Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-15 / 193. szám

WEÖRES SÁNDOR: CSANKÓ LAJOS: V VÍZÖNTŐ Erdei forrás, remegő tükör, Hová haladsz a sűrűből? — Távoli, sík vidékre, Hagy folyamok medrébe. Sziklai zuhogó, égi álom, Merre szökellsz a kopár- Ságon? — Völgyek, dombok közébe, Tág tenger közepébe. Alföldi kút, tanya árnyán, Nem unod egyhelyt szolgálván? — Felhővé tornyosulok, Villámlok, a mélybe lehullok. Mégy szél Jegenye Négy szál jegenye, négy torony. négy cserdítés az ostoron, négy égtáj felé hajladoz, ruhájuk négyszín harmatos. Négy kékpille a jegenyén, lengnek az isten tenyerén, s négy levél alatt alszanak, — megélnek vígan négy nyarat. Négy viola a fák alatt és négyen együtt ontanak négyféle mézes illatot, — négy ég ont rájuk harmatot... Négy órája, hogy láttalak. Bűvölten sugárzott a nap s karod nyújtottad, — mondd, felém? — éreztem: lángot vet a szél. Éreztem: itt a pillanat, hogy négy halállal haljanak a bűnösök, a szeretők, lázítsanak négy temetőt, négy sírból holtak keljenek, régi dalt énekeljenek, négy éjjelen tánc dübögjön, négy fűzfa, jaj, nyöszörögjön, — négy vércsepp szívemre hulljon, hogy örökre megvakuljon, — magából mindenki kivet? négyszer csókold meg szememet. . . Négy szál jegenye, négy torony, magamnak vagyok oltalom, négy patakból ittam este, sugár fénybe, tűzbe esve, körös-körül tudom, hiszem, — egyedül, magammal viszem bánatomat, mi négyszeres, szerelmem-halálom, — Kivel barátkozzék gyermekünk ? Tudomány — Jó íosás! technika AZ IDŐJÁRÁS VÁLTOZÁSA A FÁK TÖRZSÉRE VAN ÍRVA A stuttgarti, müncheni és kaliforniai egyetemeken párhuzamosan végzett kí­sérletek nyomán a szakem­berek arra a feltételezésre jutottak, hogy a fák év­századokra visszamenően is pontos hőmérőnek bizonyul­nak, és értékes adatokat szolgáltatnak a múltbeli hőmérséklet alakulásáról. Azt tapasztalták, hogy a fák évgyűrűinek vegyi ösz- szetétele a gyűrűk kialaku­lásakor uralkodó hőmérsék­let függvényében változik. Arra a tényre támaszkodva, hogy az esővízben — a le­vegő hőmérsékletétől füg­gően — nagyon is eltérő le­het a stabil hidrogén és oxigén izotópok aránya, és annak tudatában, hogy az évgyűrűk kialakításához a fák ezt az esővizet hasz­nálják fel, a kutatók elvé­gezték az évgyűrűk izotó­pos vizsgálatát a hőmérsék­let meghatározása érdeké­ben. ri folyadékokat (fűtőanya-j got vagy olajat) esetleg élel­miszereket tárolhatnak. Eze­ket a rugalmas falú és tö- mített tárolókat folyók, ta­vak vagy vízmedencék aljá­ra lehet süllyeszteni. A ta­lálmány a hidrosztatikus nyomás elvén alapszik. HANG SEGÍTSÉGÉVEL VÉGZETT DIAGNÓZIS Szovjet tudósok olyan ké­szüléket szerkesztettek, amely néhány másodperc alatt el­lenőrzi az automata gyártó­sorokban üzemelő forgácso­lókések kopását. Az elekt­ronikus berendezés a forgá­csolókés vibrációja követ­keztében keletkezett hangot jegyzi fel és hasonlítja ösz- sze a teljesen ép forgácsoló­kés okozta vibrációs zörej­jel. Jelzést ad, amikor a kést ki kell cserélni. VILLÁMOK FÉNYKÉPEZÉSÉRE ALKALMAS FÉNYKÉPEZŐGÉP (A Humanite Demanche-böl) Minden szülőnek kialakult elképzelése van arról, mi­lyennek képzeli el lánya, fia barátait. Nem is nehéz né­hány vonással megrajzolni ezt az eszményi alakot: ki­tűnően tanul, ügyes, talpra­esett, amellett nagyon ille­delmes. jó modorú. Külsejé­ben pedig, mintha skatulyá­ból húzták volna ki, tiszta, csinosan öltözött. . Egyszóval, akitől csak jót tanulhat cse­meténk. Mivei ilyen eszmé­nyi gyerek nem nagyon léte­zik, sok szülő elégedetlen lá­nya. fia barátaival. S nem­egyszer elhangzik a kifogás: épp ezzel kell neked barát­kozni ! Gyermekünk vonzalmait nehéz e téren befolyásolni. Nem szabhatjuk meg, ki le­gyen számára rokonszenves. Aztán nem is biztos, hogy ép­pen a legjob tanulóval való gyakori együttlét lenne szá­mára a leghasznosabb (ha­csak nem korrepetálásról van szó), nem a szellemi képessé, geken múlik, ki értékes em­berileg. kivel tud olyan ben­sőséges. baráti viszonyt ki­alakítani, amely kedvezően befolyásolja érzelmi fejlődé­sét. A legfőbb szülői aggály: nehogy rossz útra vigyék gyermeküket a barátok. Két­ségtelenül nemegyszer meg­esik ez. de nemcsak a rossz hatás következtében, a gye­rekben már előzőleg is meg­volt a hajlandóság. S hiába a tiltás, bezárás, elszigetelés a társaságtól, előbb-utóbb megtalálta volna őket. Az iskolakerülő, lopásokat elkövető, agresszív fellépésű. italozó gyerekbanda valóban nem kívánatos baráti kör. Ha mégis vonzódik hozzájuk cse­meténk, a hiba feltétlenül a családi nevelésben van. Ér­zelmileg elhanyagoltuk őt, nem kötődik hozzánk igazán. A szülői szeretetek a családi légkör meghittségét ilyen ké­tes barátságokkal kénytelen pótolni. Elkeseredés hajtja, ezért van mersze megszegni az általa is jól ismert és ko­rábban megtartott erkölcsi nor­mákat. A szülei helyett most ebből a körből választ magá­nak példaképet, érzelmileg ná­luk keres támaszt. A harmo­nikus. érzelmi biztonságot adó családi körben élő gye­reket egyszerűen nem lehet rossz útra vinni, mert erköl­csi. érzéke tiltakozik és sem­miképpen nem azonosul az ilyen társasággal. Nagyon fontos lányunk, fi­unk számára, hogy jó kor­tárái kapcsolatokat létesítsen. „A 10—13 év közötti gyermek már inkább önmagához ha­sonlókkal érzi jói és teljes értékűnek magát. Velük tár­sul és építi ki maga körül néha lazábban, máskor szer­vezettebben kis társadalmát határozott céllal és szigorú rendszabályokkal...” — írja dr. György Júlia „A nehezen nevelhető gyermek” című könyvében. Ha elszigeteljük gyerme­künket kortársaitól, igyek­szünk őt erőszakkal magunk mellett tartani a természe­tes elszakadás kezdeti kor­szakában. akkor nem tanul­ja meg, hogyan keli kapcso­latot teremteni, alkalmazkod­ni. s ezzel örök életére ma­lőiLm^í Á Londonból visszatérő skót élményeit meséli: — Hát, ezek a londoniak, mind őrültek! — Mi történt? — Képzeljétek, hajnali há­romkor beront a szállodai szobámba egy alak és szít-, kozódni kezd! — És te. mit csináltál? — Az égvilágon semmit. Nyugodtan, tovább játszottam a dudámon. • — Nem hallod? Valaki jár­kál a házban. — No és, nekem mit kell tennem? — Hogyhogy mit? Menj és keltsd föl a kutyát! Az obszervatóriumban a professzor munkájáról beszél hölgy vendégének. — Megértett mindent, amit magyaráztam,* asszonyom? — kérdezi végül. — Ó. igen_ professzor úr, mindent megértettem, hiszen olyan érthetően magyarázott. Csak azt nem tudtam egé­szen felfogni, miféle fogyat­kozást tud könnyebben létre­hozni — napfogyatkozást vagy holdfogyatkozást? Az ivóba belép egy elegánsan öltözött férfi, fogai között drá­ga szivar. Körülnézelődik és így szól a vendégekhez: — Húsz éve már. hogy el­távoztam ebből a kisvárosból. És, tudjátok, amikor elmentem, zsebemben csupán az az ötven cent csörgött, amelyet Jim Conolly adott kölcsön. Erről jut eszembe: él ő még? — Él. persze, hogy él — motyogja az öreg Jim Co­nolly, s előrefurakodik. — örülök, hogy látlak, Jimmy — mondja a szivaros férfi. — Adj kölcsön még öt­ven centet, akkor éppen egy dollárral tartozom gúnyossá válhat. Ne gátol­juk gyermekünket baráti kapcsolatai kiépítésében. In­kább nyújtsunk neki segéd­kezet. Hívjuk meg barátait otthonunkba, ismerkedjünk meg velük mi is. Nincs na. gyobb öröm gyermekünk számára, mint ha barátait fogadhatja, ha házigazda le­het. ha megmutathatja szo­báját, féltett kincseit, s azt látja, hogy szülei is rokon- szenvvel fogadják, akik szá­mára is kedvesek. Ezzel is jobban kötődik otthonához. A szülők számára is meg­nyugvás, ha tudják. kivel tölti lányuk, fiuk a szabad ide­jét. S ha foglalatoskodásai­kat nem zavarjuk állandó je­lenlétünkkel, bizonyára gyak­ran összejön nálunk a társa­ság. Üjabb öröm. mert nem, aggódunk azon, hol kószál csemeténk. Közelünkben van­nak, azt is halljuk, miről be­szélgetnek, mi foglalkoztatja őket. Ez sem csekély haszon, hisz főképp a változás ko­rában. néha magunknak is meglepetés saját gyerme­künk. A barátairól őt is job­ban megismerhetjük. Remélhető, hogy az újon­nan kidolgozott módszer se­gítségével pontos adatokat kaphatunk az utóbbi évez­redek időjárásának alaku­lására vonatkozóan. SÜLLYESZTETT TÁROLÓK Lengyel szakemberek ki­dolgozták olyan tárolók tí­pustervét, amelyekben ipa­Szovjet szakértők olyan fényképezőgépet állítottak össze, amely automatikusan fényképezi a villámokat, em­beri beavatkozás nélkül. A fényképezőgépet nyílt tere­pen helyezik el, és időkö­zönként cserélik benne a filmet. Az így készült fény­képek alapján meg lehet ál­lapítani, hogy mi okozta a nagyfeszültségű vezetékek vagy antennák meghibáso­dását. Rentábilis...?! A címbeli nyelvi/formával gyakran találkozunk a hiva­talos jelentésekben és a hír­lapokban megjelent közle­ményekben. A leggyakrab­ban ilyen szövegösszefüggé­sekben vállal nyelvi szere­pet: „Az űrkutatás rentábilis vállalkozássá válhat”. — „Az üzlet mindegyik érdekelt fél számára rentábilis.” — „A vállalkozás gazdasági szem­pontból teljesen rentábilis” stb., stb. Űjabban a rentabi­litás szóalak is egyre gyak­rabban olvasható és hallha­tó. . Ma már ez a két idegen eredetű megnevezés . véjsbéli szóként is nyelvi szerepet kapott. Csak két példát en­nek bizonyítására: „Az üzle­tünk ígyen rentábilis,/ biz­tonságos és rentábilis” (Soós Zoltán: Dal az „Orchideá"- ról). — „Szelíd igényeinket elgyávítja/ a rentabilitás... " (Váczi Mihály: Azóta). Egy olvasónk arról érdek­lődött, melyik nyelvből ke­rült hozzánk ez a két szó­alak, és vannak-e magyar megfelelői? Először a szó életútjáról. A járadék, élet­járadék, munka végzése nél­kül, csupán a tulajdt>njog alapján élvezett rendszeres jövedelem jelentéstartalma­kat hordozó francia rente (ejtése: rant) szó német to­vábbképzett alakja, a ren­tabel adott alapot a rentábi­lis, illetőleg a rentabilitás la- tinosított nyelvi formák ki­alakulásához. Mindkét idegen szó ma­gyar jelentésváltozatai al­kalmasak arra, hogy kiik­tassuk nyelvhasználatunkból az idegen szóalakot. Válo­gassunk tehát ezekből a je­lentésárnyalatokból: kifize­tődő, jövedelmező, hasznot hajtó, gazdasági szempontból célszerű, előnyös, nyeresé­ges, nyereséggel járó, jöve­delmezőség stb. Az idézett példatár is azt bizonyítja, hogy ki lehet ke­rülnünk a két idegen hang­sor gyakori használatát. Ter­mészetesen a hivatalos ira­tokban, szak jelentésekben ió.1 teljesítheti nyelvi szerepét. Hä azonban nem szakemberek számára fogalmazunk, akkor a közérthetőség érdekében iktassuk ki nyelvhasznála­tunkból mind a rentábilis, mind a rentabilitás szóala­kokat. A cikkünkben idézett két versrészletben sajátos közlő, kifejező szerepet vál­lalt a két megnevezés: a gú­nyos hatás felkeltésére na­gyon is alkalmasnak bizo­nyult mind a két nyelvi for­ma. Dr. Bakos József Átányi Horváth László Elgondolkodtatott a dolog: műfű? Igen. A fű, ami mű, ami nem igazi, mert, ha igazi lenne, nem len­ne olyan jó, mint a műfű. Műfű a sport céljaira. A labdarú­gópályákra. Rend­ben van, mormoltam magamban, a mű­anyagok korát éljük, értük meg, ha 'volt és van mű salakpálya, amit tartánnak hív­nak — ha még min­dig annak —, van­nak műanyag futóci­pők, műanyag csó­nakok és műanyag rudak, meg miegy­mások, miért ne le­hetne pont mű fű. Igaz, ilyen alapon le­hetne mű a víz is, amiben úsznak az úszók, pólóznak a pólózók és vízi öttu­sáznak az öttusázók. Utóvégre, ha a való­di fű helyett jobb a műfű, miért ne le­hetne jobb a valódi víz helyett a művíz. Vagy legalábbis a nehéz víz, ami — gondolom — sűrűbb, tehát jobban lehet benne úszni. Jó: műfű, művíz, műsalak! Az ember utóvégre mindenre képes. De. ha jól meggon­doljuk a dolgot, ezen a műfűn, vagy a műsalakon is megsé­rülhet a labdarúgó például, vagy a gát­VWVVVVVVwv ............................................................ J SSks futó, megint csak például. Fut az a fo­cista a műfűvön, be­tartanak neki, nyekk: oda a lába. Fut az a gátfutó a tartán­nak nevezett műsala­kon. rosszul veszi az egyik mügátat — a gát valódi, az anya­ga mű —, és puff, törik a lába. Ki kel­lene találni a mű lá­bat. Nem azt a mű­lábat, amelyet már kitaláltak a balsze­rencsések számára, hanem azt a mű lá­bat, amely ugyan­olyan, mint az erede­ti, csak jobb, mert mű. Attól jobb, hogy mű. Fut a futó, jut a focista, zutty, na­gyot esik a műfűvön, vagy a műsalakon, de oda se neki, nem üti meg a műlábát. Azazhogy: mű lábát. Láb? És a kéz? A. karok? Azok nem számíta­nak? Ugrik a műug­ró — ez még valódi, csak a műfaja a mű­ugrás — a műanyag toronyból a művízbe, hogy bemutasson egy dupla Axel műugrást (pardon, ez a műjé­gen van), szóval, egy valamilyen műugrást és rosszul ugrik. A műmedence szélére esik, törik a kar. A jobbik esetben. A rosszabbik esetben a fej is. Miért ne lehet­ne műkarja, akár kettő is egy műugró­nak. Azokkal aztán nyugodtan műugor- hatna a műanyag to­ronyból a művízbe, ha mellé esik, any- nyi baj legyen, leg­feljebb pattog ket- tőt-hármat a meden­ce műszélén, a ruga­nyos műkarok és műbicepszek jóvol­tából. A tornászok­nak is kellene mű­végtag. Mind a négy. Rugalmasabb. Sok­kal. A távolugrók­nak is milyen jó len­ne, meg a magasug­róknak is. Nem is tudom, miért nem csinálunk műembereket, akik — pardon: amelyek — tökéletes mű­anyagból lennének, tökéletesen ruganyo­sak lennének, és meg lehetne rendezni az ő közreműködésük­kel a műanyag ve­gyészek műanyag olimpiáját. Azalatt mi csend­ben futnánk, fociz­nánk, ugornánk a valódi salakon, a va­lódi füvön, és úsz­nánk a valódi vízben. És azon a műanyag olimpián a mű mű­anyagok lennének a győztesek! Mert előbb, vagy utóbb fel kell találnunk még a műfű mellett azt a műanyagot is, amely még a műfű­nél és műbb lévén, jobbnak bizonyul minden addigi előd­jénél. Megvárom ezt a szép kort. Bár nem hiszem, hogy érdemes. (egri) m afoüuHs ;-Ä A • f vWVWVWVWWVWVWWNA/V\^VS'WWWVSAAAA/WNAA/ I

Next

/
Thumbnails
Contents