Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-24 / 199. szám

Ä^^AAAAAAAAAAA/^AAAAAA/V\AAAAAA/VV\AAAAAAAAAA/VVVVV\AAAAA/VVVVVSA' Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: „Giscard marad” Párizsba — Ady halhatatlan szavaival — beszö­kött az ősz. Pedig a Champs Elysées hullámzó forga­taga felett hosszabb esős szakasz után éppen most sütött ki a nap és az ország hosszú tengerpartja még nyaralókkal zsúfolt. Az ősz csalhatatlan jele ezúttal nem a „Szent Mihály útját” borító sárguló avar, ha­nem a belpolitikai élet látványos megélénkülése. Nem egyszerűen arról van szó, hogy a nyári szünet után ismét benépesül a politikai porond, ha­nem arról, hogy a jelek szerint minden pillanatban robbanhat egy belpolitikai pokolgép, amely a nyári uborkaszezonban is jól hallhatóan ketyegett. A Fran­cia Köztársaság elnöke és miniszterelnöke közötti fe­szültség nem új jelenség, hanem régi dilemma, amit csak nagy nehezen lehetett „eltenni” az őszi szezonra. Mi lehet az államelnök és kormányfője közötti nézeteltérés lényege? Lehet, hogy létezik a két poli­tikus között bizonyos személyi ellenszenv is. Ennek a múltban már voltak jelei, de semmiképpen nem ez a lényeg. A lényegről nyíltan senki sem beszél Párizs­ban, de a hátteret mindenki ismerni véli. Alighanem arról lehet szó, hogy Jacques Chirac a „klasszikus” gaulleista párt embere, aki komolyan ve­szi a néhai tábornok-elnök hagyatékát. Ez a belpoliti­kában centralizáltabb hatalmat, a gazdasági életben keményebb kezet, a külpolitikában pedig azt a távol­ságot jelenti, amit Charles de Gaulle a NATO-val kap­csolatban megteremtett. A kormányfő és pártja úgy érzi: a belpolitikában és a gazdasági életben az elnök vonala lanyhán libe­rális, kevés a drákói intézkedés, például takarékossági vonatkozásban. A külpolitikában pedig nyílt titok, hogy a giscardi vonal nem mentes az atlanti vonalhoz való közeledés bizonyos elemeitől. Körülbelül ez lehet az ellentét politikai röntgen­képe. Giscardnak hatalmánál fogva módjában áll me­neszteni miniszteerelnökét — jogilag. Politikailag azonban ez veszélyes lépés. Hiszen a nagyon gyenge jobboldali többség legnagyobb ereje éppen Chirac pártja, az UDR. Ebben a helyzetben mi sem tehetünk mást, mint az egyik lap rendkívül szellemes kommentátora, aki az egyetlen bizonyosságot adta cikke címének: „Giscard Hírek az űrből Talajminták a Hőidről Kísérletek a Szaljut S-ön marad.. (KS) Vasárnap sima leszállással Földet ért a Luna—24. jelzé­sű szovjet automatikus Hold­kutató űrállomás visszatérő berendezése, amely augusz­tus 19-én startolt a Hold fel­színéről, fedélzetén egy érté­kes holdtalajmintákat tar_ talmazó tartállyal. A Luna—24. fúróberende- zése segítségével, amelynek megszerkesztésekor a terve­zők új műszaki megoldások egész sorát alkalmazták. s amely sikerrel vizsgázott a kísérlet során, a szovjet űr­kutatás újabb jelentős lépést tett a Földünkhöz legköze­lebb levő égitest tanulmá­nyozásában. A Hold megismerésének fo_ lyamata — emlékeztetnek most a szovjet tudományos szakértők — 1959_ben kez­dődött, amikor egy szovjet automatikus űrállomás a Hold közvetlen közelében száguldott el. Ezt a kísérle­tet követte az égitest Föld­ről nem látható túlsó olda­lának lefényképezése, majd a Luna—16. és a Luna—20. fúróberendezéseinek segítsé­gével végzett első kőzetvizs­gáló próbálkozások. Jóllehet, ily módon az égi­test felszínének vizsgálata ma már meglehetősen tekin­télyes tudományos múltra te­kinthet vissza, a Holdon vég­zett fúrások viszonylag cse­kély mélysége mindmáig akadályozza a felszíni porré­teg alatt elhelyezkedő ré­gebbi eredetű talaj mintái­nak beszerzését. Ennek az akadálynak az elhárításában jelent legalábbis fontos állo­mást az új konstrukciójú szovjet automata fúróberen­dezés. amely a korábbi mint­egy 35 centiméter mélységű fúrásokkal szemben körül­belül kétméteres mélységbe Bielka Berlinben Dr. Erich Bielka osztrák külügyminiszter Oskar Fi- Schernek, a Német Demok­ratikus Köztársaság külügy­miniszterének meghívására hétfőn négynapos hivatalos látogatásra Berlinbe érke­zett, Az osztrák diplomácia vezetője Oskar Fischeren kí­vül találkozik az NDK más vezetőivel is. A megbeszélé­seken az időszerű nemzetkö­zi kérdések közül, előrelát­hatólag az európai béke, biztonság és együttműködés témái kapják a legnagyobb hangsúlyt. A látogatás lehe­tőséget teremt arra is, hogy — a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének je­gyében — újabb megállapo­dásokat készítsenek elő, il­letve hozzanak tető alá az NDK és Ausztria kapcsola­tainak további bővítésére. A látogatás során megál­lapodások aláírására is sor kerül. Az NDK-ban nagy jelen­tőséget tulajdonítanak an­nak, hogy dr. Bruno Kreis­ky osztrák kancellár a Ho­rizont című berlini hetilap­nak adott nyilatkozatában pozitívan értékelte Ausztria és az NDK közötti kétolda­lú kapcsolatok alakulását és a hangsúlyt arra helyezte, hogy a jelenlegi időszakban „Helsinki alapján a legkü­lönbözőbb területeken kőnk rét formába kell önteni a kölcsönösen előnyös együtt működést”. (MTI) Géprablás Egyiptomban KAIRÖ: Hét légikalóz kerítette ha­talmába a hétfőn reggel el­térített egyiptomi repülőgé­pet — közölte hétfőn a ko­ra délutáni órákban egy hivatalos kairói szóvivő. Megjegyezte, hogy a luxori repülőtéren veszteglő Boeing parancsnoka szerint a gép­rablók líbiai, algériai, illet­ve palesztin nemzetiségűek. A szóvivő megerősítette, hogy a gépet, amelyen több mint kilencven, többségében francia ég japán utas tar­tózkodik, Líbiába akarták téríteni. Különrepülőgépen Luxor­ba repült Mamduh Szalem egyiptomi miniszterelnök és Mohammed Gamazi had­ügyminiszter, hogy szemé­lyesen irányítsák a tárgya­lásokat a géprablókkal. Délután a túszok közül a nőket és a • gyermekeket elengedték a fegyveres ka­lózok, egyéb feltételeik tel­jesítéséről még tárgyalás fo­lyik. (MENA) Washington a koreai incidensről A koreai fegyverszüneti övezetben történt incidenssel kapcsolatban a hét végén részben egymásnak ellent­mondó amerikai megnyilat­kozások láttak napvilágot — ami arra utal. hogy a Fehér Ház lépéseiben nem kis sze­repet játszhattak választás­politikai meggondolások. A külügyminisztérium szó. vivője vasárnap azt mondot. ta: az amerikai katonai erő­demonstrációt még az előtt határozták el, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság nyilatkozott volna az ügyben. A sajtó emlékeztet rá, hogy a Midway, az egyik legkorszerűbb amerikai re­pülőgép-anyahajó japáni ál­lomáshelyéről a „szokásos” kísérettel: cirkálókkal, törpe, dórombolókkal és egyéb ha­dihajókkal érkezett a dél-ko reai vizekre. Egyidejűleg az állandóan ott állomásozó amerikai legénységeken felül további három repülőszáza­dot vezényeltek a térségbe, s riadókészültségbe helyezték szárazföldi egységeiket is. A Fehér Ház vasárnap csak annyit közölt, hogy a Golorádóban üdülő Ford el­nök nem tartja kielégítőnek a KNDK nyilatkozatát. James Garter, a demokrata párt elnökjelöltje, aki vasár­nap a többi között az ame rikai külpolitika kérdései­ről nyilatkozott, nem tett említést a koreai ügyről. Mint ismeretes, a demokrata párt júniusi kongresszusán elfogadott kormányprogram előirányozza a Dél-Koreában állomásozó 42 000 főnyi ame. rikai katonaság „fokozatos” kivonását. hatolt le. Az így beszerzett kőzetmintákat a Luna—24, leszállóegységéről távvezér­léssel elindított Hold—Föld­rakéta hermetikusan lezárt tartályában szállította vissza vasárnap a Földre. A Luna—24 „küldeményé­nek” tanulmányozása — mint a korábbi kísérletek mutat, ták — hosszabb időt igényel, de várhatóan a Holdfelszín összetételének további sajá­tosságait tisztázza majd, s ezzel egyben közelebb visz a Föld keletkezésével kapcso. latos kérdések végleges tisz­tázásához. Az automatikus Holdkuta tó állomás segítségével vég­rehajtott sikeres vállalkozás a szovjet űrkutatás egyik stra­tégiai fő irányának — a koz­mikus térség és az égitestek automatikus eszközökkel va­ló megismerésének tovább­fejlesztését jelenti. A nem­zetközi tudományos közvéle­mény egyidejűleg változatla­nul élénk figyelemmel kísé­ri a Szaljut—5. űrállomás le­génységének másfél hónapja folytatódó tevékenységét, amely viszont a másik fon­tos szovjet űrprogramnak — az emberlakta Föld körüli tu. dományos kutató központok kialakításának — következe­tes megvalósulásáról tanús­kodik. ★ A TASZSZ különtudósítója jelenti a földi irányító köz­pontból, hogy végéhez köze­ledik Borisz Volinov és Vi- talij Zsolobov űrrepülésének hetedik hete a Szaljut 5. orbitális tudományos állomás fedélzetén. Egynapos aktív pihenés után a kozmonauták hozzá­fogtak egy kísérletsorozat­hoz. amelyben fontos szere­pet játszik egy infravörös színképelemző teleszkóp. Ugyanakkor folytatták a ko­rábban megkezdett kísérle­teket. A Föld légkörének át­tetszőségét vizsgálták azzal a céllal, hogy tanulmányoz­zák, hogyan változik a lég­kör összetétele a Föld felszí­nétől való különböző távol­ságokban. A kísérleteket az infravörös spektrumban vé­gezték a Föld kontinentális területei és a világóceán fö­lött. Tanulmányozták továb­bá a Nap és légkörének inf­ravörös kisugárzását. Az űrállomás fedélzeti rendszerei és tudományos be. rendezései kifogástalanul működnek. Az űrhajósok I egészsége és közérzete kitű-1 nő. Az űrrepülés folytatódik. Chirac marad? Chirac megy? A francia lapok hétfői szá­mukban vezető helyen foglal­koznak a kormány küszöbön­álló átalakításával és a leg- ellentmondóbb találgatásokat közük azzal kapcsolatban, hogy megmarad-e helyén Jacques Chirac eddigi „első miniszter”, vagy átadja posztját a giscardi hét esz­tendő — ennyire szól a köz- társasági elnök mandátuma — második miniszterelnöké­nek. A Le Quotidien de Paris szerint Giscard d’Estaing és Jacques Chirac kölcsönösen előnyösnek találhatja, ha el­válnak. A l’Humanité értékelése szerint a kormány átalakítá. sa vagy új miniszterelnök kinevezése egy olyan rend­szer nehézségeit tükrözi, amelynek kezéből kicsúszott a politikai kezdeményezés. A kormánykoalíció soraiban fo­lyó politikai mozgást játék­terének beszűkülése magya­rázza. A baloldal egysége a közös program alapján való. ság és a soron következő községtanácsi választásokkal kapcsolatos megegyezése új sikereket tesz lehetővé. A nagyburzsoázia mindent megpróbál e lendület leféke. zésére, de az elégedetlensé­get nehezen vezethetik le a jobboldal számára kedvező módon. Enyhülés és haladás HÓNAPOKON ÁT foglal­koztak bizonyos nyugati po­litikai és tájékoztató köz­pontokban, jobb ügyhöz mél­tó buzgalommal, a prognó­zisok elkészítésével. Az eu­rópai kommunista és mun­káspártok tanácskozására — hangoztatták — nem kerül­het sor, mivel a nézetek tú­lontúl különbözőek ahhoz, hogy egységes dokumentu­mot lehessen kimunkálni. Megint egyszer — ki tud­ja, hányadszor — rossz jó­soknak bizonyultak. Huszon­kilenc kommunista és mun­káspárt képviselői a legszé­lesebb körű találkozót tar­tották meg az európai kom­munista és munkásmozga­lom történetében. Tanácsko­zásuk dokumentuma azt tükrözi, hogy a jelen idő­szakban — amikor az egész mozgalom erősödik, a pár­tok harci körülményei nagy mértékben különbözőek, amikor nincs és nem is szükséges, hogy a testvér­pártoknak központjuk le­gyen — az egyetértés igen széles körű. A konszenzus elve alapján kimunkált ok­mány nagy figyelmet szen­tel az Európában létrejött új erőviszonyoknak — amelyek az enyhülést lehetővé tették —, s egyben az egyetértés széles körének demonstrálá­sával maga is az erőviszo­nyok formálójává vált. A dokumentum megállapítja: „Az, hogy Helsinkiben meg­tartották az. európai bizton­sági és együttműködési ér­tekezletet, már önmagában is a lsgvilágosabban tükrö­zi a kontinensen annak ered­ményeként végbement vál­tozásokat, hogy a népek győzedelmeskedtek a fasiz­mus ellen vívott háborúban, és kinyilvánították azt az akaratukat, hogy békében és biztonságban éljenek és dol­gozzanak együtt, s jövőjü­ket jogos törekvéseik sze­rint alakítsák.” AZ ÉRTEKEZLET doku­mentuma az enyhülés meg­szilárdításáért vívott küzde­lem feladatait szoros egy­ségbe foglalta azokkal a tennivalókkal, amelyek a demokrácia s a társadalmi haladás védelmével kapcso­latosak a kontinens nyugati felén, s mindazzal, ami ösz- szefügg az antifasiszta küz­delemmel. Ezek a kérdések különösen fontosak, hiszen a kapitalizmus válsága elmé­lyült, letagadhatatlanabbá vált, mint valaha. Ebben a helyzetben élesebbé válnak a társadalmi és gazdasági ellentétek, növekszik a dol­gozók elégedetlensége és erősödik a tömegek változ­tatásokra irányuló törekvé­se. A moszkvai Nemzetközi Munkásmozgalmi Intézet számításai szerinti a sztrájk-, harcok 1974-ben és 1975-ben sok kapitalista országban ki- terjedtebbekké váltak, noha a recesszió önmagában vé­ve nem kedvez a sztrájk­mozgalmaknak. Jelentősen növekedett a sztrájkokban való tömeges részvétel Olasz­országban, Franciaország­ban, Spanyolországban, s Angliában is. Sok iparilag fejlett kapitalista államban egyre újabb dolgozó réte­gekkel bővül a monopóli­umellenes harc társadalmi bázisa: aktívabbakká válnak az ifjúmunkások és a ven­dégmunkások, valamint a nők. A konkrét mindennapi követelésekért folytatott harc nemegyszer a monopó­liumok hatalma elleni ak­cióba csap át, az általános demokratikus tömegakciók összeolvadnak a proletáriá- tusnak a szocializmusért ví­vott harcával. Ilyen helyzet­ben a tőkés rend ideológu­sai és politikusai különböző kiutakat keresnek a válság­ból. Ezért igen fontos, hogy a monopoltőke — bármeny­nyire növekszik is erre va­ló hajlandósága — ne tud­jon megtorló és tekintély­uralmi módszereihez folya­modni, amelyek veszélyezte­tik az európai népek vív­mányait, előretörésüket a béke és a társadalmi hala­dás útján. IGEN SOK felszólaló han­goztatta Berlinben: a nem­zetközi feszültség enyhülése kedvező hatást gyakorol a társadalmi haladásra a mai világ minden fő szektorá­ban. És ez nem egyszerűen elvi megállapítás. Ismeretes, hogy az enyhülés jelenlegi folyamata nem ma és nem tegnap kezdődött el, hanem jogosan kapcsolják össze az­zal a békeprogrammal, ame­lyet az SZKP XXIV. kong­resszusán terjesztettek elő, s amelyet a XXV. kongresszu­son megerősítettek és kiegé­szítettek, s amelyet Kádár János közös programunknak nevezett. Ez a békeprogram, valamennyi haladó és béke­szerető erő támogatásával az utóbbi években sok nagy­szerű eredményhez is veze­tett. így az enyhülésnek .» társadalmi folyamatok fej­lődésére gyakorolt hatását most már tények álapján is meg lehet ítélni. Hiszen ép­pen a kibontakozó enyhülés időszakában fejeződött be győzelmesen a vietnami nép' hősi harca az imperialista agresszióval szemben, ara­tott győzelmet a népi moz­galom Laoszban és Kambod­zsában. Éppen ez alatt ke­rült sor több szocialista ál­lam nemzetközi pozíciójának további megerősödésére, ol­dódtak meg olyan nagy prob­lémák, mint az NDK nem­zetközi jogi elismerése, a Kuba elleni blokád áttörése. Ebben az időszakban bukott meg a fasiszta rendszer Görögországban és Portugá­liában, ingott meg véglege­sen a francoizmus Spanyol- országban. Az egész kapita­lista világban a demokrati­kus és a munkásmozgalom új fellendülése volt megfi­gyelhető. . VITATHATATLAN, hogy az enjdiülés kedvezően ha­tott a pozitív társadalmi fo­lyamatok fejlődésére. Ugyan­csak tény a társadalmi ha­ladás visszahatása az eny­hülésre. Ez fejeződik ki ab­ban is. hogy az enyhülésért folyó harc úttörőiként a szo­cialista forradalom államai lépnek a színre; olyan álla­mok, amelyeknek céljai egész Európa népeinek objektív érdekeivel esnek egybe, s amelyeknek tekintélye és vonzása még soha nem volt akkora, mint most, a het­venes évek közepén... Vajda Péter ÓRIÁSI MEZOGAZDASAGIEROGEP A KIÁLLÍTÁSON! agromasexpo '76 NEMZETKÖZI MEZŐGAZDASÁGI, ÉLELMISZERIPARI GÉP- ÉS MÜSZERKIÁLLÍTÁS ES VÁSÁR AUGUSZTUS 25-TOL SZEPTEMBER MG, A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁRKÖZPONTBAN /Budapest X.. Dobi István út 10./ Nyitva: 10-től 18 óráig. 33 %-os vasúti kedvezmény. RENDEZI: A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents