár, magnó, rádió M. Csernisov, az APN kü- löntudósítója jelenti az űrre­pülés irányítöközpontjából. Július 7-e óta röppályán kering a Szojuz 21.—Szaljut 5.-komplexum. Borisz Voli- nov és Vitalij Zsolobov foly­tatja a tudományos munkát. A nagy méretű űrállomá­sok — számos tudományos és népgazdasági feladat meg­oldásának hatékony eszközei. A világ legelső hosszan tar­tó repülést végző űrlaborató­riumát. a Szaljutot. 1971 áp­rilisában bocsátották fel röp- pályájára. Ez a mostani űr­állomás a Szaljut család ötö­dik tagja. Milyen is hát ez a Szaljut 5.? Ami a legfontosabb mére­teit és súlyát illeti, az előző űrállomásokhoz képest jófor­mán semmit sem változott. Az űrállomás összsúlya, az űrhajóval történt összekap­csolása után 25 tonna, a her- metikus szakaszok térfogata kb. 100 köbméter. Hossza összekapcsolt állapotban 23 méter, maximális átmérője több mint 4 méter. A Szaljut 5. módosított tá­joló és stabilizáló rendszere révén az űrállomás állandóan a szükséges helyzetben tart­ható, mégpedig rendkívüli pontossággal. Ez igen fon­tos, számos tudományos ku­tatás, például asztrofizikai objektumok megfigyelése szempontjából. Ahhoz, hogy az űrállomás jó felvételeket készíthessen, stabilul kell „állnia”, a „billegés” csök­kenti a felvételek minőségét. A műszer- és lakószakasz közötti átjáróban elhelyezett központi vezérlőpultról el­lenőrizhető gyakorlatilag va­lamennyi rendszer és gépcso­port. köztük az űrállomás külső burkára szerelt műsze­rek is. Innen vezérelhető a tartalékberendezés is: az űr­állomás egyes fő rendszerei­ből és műszereiből a meg- 1 bízhatóság növelése céljából kettő van. A vezérlés centralizálását segíti a fedélzeti számítógép, amelybe betáplálják a repü­lési programot. Ezenkívül az „elektronikus agy” lehetővé 'tészi azt is, hogy az űrállo­mást használni lehessen au­tomatikus repülés közben is. A 4 méter átmérőjű „nagy” hengerben helyezték el a műszerszobát. Itt található a tudományos készülékek leg­fontosabb része, valamint a különböző sportszerek és egészségügyi berendezések, amelyek az űrhajósok edzé­seihez szükségesek, köztük a „futódeszka” is. A kisebb átmérőjű hen­gerben található a lakószo­ba. Itt készíti el a legénység az ételét, itt ebédel, pihen. Két összecsukható ágyon al­szanak. Az ebédlőasztalba szerelt villanyfőzőn melegít­hetik meg az ételüket. Az űrállomás alkotói gon­doltak az űrhajósok kultu­rált pihenésére is: rendelke­zésükre áll egy diavetítő, egy könyvtár, amelyben megta­lálhatók a klasszikusok. A. Dumas. Stefan Zweig és más írók művei. Az űrhajósoknak van magnójuk és rádiójuk. A lakószoba belső kiképzé­sére szemet nyugtató, vilá­goskék árnyalatú, éghetetlen szintetikus szövetet használ­tak. A különböző színek kel­tik a „mennyezet” és a pad­lózat” illúzióját az állomá­son. A súlytalanság állapotá­ban ezek a fogalmak meg­szűnnek létezni, és az űrha­jósok előre kiválasztották a saját ízlésüknek megfelelően, hogy melyik falat tekintik majd „mennyezetnek”. A Szaljut 5-ön minden a „ma­ga helyén van”. „Kezdjük otthononsan érezni magunkat új házunkban” — közölték minap az űrhajósok. — „Ná­lunk minden rendben van, jóllehet vannak kisebb meg­lepetések is: egyes művele­tekre több időt fordítottunk a kelleténél.” DOPPINGSZEREK A SPORTBAN A montreali olimpián minden eddiginél szigorúbb doppingellenőrzést hajtanak végre. Az olimpiák történe­tében élőször 1964-ben, To­kióban, a kerékpárosok kö­zött volt ilyen ellenőrzés. Miután a kémiai eljárások tökéletesedése lehetővé tette az ajzószerek bármilyen kis mennyiségének a kimu­tatását is, 1967-ben a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság orvosi bizottsága határoza­tot hozhatott, általánossá té­ve a doppingszerek ellen­őrzését a nemzetközi sport- mozgalomban. MAR AZ Ókorban is Doppingszerek használatá­ról akkor beszélünk a sport­ban, ha a versenyzők — erőszakot téve a természe­ten — serkentő, izgató ha­tású vegyszerek segítségével akarnak jobb eredménye­ket elérni. Bizonyára keve­sen tudják, hogy már az ókori görög és római spor­tolók is használtak bizo­nyos ajzószereket. A régi Rómában halálbüntetés járt annak a hajtőnak, aki ajzó­szert vett be vagy a lová­nak is azt adott. A dopping szó az angol nyelvből ment át a köztu­datba. Ám ott is jövevény­szónak számított, 1889-ben jelent meg először egy an­gol szótárban. Igazi erede­tét egy dél-afrikai kaffer dialektusban kell keresni, ahol egy bizonyos fajta erős italt jelent, amit a benn­szülöttek vallási szertartá­sok előtt Isznak, hogy tőle révületbe essenek. Az ango­lok a búrok közvetítésével vették át a szót. A VÉGSŐ KIMERÜLÉSIG A „hagyományos” dop­pingszerek négy csoportba sorolhatók. Ezek vagy a központi idegrendszerre, vagy a légzőközpontra hat­nak izgatóan, vagy elnyom­ják a szervezet fáradtságér­zetét, vagy a végtagok ere­it tágítják (az agy vérellátá­sának rovására). Vannak olyan szerek, amelyek a fenti hatások közül kettővel vagy többel is rendelkez­nek. Az ajzószerek szedésé­ből származó egyik legna­gyobb veszély az, hogy több­ségük kikapcsolja a szerve­zet ellenőrző rendszerét, s az hagyja a szerveket a végsőkig dolgozni. Ennek persze tragikus következmé­nyei lehetnek. Az alkohol az egyik leg­régebbi teljesítményfokozó. Átmenetileg csökkenti a fá­radtságot és növeli az iz­mok munkaképességét. Rö­vid idő múlva azonban fo­kozódik a kimerültség és romlik az izommunka. Egy­két csésze kávé még nem dopping, viszont a ható­anyag, a koffein bármilyen formában az. Mindezek el­lenére a legutóbbi — mün­cheni — olimpia ajzószerlis­táján már nem szerepelt a korábban még tiltott koffe­in, s — néhány sportágat, például az öttusát, vívást nem számítva — az alkohol sem. Ezen az olimpián már az anyagcserét serkentő hor­monok szedését is ellenőriz­ni fogják, legalábbis azt kö­vetően, hogy a versenyző az olimpiai fajúba beköltö­zött. Az .ún. ariabolikus szte- roidhormonok a fehérjék­nek a szervezetbe való be­épülését, ezáltal az izomzat nagymértékű erősödését se­gítik. Ez egymagában is sportszerűtlen előny tehát dopping, de a spórterkölcsi megfontolásokon túl az is az eltiltásuk mellett szólt, hogy ezek a szerek olykor na­gyon súlyos, sokszor helyre­hozhatatlan elváltozásokat okozhatnak a szervezetben. LÉLEKTANI DOPPING Van néhány olyan dop- 'pingolási mód, amit ma még nem tudnak leleplezni. Nem lehet például megállapítani, hogy vajon hipnotizálták-e a versenyzőt. Azt rebesgetik, hogy az 1956. évi melbour- ne-i olimpián a legjobb, ausztráliai úszókat oly mó­don doppingolták, hogy hip­nózisban azt szuggerálták nekik: mihelyt a vízbe ug­ranak, cápák veszik őket üldözőbe. Nem kétséges, hogy hipnotikus úton lehet adni ilyen és hasonló pa­rancsokat. De az is igaz, hogy a hipnotikus befolyá­solás, félelemkeltés ellenté­tes az emberi méltósággal, ezért elítélendő, sőt üldözen­dő. A lélektani tényezők óriá­si szerepének igazolására egy kísérlet során 200 spor­tolónak közömbös hatású, ártalmatlan szert adtak, de azt mondták nekik, hogy egy új, rendkívüli hatású ajzószert kaptak. Az ered­mény minden várakozást fe­lülmúlt: a versenyzők 73 százalékának a teljesítménye nagymértékben javult! Szólni kell egy olyan dop­pingolási módról, amellyel kapcsolatban még állást fog­lalni is nehéz. Svéd kuta­tók fedezték fel, hogy ha aktív sportolótól vért vesz­nek, majd ezt 28 nappal a vérvétel után visszafecs­kendezik a sportolók szerve­zetébe, 20—30 százalékkal megnő a teljesítményük. A jelenség okát még nem is­merik, de azt tudják, hogy a vörös vértestek átömlesz- tés után a szokásosnál lé­nyegesen több oxigént vesz­nek fel. Feltételezik, hogy ez ellen a doppingolási mód ellen nem fognak kifogást emelni a szakemberek, hi­szen semmi természetellenes nincs benne, s egyelőre ká­ros utóhatását sem tudták kimutatni a saját vérrel va­ló teljesítményfokozásnak. B. I. Paul Eugen Riedel: Olomöntcs — Természetesen lehet hogy várnod kell, amíg a sorsod beteljesül. Talán órá­kat, napokat, heteket, vagy esetleg hónapokat is... A még mindig vonzó kül­sejű özvegy Petra Sibelius saját bevallása szerint mind­össze harminc tavaszt ért meg. Életvidám teremtés lé­vén, vágyódott arra, hogy mielőbb ismét férjhez men­jen. De az Igazi még nem került az útjába. — Kérdezd meg a sorso­dat! — tanácsolta barátnő­je, Herta. — önts ólmot... a megolvasztott ólom hideg vízbe öntve megdermed, és a jövendőbelid alakját fogja megmutatni neked. Persze, miniatűr, liliputi kiadásban! — Ez pompás ötlet, köszö­nöm neked, drágám! — há­lálkodott Petra. Aztán együtt öntötték ki az ólmot, és kí­váncsian lesték az edény vízben az ólom alakját. — Várj, amíg egy kicsit lehűl, különben megégeted a kezedet — óvatoskodott a barátnője. Kis idő múltán azonban Petra kihalászta a megder­medt ólomfigurát. — Ez olyan, mint egy ke­selyű, nagy karmokkal: — kiáltott fel bosszúsan Petra. — Dehogyis! — ellenkezett Herta. — Ez egy tisztvise­lő, egyenru­hában és ezüst gom- bokkal a ka­bátján! Ha pedig azt aka­rod, hogy most már va­lóságban, testben és erőben is meg­jelenjék neked, dobd ki az ablakon, a titokzatos sötét éjszakába ...! És Petra teljes erővel ki­hajította az ablakon az ólom homunkulust. \ ­Petrának azonban nem kellett ilyen sokáig várnia, öl perc sem telt el, csön­gettek. Petra várakozással telve nyitott ajtót. Odakint egy rendőr állt, szolgálati sapkában, és sok ezüst gombbal az egyenruháján. — Lépjen be, kérem, és szeretettel üdvözöljük! Ez valóságos csoda, hiszen ép­pen csak most dobtam ki... — lelkendezett Petra. — Mintha hívtuk volna, ön máris itt van! — Természetes, hogy itt vagyok. A nevem Keselyű, és az ötös körzet ügyeletes rendőre vagyok. Szolgálati ügyben jöttem. Kérem a személyi adatait... — Ó, valóban? — suttog­ta szerelmesen Petra. — Ilyen hamar ...? — Igen, természetesen. Feljelentést kívánok tenni ön ellen garázdaság és testi sértés miatt. Ön ugyanis ezt az álomdarabot teljes erő­vel kidobta az ablakon, és az engem talált el, ponto­sabban a szolgálati sisako­mat, és ami az alatt van, a fejemet! Ezáltal ott egy igen tekintélyes daganat, úgyne­vezett szarv nőtt! És az ólom homunkulust a tenyerén tartva, Petra felé nyújtotta... Antalfy István fordítása KOSSUTH 8.23 9.04 9.24 10.05 11.46 12.35 14.12 14.49 15.10 15.44 16.05 16.35 17.05 17.30 18.00 18.30 19.15 19.59 20.27 21.05 22.20 Bartók muzsika Mi méri az embereket? Gyermekeknek Csajkovszkij: Jolantha (Opera) Landlerek Melódiakoktél Ezeregy délután. . . Éneklő Ifjúság Nóták Magyarán szólva. .. Harsan a kürtszó! Bartók: IV. vonósnégyes „Munkánk szolgálat” ... Robert Merrill és Christa Ludwig énekel A Szabó család (lsm.) Esti magazin Lemezmúzeum Fiatalok stúdiója Színes népi muzsika Húszas stúdió Henryk Szeryng hegedűestje PETŐFI 8.33 Verbunkosok, népdalok 9.23 Délelőtti torna 9.33 Derűre is derű. . . 10.00 Zenés műsor üdülőknek 11.05 Látószög 12.00 Dzsesszfelvételek 12.33 Arcképek a lengyel irodalomból 12.50 Rahmaninov müveiből 13.25 Állatbarátok ötprece 13.33 A Quilapayun együttes műsorából 14.00 Kettőtői hatig. . . 13.00 Könnyűzenei olimpia 18.33 Dallal tánccal a világ körül 19.14 Egy magyar orvos — két afrikai egyetemen 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Mindenki könyvtára 21.04 Dzsesszfelvételekből 21.23 A Rádió Dalszínháza 23.37 Nóták SZOLNOKI RÁDIÓ 17.00 Műsorismertetés — Hírek 17.05 Szakácsi Sándor Sanzonokat énekel 17.15 Az újságíró j egyzetf üzetéből 13.00 Alföldi krónika 18.15 Elvis Presley és a Korái együttes felvételeiből 18.28 Hírösszefoglaló — Műsorelőzetes MAGYAR 17.45 A sebészek évszázada 18.10 Kenyerünk 18.35 Játék a betűkkel 19.20 Tévétorna 19.30 Tv-híradó 20.00 Mérnök úr vagyok (Tévéjáték) 21.00 Montreal ’76 Záróünnepség Kb.: 22.00 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Az úrhatnám szolgáló (Vígopera) 20.35 Képviselők 21.00 Tv-híradó 2. 21.20 Az utolsó percben (Olasz filmsorozat) 21.50 Anyu férjhez megy (Finn film) POZSONYI 19.00 Híradó, publicisztika 20.20 Szerencsemütyür (Bűnügyi film) 21.30 A vrbovai átalakulások 21.35 Híradó 21.50 Hangverseny 22.55 Sajtószemle EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4. fél 6 és 8 órakor Pénzt vagy életet! Izgalmas, színes, szinkro­nizált amerikai film. 50 százalékkal felemelt hely­árak! EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) du. fél 4. fél 6 és fel 8 órakor Paulina 1880. Színes francia film EGRI KERT: Este 8 órakor Csapda GYÖNGYÖSI PUSKIN: Halálos tánc GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Gyilkosságok péntek este GYÖNGYÖSI KERT: Fekete farkasok üvöltése HATVANI VÖRÖS CSILLAG; Bizalmi állásban HATVANI KOSSUTH: Folytassa, cowboy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents