Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-10 / 162. szám

Szocialista országok képzőművészeti kiállítása Budapesten A harminc győzelmes év­ből, amit címében ez a kiál­lítás visel, már csaknem négy eltelt, amikor Buda­pest először ismerkedett szemtől szemben a szovjet íestőművészettel. Az 1949 őszén rendezett tárlat na­gyon nagy esemény volt; ha­talmas sorok álltak, bebo­csátásra órákig várva, a Nemzeti Szalon bejárata előtt. Az élmény, ami oda­bent fogadta a látogatót, méltónak bizonyult a nagy­kgtásait felsorakoztató faiak egyikén nagyon ismerős kép néz le ránk: Alekszandr Iva' novics Laktyonov egyszer már, 1949-ben ama emléke­zetes kiállításon is látott olajfestménye, a Levél a frontról. Színei megőrizték frisseségüket, fényei erejü­ket, alakjai egyszerű, őszin­te emberségüket. (Egyesek azt mondták rá: fénykép. És legyintettek. Ugyanők mos­tanában agyba-főbe dicsérik a pop-artot. Pedig ha vala­Vietnam: (Vu Trung Luong: „A Bang-fa kapunál, 1970) (Dolezsál László felvétele) nagy várakozásra. A szovjet festészetben először tárult elénk a szocialista képzőmű­vészet összefüggő világa, tel­jes értékrendje: a hagyo­mánytisztelő, s egyúttal az új kort kifejező', az eszméi­ben tiszta, a formáiban mindenkihez utat találó mű­vészet vonzó gazdagsága. Azóta persze tudjuk, s a Szovjetunióban még jobban tudják, hogy a szocialista képzőművészet akkori ter­mésében nemcsak búzát, ha­nem vele együtt, sajnos, ocsút is betakarítottak. Ám az igazi értékek kiállták az idő próbáját, miközben a többi elhullott az idő rostá­ján. Ez az érték-kiválasztó­dás természetes a művészet világában is. Csak az nem természetes, ha az érték­telennel együtt az értékest is veszni, s elfelejtődni hagy­nánk az idő múlásával. Ezekben a napokban tíz szocialista ország nagy kép­zőművészeti kiállítása, a 30 győzelmes év című képző- művészeti seregszemle lát­ható Budapesten a BNV óri­ási B-pavilonjában. A szov­jet festészet maradandó al­mi, akkor az aztán .,egy az egyben” produkál. Festmény- nyé, szoborrá tesz puszta tárgyakat.) Ez a festmény ma is pirulás nélkül vall­hatja magáról, hogy a szocialista realizmus alkotá­sa, azé a szocialista realiz­musé, amelyet egyesek a túl­zásai miatt az értékeivel együtt óhajtanának kirekesz- teni, világszerte a korszerű művészet különben tág kere­tei közül. S aki most figyel­mesen szemléli ezt a képet, majd alaposan végignézi és közel engedi magához az egész kiállítást, rájöhet és rá is érezhet arra, hogy a szocialista realizmusnak igen­is vannak jó hagyományai, s hogy azok magasabb színvo­nalon megismétlődve, meg­újulva és kiteljesedve élnek tovább — életerősen — a fejlődő és fejlett szocialista képzőművészetben. Hiszen ennek a kiállítás­nak az a legfontosabb tanul­sága, legörvendete.sebb, leg­megfelelőbb élménye, hogy ugyanúgy, ahogyan a szocia­lizmus egyetlen országban — a Szovjetunióban — aratott gyó'zelme után a többi szocialista országban is győ­zelmet aratva világrendszer­ré vált: a szocialista képző­művészet is immár több or­szágban él és virágzik. Fej­lődésének ez volt az útja es legdöntőbb lehetősége. Aki még nem látta ezt a kiállí­tást és csak az előbbiekben olvasottakat ismeri róla, ne­tán hiheti, hogy a tíz szocialista ország, amely képzőművészeti alkotásaival most Budapesten szerepel, a maga képzőművészetében úgy hasonlít egymásra, mint egvik tojás a másikra. Am aki már látta vagy megnézi ezt a kiállítást, az tudhatja, hogy nin,cs így. Nyomban hozzátehetjük: nagyon jó, nagyon nagy szerencse, hogy egyáltalán nincs így. A szocialista realizmus nem a formákban, nem a formavi­lágban jelent azonosságot, hiszen az maga volna az egyhangúság legunalmasabb és legkiábrándítóbb, legtaszí- tóbb sivársága, hanerrf az eszméiben, az eszmevilágá­ban fejez ki határozott, be­vallott és megalapozott ro­konságot. Az eszmei egyfor­maságról jó tudni, hogy az nem az elszíntelenedett, sá­padt erőtlenség, hanem az eleven, üde erő jele; az élet minden területén csakúgy, mint a képzőművészetben. Az eszmerendszer a szocia­lista realizmusban egyértel­mű, egységes, míg a forma- nyelv érthetően sokféle, vál­tozatos. így van ez országon­ként. De így van ez tulaj­donképpen egyes országok egyes művészeinek esetében is. Természetesen más-más formanyelven fejeznek ki eszmei azonosságot a mongol Balbarin Gombozsiren és a bolgár Ivan Nenov, avagy a kubai Orlando Yames és a szovjet Andrej Jakovlev, de a magyarok közül is — pél­dául — Domanovszky Endre és Vecsési Sándor festmé-. nyei, ha a festői látásmód formabeli-stiláris oldala sze­rint hasonlítjuk össze őket. A hangsúlyt a művészi látás­mód másik oldalára, az esz­meiségre kell tennünk: an­nak azonosságára. Ezért reméljük, hogy ez a kiállítás, amely sorra járj a mind a tíz kiállító országot meggyőzi a hitetlenkedőket, megerősíti a tettrekészeket. a szocialista képzőművészét újabb fellendüléséhez vezet az újabb évtizedekben. Simon Gy. Ferenc A gyöngyösi „arnótok” Húsz éve jelent meg az egri. görögök és szerbek tör­ténete Bihari József egri fő­iskolai tanár tollából, ez ev nyarán pedig az érdeklődők kiállításon ismerhetik mega miskolci görögök történetet a Herman Ottó Múzeumban. Szinte ide kívánkozik, hogy ha nem is égy hosszabb írás keretében, de néhány sorban megemlékezzünk a gyöngyö­si görögökről is. Más magyar varosokhoz hasonlóan, Gyöngyösön is az 1700-as évek táján jelennek meg nagyobb tömegben a Balkánról hazánkba szakadt kereskedők, akiket részben nyelvük, részben vallásuk miatt a nép görögöknek ne­vezett. A Rákóczi-kor idejen keletkezett iratokban a gyöngyösi görögöket azonban általában arnót névvel ille­tik A szó a görög nyelvben arnavitisz, a románban ar- naut alakban fordul elő. Eredeti jelentése: alban; ele itt valószínűleg az ertelme. albániai. A Gyöngyösre ér­kezett görög kereskedők cso­portja Albánia vidékéről származhatott. Soknak az ira­tokban szereplő családneve is Arnóth, ezt már magyar földön kaphatták, vagy vet­ték fel, mert az eredeti gö­rög név nehézkes lehetett a magyarul beszélők számara. Kereskedelmi kapcsolataik révén különböző helyekre el­jutottak. Egy 1711-ben, Deb­recenben készült jegyző­könyvben hat gyöngyösi ar­nót neve szerepel, öten jelen is voltak a jegyzőkönyv fel­vételénél. Kereskedelmi te­vékenységüket megkönnyí­tette, hogy kereskedotarsula- tot alakítottak, ennek műkö­dési területe nemcsak Gyön­gyös városa volt, hanem a gyöngyösi társulathoz tar­toztak a jászberényi, de meg a dunaföldvári görögok is. Ez a nagy kiterjedésű mű­ködési terület azonban azt is eredményezte, hogy a XVIII. századi virágzás után a XIX. század Közepére1 alig találunk görög csaladokat gyöngyösi lakosok kozott, vi­szont egy-egy nagyobb jász­sági helységben meg akadt néhány. Pestre is költöztek belőlük, például a Horváth család egyik ága bárói ran­got kapva Pesten telepedett meg. Érdekes adat számunkra, hogy a XVIII. század végen Gyöngyösön görög nyelvű is­kola is működött, a görö­gök egyházközsége tartotta fenn. 1975-ben halt meg Kal- lona Gábor, aki lelkész esta­Szív... és geodézia — A szívbetegség nem végzetes, felfedezhető a ki­fejlődés legkorábbi stádiu­mában — állítja Oleg Anto­nov szovjet professzor, a szív-érrendszeri betegségek új diagnosztikai módszeré­nek egyik felfedezője. A világ lakosságának mintegy három százaléka szenved különböző szívbeteg­ségben. A megbízható gyógy­kezeléshez pontos diagnózis szükséges. De hogyan is­merhetjük fel a fenyegető betegség első tüneteit? Az OSZSZSZK egészség- ügyi minisztériumához tarto­zó Novoszibirszki Patológiai Tudományos Kutató Intézet tudósai aerogeodéziai diag­nosztikai módszert alkal­maztak. — Pontosabban szólva, a mikrofénymérést, vagyis azt az eljárást hasznosítottuk, amellyel az áttetsző fotó­anyagok megvilágítottságát mérik — magyarázza Anto­nov professzor. — A szívbe­tegségeknél rendszerint egyenletesen változik a vér­áramlás, a tüdő-véredények csordultig telnek vérrel, vagy véi .dányban szenved­nek A röntgenkép a tüdő ér' zatát változó világos és sötét csíkok formájában ábrázolja. A vér mennyiségé­nek növekedése vagy csök­kenése esetében (a betegség jellegétől függően) változik á röntgenkép-részletek tömör­ségének kölcsönös viszonya. A fénymérő, ez az érzékeny műszer végighalad a képen üéoysugarával. amelyet a re­gisztrálókészülék „fűrész”- alakban rögzít. Még a lai­kusnak is szembetűnik, hogy három teljesen különböző görbét rajzol a regisztráló készülék a növekvő vagy csökkenő véráramlású bete­geknél és az egészséges em­bereknél. A mindennapi gyakorlat­ban — folytatja Oleg Anto­nov, — a röntgenképeket vi­zuálisan értékelik. Hbgy el­kerüljük a szubjektivizmust, vagyis a kép téves értelme­zését, a tapasztalt szakembe­rek konzíliumot tartanak, kollektive tanulmányozzák az eredményt. Én például húsz éve a veleszületett szívbe­tegségekkel foglalkozom, de a tévedésektől én sem va­gyok mentes. Ha az orvos­nak nem kell a tüdőben ke­resni a betegség gócát, vagy — ahogy az a szívbetegsé­geknél előfordul — megvál­tozik az egész szerv, a mű­szer észlelni tudja az elté­rést. Teljesen objektiven, pontosan, elfogulatlanul ál­lapítja meg a rendellenes­séget. így született meg a fénymérők alkalmazásának gondolata, amelyek eddig nem számítottak orvosi mű­szereknek. Megkezdődtek a kísérletek a fénytérképész-mérnökök közreműködésével. Kezdet­ben a novoszibirszki geodé­ziai, légi fényképezési és kartográfiai kutatóintézet­ben, majd az alkalmazott geodéziai tudományos kuta­tóintézetben. Az orvosok kérésére a mérnökök meg­Antonov professzor a programozóban (Fotó: APN—KS) növelték a fénymérők meg­engedhető képességét, de ez a növekedés akkorára sike­rült, hogy a röntgenképen csak a fotóanyag szemcsés- sége okozta „zajokat” ész­lelték. Emiatt a betegség közti különbség olykor el­mosódott. Végül a fénymérő pontosan regisztrálta a tüdő véráramlatában fennálló kü­lönböző rendellenességeket. Röviddel ezután kidolgoz­tunk egy képletet, amely le­hetővé tette, hogy automati- \ kusan elemezzük a tüdő egy kiválasztott „sorában” a sö­tét és világos részleteket — magyarázza Antonov pro­fesszor. Ezt már nem görbe jelezte, hanem minden rész­let viszonylagos elsötétülésé- nek számai: 100 pont a 4 centiméteres vonalon. öt ilyen felmérése, vagy ahogy a geodéták mondják, „pro­fil” a röntgenképen, tökéle­tes képet ad a tüdő vértelí­tettségéről. Megállapítottuk, hogy a jobb tüdő három részletét és a bal tüdő két részletét mindenkinél ugyan­azon képlet, értékelés, vagy­is a világos és a sötét rész­letek kölcsönös # viszonya alapján vizsgáljuk, számol­juk. A módszer teljes mér­tékben szabványosított. Nincs semmiféle eltérés, tehát nem lehet különböző variáció sem. Az új módszerrel eddig már mintegy száz beteget és több mint ötven egészséges embert — donort — vizsgál­tak meg. A diagnózist maxi­mális pontossággal állapítot­ták meg. Mark Monuszov APN—KS nító is volt egy személyben. Utóda Kutkutaky Kozma lett. (A Kutkutaky család­névvel találkozunk a XV11I. század folyamán Egerben és Hajdúböszörményben is!) 1797-ben Kallona Ignác lesz a lelkész, aki folytatja ro­kona, Kallona Gábor könyv­gyűjtő tevékenységét, s a reformkor idején 10 régi kéz­iratból és 90 könyvből álló könyvtárat hoz létre. Kallo­na Ignác később mint tokaji lelkész hunyt el, könyvei pedig 1834-ben Pestre kerül­tek. Gyöngyös városának ré­gebbi történetírói közölnek adatokat a görög kereskedők működéséről. Az utóbbi időben Füves Ödön, Bánkuti Imre,. Petry Edit tudomá­nyos kutatók cikkeiben, mun­káiban találkoztunk a gyön­gyösi görögökre vonatkozó adatokkal. Érdemes volna összegyűjteni a rájuk vonat­kozó anyagot, mert minden bizonnyal érdekességeket szolgáltatnának a város régi kereskedelmi életének, kap­csolatainak a megismerteté­sére. Talán maga a Mátra Múzeum is kezdeményezhet­ne hasonlót a miskolci vál­lalkozáshoz, s ha szerényebb keretekben is — mert hisz Gyöngyösön nem olyan gaz­dag a fennmaradt anyág, mint Miskolcon —, de újabb színfolttal gazdagítaná a vá­ros történetére vonatkozó is­mereteinket. Dr. Sasvári László Egyetemi felvételik terve 1870-ből Az egyetemi felvételi viz»í gák terve nálunk először 1870-ben merült fel. A pesti tudományegyetem orvos- és bölcsészettudományi karának professzorai egy emlékiratot adtak ki, s ebben megálla­pították, hogy a gimnáziu­mokban tartott érettségi vizsgák egyetemi vonatko­zásban inkább károsak, mint hasznosak. / A gimnáziumban ugyanis nem az általános műveltségi fokot, az általános képzett­séget, a valódi érettséget vizsgálják, hanem azt, hogy a diákok a tananyag egyes részeire elég pontosan tud­nak-e visszaemlékezni, azaz a gondolkodási képesség he­lyett azt, hogy ki mennyi anyagot tudott bemagolni. Ráadásul az érettségi vizs­gák szigorúsági foka a kü­lönböző iskolákban teljesen más, „mondhatni, hogy va­lahány gimnázium van a ha­zában, annyiféle előképzett­ségi fokú hallgatók szoktak jutni az egyetemre”. A legjobb volna — véle­kedtek a professzorok —, ha érettségi helyett az egyete­men vizsgáztatnák a jelent­kezőket. Ez azonban lehe­tetlen, mert a bölcsészettu­dományi kar, amelyből a vizsgabizottság kikerülne, egyéb feladatai mellett nem tud évenkint 500—600 jelöl­tet elbírálni. Ezért azt java­solják, hogy az egyetemi fel­vételre való érettséget belga mintára tankerületenként szervezett bizottságok álla­pítsák meg. A Volán 4. sz. Vállalat Egerben autóbusz­vezetői tanfolyamat szervez. Jelentkezési feltételek: v — 8 általános iskolai végzettség; — érvényes B, C, jogosultság; — legalább 2 éves igazolt tebcrgépkocsi-vezetc gyakorlat; — erkölcsi bizonyítvány. A tanfolyam ideje alalt a kollektiv szerződés szerinti munkákért és a tanfolyam költségét űzetjük. SIKERES VIZSGA UTÁN: — egyenruhát; — díjmentes utazást; — családtagok részére kedvezményes utazási lehetőséget biztosítunk. Jelentkezni lehet: Személyforgalmi üzem, Eger, Autóbusz-pályaudvar üzemvezetőnél. I á á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents