Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-15 / 166. szám

JILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 166. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1976. július 15., csütörtök Magyar—finn barátsági hét / Kekkonen fogadta Kállai Gyulát A Kultaranta (aranypart) nevet viselő nyári reziden­ciáján Urho Kekkonen köz- társasági elnök fogadta Kál­lai Gyulát és a IV. magyar —finn barátsági hét aixal- mából Finnországban tartóz­kodó magyar küldöttség ve­zetőségének tagjait A ta­lálkozón jelen volt dr. Ma- tűsek Tivadar nagykövet is. A találkozó keretében Kál­lai Gyula átadta a Hazafias Népfront emlékplakettjét Ui'ho Kekkonen elnöknek a magyar—finn barátság ápo­lása és elmélyítése érdeké­ben kifejtett tevékenysége elismeréseként. Növekvő feszültség a Közel-Keleten A Béke-világtanács Hel­sinkiben közzétett nyilatko­zata megállapítja, hogy a Közel-Kejet az egyre nö­vekvő feszültség térségévé válik. Ez pedig összefüggés­ben áll az Egyesült Államok részéről támogatást élvező Izrael agressziójának folyta­tódásával, valamint az im­perializmusnak a Közel-Ke­let, az arab népek és külö­nösen a térség haladó és ha­zafias erői ellen irányuló ag­Losonczi Pál látogatása Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán az Országos Természetvé­delmi Hivatalba látogatott. A vidéki körúttal egybe­kötött egész napos program dr. Rakonczay Zoltán tájé­koztatójával kezdődött. El­mondotta, hogy jelenleg az országnak 150 000 hektár vé­dett területe, ezen belül két nemzeti parkja van, s ■ az év végéig további 50 000 hektárt vonnak védelem alá. 1977-ben a Bükk-fennsíkot is nemzeti parkká nyilvánít­ják. Rendkívüli intézkedések az aratás meggyorsítására Megyei tanácskozás Egerben A learatott gabona után azonnal megjelennek az erőgépek, és megkezdődik a tarlóhán­tás. Munkában a vámosgyorkiek RÁBA—STEIGER traktom, (totó. Perl Mái ton) Továbbra is pusztít az aszály. A száraz időjárás rendkívüli helyzetet terem­tett mezőgazdasági üzeme­inkben. Nehezíti a gabonák, a zöldség- és a gyümölcsfé­lék betakarítását. Mindez a termelőszövetkezetek gazdál­kodásában és a piaci áruel­látásban is lemérhető. A ne­héz helyzetben rendkívüli in­tézkedésekre van szükség. Ezek fontosságáról tanács­koztak szerdán délelőtt Eger­ben, a megyei tanácson a városi és a járási pártbizott­ságok, tanácsok, hivatalok, valamint a nagyüzemek és az élelmiszeripari vállalatok képviselői. A megjelenteket Somodi Lajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztályvezetője köszöntötte, majd Koós Viktor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának ve­zetője ismertette a kialakult helyzetet, és a soron követ­kező feladatokat. Bevezetőjében arról szólt, hogy meg kell gyorsítani a kalászosok aratását, melyet tervek szerint 16 nap alatt befejezhetnek nagyüzeme­ink. Ehhez az eddigieknél »ég körültekintőbb szerve­zésre és a kombájnok éssze­rű átcsoportosítására lesz Izükség. Bejelentette, hogy Heves megyében a hét vé­gére befejezik az őszi árpa aratását, néhány napja pe­dig mindenütt vágják a bú­zát. A betakarítás gyorsítá­sára meg kell szervezni a több műszakot és fontos, hogy a gabonaátvétel is fo­lyamatos legyen. Rámutatott, hogy a határban tartott elő­zetes becslések szerint az őszi árpa és búza hektáron­kénti átlagtermése 34 mázsa, ami magasabb a tervezett­nél. Üzemeink azonban vesz­teséggel számolnak tavaszi árpából, összességében még sincs nagyobb kiesés kalászo­sokból, hiszen az eddigi ered­mények megfelelnek a vára­kozásnak. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a gabonaszalmát a földekről mind takarítsák be és tartsak is meg gazda­ságaink, mivel a rendkívüli helyzetben \a téli takarmá­nyok pótlására, szolgál majd. A zöldségfélék szedéséről szólva arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy alapvetően fontos a megtermelt és fo­gyasztásra alkalmas áruk be­takarítása, amely egyelőre gondot okoz megyeszerte. Gazdaságainknak mindent el kell követniük, hogy több zöldség és gyümölcs jusson a fogyasztókhoz. Gondot okoz a tömegta- karmány-ellátás is. Felméré sek szerint Heves megyében a legelők hozama jelentősen csökkent és csaknem húsz százalék takarmányhiány van a nagyüzemekben. Ezért fon­tos, hogy minden mellékter­méket felhasználjanak az ál­latállomány téli takarmányo­zására. Népgazdasági érdek, hogy a megüresedett gabo­naföldeken másodvetésként zöldségféléket és takarmányt vessenek. Ehhez elegendő mennyiségű mag áll rendel­kezésre. A tájékoztatót követő vi­tában felszólalt Gulyás Sán­dor, a hevesi Rákóczi Ter­melőszövetkezet elnöke, aki a zöldségtermelés és -fel­vásárlás egységének mihama­rabbi megteremtését szor­galmazta. Joó Imre, a He­ves megyei AGROKER Vál­lalat igazgatója bejelentette, hogy igény szerint továbbra is elegendő kombájnt és gép- alkatrészt biztosítanak a szö­vetkezeteknek. Szeptember végéig kedvezményes áron adják az öntözőberendezése­ket is. Dr. Csáti Ferenc, a Heves megyei Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalat igazgatója arról beszélt, hogy jó ütemben halad az átvé­tel. Eddig 2200 vagon újbú­za került magtárakba, főleg a gyöngyösi járásból. A ke­nyérgabona minősége és sü­tőipari értéke kedvező. A tanácskozás Somodi La­jos zárszavával ért véget. Felhívta a figyelmet arra, hogy termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink a következő napokban mérjék fel és értékeljék az első fél­év eredményeit, a várható kieséseket. Ezek alapján te­gyenek meg mindent a vesz­teségek további csökkenté­sére. (mentusz) resszív terveivel, ami min­denekelőtt a libanoni hely­zetben tükröződik. A Béke-világtanács a Kö­zel-Keleten kialakult súlyos helyzetre és különösen a li­banoni tragikus események­re való tekintettel, szüksé­gesnek tartja, hogy felszólít­sa az összes békeszerető, a nemzeti felszabadulásért és az igazságosságért küzdő erőket, hogy segítsenek meg­hiúsítani az imperializmus Libanonnal és általában a Közel-Kelettel kapcsolatos terveit, amelyek a libanoni nemzeti-hazafias erők és a Palesztinái ellenállási moz­galom ellen irányulnak. Tájékoztató a tanszerellátásról Több mint 1,3 millió isko­lás megfelelő tanszerellátá­sára készült fel a nagykeres­kedelem, amely már május­tól folyamatosan szállítja az üzletekbe az iskolacikkeket. A rendelkezésre álló 47 mil­lió füzettel teljes választékot nyújtanak, bőven van kék csomagolópapír, műanyag füzetborító, s a korábbi éveknél nagyobb mennyisé­gű beszerzésével várhatóan véglegesen sikerült meg­szüntetni a rajztáblahiányt. A legszükségesebb iskola­szerek fogyasztói ára — a kézimunkatasak kivételével nem változott, a termelői ár­emelkedést a nagykereske­delem az eredményeiből fe­dezi. A hagyományoknak megfelelően az idén is meg­rendezik- a kedvezményes tanszervásárt, amely Buda­pesten július 26—augusztus 11. között lesz a papír-író­szer üzletekben. Ezeket jelentették be egye­bek között az új iskolaév tanszerellátásáról, a kilátá­sokról a Piért és az Apisz szerdai közös sajtótájékoz­tatóján. (MTI) Az önművelés formái elképzelhetetlen, hogy valaki magántanulóként okie­*” velet, diplomát szerezzen. Tegyük hozzá: ma már; s az esetek túlnyomó többségében, mert szabályt erősítő kivétel mindig akadhat. De az már nem elképzelhetetlen, hogy valaki önerejéből váljék művelt emberré. Ebben az értelemben az az iskola végzett jó munkát, az a tanár érdemel elismerést, aki a hallgatóban, növendékben feléb­resztette a folyamatos önművelés igényét. Lényegét tekintve a közösségek, munkáskollektívák számára szervezett műve­lődési formáknak is ez a célja. Nézzünk néhány konkrét példát. A Kritika című folyóirat tavalyi közművelődési beszél­getéssorozatának egyik résztvevője, a Lőrinci Fonó munkás­nője mondotta el, hogy a kollektív tárlatlátogatások nevel­tek belőle — s általa a gyermekeiből — egyéni tárlatlátoga­tót. Az elmúlt években részt vett művészettörténeti előadás­sorozaton, sok-'sok tárlatvezetésen. Valamennyit az üzem szervezte. S egyszer csak „azon vette észre magát, hogy munkaszüneti napokon be-belátogat a Szépművészeti Mú­zeumba, a Nemzeti Múzeumba, a Galériába...” Vagy egy másik eset: A Zeneakadémia munkás-hangversenybérlet- sorozatának estjeit látogatta a SZIM néhány brigádja. Köz­ben zenetörténeti előadásokat hallgattak < meg az üzemi művelődési házban. A legközelebbi koncertekre már nem kellett „szervezni” őket: a brigádok tagjai a maguk örömére váltottak bérletet. S lettek — nyilván nem valamennyien — rendszeres hangversenylátogatókká. Valahogy így támad fel tehát az igény. Élmények nyo­mán. Meglehet, hogy azok az emberek, akik a fenti élrrié- nyek alapján váltak „önművelő” tárlat- és hangverseny- látogatókká, sohasem jutnak el idáig, ha az ismeretterjesz­tés, a képzőművészeti, a zenei nevelés kollektív formái ré­vén nem kapnak indítást. De most, hogy a művészi élmény- szerzés új lehetősége nyílt meg előttük, már a maguk útját járják, nem várva ösztönzést, biztatást. Egy, a közelmúltban megjelent művelődésszociológiai tanulmány írta, hogy ma Magyarországon a munkásrétegek általában műveltebbek, mint gondolnánk, hiszen- számtalan olyan művelődési forrásból merítenek, amelyeket a legbo­nyolultabb módon sem lehet számon tartani. így van, mert ugyan ki tudja lemérni, hogy egy-egy nézőben-hallgatóban milyen módon ébresztette fel a továbbgondolás igényét va­lamelyik rádió, vagy televíziós műsor, film, könyv... Utolsó helyen említettük, amit a legelsőn kellett volna: a könyvet. A" könyvet, amely az önművelődésnek — min­denfajta művelődésnek — elsőrendű forrása. Mindenki szá­mára elérhető, megszerezhető, tulajdonba vehető. Az olva­sási statisztika bármily megbízható és lelkiismeretes is, csak irányokat, tendenciákat jelezhet, mert ugyan ki képes számon tartani, hogy egy-egy könyv kinek a számára je­lentett élményt, gondolkodási fordulatot; kinek a szellemi fejlődéséhez, s miként járult hozzá. A könyv az önművelés legősibb, s legszebb formája, eszköze. A fiatal — vagy nem fiatal — szakember, aki egyetemen, főiskolán speciális ismereteket szerzett, elsősor­ban szakkönyvek révén tartja a lépést a tudományával. A munkásember, akinek a kultúra iránti érdeklődését — ide­jében, vagy elkésve esetleg — tartalmas programot nyújtó művelődési intézmények ébresztették fel, könyvekhez fo­lyamodik. Az irodalom iránt érdeklődőknek egyetlen és csaknem kizárólagos élmény- és ismeretforrás. Aki a poli­tikai ismereteit kívánja gyarapítani, a művészettel mélyeb­ben megismerkedni, az emberi múltat közelebbről, s jobban látni, — csak könyvekhez fordulhat. Az önművelés — noha sokan gyakran az ellenkezőjét gondolják — korántsem „magányos” tevékenység. Maga a folyamat természetesen a legtöbb esetben nem kollektív formák között zajlik. Az ember egyedül olvas, kettesben, vagy kisebb társasággal megy koncertre, színházba, tárlat­ra. Televíziót családi, vagy baráti körben néz. De a/ élmé­nyekről, ismeretekről, amelyeket az önművelés folyamatá­ban elsajátít, beszél másokkal. Megosztja