Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-08 / 160. szám

\ Szentendrén épül hazánk és Európa legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeuma. A kö­vetkező másjél évtized alatt hazánk tíz tájegységéről összesen 314 műemléket telepíte­nek át a múzeum területére. (MTI fotó — Kozák Albert — KS) Tíz nap az NDK-ban Milyen lesz a fogadtatás? Iskolanézőben, álláshirdetések nyomán Repülőgép, autóbusz: Gyön­gyös, Ferihegy, Berlin, Wer­nigerode — ez a vázlat. Ami megtölti, az tíz csodálatos nap, így mondták a gyön­gyösi Vidróczki Együttes tag­jai. Sikeres szereplés, szívé­lyes vendéglátás, kellemes pihenés, és mindez sok-sok baráttal tetézve. Felejthetet­len élmény. 'ér Amikor a meghívást meg­kapták Wernigerodeba, alig­ha akadt az együttes tagjai között egy is, aki meg tud­ta volna mondani, hogy ez a szokatlan nevű település merre van, milyen, mi vár ott rájuk. Harz-hegység. Ettől többet már mondani sem kell ah­hoz, hogy a legfontosabbat kiemeljük. Itt található a város, amely nagyon hason­lít Gyöngyöshöz, hiszen la­kóinak a száma nagyjából ugyanannyi, a; hegyek is úgy magasodnak körülötte, mint itthon a Mátra, csak az ott lakók foglalkozása más. Ide­genforgalmi centrum. egy ipari üzemmel, ez Wernige­rode. Nagyon várták a magyar együttest, és mindjárt az el­ső napon, az ünnepélyes megnyitón színpadra hívták őket. Abban a Harz-hegy- ségbeli városban Hazai na­pok címmel rendeznek éven­te több mint egyhetes prog­ramot. Ebben jutott hely a Vidróczki nak éppen négy al­kalommal. Maradt tehát idő a pihenésre is, a Harz he­gyeinek, völgyeinek, üdülői­nek a felkeresésére. A kinti szereolés tehát nem okozott rúl sok fára­dalmat. a közönség is na­gyon lelkesen fogadta a fel­lépésüket. általában is min­denben nagy figyelemmel vették körül őket. az emlé­kek feb-ít maradan.dóak Wer- nigerodéból.-ér Zeltner Imre. az együttes művészeti vezetője elmond­ta. hogy a város főterét ren­dezték be előadásra. Három­ezer néző fért el a színpad­dal szemben. Eléggé nagy méretek vették körül az együtteseket, ezért a gyön­gyösi hat pár táncosnak a színpadtér arányaival is meg kellett küzdenie. Különösen két szám ra­gadta magával a kinti kö­zönséget. Az egyik a Varga Zoltán koreográfiája, a Haj­dan. a másik a Tímár Sán­dor koreográfiája, a Kunsági táncok. Az előbbi lassú kom­pozíció, egy fiú és öt lány táncolja, az utóbbi pedie három pár gyors ritmusú tánca, csupa sodrás, csupa lendület az egész. Mind a kettővel eddig sinég minden közönséget taps­ra tudtak lelkesíteni. Ezen a mostani előadásso­rozaton is bebizonyosodott azonbán. hogy hat nár tán­cos kevés egy ekkora szín­padra. Nem szabad kockáz­tatniuk a művészi hatást ilyen kis létszámmal, mert túlzott igénybevételt tá­maszt a táncosokkal szem­ben a nagy színpadtér nyo­masztó aránya Az egyórás műsoruk előtt Kovács Péter (harmonika) és Csámpai Károly (gitár) mű­sora hangzott el. Mind a ketten egri előadók. A Vid­róczki Együttes programjá­ban tizenkét tánc és két ze­nekari betét szerepelt. A zenekar vezetője Schubert Henrik. Ez a zenekari kíséret tel­jesen más, mint a cigány- zenekaroké általában. Igazi népzenét szólaltat meg, még­hozzá jól.-e­A.utóbusszal, kisvasúttal utazták be a környéket az előadások közötti napokon. Állandó kísérőjük volt Ul­rich Goetz, a polgármester helyettese, aki még az esti szórakozásokban sem hagy­ta magára az együttest. Elszállásolásuk , két- .és négyágyas szobákban tör­tént, kényelmes és kulturált helyen. Ugyanabban az ét­teremben ültek naponta asz­talhoz két kivételtől elte­kintve, és szinte lesték, mit kívánnak. A menüt mindig előre megbeszélték. Valóság­gal kényeztették őket. A baráti kapcsolatok. ki­építésére is lehetőség nyí­lott. Meghívták az együttes egyik-másik tagját családi látogatásra is. A hivatalos megnyilvánulás pedig az utolsó délután zajlott le, 6. Áll az oltóláncban, de nem nyúl a vödörhöz, messziről észre sem ven­ni, annyi az egész, hogy az előtte lévőnek egy kicsit nagyobbat kell nyúj­tózkodnia, hogy a mögötte lévőnek átadhassa a vödröt. „Csak” ennyi az egész. Ha Miskának azt mondja, javít­sa meg ezt vagy azt a zárat, csapot, fogja a szerszámait, s megjavítja, egyedül, szin- egyedül. Biztosan. Lehet hal" lani kintről, egy másik szo­bából a reszelést, kopácsolást» s a Blitz-fogó harapását Biztos benne az ember, hogy megjavítja. Nem nagy dolog, de valahol a világon egy aj­tót újra rendesen be lehet zárni és ki lehet nyitni. A csap nem fog csöpögni. Biz­tosra lehet venni. Halálbiz­tosra. De nemcsak ezt. Amit mond, mindent. Ami rajta múlik. Ha azt mondja, ne­gyed hat előtt öt perccel ott lesz a mozi bal oldali bejá­ratánál, hát ott lesz. Nem jön közbe semrhi. Nem áll meg az órája. Nem kap de- fektet a busz. Nincs „kép­zeld kivel találkoztam össze”» Martin Kilian polgármester adott fogadást a tanácshá­zán az együttes tiszteletére, ahol megköszönte színvona­las szereplésüket. Háromszor foglalkozott az újság is a teljesítményük­kel, fényképeket is közöltek róluk, és felsőfokú jelzőkkel méltatták a táncosok tech­nikai biztonságát. . — örülünk annak, hogy ezen a wernigerodi fesztivá­lon részt vehettünk. Hogy a Szakszervezetek Heves me­gyei Tanácsa minket válasz­tott ki a vendégszereplésre, azt megtiszteltetésnek és el­ismerésnek vesszük. Igyek­szünk majd a továbbiakban úgy szerepelni, hogy méltó­ak maradjunk ehhez a bi­zalomhoz — mondta Zeltner Imre befejezésül. * Vidróczkinak már neve van, nemcsak a megyénk­ben, hanem a távolabbi or­szágrészekben is. Hogy egy­re több városban is megis­merik' határainkon túl is a nevüket, és hallanak velük kapcsolatban Gyöngyösről is, az külön öröm. Üzenetet visznek maguk­kal, ha úgy tetszik: a ma­gyar nép üzenetét — a tánc, a zene, az ének nyelvén, és amíg az országhatárokon ilyen üzenetek jutnak át, nyugodtan nézhetünk a hol­napok elé. örülünk a Vidróczki Együt­tes külföldi sikereinek. gyed hét előtt öt perccel ott lesz a mozi bal oldali bejára­tánál. Ném a jobb oldalinál, nem megy ki a fejéből... Nem emelte fel a hangját, csak gyorsabban beszélt, mint szokott. Sokat gondol­kodhatott már ezeken a dol­gokon. Felhúzta a zsilipet, s Ernő fulladozott, még arra sem volt ideje és ereje, hogy belekapaszkodjon valamibe. És Klári csak mondta to­vább: — Egyszer megmászott egy pók. Nem feltevés, lát­tam, pici, ronda vörös pók volt, agyon is csaptam. Meg­mutattam kocsonya barátod" nak a hólyagokat a karom belső felén. Azt mondta, a legparányibb habozás nélkül5 hormonális zavarok. Nem mintha ember nem téved­hetne. Akárki. Mindenki. De nem így. Habozás nélkül. Így csak azok tévednek, akik semmit sem tudnak. És tud­ják is magukról, hogy sem­mit nem tudnak. Nálam rendben van, én láttam a kis vörös pókot. De nem mindig ilyen egyszerű a dolog. Szó­val. .. na, de mindegy. Én nem tudóim, nem értek a A pályázati rendszer két­lépcsős. Márciusban a már több éve tanító pedagógusok vá­laszthatnak a méghirdetett állások közül. Jóval ezután következnek a leendő ővónők, tanítók és tanárok. Ez a papírforma, ám a gyakorlat sokkal bonyólul- tabb, hiszen az élelmesébbek külön úton járnak, s rend­szerint személyesen keres­nek helyet maguknak. Lezajlott mindkét forduló. Vajon hogyan, milyen aján­latokkal fogadták az új ne­velőket az iskolák igazgatói? Ezekre a kérdésekre ke­restünk választ — az állás- hirdetések nyomán — az egri járásban. Magasabb kezdő fizetés Verpelét mindössze tizen­hét kilométerre fekszik ■ Egertől. Vonzó lehéi a festői környezete a jó buszközleke­dés, s természetesen a kor­szerű szemléltetőeszközök­kel bőségesen ellátott, tizen­kilenc tahulócsóportós okta­tási intézmény. Ide egy orosz—testnevelés szakos tanárt, két tanítót és egy óvónőt vártak. Jötték is a jelentkezők: egy az egri főiskoláról, egy a Gárdonyi Géza Gimnázium óvónőképző tagozatáról, s ketten a jászberényi tanító­képzőből. A kínálatról Lévai Jolán igazgatónő beszél, bizonyítva hogy érdemes volt itt ko­pogtatni. — Igaz, nem tudunk szol­gálati lakást, vagy szobát adni, de igyekszünk vi­szonylag olcsó és megfelelő albérletet biztosítani. Meg­értjük ifjú kollégáink anya­gi gondjait, hiszen a kezdő fizetés bizony igen szolid összeg. Ezért augusztus 16. helyett már július 15-től al­kalmazzuk őket, ezzel is 'nyernek egyhónapi bért Ar­ra is lehetőség van, hogy a szabályzat által előírt mini­mumot megtoldjuk egy-két- száz forinttal. Kell is, mert különben egy képesítés nél­küli óvónő legalább annyit vagy még többet keresne, mint a főiskolát végzett Hifi talok. Hol lenne akkor a négyévi tanulás megbecsülé­se? — Egyéb kedvezmény, jut­tatás? — Nekik is jár az egy hold illetményföld, étkezhetnek a mérnöki dolgokhoz, de nem tudnék nyugodtan aludni ab" ban a házban, amit te ter­veztél. Bár a magatokfajtát megmentik a jó kőművesek és a nővérek. Olyanok, akik dolgoztak már igazi mérnö­kök és orvosok mellett... Ez már sok volt, Ernő ki­zökkent egyébként mindig si­ma modorából. Üvöltött. — Elég! Most kiugrott a kisasz- szony igazi jelleme. Elég! Ha nem nézném, hogy nd vagy... — Azért csak nézd inkább, jó? Megkérnélek! — szólalt meg az ajtófélfának düllesz- kedő Gyuszi. Már régóta ott állt, egyikőjük sem vette észre. •Megfogta Irénke karját. — Kedvesem, kérdezze meg. mit üzent. Üzen, üzenni... Irénke lá­zasan kutatott emlékezeté­ben, közben Joli kívánságá­ra megkérdezte: mi a leg­szembetűnőbb különbség az itteni és az ottani élet között­— Különbség? — Foster nem tudta, hamarjában mit mondjon. A feleségéhez ha­jolt. Az asszony készen volt a válasszal. — ó, különbség. Sok. — Mégis. — Hát például, valahogy közvetlenebbek az emberek itt. — Mosolyogva hozzátet­te: — Értsük meg egymást: nem udvariasak, közvetlé- nebbek. Ez utóbbi több, sze­rintem. Irénke íórdítótta, at üZéh, üzenni csak nem jutott eszébe. Tavaly Klári beszámolt róla, hogy végre kezdenék napköziben, s egy év múl­tán -r- természetesen tiszte- létdíjat kapnák — szakkörö­ket vezethetnek a tisztiklub­ban. — Mindannyian ötletek sorával érkeznek. Megvaló- sitháiják-e elképzeléseikét? — Idegen tőlünk a kon­zervativizmus. Épp a kísér­letező kedvre számítunk, s valamennyien szívesen segí­tünk nekik. Levelek, telefonhívások TarnaleleszrŐl két alsó ía- gózaíos helyet hirdettek. Az egyiket közben le­mondták, mert úgy határoz­tak, hogy a jövő tanévben nem indul új kisegítő osz- tály. ■többet ajánlottak mint Verpeléten, hiszen szolgálati lakást, letelepedési segélyt is kínáltak. A négyszáz forin- tós tefüléti pótlék se lényeg­telen, bár ezért keményen meg kéll dolgozni, ugyanis igeit sok á cigánygyerek, s oktatásuk — nevelésük nem éppen könnyű feladat. Nyeéges Jenő igazgató meglepődött, amikór befu­tottak $z első levelek. — Az ország minden ré­széből hozta őket a posta. Aztán jöttek a telefonhívá­sók. nemcsak vidékről, ha­nem Budapestről is. így az­tán a jók közül választhat­tuk ki a legjobbat, a legin­kább megfelelőt $« tanító, te Senat Korántsem ilyen elégedet­tek a pétervásári körzeti is­kola vezetői. Jelentkező hí­ján az egyik fordulóban sem tölthették be az ének—zene szakos és a tanítói státuszt fvecs János igazgató ta­nácstalan, s nem leli az ér­dektelenség magyarázatát — Magasabb kezdő fjaetési — száz forinttal többet az alsó határnál —, letelepedé­si segélyt területi pótlékot az egyedülállóknak szolgá­lati szobát — ezért mindösz- sze havi harmine forintot kell fizetni — adunk, étke­zési lehetőséget túlórákat, s egyéb mellékkereseti alkal­mat biztosítunk, mégsem ígérkezik senki, örülnénk, ha a fiatalok új módszerek­kel próbálkoznának, s alkal­maznák a leghatékonyabb egyenesbe jönni. Miskának sikerült egy textilgyárban elhelyezkedni a szakmájá­ban, s ő egy autótipiai klisé­készítő vállalatnál könyveié. Sajnos még mindig nem tud­ja a nyelvet eléggé ahhoz, hogy a diplomája nosztriíi- káltatására gondolhatna, de erről nem mond le, ő nem az egyetemi végzettség miatt szerezte az oklevelét. Ha tíz évig kell tanfolyamra jár­nia, akkor sem mond le róla, hogy valaha még taníthas­son. És: „A vállalatnál na­gyon rendesek, jó barátság­ban vagyok mindenkivél. (Persze ezalatt ne értsetek otthoni értelemben vett bá- rátságot.)” Igen,- most értet­te meg tulajdonképpen en­nek a zárójeles megjegyzés­nek az igazi értelmét. Ponto­san emlékezett a zárójelré, rtáindenre, sokszor elolvasta Klári leveleit — Kérdezze meg már, le­gyen szíves, mit üzentek. Üzentek-e valamit — mond­ta újra a mama. Irénke szégyelíte volna bevallani, hogy egyszerűen nem jut eszébe, . nem tudja megkérdezni. — Mindjárt — felelte. — Az például — folytatta Fosterné — nálunk elkép- zelhétetlen, hogy egyik fér­fi mégcsókolja a másikát, akármilyen jó barátságban is legyenek. De a közvétlen­ségnek nemcsak ilyen külső megnyilvánulásaira gondó­lok. .. (Folytatjuk^ nevelési fogásokat Annál is inkább, mert ez a szellem jellemző a testületre. De hát se tanár, se tanító, se ta­pasztalt se ifjú pedagógus. Éz kissé furcsa, mert a község, a hajdani járási székhely nincs messze Eger­től, Salgótarjántól, Bükk­széktől. Jó az ellátás, szép a környék. Mi lehet a vonakodás oka? Kerecsendi András igazga­tóhelyettes érdekes mozza- . natra hívja fel a figyelmet — Azok az iskolák győz­nek, ahol aránytalanul ma­gas bért kínálnak. Ezt egyébként nem tiltja semmi­féle rendelkezés, hiszen az igazgatók maguk rendelkez­nek a pénzzel. Ha egy idős kartárs nyugdíjba mégy, helyére friss diplomást vesz­nek fel, s mindjárt van mi­ből nagyvonalúskodni. A fel­ső hátárt az első’ korcsoport­ban sem léphetik túl hat évig, így aztán a hirtelen emelkedést megtorpanás kö­veti. Vagyis a mai bőkezű­ség holnapi szűkmarkúság- ho? vezet Elgondolkodtató érvelés, de sajnos nem oldja meg a pétervásári gondokat. * Álláshirdetések nyomán indultunk el, s a pályakez­dők fogadtatásáról érdeklőd­tünk. A fiatalok elégedettek lehetnek, mert nemhiába re­mélték a sokoldalú törődést Ez a támogatás átsegíti őket az első évek buktatóin. Rá­adásul válogathatnak a jobb­nál jobb ajánlatok között Olyannyira, hogy olykor-óly- kor az iskolák kerülnek hát­rányos helyzetbe. Ezt az el­lentmondást csak úgy lehet­ne feloldani, ha több egye­temi, illetve főiskolai hall­gató kapna társadalmi ösz­töndíjat s tanulmányai be­fejeztével oda menne, ahol leginkább szükség van mun­kájára. Jó érzés tudni: sehol sem maradnak magukra, s szá­míthatnak a tapasztalt kol­legák megértésére. .4 többi már rajtuk, ifjonti lendületükön, tszivágyukon múlik... Pécsi István 21.30: KÖZÖS DOLGAINK Aktuális kérdésekről lesz szó ebben a négyrészes so­rozatban, amelyet Balogh Mária szerkesztett. Tolna megyei, főleg bonyhádi, pusztaszabolcsi és szekszár­di üzemek, valamint csepeli gyárak dolgózói állnak a ka­merák elé, hogy kifejtsék vé­leményüket a hétköznap­jainkban jelentkező gondok­ról, problémákról. A sorozat záróadása azokat szólaltatja meg, akik tudo­mányosan, a helyzet vala­mennyi összefüggésének is­meretében beszélhetnek a felmerült kérdésekről. A meghívottak között lesz Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának al­osztályvezetője, Wirxh Ádám, a Politikai Főiskola tanszék- vezető tanára, Nagy László, a Társadalomtudományi In­tézet igazgatóhelyettese és Zele Zoltán, az Autovill párttitkára. • Az egyes részek, hűsz-har- mir.c perc időtartamban tö­mörítik a külör.b&ző téma­köröket, kiegészítve egymást G. Molnár Ferenc t^Zkasé/ átveti/-­semmi nem jön közbe. Ne­1816- július 3~, csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents