Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-11 / 163. szám
, Mezőgazdasági j jé p bern utstó Bernecebarátibar» Visontai László, a gyöngyösi Mátra Kincse Termelőszövetkezet elnöke: A meghirdetett zöldségprogram kizárólag a konzervipar felfuttatását szolgálta. A piaci zöldségtermelés érdekében semmi nem történt. Ott tartunk, hogy lehetetlen a bővített újratermelés. Tóth István tarnaőrsi agrármérnök: Utoljára mi telepítettünk 70 hektár gyü- ^nölcsöst Heves megyében. Utánunk már nem vállalkozott senki. Gyümölcsössel foglalkozni nagy tömegben majdhogynem gazdasági ön- gyilkosságot jelent. Frecska Sándor nagyrédei tsz-elnök: Hűtőházunkból hetven, de alkalomadtán száz vagon mélyhűtött árut tudnánk a megye boltjaiba küldeni. Magunk nem tudjuk megtölteni a hűtőházat saját termékkel, ahhoz kicsik vagyunk, így vásároljuk a zöldséget, gyümölcsöt. Szerződést kötöttünk például a SZÖVTERMÉK-kel tavaly paprikára. Ä leszerződött mennyiség nulla egész huszonöt század százalékát kaptuk meg. Aki ma zöldséggel foglalkozik és szív- ügvének tekinti, az előbb- utóbb a bolondokházába kerül. ■ AB Lőcsei Ferenc, az erdőtelki—tenki termelőszövetkezet elnöke: — Azt mondják sokan, a zöldségtermesztés gépei drágák, nem tudja lecserélni a kézi munkaerőt géppel a termelőszövetkezet. A helyzet ettől még rosszabb.'Alig van zöldségtermelő gép. Nincsenek kidolgozva megfelelően a zöldségtermesztés rendszerei. Egyetlen lehetőség a közeljövőben az. hogy a kézi termesztésre alapozzunk. Az új nyugdíjrendelet értelmében azonban egyre többen mennek el a termelőszövetkezettől a tagok. Még néhány éve az 59—60 éves férfi jó munkaerőnek számított, maholnap azonban nyugdíjasak lesznek. Érvényben van egv olyan rendelet. hogy az 1976. január elseje után nyugdíjba került tsz-tagok csak 1260 órát dolgozhatnak. Ezt sürgősen felül kellene vizsgálni, hogv a? állattenyésztésben és a zöldségtermesztésben korlátlanul dolgozhassanak tovább a volt szövetkezeti tagok, mert ha még ők is kiesnek a termelésből. akkor igazán nem tudom mi lesz. A távolabbi jövőben pedig feltátlenü' meg kell oldani a zöldségtermesztés gépesítését, de úgy, hogy a lakossági ellátásban közvetlenül jelentkező zöldségfélék gépesítésé* kell elősegíteni, mert félő. hogy a gépek elterjedése még inkább a konzervipari termelés felé orientálja a gazdaságokat. ■ ■ ■ K. J. brigádvezetőt utasították, hogy a közellátás ellen cselekedjen: „Utasítottam a brigádvezetőt, hogy állítsa le a major felőli táblában a burgonya szedését, mivel a kiszedés költségeit nem fedezi a felkínált átvételi ár. Ha a krumpli a földben marad, még mindig kevesebb lesz a termelőszövetkezet vesztesége.” ■ ■ ■ Idézet a Figyelő című gazdasági szaklapból: „A jelenlegi adórendszer lebeszéli a gazdaságokat a zöldségtermesztésről. A szövetkezet bruttó jövedelme — ez a jövedelmi adó alapja — tartalmazza a munkadíjat is. Vagyis minél több a munkadíj, annál több az adó. Egy hektár paradicsom munkadíja 25—30 ezer foSem nélkülözni, sem pótolni nem lehet Hogy több legyen az ivóvíz Egerben Sajnos több éves hagyománya van már, hogy az „egri nyár” megérkezését nemcsak a naptár, a kánikula. s az ide látogató turisták százai, ezrei jelzik, hanem az üres vízcsapok is. Az elmúlt napokban, hetekben sem egyszer fordult már elő, hogy a város magasabban fekvő területein és a lakótelepeken — a délutáni és az esti órákban —7 „meg- némultak” a vízcsapok. A vizet pedig sem nélkülözni, sem pótolni nem lehet. Ezért is kérdezik egyre gyakrabban a városban: lesz-e több ivóvíz, ha igen. mikor? Kész az új víztároló Zámbori Ferenc, a városi tanács osztályvezető főmérnöke jó hírrel kezdte a beszélgetést: — Most már csak napok kérdése, hogy üzembe álljon az északi vízmű 500 köbméteres víztárolója, amely jelentősen javítja majd Eger vízellátását. — Naponta hány köbméter vizet termelnek a vízmüvek kútjai? — Mintegy 18 600 köbmétert. — De mennyire lenne szükség? — Az elmúlt napok csúcs- fogyasztásaikor a 21100 köbméter víz is kevés volt. Eny- nyit a kútjaink folyamatosan nem is tudnak termelni. — Tudjuk, hogy nyáron az ország szinte valamennyi nagyobb városában gondot okoz a vízellátás. Az egrieket természetesen az foglalkoztatja elsősorban, hogy nekik meddig kell még számolniuk a váratlan, s kellemetlen vízhiánnyal? — A IV. ötéves tervben a városi tanács 50 millió. a vízmű vállalat pedig 28 millió forintot fordított a vízszolgáltatás javítását szolgáló beruházásokra, amelyek eredményeként öt év alatt 3300 köméterrel nőtt a napi víztermelés. Az 1950-es évek egy kútjával szemben, ma már 13 üzemel a városban, illetve a környékén és számottevően bővítettük a vízhálózatot is. Mindezekkel csak azt kívántam bizonyítani, hogy az élet más területéhez hasonlóan, a vízszolgáltatás is igen sokat fejlődött az utóbbi években Egérben. Gyorsan hozzá kell azonban tenni: az igények változatlanul meghaladják kútjaink kapacitását, a város folyamatos, biztonságos vízellátásához még több vízre van szükség. Több vizünk pedig csak úgy lehet, ha újabb kutakat állítunk munkába és tovább építjük a vízhálózatot is. 30 milliós bankhitel — Az V. ötéves tervben milyen fejlesztésekkel tervezik javítani a vízellátást Egerben? — Az eredeti program mintegy 64 millió 500 ezer forint értékű beruházást irányoz elő. Ezt a programot azonban a megye, a város párt- és állami vezetői, valamint a vízügyi szakemberek a közelmúltban felülvizsgálták. s olyan döntést hoztak, hogy a tervezett beruházásokat egyrészt meg kell gyorsítani, másrészt újabb létesítmények építésére is elengedhetetlen szükség van. — Konkrétan mire gondolnak? — Az öt évre tervezett fejlesztéseken kívül a Hajdúhegyen egy kétezer-, az Al- magyar-dombon egy 600 köbméteres víztároló épül. A felnémeti szakaszon befejeződik a vízhálózat kiépítése és ugyancsak „ráadásként készül” el a Vörösmarty utca és a Hajdúhegy közötti fővezeték is. — A 64 millió 500 ezer forintból telik majd ezekre is? — Nem, ezért is fordult a városi tanács a bankhoz. A tanács 30 millió forintos hitelt vesz fel. s így az anyagi akadályok elhárulnak a soron kívüli fejlesztések elől. Van honnan vizel nyerni — Ha megvalósulnak ezek a fejlesztések, a város lakosságát meddig nem fenyegeti a vízhiány? — 1980-ig semmiképpen, és készülnek már az 1980 utáni beruházások tervei is. — Pénz lesz tehát új kutakra, új vízhálózatra. De honnan lesz víz? — Abból a szempontból szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat még 1968-ban elkészítette azt a tanulmánytervet. amelyből pontosan kiderül, hogy honnan és milyen módszerekkel lehet vizet nyerni. Ebben a tervidőszakban a vízbeszerzés fő bázisa Felsőtárkány térsége lesz. Az itteni kutak naponta 8—10 ezer köbméter vizet aatiak majd. A hatodik ötéves tervben pedig Makiár környékén folytatjuk a vízhálózat további fejlesztését. A próbafúrások igen biztató eredménnyel fejeződtek be. így lesz tehát honnan vizet nyerni. Becsüljük meg a vizet — Érthető, hogy a lakosság igen érzékenyen reagál, ha a csapokból nem folyik a víz. Ugyanakkor úton-útfé- len tapasztaljuk a városban, hogy pazarolják 0 vizet, — Sajnos, így van. Az egriek — a város lakói — na ponta több mint 7 ezer köbméter vizet használnak el, s , ennek egy igen tetemes részét meg lehetne menteni. Ha nem a drága ivóvízzel lo csolnák — naponta többször is — a kerteket, ha időben elzárnák a csapokat, ha az építkezéseken, az üzemekben, az. intézményekben — ahol különben az üzemekhez hasonlóan, bevezetjük a vízműfejlesztési hozzájárulást — takarékoskodnának a vízzel. .. Amely nélkülözhetetlen és semmivel sem pótolható. Az elmondottak azt bizonyítják: a város vezetői ismerik a gondokat, a tervek pedig 1 azt ígérik, hogy rövidesen több lesz az ivóvíz Egerben. De addig is: ne csak akkor jusson eszünkbe az ivóvíz, amikor némák a csapok, hanem akkor is, amikor tele vannak a vezetékek, a kutak, a források. Magunknak becsüljük meg. Kot* József Damaszki: ban A magyar elektronikái' ipar gyártotta azt a 7 féle eredményhirdető és időmérő berendezést, amelyet az ez év októberében Damaszkuszban megrendezésre kerülő arab nemzeti sportjátékokon használnak majd. A készülékek között sok műszaki érdekesség található. Legfontosabb közöttük az atlétikai stadionban felállítandó úgynevezett matrix-tábla, a VBKM terméke. Ez a rendszer nemcsak az eredmények és szövegek kiírására alkalmas, hanem képek, cselekmények megjelenítésére is. Képmagnó segítségével a legérdekesebb sportjeleneteket rögzíteni lehet, s szükség szerint normál, illetve lassított sebességgel ezeket a villanytáblán visszajátszhatják. Ilyen táblát első.ízben 1975- ben az algíri földközi-tengeri játékokra szállítottunk, a mostani típus továbbfejlesztett változat. Az eredményhirdető táblák közül hármat számítógép vezérel. A berendezések az egyszerű eredményközlésen kívül alkalmasak a versenyek programozására és részben automatikus követésére is. Az uszodában a startlista feltüntetése, az idő mérése és a végeredmény kiírása teljesen automatizált berendezéssel történik, amelyet a FOK—GYEM szövetkezet készített. Ez a berendezés most szerepel első ízben ilyen nagyszabású versenyen. A készülékeket mintegy tíz kamionnal szállítja az Elektroimpex Külkereskedelmi Vállalat Damaszkuszba. A helyszíni szerelések megkezdődtek, s várhatóan augusztus végére fejeződnek be. 1976. július 11., vasárnap rint, vagyis a termelési költségek fele.” Ha nagy a termés, ez sokszor inkább elemi csapás a termelőszövetkezetre. 1 ■ ■ Preszter István, a Csányi Állami Gazdaság igazgatója: — Az üzemi és népgazdasági érdek messze ellentétes a zöldségtermesztésben. Csak egyetlen példát említenék, a zöldbabot. Hat-nyolcezer forintba kerül a vetőmag mázsája. .. Nem mondok sok számot, inkább csak annyit; mi évek óta nagy ráfizetéssel termeljük a zöldbabot, de kell termelni, mivel a tulajdonos az állam és a nagy közösség érdeke a fontos. Hektáranként hatvan mázsát kellene elérni ahhoz, hogy nyereséges legyen a termelés. Tavaly 32 mázsást értünk el. Következtethet a veszteség nagyságára. De hát zöldséget termelni kell. Ügy mondják, ez politikai kérdés is egyben. B B B Egy tsz-elnök, aki belebukott a zöldségtermesztésbe: — Tíz éve nem nyúltak a burgonya felvásárlási árához. Tíz éve. Azóta hányszor emelték az alkatrészek árát, hányszor a vegyszerekéit hányszor a kézi munkaerőét. Jó, egy-két hektárt elbír egy termelőszövetkezet veszteséges zöldségtermesztéssel is, mert a többi nyereségéből futja, de meddig lehet ezt csinálni, meddig? Különben is nálunk az a baj, hogy mindig megvárjuk, amíg valamiből ügy lesz, amíg valamiből programot kell csinálni, ahelyett, hogy normálisan törődtek volna a zöldségtermeléssel is évekkel ezelőtt. Mert el lehet azt mondani sokszor, hogy a népgazdasági érdek fontosabb a csoportérdeknél, és igaz is. Csakhogy a csoportérdekeket sem lehet sokáig figyelmen kívül hagyni, mert a népgazdaság is csoportokból áll. Aztán meg ha végsőkig csak olyan igényeknek, „elvárásoknak” tesz eleget a csoport, amelyek őt veszteségesen érintik, akkor miből tartja fenn magát? És különben is, így ez előbb-utóbb veszteség lesz népgazdasági szinten is. Nézze meg, mi van most. A termelő azt mondja, ^_nem érdemes termelni, mert nincs rajta még tisztességes haszon sem, a nagykereskedelmi vállalatok szerint ők sem jutnak megfelelő nyereséghez, a vevő pedig száj- tátva áll az árak előtt. Zöldség pedig nincs. Idáig jutottunk az elvárások hangoztatásával. t X B ft A jelenlegi ötéves terv a szántóföldi növénytermesztést erőteljesen kívánja fejleszteni. 1980-ra 130 ezer hektáron 2,3 millió tonna zöldséget kellene termelni. Ezek a számok 1975-höz képest 45 százalékos növekedést jelentenek. Jelentenek? Bízzunk benne, hogy jelentenek is majd. Tény azonban, hogy tavaly 12 ezer hektárral kevesebb területen termeltek zöldséget, mint a hetvenes évek elején. A zöldségtermelés 1974-ben 1,96 millió tonna volt. tavaly már csak 1,63 millió tonna. Egyedül Heves megyében ezer hektárral csökkent az elmúlt tervidőszak alatt a zöldség termőterülete. Az állami gazdaságok a IV. ötéves terv minden egyes esztendejében veszteséggel termelték a zöldséget. 1971-ben 11 millió forint, tavaly már 53 millió forint volt ez a veszteség. Továbbá az is tény, hogy a IV. ötéves terv zöldségtermesztési programja csak program maradt. A célkitűzések nem teljesültek. Szigethy András Bogyósgyümölcs-betakarí- tó gépeket mutattak be pénteken a Pest megyei ber- necebaráti tsz gyümölcstábláin. Az ország* MEZÖGÉP- vállalataitól több mint 200 szakember érkezett ide: Nagy érdeklődéssel figyelték a hidraulikus elemekkel működő angol Patten- den-típusú betakarító gépeket. Ennek magyar változata — melyet a Budapesti Mezőgazdasági Gépfejlesztő Vállalat kísérletezett ki — nemcsak a ribizli és a málna szedésére, hanem a szőlő szüretelésére is alkalmas. Érdeklődök az angol ribizliszedő gép körül. {Felső képünk) Munkában a magyar gyártmányú málnaszedö gép. (Balra) (Fotó: Szántó György) Magvar ereimén)hirdető és idomérő Bűvös kor? H. 130 ezer hektáron
