Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-13 / 164. szám

XXVII. évfolyam, 164. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1976. július 13., kedd VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Magyar—finn barátsági hét Fogadás a Parlamentben Tájékoztató Egerről — Barátsági nagygyűlés az Egri Dohánygyárban Képünkön: a finn—magyar barátsági nagygyűlés résztvevői. (Előtérben a finn munkáskórus tagjai) (Fotó: Perl Márton) Hétfőn délelőtt a Parla­ment Munkácsy-termében Losónczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, a IV. magyar- finn barátsági hét fővédnöke fogadta a barátsági hét al­kalmából hazánkban tartóz­kodó finn küldöttség vezető­ségét, élén Kalevi Kivistö köz­oktatási miniszterrel. A ta­lálkozón részt vett dr. Mol­nár Béla, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára, a barátsági hét ma­gyar szervező bizottságának elnöke. ★ A magyar—finn barátsági hét alkalmából hétfőn dél­előtt, az egri városi tanács dísztermében fogadást adott a városba látogató finn kül­döttség tiszteletére Eger vá­ros vezetése. A programon, ahol dr. Sebestény László, az egri városi tanács álta­lános elnökhelyettese ismer­tette a megyeszékhely gaz­dasági, kulturális életét, részt vett Mártii Sinisalmi, Pori város polgármestere, Alsten Jalo, a politikai delegáció vezetője és ott volt dr. Pá- pay Gyula, a megyei tanács vb-titkára, Kalmár Péter, az egri városi pártbizottság osz­tályvezetője is. A délután folyamán finn vendégeink az Egri Dohány­gyárba látogattak, ahol meg­ismerkedtek a gyár dolgozói­nak munkakörülményeivel és a vállalattal kapcsolatos fel­adatokkal. Ezután került sor a dohánygyár kultúrtermé­ben arra a barátsági nagy­gyűlésre, amelyen a finn Vendégek mellett részt vet­tek a gyár dolgozói is. A finn és a magyar himnuszt az Építők Heves megyei Kó­rusa tolmácsolta, majd dr. Kerekes Lajbsnak, a Hazafi­as Népfront egri városi el­nökének köszöntő szavai után Schmidt Rezső, az MSZMP Egri Városi Bizott­ságának első titkára beszélt a magyar és a finn nép ba­rátságáról s ezen belül arról a több éves testvéri kapcso­latról, amely Eger és a finn­országi Pori város között született. Hangsúlyozta, hogy a népek közötti együttmű­ködésben különösen a test­vérnépek összefogása szolgál­hat jó példával. A finneket és a magyarokat a tartós békére való törekvés mel­lett összekapcsolja közös ere­detük, testvériségük is. A Szovjetunió és a szocialista országok békepolitikájának eredménye — hangsúlyozta az ünnepi beszéd szónoka — aláhúzza a Finn Köztársa­ság aktív semlegességi, poli­tikájának jelentőségét. A nagygyűlésen felszólalt Martti Sinisalmi, Pori város polgármestere is, aki be­szédében köszönetét fejezte ki a meghívásért, azért a le­hetőségért, hogy a finn—ma­gyar hét alkalmával lehető­séget kapott az északi or­szág delegációja e magyar- országi, , egri látogatásra. Kapcsolatunk — mondotta — viszonylag fiatal, de biztos vagyok benne, hogy a jövő­ben, illetve a jövő számára jelentős alapot raktunk le a népeink, illetve a két nép jövendője számára a békés építőmunkában. A pori delegáció tagjai a késő délutáni órákban bú­csúztak el egri vendéglátóik­tól. Libanon: Magyar gazdasági küldöttség utazott Venezuelába Török István külkereske­delmi miniszterhelyettes ve­zetésével hétfőn delegáció utazott Venezuelába, a Ca- racasban megnyíló' önálló magyar ipari kiállításra. A magyar küldöttség előrelát­hatólag tárgyalásokat foly­tat kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolataink további fejlesztésének lehe­tőségéről, és látogatást tesz többek között egyes vene­zuelai állami szervek és ke­reskedelmi kamarák veze­tőinél, valamint a caracasi városi tanács elnökénél. Új agresszió Ungoia ellen Agostinho Neto, az Ango­lai Népi Köztársaság elnöke, egyben a fegyveres erők fő- parancsnoka, vasárnap nyil­vánosságra hozta, hogy a dél-afrikaj fajüldözők fegy­veres erői néhány napja is­mét agressziót követtek el Angola ellen. Namíbia fe­lől lépték át a határt, fel­égettek három falut és meg­sebesítettek egy embert Az AFP hírügynökség a bejelentéshez fűzött kom­mentárjában megállapítja, hogy március 27, a dél­afrikai agressziós csapatok kivonulása óta Angola most ad hírt először újabb dél­afrikai agresszióról. Néhány nappal korábban ugyancsak Luandában közleményt adott ki a SWAPO, a Namíbia fel- szabadulásáért küzdő dél- afrikai népi szervezet, arról hogy gerillái a namibiai Ambolokában megsemmisí­tették a dél-afrikaiak és a szakadár angolai UNITA ál­tal fenntartott egyik kato­nai tábort Vasárnapi vevő A főváros legforgalmasabb pontján, a Rákóczi út és á Nagykörút kereszteződésénél működik az „éjjel-nap­pal” Csemege Áruház. A jelző nem véletlenül került idéző­jelbe; a népszerű élelmiszerbolt valaha valóban éjjel-nappal nyitva volt, de ma már ez a megkülönböztetés csak afféle becenévként maradt rajta. Az éjszakai árusítást régesrég beszüntették. Az utóbbi egy-két évben országosan csökkent azoknak az élelmiszer-áruházaknak a száma is, amelyek vasárnap is árusítottak, sok helyütt a szombati zárórát is korábbi, esti helyett délutáni időpontra helyezték át. Komárom és Vas megyében például már egyetlen ÁBC-áruház sem nyit ki vasárnap. Fejlődés ez, vagy visszafejlődés? A vevő, aki csupán sa­ját kényelmét nézi, az utóbbinak minősítheti. Elvégre ép­pen elég dolga akad az embernek munkanapokon, mi sem kézenfekvőbb, mint a bevásárlást akkorra időzíteni, amikor nem kell gyárba, hivatalba menni. Talán a legideálisabb az lenne, ha mindent, a bútortól a kerékpárig, az edénytől a pulóverig ráérős időnkben, munkaszüneti napokon, szabad óráinkban szerezhetnénk be. Csakhogy ahhoz, hogy vásároljunk, szükséges mások munkája, akik a pult mögé állnak, a pénztárgéphez ülnek, akik eladnak. Ám ők, ugyanúgy, mint mi, a vasárnapot szeretnék csa­ládjuk körében tölteni, többségükben nők lévén, ebédet ké­szíteni, gyermekeikkel foglalkozni pihenni, szórakozni. Még akkor is, ha a vasárnapi munkáért 150 forint pótlékot kap­nak. A szabad vasárnap nekik is többet ér, mint a túlmun­káért kifizetett pénz. Bizonyítja ezt, hogy a még vasárnap is nyitva tartó élelmiszerboltokból elkívánkoznak az eladók, sőt, sokan nemcsak kívánkoznak, hanem el is mennek. Az élelmiszer-keresedelem, különösen a nagyvárosokban, az„ ’pari településeken, amúgy is állandó és súlyos munka­erőhiánnyal küzd. Ez egyértelműen és kimutathatóan na­gyobb ott, ahol még létezik a vasárnapi nyitva tartás. Arra a kérdésre tehát, hogy fejlődés, vagy visszafejlő­dés a nyitva tartási idő ilyen szűkítése, a kereskedelmi dol­gozók oldaláról más a válasz: egyértelmű fejlődés. Mint ahogy mi, a magunk munkaterületén fejlődésnek, vívmány­nak, a szociális gondoskodás részének érezzük a 44 órás munkahetet, a szabad szombatot. Nem is szólva a szabad vasárnapról. A vevők és az eladók érdekét össze kell egyeztetni. Bár nem is olyan egyértelmű, hogy az érdekek ellentétesek, hi- szen ha a vasárnapi munka miatt sok kereső otthagyja pá­lyáját, máshová megy dolgozni, akkor hétköznapokon sem áll a pult mögé, s előbb-utóbb egyszerűen nem lesz, aki ki­szolgáljon bennünket. Így, végső soron, mindnyájunk érde­ke diktálja: legyen vasárnapja a bolti eladónak is. De akad e téren más meggondolandó is. Az ország leg­különbözőbb részein, városokban megvizsgálták: milyen igényt elégít ki a vasárnapi árusítás. Mit vesznek ezen a napon legtöbben az élelmiszerboltokban? A statisztika ki­mutatta, hogy országos átlagban a vasárnap eladott áruk­nak mindössze nyolc százaléka olyan, amit valóban érde­mes munkaszüneti napon eladni, illetve megvenni. Ezt a nyolc százalékot kitevő, gyorsan romló élelmiszert is inkább csak azoknak, akiknek nincs hűtőgépük. A vasárnapi forgalom túlnyomó része, 92 százaléka, csu­pán olyan áru — liszt, bor, cukor, konzerv, mosószer stb. —, amelyet időnk jobb szervezésével jó előre, hétköznapokon is beszerezhetünk. Egy, a vasárnapi munka ellen tiltakozó bol- „ útadótól hallottam, hogy náluk a vasárnapi vevőt egysze­rűen trehány vevőnek nevezik. Ha a forgalmazásban van is nemi túlzás, a durva felhang mélyén igazság lapul. , Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a fejlett országok túlnyomó többségében ismeretlen a mi szokásunk — minden áldott nap egyszer, de néha többször is beszaladunk a bolt­ba valamiért , annál inkább elterjedt a heti egyszeri vagy kétszeri, alapos bevásárlás gyakorlata, könnyen beláthatjuk, hogy a vevőnek is „gazdaságosabb” a beszerzés időbeni kon­centrálása. A „nagyüzemi” módszerek alkalmazása — már amennyire ez elképzelhető — a háztartásban is előnyös. A ritkább, de nagyobb bevásárlások kevésbé időtrablóak mint az elaprózottak. Az ilyen, mondhatjuk: fejlettebb vásárlási szokások el- ** terjedésének természetesen vannak feltételei. Ezek közül első helyre kívánkozik a háztartási hűtőgép léte és a kereskedelem folyamatos, jó árukínálata. Mivel e feltételek kialakulóban vannak, szükséges, hogy vásárlási szokásaink is változzanak. Szükséges, mert tudomásul kell vennünk a realitásokat: a kereskedelemnek előbb-utóbb meg kell szün­tetnie a vasárnapi nyitva tartást, ha azt akarja, hogy leg­alább meglevő eladógárdája kitartson mellette. S ha mi is ezt akarjuk — ne legyünk vasárnapi vevőin ■ Gál Zsuzsa E utazott Monírealba a magyar olimpikonok második csoportja Fokozódik a jobboldal általános offenzívája Arab csúcsértekezletet terveznek ? Hétfőn délután a PANAM Boeing 707 különrepülőgépé- vel elutazott Montrealba a magyar olimpikonok máso­dik csoportja is. A XXI. nyári olimpiai játékokon Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke hétfőn fogadta az etióp kormányküldöttséget, amely Moges Volde Micha- elnek, az Etióp Ideiglenes Katonai Kormányzó Tanács Bizottsága elnökének veze­tésével tartózkodik a Szov­jetunióban. A szovjet miniszterelnök és az etióp küldöttség ve­zetője véleményt cserélt a szovjet—etióp kapcsolatok fejlesztéséről és megvitatott több nemzetközi kérdést is. Elégedetten állapították meg’ bogy a két fél azonos vagy részt vevő versenyzők a Feri­hegyi repülőtérről 14 órakor szálltak fel és magyar idő szerint — 10 órás utazás után ma hajnalban érkeztek Kanadába. egymáshoz közel álló állás­pontot képvisel a leszerelés­sel, a nemzetközi biztonság és a béke megszilárdításá­val kapcsolatos nemzetközi kérdésekben. Koszigin és Moges Volde Michael kiemelte a gyarma­tosítás ellen a demokráciá­ért és a társadalmi haladá­sért folytatott harc nagy je­lentőségét és hangsúlyozták, hogy országaik további erő­feszítéseket tesznek ezen a téren. A két küldöttség megbe­szélései meleg, baráti lég­körben folytak. BEJRŰT: A nyugati hírügynökségek hétfőn délelőtt megerősítet­ték, hogy a 21 nap óta ost­romlott Teli Zaatar palesztin menekülttábor — a korábbi hírekkel ellentétben — még mindig nem esett el. A jobb­oldali erők hétfői közlemé­nyükben azt állították, hogy elfoglaltak egy, a menekült- táborhoz tartozó, kulcsfon­tosságú épületet, mégpedig egy, a tábor peremén levő gyárat. Az akció eredménye­ként — mint a közlemény hírül adta — a tábort védel­mező gerillák föld alatti alagutakba és bunkerekbe kényszerültek, amelyek „a védelem céljainak még meg­felelnek, de a támadást tel­jesen lehetetlenné teszik”. Egy palesztin szóvivő ha­tározottan megcáfolta a tá­bor elestét, és közölte, hogy a védők visszaverték a jobb­oldali erők éjszakai, immár 52. támadását. Az akcióban mindkét részről száz-száz személy vesztette életét. Pa­lesztin források ugyanakkor azt is közölték, hogy a jobb­oldali keresztények a táma­dás során „stratégiai ered­ményeket” értek el, és annak a véleményük­nek adtak hangot, hogy ha a rendkívül kegyetlen ostrom folytatódik, a tábor eleste „küszöbön áll és elkerülhe­tetlen”. A jobboldali erők tovább folytatták előrenyomulásukat Libanon második legna­gyobb városa, Tripoli felé, és hírügynökségi jelentések sze­rint elfoglaltak egy Tripoli- tól 8 kilométerre dél-keletre fekvő kisvárost. Palesztin források beszá­moltak arról is, hogy a jobboldali erők — állítólag Szíriái támogatással — to­vábbi palesztin menekülttá­borokat lőttek Bejrút, Tripo­li, valamint Szidon környé­kén. KAIRÓ: A jobboldal általános of- fenzívájának fokozódásával egyidőben ült össze Kairó­ban az Arab Liga külügymi­niszteri tanácsa. A tanácsko­záson többek között Egyip­tom, Szíria, Szaúd-Arábia, Kuvait és Irak külügymi­nisztere vesz részt. Jasszer Arafat, a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet vezetője, aki az Arab Liga két meg­előző konferenciáján sze­mélyesen vett részt, ez al­kalommal kairói különmeg- bízottjával képviselteti ma­gát. Libanont az ország kai­rói nagykövete képviseli csaknem minden utasítás és jogkör nélkül. Mint ismere­tes, a libanoni jobboldal al­kotmányellenesen Camille Chamount nevezte ki kül­ügyminiszterré, aki már ko­rábban kijelentette, hogy nem fogad el semmi, Liba­non távollétében hozott ha­tározatot. A baloldali erők több ízben hangsúlyozták, hogy nem ismerik el Cha- moun külügyminiszteri kine­vezését. (UPl‘ AP, DPA) Az Arab Liga Tanácsa előtt a libanoni tízszünct végrehajtásának ellenőrzésé­vel illetve a politikai rende­zés elősegítésével megbízott háromtagú testület jelenté­se áll. öt héten belül har­madszor ül össze a minisz­teri tanács, amelynek most arról kell döntenie, hogy ezen a szinten folytatja-e a politikai rendezés felkutatá­sát, vagy az Arab Liga ál­lamfői értekezlete elé utalja a libanoni válság kérdését. Az A1 Ahram című kairói napilap hétfői számában olyan jellegű értesülést kö­zöl, amely szerint a Mahmud Riad főtitkár vezette három­tagú bizottság jelentése a kövekező pontokkal foglal­kozik. 1. Az Asszad szíriai, Frangié libanoni elnökkel és Jasszer Arafat *PFSZ-vezetővel foly­tatott megbeszélések; 2. A tűzszüneti megállapodás fi­gyelmen kívül hagyása; 3. Frangié libanoni elnöknek az összaráb erők libanoni tevékenységével szembeni elutasító álláspontja; 4. Arab1 csúcsértekezlet össze­hívásának lehetősége. Az Arab Liga miniszteri tanácsának hétfői ülése előtt intenzív diplomáciai megbe­szélések színhelye volt több arab főváros, mindenekelőtt Kairó és Damaszkusz. Abdel Khalim Khaddam, szíriai miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter vasárnap két ízben is megbeszéléseket folytatott a konzervatív ke­resztényekből álló „libanoni front” Damaszkuszban tar­tózkodó küldöttségével. Etióp kirmányküidöttség Moszkvában

Next

/
Thumbnails
Contents