Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-25 / 175. szám
Hogy több legyen a takarmány A másodvetés még sokat segíthet... Közbeszólt az aszály, a több hete tartó szárazság. A kánikula nemcsak a burgonya, a zöldség- és gyümölcs- félék érését nehezítette meg, komoly gondot okoz a takarmánytermelésben is. Igaz, a kalászosok eredményei jobbak a vártnál, a kukorica is sok helyen dacol még a kánikulával, a pillangósok és a réti szénák azonban mind kiégtek. Közös gazdaságainkban az első kaszálás a májusi esőzések hatására mégis jól sikerült. Biológiai vizsgálatokkal megállapították: annak ellenére, hogy nagyüzemeink noha kevesebbet takarítottak be, mint távaly, az idei takarmányok tápanyagtartalma mégis kedvezőbb a korábbiaknál. A minőség jó, ' T1] a mennyiség kevés A Heves megyei Állattenyésztési Felügyelőség legfrissebb felmérései szerint — mint arról Papp Sándor igazgató tájékoztatott bennünket — mennyiségileg nagy a kiesés. Pillangós takarmányokból például hektáronként a tervezett 34 mázsa helyett csak 19 mázsát, silókukoricából 200 helyett 140 mázsát takarítottak be gazdaságaink. Kevesebb tehát a takarmány, mint tavaly ilyenkor volt. Ezért rendkívüli intézkedésre van szükség, amelyet a közelmúltban tartott megyei tanácskozáson határoztak el. Állami gazdaságainknak és szövetkezeteinknek rendkívüli helyzetben kell felkészülniük a téli takarmányozásra. Éppen ezért megye- szerte nagyobb gondot kell fordítaniuk a kalászosok melléktermékeinek — elsősorban a szalma betakarítására és tárolására. A szalmát pillangós és tömegtakarmányokkal keverve jól lehet majd hasznosítani a téli etetésnél. Fontos, hogy a,takarmánykiesés pótlására folytassanak másodvetést, amely me- gyeszerte kedvezően halad. A tarlók helyére kukorica- csalamádé kerül, amely nagy tömegben terem és könnyen betakarítható. Az ehhez szükséges vetőmag Heves megyében is rendelkezésre áll. Várható ugyanis, hogy a hosszan tartó aszályos nyár után, esős időszak következik, amely feltétlen kedvez a másodvetések beérésének. Ésszerűen,takarékosan A korábban betakarított pillangósokat, miután kevés van belőlük, fokozott gond- gal óvják meg gazdaságaink és gondoskodjanak azok szakszerű tárolásáról is. Fontos és ésszerű, takarékos fel- használás, melynek feltétele, hogy ne találomra adagolják a takarmányokat az állatoknak, hanem vegyék a fáradságot és mérlegeléssel győződjenek meg annak helyességéről. Nem beszélve a gondatlan szállításokról, melyekből ugyancsak sok vesz- teség adódik. ,t Előfordul néhány üzemben, hogy egyes telepekről 20—30 kilométer távolságra szállítják a takarmányokat, a teherkocsik helytelen pakolása miatt azonban sok a szóródás, ami tetemes veszteséget okoz. A megyei tanácskozáson szó esett arról is, hogy a nehéz helyzetben üzemeink ne zárkózzanak el egymás támogatásától sem. Ha kell, adjanak el egymásnak takarmányt. A nagyiizeinek lépjenek kapcsolatba a háztáji gazdaságokkal és vásárolják meg azok fölösleges takarmánykészletét. Egymást segítve Mint már említettük, az idei pillangósok biológiai értéke jó, a nagyobb tömeget adó zöldtakarmányok azonban éppen a szárazság miatt gyengébb tápértékűek. Ezért a szövetkezeteknek fel kell készülniük, hogy a betakarított zöldtakarmányokat nitrogéntartalmú kémiai anyagokkal keverjék. Ezzel ugyanis a zöldtakarmányok biológiai értéke növelhető. Most ezekben a hetekben, amikor rendkívüli körűmé-* nyék között készülnie gazdaságaink a téli takarmányellátásra, ne feledkezzenek el a jó szervezésről. Ahol csak lehet és jut víz, öntözzék a kiszáradt legelőket. Ültessenek másodvetéseket, mert ebben nagy lehetőség rejlik. Az árokpartok és az erdők füvét is kaszálják le, mert ez ugyancsak tartalék. Gazdaságainknak tehát mindent meg kell ragadniuk, hogy a hiányzó takarmányt pótolják. Ez viszont csak közös erővel, összefogással lehetséges. itSti Mentusz Károly Négyes Ikerborjak Négyes ikerborjakat ellett Jászboldogházán július 12- én az Aranykalász Termelőszövetkezet állatgondzójának, Kovács Jánosnak a tehene. A három üsző- és egy bikaborjú egészséges és életképes. Képünkön: a gazdaasszony az ikerborjak között. (MTI Fotó — Bajkor József) Senkinek nem meglepetés az óvodai szünet Ä szülők már a tanév elején feljegyezhették naptárukba, hogy az óvodák a nyáron körülbelül mikor és mennyi időre zárnak be. Nem érhetett tehát senkit meglepetésként az óvodai szünet. Af. Oktatási Minisztériumban az MTI munkatársának elmondották: a rendtartás előírja, hogy a júniusi évzárótól augusztus 20-ig terjedő időszakban, a szükségleteknek megfelelő ideig az óvodákban közegészségügyi okokból két-négyhetes szünetet kell tartani. Ez alatt végzik el a meszelést, a festést, a karbantartást, a kisebb felújításokat, az általános nagy- takarítást. A szünet időpontját és időtartamát a vezető óvónő javaslata alapján az óvodát fenntartó tanács, vagy üzem határozza meg, s erről legalább 30 nappal korábban a szülőket is értesítik. A két hetet meghaladó szünet idejére az óvoda — indokolt esetben — segítséget nyújt a gyermekek elhelyezésében. Ha a szülők jelzik, hogy a gyermek felügyeletét más módon nem tudják megoldani, a célnak megfelelő helyiségben vagy egy közeli üzemi óvodában foglalkoznak a gyermekkel. Ott, ahol két vagy több óvoda van, felváltva tartják a szünetet. Vége a vakációnak a hatvani cipőgyárban Miért esett vissza a készárufermeiés ? Július első heteiben szabadságolták a Duna Cipőgyár hatvani üzemét. ötszáznál több dolgozó egyszerre nyaralt. Bent csak az a három tucatnyi ember maradt, aki Valamilyen okból már korábban kivette szabadságát, vagy későbbi hónapokra tartalékolja. Ezek a szerelőknek segédkeztek, esetleg az általános nagytakarításból vették ki részüket. A műszakiak szétszedték a futószalagokat, felújították a gépeket, ahogyan ez évente szükségszerű az iparágban. Most már azonban vége a vakációnak, ismét teljes lendülettel megindult a termelés valamennyi szalagon, valamennyi munkahelyen. Az első nap csak annyi veszteséggel járt, amennyit a korábban leürített szalagok feltöltése okozott. Kellemetlenebb, hogy a pihenés, szórakozás hetei után nehéz volt ismét az üzemi rendhez, a munkafeladatokhoz idomulni. Ilyenkor hamarabb álmosodik az ember. 10 MILLIÓ FORINT Az első fél esztendő mérlege szerint ennyi értékű árucikket készítettek a hatvani üzemben. A jelzett 110 millió, forint mögött 619 ezer pár - vegyes' cipőfelsőrész, valamint 431 ezer pár-készáru áil. Utóbbi zömét szovjet exportra készített női csizmák alkotják. A hat hónap alatt előállított cikkek termelési értéke körülbelül megfelel a tervezettnek. Helyenként 100 százalék felett, produkált az. üzem dolgozó gárdája, más területen viszont némi lemaradás mutatkozik. A felsőrész gyártása például igen eredményes volt. Tanultak a tavalyi esztendő tapasztalataiból: 1976-os tervüket a valós, állandó munkáslétszámra alapozták, s a modelleket is úgy választották meg, hogy a szakmunkásoknak, betanított munkásoknak ne okozzon nehézséget Pályamű — újítókért, újításokért Az Országos Találmányi Hivatal, a SZOT és az ágazati minisztériumok egy esztendővel ezelőtt pályázatot hirdettek az újítómozgalom fejlesztésére. Tapasztalatokra és javaslatokra voltak kíváncsiak, olyan eredmények, szervezési módszerek továbbadását kérték, amelyeket könzkinccsé lehet tenni. A felhívásra, mint közölte nemrégiben a szaksajtó, 90 pályamű érkezett az ország különböző területeiről, s díjnyertes lett — Heves megyéből egyedüliként — Tóth Miklósnak, az Egri Közúti Építő Vállalat dolgozójának munkája is. A sikert szerzett dolgozatról a napokban beszélgettünk a szerzőjével. — Vajon hogyan került Tóth Miklós a versenyzők közé? — Nos, talán nem is any- nyira a versenyzés, a szereplés vonzott, mint inkább az, hogy: volt némi mondanivalóm — válaszolta munkahelyén. — Már negyed évszázadnál is hosszabb ideje foglalkozom „hivatalból” az újításokkal, s magam is újító, sőt — ha nem tűnik dicsekvésnek, elárulhatom — kitüntetett újító vagyok.. Sok mindent átéltem, sok mindennel találkoztam. Vállalatomon túl, szakszervezeti aktivistaként, tisztségviselőként alkalmam volt másutt is tájékozódni egyről s másról. A jó példákat megpróbáltam átvenni, állandósítani, kamatoztani, mindig iparkodtam arra törekedni, hogy kevesebb bosszúsága legyen az alkotó kedvű embernek. A cégemnél szerencsére sok segítséget kaptam a munkámhoz, miután felismerték az újítómozgalomban rejlő számtalan lehetőséget. Például azt, hogy a műszaki, gazdasági érdeklődés felkeltésével, ébren tartásával mindenre figyelő, sokoldalú szakemberek nevelődnek, olyanok, akik magasabb beosztásokban is helytállnak, hozzáértő, ügyes vezetőkké válnak. Nem utolsósorban pedig a mozgalom szépen hoz a „konyhára”. Ez utóbbira jellemző, hogy csupán tavaly mintegy négymillió forint származott az újításokból, vállalati eredményünk hat százaléka... Röviden : az évek során összegyűlt számos tapasztalat, kialakult vélemény, javaslat — amelyek közül ugyan többet, különböző fórumokon, például az újítók országos kongresszusán is már elmondtam — valahogy megint kikívánkozott belőlem. S erre jó alkalomnak találtam ezt a pályázatot. — Mi az, amit pályaművében különösen aláhúzna? — Mindenekelőtt talán azt, hogy — a megfelelő képzettségű, hozzáértő, kellő ügybuzgalmú szakemberek közül kijelölt újítási megbízott vagy előadó mellett V- helyesnek tartanám, ha mindenütt jó képességű munkatársakból válogatott újítási bizottság segítené az egyes határozatok előkészítését, gyorsítaná a döntést. Célszerűnek látnám, ha az egy-egy nagyobb területen, például országos vállalatnál, trösztnél, iparágban is alkalmazható újításokat eleve teljes hatásuk alapján mérlegelnék s „központilag” gondoskodnának a legkitűnőbb javaslatok mielőbbi megvalósításáról, elterjesztéséről, bevezetéséről. Minden bizonnyal kedvezően hatna a mozgalomra, ha az egyes vállalatok nyereséggazdálkodásában az újítások bizonyított haszna után nagyobb lenne az „R”-alapra jutó részesedési arány, nem vitatnák fölöslegesen egy- egy díjfizetés jogosságát. Több más mellett az újító- mozgalom a mostaninál sokkal jobban kapcsolódhatna a szocialista munkdverseny- hez, s elismeréseként egy- egy arra érdemes kollektíva megkaphatná esetleg a „Kiváló újítók üzeme”, vagy éppen a „Kiváló újítók vállalata” címet, kitüntetést is. Elismerés lehetne továbbá, ugyanekkor az üzemi de- inokráciát is szélesítené, erősítené a vállalatoknál például a kiváló újítókból alakított tanács, amely egyrészt a mozgalmat szolgálná, másrészt pedig — miután kitűnő szakembereket tömörít — a legkülönbözőbb gazdasági döntések előkészítéséhez, kialakításához adhatna igen hasznos segítséget. A pályaművet már díjazták. Szerzője azonban annak örülne jobban — mondta —, ha közreadott javaslatainak egyikét-másikát valóban megszívlelnék és hasznosítanák is mielőbb. ' >(gyóni)> egy-egy gyártási folyamatra való átállás. KÉSNEK A BUSZOK Az előbb említett lemaradás, a, készáruterrhelés i frontján' jelentkezik, s különböző okókra vezethető vissza. Az első fél 'évben igen sokszor volt például áramszünet a kerekharaszti részen. Ilyenkor órákat, esetleg félnapokat állták a gépek, futószalagok. Most, a nyári időszakban, gyakorta küzdenek vízhiánnyal. Az üzemben több olyan, szerkezetet, berendezést használnak,, amely . víz nélkül, nem működik. Hetente visszatérő jelenség ugyanekkor, hogy késnek a munkásokat szállító Volán-járatok: Reggel, máskor délután 40—50 , perces késéssel futnak be Boldogról, Herédről, s ilyenkor természetesen egész szalagok, illetve üzemrészek állnak kihasználatlanul, erősen visszavetve a termelést. A gyártelep vezetőt tárgyaltak a Volán Vállalat helyi főnökségével, mindmáig eredménytelenül. Sok a lerobbant busz, mondják a cégnél. NEM AGGASZTÓ A jelentkező gondok, hiányosságok ellenére nem aggasztó az üzem helyzete. Pillanatnyi visszaesésnek tekintik a vezetők a készáru- termelésben előállt szituációt, s bíznak benne, hogy év végére közel jutnak a 100 százalékhoz. Főleg szervezettebbé kívánják tenni a munkát. Továbbá programon belüli új modellpárosításokra gondolnak. Ez a termelés . gazdaságosságát növelné. . Egyébként jelenleg a szalagokon, munkahelyeken női csizmák, gyermek ‘száras cipők, valamint ■ leánykaszandálok gyártása folyik. De már készülnek a téli gyer- mekbundacsizmák előállítására. Pillanatnyilag ezek felsőrészét csinálják, s egy hónap múlva indul az aljázás. Fontos, hogy mindezek időarányos ütemben haladjanak, mert a második fél esztendő tervezett termelési értéke sem kevesebb az elsőnél. Márpedig.jó lenne nye- . reséggel, á tervezettnél ma- ' gasabb haszonnal zárni az idei esztendőt. Nem újdonság ez a gyár életében..» • ».. >* (yiolcU'fl'y) EVEIBEN ARANYRA VÁRVA teltek napjaink az elmúlt héten két szempontból is, s ha másért nem, hát „ha a vége jó, minden jó” alapon elmondhatjuk: sikeres volt, nyugodtabban töltjük pihenőnapunkat. Nyugodtabban, mert az elmúlt napok végre meghozták legfontosabb aranyunkat, a kánikulának végre véget vető esőt, záport, zivatart. Igaz, tudjuk, hogy ez sem oldott meg mindent, de nagyon ideje volt már, és az sem vitás, hogy sok szempontból sokat segített a mező- gazdaságnak. Közben — a tévé- és rádiókészülékek mellett — vártuk, csak úgy mint az előbbit — az egész országgal együtt — másik aranyunkat, a montrealit, s megkésve bár, de szombat hajnalra befutott végre az olimpiai Magyar- arany, nyugodtabban nézhetünk a munkában is és a szurkolásban is a következő napok elé. Ugyanakkor azt sem vitathatjuk azonban, hogy korunk, amelyre a gőzmozdony feltalálása óta egyfolytában minden nemzedék — így természetesen a mi nemzedékünk is — kifüggeszti a „rohanás kora” jelzőt, nem hagy sok időt a nyugodt, elmélyült szemlélődésre. Időnként valósággal belerobbannak hétköznapjainkba a nem várt események, és akik véletlenül a közelében tartózkodnak, úgy meglepődnek, mintha a fejük felett dőlt volna össze a házuk. Nos, nekünk nem a házunk dőlt össze, „csak” az egri vár Dobó-bástyája omlott le, nem kevés kárt és még több riadalmat okozva. Mivel pedig a csodák nemigen tartanak tovább három napnál, a hét közepén már figyelemmel kísérhettük a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülését, melyen több fontos kérdés mellett tájékoztató hangzott el arról is, hogy milyen intézedéseket hoztak a Mátravidéki Fémművek vezetői a dolgozók művelődése, szociális és egészségügye, valamint a mukaügyi jogszabályok helyes érvényesítése érdekében. Szerdán az MSZMP Gyöngyösi városi Bizottsága tartott ülést, és Kónya Lajos személyében új első titkárt választott a városi pártbizottság élére. Közben megyeszerte eredményesen folyt a betakarítás. Végre-valahára megérkezett az eső is — jólesik újra leírni — és ez kedvezőbb fejtételeket teremtett a további mező- gazdasági munkákhoz. Igaz, a piacon az árak változatlanul magasak, de legalább egy halvány reménnyel gazdagabbak lettünk. S ha már a reménynél tartunk, ne menjünk el bekötött szemmel legfrissebb híreink mellett, hogy lerakták az új egri főiskolai kollégium alapkövét, és hogy önkiszolgáló benzinkutat nyitnak Gyöngyösön és Füzesabonyban. Az új kollégium épülése arra ad reményt, hogy felépülte után tovább javul, színvonalasabbá válik felsőoktatásunk. A szeptemberben már önkiszolgáló minőségben működő benzinkutak pedig természetesen az országutak vándorai számára jelentenek örömet, hiszen joggal remélik, hogy kevesebb időt kell majd tankolásra fordítani ezeken a helyeken. A reménytelenül hosszú sorokban várakozó gépkocsioszlopokra gondolva elmondhatjuk: éppen ideje már... (ku—ti) 1976* július 25., vasárnap A