a tapasztalatait, felhívja egy-egy hatásos, szép, neki tetsző munkára mások figyelmét, tanácsot fogad el másolótól. Ez is közösségi áramlás tehát bizonyos értelemben — noha nem úgy, mint­ha iskolában,' tanfolyamon, előadáson volna az illető. Mégis, az értéke nem csekélyebb annál. Az önművelés, természetesen, nem nélkülözheti a segít­séget. Akár az útbaigazító könyvekét, folyóiratokét, az ori­entáló kritikáét; akár a személyes beszélgetést könyvtáro­sokkal, közönségszervezőkkel, népművelőkkel. A beszélge­tések újabb ötleteket adnak, irányokat jelölnek meg, eddig nem ismert művekre, alkotásokra hívják fel a figyelmet. Annak, aki a művelődésnek ezt a formáját választja, tulajdonképpen csak egyetlen jó tanácsot lehet adni: ne hagyja abba soha a maga szellerpi építését, mert ezzel az elfoglaltsággal önmagának örömet szerezve a társadalomnak is hasznára van, gyarapítja a „kiművelt emberfők” számát. 7 T.I. Kilátó is lesz a kékes! toranvban Sajtótájékoztató a Mátra és a Bükk idegenforgalmáról Mindig örömmel adunk híradást a Mátra és a Bükk üdülőterület fejlesztéséről. Arról a nagyszabású prog­ramról, amelynek megvaló­sítását új szállodák, étter-r mek, kempingek, autóparko­lók, javuló vízellátás, kar­bantartott műemlékek, csB- nosodó városrészek és vonzó kulturális rendezvények for­májában nap mint nap ta­pasztalhatjuk. S nemcsak mi. Heves megyeiek, hanem az a több százezer turista is, aki vendégként érkezik ha­zánk e szép területére. Olvasóink már ismerik hogyan változott, miként gazdagodott a Mátra és a Bükk vidéke, az országos, a megyei és a helyi gondos­kodás nyomán. Szerdán a máírafüredi' Avar Szállóban megtartott sajtótájékoz­tatón a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága, valamint a Mátra—Eger-Nyugat-bük- ki Intéző Bizottság csokorba szedte a IV. ötéves terv ered­ményeit, s azokat az idegen- forgalmi feladatokat is, amelyeket a mostani terv­időszakban kell megvalósíta­ni. A sajtó képviselőit Domán Imre, a MEBIB titkára kö­szöntötte, majd dr. V arg a József, a megyei tanács el­nökhelyettese tartott tájé­koztatót. Részt vettek a saj­tótájékoztatón a terület ta­nácsi vezetői, s az idegenfor­galomban érdekelt vállala­tok, intézmények képviselő’, is. Az elhangzott tájékozta­tó részletesen foglalkozott az üdülőterület fejlesztésével, az új létesítményekkel, de az idegenforgalmat kísérő gondokkal, olykor még ta­pasztalható hiányosságokkal is. Bár az elmúlt években látványosan javultak a ven­dégfogadás feltételei, egyik legnagyobb gond továbbra is: kevés a szálláshely, s egy részük minőségileg is kifo­gásolható. Ez a körülmény bizony gátat szab a turisták előtt, s így a terület vonzó hatását nem sikerül maxi­málisan kihasználni. Leginkább a szálláshejyek­hez kapcsolódtak az újság­írók kérdései is, amelyekre dr. Varga József válaszolt. A Népújság munkatársának kérdésére válaszolva többek között elmondotta: igaz ugyan, hogy a Kékest töröl­ték a természetvédelmileg védett területek listájáról, de ez nem jelenti azt, hogy ne védjük az ország legmaga­sabb csúcsát és környékét.' A gyöngyösi városi tanácsnak jó tervei vannak erre vo­natkozóan, amelyeket az el­következendő időszakban igyekeznek megvalósítani. Hamarosan épül az új tévé­torony is, s az elmúlt napok­ban a megyei vezetés meg­találta azokat az anyagi for­rásokat, amelyeknek fel­használásával idegenforgal­mi szempontból is rangos ki­látóval bővül az 1981-re el­készülő torony. A tájékoztató illusztrálá­sára a sajtó képviselői megfő tekintették a Mátra, a Bükk, valamint Eger idegenforgal­mi létesítményeit, vonzó lát­nivalóit. f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents