Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-04 / 157. szám

ynjfö MtölETAWAl. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS NAPILAPJA > XXVII. évfolyam, 157. szám ÄRA: 1 FORINT 1976. július 4., vasárnap Tárgyalások az újabb bejrúti tűzszünet megszilárdításáról • Libanonban újabb tűzszü­net lépett életbe. A jobbol­dali és a baloldali rádióadók híradásukban ismételten kez­ük Mahmud Riadnak, az Arab Liga főtitkárának be­jelentését, , hogy az összes ér­dekelt felék megállapodtak a fegyvernyugvásban. Közlik a Bejrutban és elővárosai­ban, valamint az ország más vidékein korábban lezaj tolt harcokrpl szóló jelentésekét is. Nyugati hírügynökségek a tűzszünet hatálybalépése óta újabb harcokról nem tudósí­tottak. A UPI értesülése szerint Mahmud Riad az Arab Liga főtitkára valamint a tunéziai és a bahreini külügyminisz­ter szombaton Damaszkusz- ból visszatért Bejrútba, hogy palesztin és baloldali veze­tőkkel tárgyaljon a legújabb tűzszünet megszilárdításáról. Elutazott Montrealba a magyar olimpikonok első csoportja '' Szombaton korán volt éb­resztő a XXI. nyári olimpiai játékokon részt vevő magyar sportolók számára. Azonban jninden bizonnyal ezúttal senki sem volt fáradt, pedig az utazás izgalma sokakat aludni sem hagyott. Ferihegyi repülőtér, 8 óra, szikrázó napsütés, rekkenő hőség! A betonon szorgos szerelők készítik elő a ha­talmas gépmadarat, a PA- NAM DC—707-es különgépét, amely csaknem tíz órán át „lakhelye” a sportküldött­ségnek. A teraszon gyüle- -""keznek a búcsúztatók: roko­nok, barátok, sportolók, is­merősök, sportvezetők —sok százan. 8.30 óra. Megérkez­nek az autóbuszok és a for­maruhás olimpikonok — a lányok sárga nadrágkosz­tümben, a fiúk sötétkék öl­tönyben — a központi sport­iskola: .kék melegítés sorfa­la között vonulnak be a vá­róterembe. Közben folyik az autogramosztás, mert ki tud­ja, kinek az aláírása ér majd néhány hét múlva sokat... 9.55 óra. Teljes létszámban — mind a 187 olimpikon — bevonulnak a sportolók a honvédzenekar pattogó indu­lója mellett a betonra és fel­sorakoznak a kormányváró előtt, amelynek bejárata fö­lött az olimpiai öt karika és Montreal 1976 látható, alatta a jókívánsággal: „Sok sikert Montrealban!” A magyar olimpikonok ün- f nepélyes búcsúztatásán meg- j jelent Borbándi János, a Mi- S nisztertanács elnökhelyettese, Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője és Pacsek József, vezérőrnagy, honvé­delmi miniszterhelyettes. Ott volt dr. Beckl Sándor állam­titkár, az OTSH és a Ma­gyar Olimpiai Bizottság el­nöke, a magyar sportküldött­ség vezetője, dr. Csanádi Ár­pád, az OTSH elnökhelyette­se. a MOB elnökhelyettese, a MOB titkára, akikel is utaz­tak Budapestről, valamint dr. Szatmári István, az OTSH elnökhelyettese. Pontosan 10 órakor fel­hangzott a Himnusz, majd Páder János jelentést tett Borbándi Jánosnak. A Mi­nisztertanács elnökhelyette' se lépett ezután a mikro­fonhoz, s mondta el beszé­dét. Tisztelt sportolóki Tisztelt sportvezetők! Kedves elvtársak! A Magvar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, valamint a Magyar Népköz- társaság kormánya nevében tisztelettel és nagyrabecsü­léssel üdvözlöm a XXI. nyá­ri olimpiai játékokra induló magvar csapat minden tag­ja'1' és vezetőjét. Üdvözlöm önöket, akik társadalmunk segítségével és bizalmától övezve, kiváló edzők vezetésével és a sport­vezetők támogatásával szor­galmasan készülhettek a vi­lág legrangosabb sportvetél­kedőjére. . A felkészülés sokoldalú, fáradságos munkája után most a nemes vetélkedés és a bizonyítás következik. A világ legjobb sportolói között helytállni erős akara­tot és megtisztelő feladatot jelent. Azt várjuk önöktől, hogy — legjobb tudásuk szerint — becsülettel bizo- ryítsanak a nagy világver­senyen, szerepeljenek ered­ményesen, vigyék sikerre a magyar színeket. Teljes bizalom hatja át azt a meggyőződésünket, hogy — a korábbi olimpiai játékokhoz hasonlóan — sportteljesítményeik és sportszerűségük mellett ál­talános emberi magatartá­sukkal is méltóan képviselik hazánkat. Szocializmust épí­tő dolgozó népünket, híven szolgálják a béke, a népek közötti barátság ügyét, az olimpiai eszmét, amelyre es­küt is tettek. Mindezzel a magyar sport legszebb hagyományait foly­tatják. Kedves barátaink! Tudjuk, hogy nehéz sport­küzdelmek előtt állnak, s éppen ezért elvárjuk, hogy mindannyian tudásuk legja­vát nyújtsák, teljes szívvel, akarattal küzdjenek a sike­rért, a magyar színekért. Érjék el, hogy a magyar eportküldöttséget megbe­csülés és tisztelet övezze. Bizonyosak vagyunk ab­ban, hogy az itthoni milliók í — beleértve az önök csa­ládjait és egyesületeiket is — nagy szeretettel és biza­loménál kísérik szereplésü­ket 1 az indulástól kezdve. A'párt, a kormány és sok millió honfitársunk nevében azt kérem önöktől, hogy be­csülettel, eredményesen kép­viseljék hazánkat, a Magyar Népköztársaságot a montrea­li olimpiai játékokon. Kívánok önöknek jó utat élményekben gazdag sportsi­kereket, eredményes szerep­lést, becsületes helytállást és örömteli viszontlátást. A nagy tapssal fogadott szavak után dr. Beckl Sán­dor köszönte meg a magyar sportküldöttség nevében az útra való üdvözlést, majd eze­ket mondotta: — ígérjük pártunknak és kormányunknak, hogy min­denki mindent megtesz azért, hogy Montrealban eredmé­nyesen helytálljon. Az üdvözlő beszédek el­hangzása után a versenyzők és sportvezetők beszálltak a repülőgépbe, amely 10.30 óra­kor elstartolt Ferihegyről. Irány Montreal.... Befejeződlek Honecker és Gandhi tárgyalásai Közös közlemény aláírásá­val fejeződött be szombaton délelőtt Berlinben Erich Ho­necker, a NESZP KB főtitká­ra és Indira Gandhi indiai miniszterelnök hivatalos tár­gyalása. Az ünnepélyes aktuson je­len volt Willi Stoph, az ál­lamtanács elnöké, Horst Sin- dermann miniszterelnök, Ős- kar Fischer külügyminiszter, valamint a két állam kül­döttségének több tagja. Az aláírást megelőzően tartotta a két küldöttsegve- zető Erich Honecker és Indi­ra Gandhi zárómegbeszélé­sét. Indira Gandhi a kommü­niké aláírását követően Er­hard Kracknál, Berlin főpol­gármesterénél tett látogatást. Hetedik napja tart a francia gép kálváriája Az AIR France repülőgé­pének elrablói hetedik napja tartják fogva Entebbe Ugan­dái város légikikötőjében több mint száz túszukat, kö­vetelve az NSZK, Francia- ország, Svájc, Kenya és Iz­rael börtöneiben fogva tartbtt összesen 53 személy szaba­don bocsátását. Izrael kivéte­lével még egyik kormány sem nyilatkozott a terroris­ták követeléseinek esetleges teljesítéséről. A géprablók vasárnapot jelölték meg „végső határidőként”. A iiéf elejéin: Megkezdik a búza aratását megyénkben Is A tisztesség körvonalai KJ emhiába népszerű a tévé Jogi esetek sorozata. Ötle- les jogpropagandája mellett, szórakoztatva csiszolja jogérzékünket: hogyan döntenénk mi a bíró helyébe? El­nézve az adásokat, sokszor késztet elismerésre bennünket, hogy a laikus véleményezők többsége milyen okos jártas­ságot mutat a paragrafusok világában is. Legyen az ügy eltartási szerződés megszegése, örökbefogadási, munkajogi, vagy garanciális vita, oly sokszor adhatunk jelest a nem szakértő hozzászólóknak, hogy az már mégis csak mond valamit az általános jogismeret szintjéről. Valóban, törvényismeret és törvénytisztelet széles kör­ben csak ott élhet, ahol az állampolgárok minél nagyobb hányada szerez jártasságot a jog alkalmazásában. Van azonban e népszerű műsornak egy másik tanulsága is. Még­pedig az, hogy a legjobban szerkesztett és jogbölcselettől áthatott paragrafusok sem képesek felölelni az emberi­társadalmi viszonyok, a kölcsönös helyzetek sokrétűségét, s így egy-egy érdekesebb ügyben kettős körvonalú esetkép alakul ki a néző tudatában. Az egyik, ahogyan a paragra­fus bírál és kötelez, a törvény, a jogszabály, amelynek ke­reteibe az ügy tartozik. A másik, ahogyan az egyéni lelki­ismeret és igazságérzet ítél, amely olykor nem illeszkedik szükségképpen és pontosan a paragrafushoz. Persze, a jó bíró, az emberi igazságot tisztelő jogász a legnehezebb ese­tekben, vagy majdnem minden esetben meg is találja azt a megoldást, amelyben a jog, és igazság, törvény és humá­num együtt haladnak. Minthogy azonban a peres ügyekben érdek áll szemben egy másik érdekkel, a bizonyítás, a megítélés nem könnyű feladat, s ezért előfordul, hogy a paragrafusnak érvényt szerzünk ugyan, csakhogy az igazság csak sántán követi a jogot. Pontosabban szólva, az egyik fél a vitás ügyben jog­szabályon belül cselekedett, s bíróilag nem is marasztal­ható el, annál inkább az erkölcs és a társadalmi igazság szempontjából. Csak jelzésképpen néhány esettípust. Komoly követ­kezményekkel járó üzemi baleset történik, de még sincs igazi, személyében is elővehető felelős. A gondatlanság ugyan az üzemi körülményekben rejlik, viszont a bizonyítás során formális értelemben nem állítható az, hogy X. vagy, Y. sértette meg a munkaköri, vagy technológiai előírásokat Vagy: tervezési és kivitelezési hibákkal adják át az elké­szült lakásokat. Mire a dolgok kiderülnek, a lakók hiába keresik jogaikat, szinte lehetetlen a bonyolult alvállalkozói és kooperációs kapcsolatokból kihámozni, hogy ki tartozik felelősséggel, s következményeit így nem a hanyagságot el­követők, hanem a lakók viselik. Továbbá: nagy értékű, úgy­nevezett tartós fogyasztási cikket adnak el, de a garanciá­lis feltételek olyan körmönfontan és homályosan vannak megfogalmazva, hogy érvényesítésükről adott esetben in­kább lemond a vevő, semmint végigjárja a labirintusokat. Eltartási szerződést kötnek, amelyet forma szerint, durván nem sértenek meg. Annál inkább tartalmilag, a bánásmód, az emberi kapcsolatok minősége tekintetében. Egymás kö­zött osztja ki a prémiumot az összeszövetkezett érdekcso­port, de ügyelnek arra, hogy tételes rendelkezéseket formai­lag ne hágjanak át. Visszavágnak a bírálónak, de nem köz­vetlenül, hanem más alkalommal, bizonyíthatatlan össze­függésben, s az illető hiába keresi jogi úton az igazát. De talán felesleges is a példát szaporítani: a joghatá­ron belül megsértett igazság is sérelem, s lehetőség szerint gondoskodnunk kell róla, hogy mégis az igazság érvénye­süljön. Van erre lehetőség? Társadalmi méretekben igenis van. A kulcs: az általános tisztesség, amelynek szembe kell sze­gülnie azzal, ami e tisztesség elfogadott normáiba ütközik. Való igaz, hogy törvénnyel, joggal nem lehet minden em­beri és társadalmi kapcsolatot és magatartást szabályozni. Az úgynevezett jogi hézagokat ki lehet, és ki kell tölteni megfelelő szabályozással (habár a túlszabályozás legalább olyan bajokat és manipulációs lehetőségeket idéz fel, mint a hiányos szabályozás), de legalább ilyen fontos, hogy a közerkölcs normái töltsék ki azt az űrt, amit a legprecízebb paragrafus se tud hézagmentessé tenni. K4 agyarán: a tisztesség megsértésének is kell, hogy le-" I 1 gyének társadalmi szankciói, főleg a megítélésben és elítélésben. Kell, hogy legyenek következmények: a jogi és gazdasági mellett, erkölcsiek is. Még kapitalista körülmé­nyek között is kialakult erre a — sajátos, merkantilista normáknak megfelelő — önvédekezés. Például aki egyszer nem fizeti meg tartozását, az elveszti hitelképességét, egyet­len bank se hitelez többé neki. A mi szocialista társadalmi körülményeink között a hitelképesség nem szűkíthető le OTP-keretekre. De társadalmi-erkölcsi hitelképességre az ezekhez kapcsolódó normák szilárdabb kialakulására annál nagyobb igényt kell formálnunk, mind az egyéni életben, mind a vállalatok és vállalatok, vagy vállalatok és szemé­lyek kapcsolatában. Ezért nem elég, ha valaki csupán azt igazolja, hogy „joghatáron belül” volt az adott ügyben. A döntő, mindnyájunk szempontjából mégis csak az, hogy „tisztességen belül” maradt-e. RÖZSA LÁSZLÓ Vágják az árpát földjein­ken, hétfő óta tart az aratás Heves megyében. A kánikulai nyárban eddig a termésnek csaknem harminc százalékát takarították be és hordták magtárakba. Az árpaaratással párhuza­mosan a jövő hét elején hoz­zálátnak a búza betakarítá­sához is. A múlt évihez képest na­gyobb területről, 54 ezer hek­tárról hordják be a követke­ző napokban az új kenyér- nekvalót. A munkában ötszáz kom­bájn vesz részt. A nagy szárazság miatt több helyen megszorultak a szemek a kalászokban, ezért fontos, hogy üzemeink minél nagyobb gondot fordítsanak a betakarítás jó megszerve­zésére és gyors befejezésére. A szakemberek becslése szerint az aratás 16 nap alatt befejezhető megyénkben, bár az eddigi tapasztalatok sze­rint az egri járás földjein ez jóval tovább tart az idén is. Azokon a részeken ugyanis lassabban érik a gabona, így tovább tart az aratás hegy­vidéki gazdaságainkban. (Fotó: Perl Márton) * \

Next

/
Thumbnails
Contents