Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-27 / 176. szám
Harc a cukorbetegség ellen Kik voltak a keresztes bestyék? ELÖLJÁRÓBAN annyit, hogy a bestye szó a latin bestia szó magyar ízű változata s annyit jelent, mint állat, vadállat. A magyar változat mérhetetlen megvetést s talán visszafojtott, vagy feloldott félelmet is hordoz kiejtésében, attól függően, kit hogyan illetnek, vagy köpnek szembe vele. Bár kapnak belőle a gyengébb nem képviselői is, tréfás bókként, vagy keserű elismerésül a leigázott férfiak részéről. A keresztes bestye kifejezés a török világba viszi az olvasót, a XVI. század végére, a XVII. század elejére, amikor a török már kissé törte a magyar nyelvet. A törökök a fogságból kiváltott foglyokat tisztelték így, azokat a foglyokat persze, akiket a kiváltásukra alakult trinitárius szerzetesek szabadítottak ki az ozmán rabságból. Ezek viseltek piros és kék keresztet ruhájukon. Mert voltak ezerszám egyéni üzletek, csereügyletek is. A szentháromságról nevezett szerzetesrendet (trinitas latin szó, szentháromságot jelent, a katolikus hitben az atya, fiú és szentlélek együttes jelenlétét) a középkorban, a keresztes háborúk idején a keleti ' pogányok rabságába esett keresztény katonák kiszabadításának gondolata hívta életre. Később, a török háborúk idején feléledt a rend tevékenysége. tagjai sűrűn jártak Törökországba, fizették a kialkudott váltságdíjakat s hozták a foglyokat. A magyar foglyok Francia. és Németországon keresztül jöttek haza szekereken, vagy gyalogszerrel. A rend tagjai fehér papi köntöst, reverendát viseltek, amelyen piros és kék kereszt volt látható. Ez a magyarázata a foglyok ruháján elhelyezett jelnek. AZ ÁTVONULÓ magyar foglyok gyakran szerepelnek a nyugati városok jegyzőkönyveiben. Kivált Nürnberg városa kísérte különös figyelemmel a magyar foglyok sorsát és jelentős anyagi támogatásban részesítette őket. 1602-ben például megemlítik a nürnbergi jegyzőkönyvek, hogy tizenhét magyar vitéz érkezett a városba, akiket a francia szerzetesek váltottak ki. A városi tanács egyhavi zsoldot fizetett ki nekik. Közöttük egri vitézek is voltak. Érdemes eltűnődni ezen a szinte megmagyarázhatatlan bőkezeűsé- gen. A XVI—XVII. századokban a német városok közül a mesterdalnokok és háborús bűnperek városa tartotta a legszorosabb kapcsolatot Magyarországgal'.' Iparcikkek és mezőgazdasági áruk tették szorossá ezt a kapcsolatot, annyira, hogy a török háborúk magyar győzelmeit harangzúgással és istentiszteletekkel ünnepelték meg a nürnbergiek. De volt még egy körülmény, amely-még érthetőbbé teszi ezt a különleges áldozatkészséget. Kissé sötét körülmény, de fel kell rá figyelni, bár az élet egész más területén jelentkezik. Az osztrák és német városok népe azokban a századokban hízott magyar marhák húsával élt. Legtöbb marhát a bécsi hetivásárokra hajtottak fel, sokszor 10 —20 ezer darabot egyszerre. Ezek után harmincadot kellett fizetni, ami igen komoly összeget jelentett. Volt olyan marhakereskedő (tő- zsér), aki 12 ezer forintot is fizetett egy évben. Divatba jött tehát a marhacsempészet. Erdőkön, hegyeken, út- talan utakon hajtották a hízott ökröket,' úsztatták át a Dunán, vagy terelték a Morva folyó mentén. Ezerszám csempészték ki az állatokat, hiszen adó és vám nélkül olcsóbban lehetett adni a húst, ki kellett hát kerülni a vámhelyeket. A bécsi közös pénzügyi levéltárban őrzött iratok a csempészek között az első helyen éppen a nürnbergieket említik, sőt azt is megjegyzik, hogy nyers ökörbőrökben ezüstöt vittek ki az országból. Így hát a nürnbergiek megkeresték bőven a magyar foglyoknak fizetett zsoldot. AKIK NÉHÁNY perccel előadás előtt érkeznek az egri Bródy moziba, különös élménynek lehetnek befogadót, ha odafigyelnek az építészeti formák nyelvére. Ez a mozi volt egykor a trinitáriusok egri temploma. A falakon nyoma sincs festéknek, legfeljebb néhány oltárfülke halvány rózsaszín márványkerete világlik gyöngéden elő. Nincs semmi jellegzetes stílusjegy, csavart oszlopok, kagylóhéjdíszek,, csak a pillérfők, párkányok éleinek zegzugos vonalai képviselik a barokk nyugtalanságot, de azokba aztán be- lekáprázik a szem. Kár, hogy a jobb hangzás miatt le kellett födni a merészen ívelő boltozatokat, s így nem lehet látni, mennyit és hogyan ölel ki a térből a magasba vesző mennyezet, legfeljebb a kórus magassága ad fogalmat róla, ahonnan most a vetítőgép pász- tája sugárzik a mozivászonra. Ez a templom és ezek a „fehér barátok” kétszázhatvan évvel ezelőtt Eger életének darabjai voltak. A rendet II. Rákóczi Ferenc hívta be Magyarországba, még 1694-ben, Sárospatakra, Egerben 1717-ben telepedtek le. Először a rendházat építették fel, ez volt a második világháború előtt a „Rossztemplom kaszárnya”. 1748-ban történt meg a templom alapkőletétele, egy kicsiny kápolna helyén. 1763- ban leégett a rendház is, templom is, de a szerzetesek újjáépítették. Közben az Ä fűszerek hatóanyagai különböző illő, éteres, aro- matikus olajok, festő és csípős vegyületek, alkaloidák. Ezért nagy részüket csak mértékletesen lehet használni, sőt egyes betegségek — vérnyomás, vese-, szív-, gyomorbántalmak — esetén teljesen mellőzni kell őket. A fűszernövények részben a gyöktörzsükben rejtik fűszeres anyagukat, mint a gyömbér, a kálmos, másutt a fák kérge termel olyan ve- gyületeket, amelyek alkalmassá teszik az ételek ízeidők múltak, s a rend célja elenyészett. A török háborúk foglyai vagy kiszabadultak, vagy meghaltak, vagy törökké lettek, fogolyszabadítás- ról már nem esett szó, s a bécsi levéltár adatai szerint a trinitáriusok keleti kapcsolataikat gyarmatáru-kereskedésre használták fel. II. József császár feloszlatta a rendet, rendelkezése 1784-ben érkezett meg Egerbe. Másnap megjelent a konventben Markhot Ferenc, Heves vármegye tisztiorvosa, hogy a távozók egészségi állapotát megvizsgálja. Tizenegy pátert és négy frátert talált. 1786. JÜLIUS 13-ÉN, pontosan százkilencven évvel ezelőtt „kótyavetyére bocsátották” az egri sóhivatalban a rendház és templom ingóságait, majd 1805-ben meghirdették az épületekre az árverést, s mert senki sem jelentkezett, a katonai kincstár a templomot raktárrá, a rendházat laktanyává alakította át. Még egyszer használták templomként, a székesegyház építése idején. Itt tartotta híres-nevezetes esküvőjét Marco Casagrande, a főszékesegyház előtti tér, s a főoltár hatalmas szobrainak olasz szobrászművésze Kovács Marival, Pyrker érsek udvari szabójának lányával. Ezután ismét átvette a kincstár. A második világháborúban a templomraktár kiégett, találatok érték a rendházat, helyére modern iskola épült a volt templom helyiségében előbb a színház tartotta előadásait, majd a MOKÉP nyitotta meg benne a Bródy mozit. Talán nem volt haszontalan megismerni ennyit a régi világból. sitésére. A kéregfűszerek közül * legértékesebb a minden háztartásban közismert fahéj. A fiatal ágak kérgét lehántják és szárítva hozzák forgalomba. Sok növény virága is közismert, közkedvelt fűszer, ilyen a Molukki-szigetekrőí származó szegfűszeg: a mirtuszfélék családjába tartozó örökzöld fa fürtben csoportosuló kis virágait mégjpim- bó korukban szedik le. A termésfűszerek közül a bors a legismertebb. Ázsiától Dél-Európáig igen Korunk gyakori betegsége a cukorbetegség, amelynek érdekes jellemzője, hogy tudjuk az okát, általában ismerjük a kezelés módját, de a megszüntetésére irányuló próbálkozások eddig még nem vezettek eredményre. Kétségtelen, hogy az anyagcsere zavarában nyilvánul meg, amelynek az a lényege, hogy a szervezet a táplálékkal bevitt szénhidrátokat nem képes értékesíteni, tehát felszaporodik a vérbe. A vese innen kiválasztja, tehát megjelenik a vizeletben is. Minthogy azonban a cukor oldásához vízre van szükség, minél több cukrot választ ki a vese, annál több folyadékra van szüksége a szervezetgyakori gyomnövények a mustárok (fehér, fekete és indiai mustár). A magvakból kipréselt olajat étkezésre és világításra, vagy szappangyártáshoz használják, a magok őrleménye szolgáltatja az étkezési mustárt. Az amerikai kontinensről származik a paprika, a szegfűbors és a vanília. A Földközi-tenger fűszer- növényeinek leveleit vagy fiatal szárrészeit használják. Ismeretesek a kapor, a tárkony, a majoránna, a csombor, a koriander. László Zsuzsa nek. Növekszik tehát a vizelet mennyisége, ezért a beteg szomjazik és sokat kell innia. A cukor felhasználását a szervezetben a hasnyálmirigy hormonja, az inzulin teszi lehetővé. A cukorbetegség tehát elsősorban akkor lép fel, ha zavar támad a hasnyálmirigy inzulintermelésében, bár újabban az agyalapi- mirigy és egyéb belső elválasztásé mirigy zavarát is feltételezik a cukor- betegség létrejöttében. Felismerték azt is, hogy a betegség gyakran öröklődik, és azt is, hogy az utóbbi évtizedekben különösen szaporodott a cukorbeteg nők száma. Ez késztette arra az NDK kutatóit, hogy különös gondot fordítsanak a cukorbeteg terhes nőkre, akik szülés után gyermekükkel az első heteket egy erre a célra létesített intézetben töltik. Az intézet működésének máris megvan az eredménye: a veszélyeztetett csecsemők halandósága a minimálisra csökkent. Az NDK-ban egyébként 17 éve rendszeres nyilvántartást vezetnek a cukorbetegekről, amely lehetővé teszi a betegség korai felismerésé)/ és hatásos kezelését. 1969-ben létesítették a Gerhardt Kutsch Központi Cukorbeteggondozó Intézetet, amely irányítja az NDK- ban a cukorbetegség leküzdésére irányuló kutató- és gyógyítómunkát. Az intézet szoros kapcsolatot tart fenn a szocialista országok hasonló kutatóintézeteivel. Képünk az intézet csecsemő- osztályán készült. Dr. Kapor Elemér Fűszernövényeink történetéből A mustárolajat étkezésre, világításra, szappangyártásra is használják EZ LONDON Magas rangú angol katonatiszt tizenkét évi külhoni szolgálatából tér haza. Meghívják egy fényes coctail- partyra. A terem sarkában elegáns hölgyre lesz figyelmes, aki valami módon ismerősnek tűnik. Szóba elegyedik vele, igyekszik kipuhatolni, honnét az ismeretség. — Well, és hogy van az édesapja, asszonyom? Az édesapám, sajnos, meghalt. — Ö, mennyire sajnálom. És mit csinál a kedves bátyja? — Nincs bátyám, csak nővérem. — Persze, persze, no és mi lett akkor a nővérével? — Még mindig ő a királynő, uram... EZ MOSZKVA —- Mama! Biztosan tudom, hogy Ivan Ivanovics engem szeret. Mikor átölel, hallom, hogy ver a szíve! — Igen, kislányom, apádnak is erősen vert a szíve, mikor fiatal voltam. Később megtudtam, hogy a bal oldalán a belső zsebében hordja az óráját. EZ PÁRIZS — Engem mindenki utál az iskolában, mama — panaszkodik a fiú. — Utálnak a tanárok, utálnak a gyerekek, még a pedellus is utál. Elegem van, mama, nem akarok többé oda menni: — Ne mondj ilyet, fiacskám — inti a mama. — Menned kell! Egészséges vagy, nincs semmi bajod. Az iskolában még sok mindent tanulhatsz, amire az életben szükséged lesz. Végtére nem vagy már gyerek. 48 éves vagy, és te vagy az iskola igazgatója! Menj csak szépen be, fiacskám!... EZ VARSÓ A vendég már hazafelé készülődik. A háziasszony azonban még marasztalja. — Most nagyon esik. Várjon még egy kicsit, mert bőrig ázik. Addig Zofia zongorázik magának valamit... — Köszönöm, köszönöm, annyira talán mégsem esik EZ HAMBURG Hirschhorn hosszú autótúráról érkezik haza. — Milyen volt. Hans? — kérdezi a barátja. — Csodás, Paul! Ahogy délebbre mentünk, mind perzselőbben sütött a nap. Amikor a feleségem megkért, hogy nyissam ki a kocsi tetejét, jó öt órát piszmogtam vele. — öt órát? Nekem ez öt percig sem tart! — Könnyű neked, a te kocsidnak nyitható teteje van... EZ BELGRAD — Hallom, hogy leégett nálatok a gyufagyár. Igaz? — Igaz. — S minden porig égett? — Minden. Kivéve a gyufákat ... EZ SZÓFIA — Tudja, szomszédasz- szony, én igazán nem panaszkodhatóm a férjemre. Nem kártyázik, nem iszik... — Nem is dohányzik? — Ritkán. Egy-egy jó ebéd után persze rágyújt, de ilyesmi legfeljebb kétszer fordul elő egy évben ... EZ MILANO A féltékeny feleség megbízást ad egy magándetektívnek: figyelje meg a férjét, és naponta adjon róla részletes jelentést. — Köszönöm a bizalmát, asszonyom. És mire kíváncsi, asszonyom? — Arra vagyok kiváncsi — feleli a megbízó —, hogy az a másik nő mit eszik a férjemen... EZ NEW YORK A kis Jimmy érdeklődik: — Mondd, anyu, engem a gólya hozott? — Igen, kisfiam. — És a szomszédék szeplős kislányát, a Maryt? — Azt is, kisfiam. — És a harmadikon a mérnökók vízfejű kisfiát? — Azt is. Jimmy hihetetlenül csóválja a fejét: — Hát ebben az egész nagy felhőkarcolóban senki sem nősült szerelemből? ... KOSSUTH 8.05 Olimpiai hírek 8.25 A mai nap kulturális programjából 8.30 Mi móri az embereket? 8.50 Éneklő Ifjúság 9.02 Harsan a kürtszó! 9.32 Mozart : Idomeneo 10.05 Olimpiai hírek 10.10 Gyermekeknek 10.45 Szimfonikus zene 11.40 A fáraó 12.35 Melódiákoktól 13.52 Északnyugati átjáró 15.10 Az élő nóndal 15.20 Bach: D-dúr szvit 15.41 Magyarán szólva. . . 10.05 pesti házak titkai 15.45 Tőmegdalok 17.05 Oümniai hirck 17.10 Köztünk maradjon! 17.35 A néozenekutató Járdányi Pál 18 00 A Szabó család 18.30 Esti magazin 19.15 A zongoraművészet első aranykora 30.00 Dzsungelek és metropolisok 30.36 Havdn: Sinfonia concertante 21.05 Kilátó 32.15 Halló, itt Montreal! PETŐFI 8.05 Az operabál 8.33 verbunkosok, nóták 9.13 A Nyáras-völgy maclárparadicsoma 9.23 Délelőtti torna 9.33 Derűre is derű. .. 10.00 Zenés műsor üdülőknek x.oö Látószög .03 fi Harmónia Koncert Fúvószenekar játszik 12.33 Arcképek a lengyel irodalomból 12.50 Grieg-művek 13.25 Növénykedvelők ötperce 13.33 Schumann kórusműveiből 14.00 Operaslágerek 11.35 Halló, itt Montreal! 17.30 Prokofjev: Keringő-szvit 18.00 Mikrofonközeiben 18.33 Nóták 19.00 Csak fiataloknak! 20.00 Halló, itt Montreal! 22.10 Operettek 22.33 Népi zene 23.25 Operafelvételek SZOLNOKI RADIO 17.00 Műsorismertetés — Hírek — A Sparks együttes slágereiből — Üzemi lapszemle — Bemutatjuk a jánoshidai népüalkört 17.20 Egy jogszabály nyomában a másodállásokról — A Szolnoki Szimfonikus Zenekar játszik 17.40 Üttörőhíradó — Pár perc dzsessz 18.00 Alföldi krónika — Olimpiai összefoglaló 18.15 A Bachmann Turner és Down együttes felvételeiből 18.28 Hírösszefoglaló — Műsorelőzetcs MAGYAR 16.35 A sebészek évszázada (NSZK tévéfilmsorozat) 17.05 Montreal ’76 18.35 Játék a betűkkel 19.20 Tévétorna i°.30 Tv-híradó 29.00 A bűvész (Amerikai filmsorozat) 20.50 Ravel: Daphnis és Chloé 21.10 Családi kör 21.55 Tv-híradó 3. 22.05 Montreal ’76 2. MŰSOR 20.01 Nyári színházi esték Shakespeare: A makrancos hölgy (Vígiáték két részben) 21.05 Tv-híradó 2. f~mozi I EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. léi 4 és fél 6 órakor A fej nélküli lovas Vadnyugati történet színe szinkronizált szovjet í. men Este 8 órakor Amarcord Fellini színes olasz filmje EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) du. fél -4, fél 6 és fél órakor Szikrázó lányok Színes magyar film EGRI KERT: Este 8 órakor Bizalmi állásban GYÖNGYÖSI PUSKIN: Pénzt, vagy életet! GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Visszatérés Óz földjére GYÖNGYÖSI KERT: A Gejzírvölgy titka HATVANI VÖRÖS CSIL7 ' Halál az életért HATVANI KOSSUTH: Murphy háborúja FÜZESABONY: Vidám gazfickók I k
