Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-07 / 159. szám

XXVII. évfolyam, 159. szám 1976. július 7., szerda ISÜÄÖ PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Az élet minden területén A fegyelmezetlenség olyan, mint á ragály: ha valahol kicsit engednek, — olyasmiből persze, amiből nem lenne szabad, — mint a fertőzés, gyorsan elterjed. A kis engedékenységekből lesznek a nagy elnézések és a munka-« morál általános lazulása. Az ilyen helyeken aztán ismét rendet teremteni — még szigorúsággal is — meglehetősen nehéz, hiszen az emberek „megszokják” a lazaságot is. Éppen ezért nemcsak népgazdasági károk származhatnak a fegyelmezetlenségből, de sokkal súlyosabb az a morális kár, ami az emberekben keletkezik. Pedig az emberek nagy többsége szereti és kívánja s rendet. Elenyésző azok száma, akik szertelenek, lazítanak, lógnak. Ám — amint említettük — számuk igen megnöve­kedhet, ha terjedni hagyjuk a fegyelmezetlenséget. Ma azt mondhatjuk, hogy egyik legnagyobb tartalékunk a fegyel­mezettebb munkában keresendő. S ehhez nem kell még új befektetés sem, csupán rend kell és követelmény! Az utóbbi időben azonban, úgy tűnik, egyesek azt gon­dolják, a fegyelmezettebb munka követelménye csak a fizi­kai munkásokra vonatkozik. Igaz, ők vannak legszámosab­ban, és a munkások munkamoráljától függ a társadalom munkamorálja is. De éppen a munkások többsége ad példát — fáradhatatlan, becsületes munkával — öntudatból, fe­gyelmezettségből. És ez az egyik legfontosabb eszköz ahhoz, hogy a kevés fegyelmezetlen ember is belátással éljen és általános munkamorál-javulás következzék be. Nem lehet azonban olyan munkamegosztás, hogy a gyári szalagnál teljes fegyelmet követelünk, az irányítók posztján pedig nem. Vagy a gyári munkástól példaadást várunk, miközben, mondjuk a hivatalban, intézményben késve kezdik a munkát. Megrójuk az útépítőket — akiket mindenki lát —, hogy túl sokat támaszkodnak a lapátnyél­re, miközben egyes íróasztaloknál traccsolnak, boltokban csoportba verődve álldogálnak az eladók, vagy — kivétel az üzem, a munkacsarnok, a bánya — munkaidőben név­napoznak. Felháborodni nem nehéz, az ilyen jelenségek láttán, de akik felháborodnak, sokszor maguk is fegyelmezetlenek saját munkahelyükön. Ezért mondjuk, hogy a munkafegye­lem általános követelmény mindenki számára, A fegyelmezetlenség egyébként nemcsak a munkaidő rossz kihasználásában nyilvánul meg. Ahol az időt — ahogy mondani szokták — „lopják”, ott máshoz is hozzányúlnak. Efzért a vállalati belső ellenőrzést, a művezetést is szigo­rítani szükséges. Különben nem fordulhat elő olyan eset, hogy billenőtartályos teherkocsik munkaidő alatt, fuvaron­ként kétszáz forintjával, töltelék földet hordanak — magá­nosok kiskertjébe. Igaz, nem rossz üzlet: két óra alatt ti­zenkét kocsi, egyenlő kétezernégyszáz forinttal. Egyetlen műszak alatt! Milyen lehet az a norma — és ellenőrzés —, amibe ez is belefér? Ám a fegyelmezett munkának legalább három előfel­tétele van: az értelmes, jól megszervezett munkafeltételek, a rendszeres ellenőrzés, s végül a szüntelen politikai neve­lés. Ha ezek közül csak egy is hiányzik, nem lehet hatékony a munka. Ha csak az utóbbival törődünk, az emberek sze­nében szüntelen kérlelésnek, „imádkozásnak” tűnik, külö­nösen, ha talán épp azért nem dolgoznak, mert hiányosak a nunkafeltételek. Ha rendben vannak a munkafeltételek, a ■nunkafolyamat állandó kísérőjeként bele kell építeni a fo­lyamat és a folyamatban részt vevők tevékenységének szer­vezett ellenőrzését és így tovább. A szocialista brigádokban — de a brigádokon kívül is —, ezrek, tízezrek tevékenykednek, akiknek életformájává vált a fegyelmezett munka. A munkaelemzések során azon­ban kiderült, hogy még ezek tevékenységében is rejlenek tartalékok, növelni lehetne a hatékonyságot is. Nem a mun» saintenzítás fokozásával, hanem a hatékonyság más tarta­lékainak feltárásával. A szocialista munkaverseny-mozga- lom vállalásai között sok nagyszerű példa akad ebben a vonatkozásban. Hát még mennyivel többet remélhetnénk ibból, ha a fegyelmezetlen kisebbség munkáját tudnék szervezettebbé, ellenőrzöttebbé tenni, ha öntudatukat az egészséges munkásöntudat szintjéhez tudnánk közelíteni. Mj indebből látható, hogy a fegyelmezettebb munka igé- * * nye mindenkinek feladja a leckét: beosztottnak és irányítónak egyaránt. És nem csak a munkással szemben állít követelményeket. Általános társadalmi igény, hogy az élet minden területén előbbre lépjünk, a nagyobb szerve­zettség, a fegyelmezetteb munka meghonosításával. R. L. A Szojuz 21. űrhajó két utasa: jobbról Borisz Volinov, a parancsnok és Vitalij Zsolobov (Népújság telefotó — Lázár György vezetésével küldöttség utazott a KGST berlini ülésszakára Kedd délután magyar kül­döttség utazott Berlinbe, a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa szerdán kezdő­dő XXX. ülésszakára. A de­legációt Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagja vezeti. Tagjai: Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhélyettese, az Országos Tervhivatal elnö­ke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, dr. Szekér Gyula miniszterelnök-he­lyettes, hazánk állandó KGST-képviselője, Rödönyi Károly közlekedés- és pos­taügyi miniszter, Marjai Jó­zsef külügyminisztériumi államtitkár, dr. Szita János miniszterhelyettes, a nem­zetközi gazdasági kapcsola­tok titkárságának vezetője, és Meisel Sándor, a Magyar Nénköztársaság állandó KOST-kép viselőjének he­lyettese. A delegáció búcsúztatásá­ra a Ferihegyi repülőtéren megjelent j Aczél György mi­niszterei nok-helyettes. a Po­litikai Bizottság tagja, Bon- dor József építésügyi és vá- ro~f»’lesztési miniszter. Pú­ja Frigyes külügyminiszter, dr. Várkonvi Péter államtit­kár. a Minisztertanács Tájé­koz* atási Hivatalának elnö­ke és dr. Varga József, a Minisztertanács titkárságá­nak vezetője. : Kedd délután megérkezett Berlinbe a KGST szerdán kezdődő XXX. ülésszakán résztvevő magyar küldött­ség. A bajkonuri űrrepülőtér­ről kedden magyar idő sze­rint 13 óra 9 perckor föld körüli pályára bocsátották az 1976-os év első ember irányította űrhajóiát — a Szojuz 21. jelzésű űrhajót, amelynek parancsnoka Bo­risz Volinov ezredes, fedél­zeti mérnöke Vitalij Zsolo­bov mérnök-alezredes. A TASZSZ hírügynökség, valamint a moszkvai rádió és televízió által kiadott hi­vatalos jelentések szerint „a Szojuz 21. űrhajó repü­lési programja közös kísérletek végrehajtását irá­nyozza elő a június 22-én föld körüli pályára vezérelt Szaljut 5. jelzésű szovjet űrállomással”. Borisz Volinov ezredes, a Szovjetunió Hőse, a Szojuz 21. parancsnoka 42 éves és 1960 óta tagja a szovjet űr­hajósok egységének. Voli- novnak ez a második űrrepü­lése. Első alkalommal 1969 januárjában, a Szojuz 5. parancsnokaként járt a vi­lágűrben. Volinov az SZKP tagja, nős, egy 18 éves fia és egy 11 éves lánya van. Vitalij Zsolobov, a Szojuz 21. fedélzeti mérnöke 39 esztendős. Kőolaj- és vegy­ipari főiskolát végzett Azer­bajdzsánban, és mindaddig eszébe sem jutott, hogy űr­hajózással foglalkozzon, amíg egy alkalommal vélet­lenül meg nem ismerkedett Jurij Gagarin Vosztok űrha­jójának makettjével. Zsolo­bov 1963-ban került a csil­lagvárosi kiképzőközpontba, de eddig csak tartalékként volt köze az űrrepülésekhez. Vitalij Zsolobov is tagja az SZKP-nek. Nős, egy 14 éves kislánya van. Zsolobov sorrendben a Szovjetunói 35. űrhajós piló­tája, míg a kedden útnak indult Szojuz 21. a szovjet űrkutatási program 27. em­berek részvételével folyó kí­sérlete. Vlagyimir Satalov, a szovjet űrhajós-egység egyik veteránja, aki hét évvel ez­előtt Volinovval együtt haj­totta végre az űrkutatás történetének első föld körüli pályán való űrhajó-kapcso­lását, és ezzel a tartósan működő űrállomások egyik legfontosabb technikai prob­lémáiénak megoldásában működött közre, a Szojuz 21. felbocsátását kommen­TASZSZ—MTI—KS) tálva a TASZSZ tudósítójá­nak kijelentette: „Semmifé­le elvileg új mérnöki felada­tot nem tűzünk az űrhajó legénysége élé. Orbitális programunk soron levő mun­karepülése kezdődött meg”. Hasonlóképpen a kísérlet munkajellegét hangsúlyoztá a start előtt az űrkutatási állami bizottság elnöke, em­lékeztetve arra, hogy az SZKP XXV. kongresszusán előirányozták azoknak az űrkutatási módszereknek a kifejlesztését, amelyek leg­jobban szolgálják a népgaz­daság fejlődését. A kedd délutáni első „kozmovíziós” jelentések szerint a Szojuz 21. fedél­zeti rendszerei normálisan működnek, az űrhajósok közérzete jó. Az OVH felhívása az Ivóvíz-íakarékosságra / és a mezőgazdasági öntözőkapaeitás kihasználására Az Országos Vízügyi Hi­vatal felhívással fordul _ az ország lakosságához, az ipa­ri és mezőgazdasági üze­mekhez, a társadalom szer­vezett erőihez, hogy fogja­nak össze az aszályveszéiy csökkentése, elhárítása érde­kében. — Európa számos orszá­gában — hangzik a felhívás — jelentős károkat okoz a rendkívüli szárazság. Ha­zánkban sem volt már he­tek óta számottevő csapa­dék. Folyóink vízhozama is jóval kevesebb a szokottnál, és a szükségesnél. A meg­növekedett vízigény kielégí­téséért minden vízmű meg­feszített erővel dolgozik. A nehézségek ellenére még jó­részt zökkenőmentes a víz­szolgáltatás. További tartós csapadékhiány esetén azon­ban számolnunk kell az aszály káros és veszélyes ha­tásával, amelynek kialakulá­sát felkészülten kell fogad­nunk. Felhívással és kéréssel for­dulunk tehát az ország min­den lakójához, hogy munka- ÍMájptK, otthonában, munka­időben és pihenése során ésszerűen, takarékosan bán­jon nélkülözhetetlen termé­szeti kincsünkkel — a víz­zel! Minden csöpögő csap, minden hibás csőkötés, a hosszú percekre nyitva fe­lejtett csapok, a meggondo­latlan, pazarló vízhasználat, következményeként vízkin_ esünk megy veszendőbe, pó­tolhatatlanul kárba vész a csatornákban. Felhívjuk a szocialista iparvállalatokat és szövet­kezeteket. hogy tegyenek gyors, hathatós intézkedése­ket a víztakarékosságra, a vízpazarlás megakadályozó Sára, a gondatlanság miatt elfolyó vizek megfogására. Lehetőségeikhez mérten kö­vessenek el mindent. hogy az üzemekből elfok’ó hasz­nált, szennyezett vizek , mi­nél kevésbé károsítsák a meglevő, szűkös vízkészletek' minőségét. Felhívjuk a mezőgazdasági üzemeket, az állami gazda­ságokat és a termelőszövet­kezeteket: az öntözhető te­rületeken kövessenek el min­dent, hogy a szárazság ke­vesebb kárt tehesse* * tér* mésbén. Használják ki mind teljesebben az öntözőkapaci­tásokat, de szakszerűen, ész­szerű takarékossággal, a köz­érdek szem előtt tartásával. Érjék el, hogy a rendelke­zésre álló öntöző víz jó ha­tásfokkal és maradék nél­kül értékesüljön a földeken. Kérünk minden szervezett társadalmi erőt, a pártszer­vezeteket, a szakszervezete­ket, a KISZ-t, hogy segítsék, ellenőrizzék ezt az időszerű munkát. Legyenek cselekvő részesei ennek a népgazda­sági és társadalmi fontossá­gú feladatnak. A vízgazdálkodás szervei, a vízügyi szolgálat dolgozói mindent elkövetnek a víz­szolgáltatás zavartalanságá­ért, hogy lakosságunk ne szenvedjen vízhiányt, nép­gazdaságunkat ne károsítsa, a termelést ne hátráltassa az aszály. Bízunk abban, hogy felhívásunk megértésre talál és közös erővel, közös cse­lekvéssel dolgozó néoünk el­hárítja egy fenyegető ter­mészeti csapás veszélyét, eredményesen csökkenti a szárazság okozta károkat. (MT ü Befejezték az új egri kórház alapozását A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói kedden befejezték az új egri kór* ház alapozási munkálatait, s rövidesen megkezdik a főfalak felhúzását. . __ (Fotó: Perl Márton) S zojuz 22. az űrben Az 1976-os év első űrrepülői: Borisz Volinov és Vitalij Zsolobov Program: közös kíséret a SzaljuS 5. űrállomással

Next

/
Thumbnails
Contents